Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-10 / 237. szám

2002. Október 10., Csütörtök A L M A N A C H 1 7 5 11. OLDAL Park, sétány 200 millióból Magasparti kirándulósétányt 123 millió forintból alakítot­tak ki Sóstón, 45 millió forint­ból ezekben a napokban is készül a turistákat is csábító kiliti templomkert, s elké­szült az Oulu parkhoz szerve­sen illeszkedő park és parko­ló, amire 25 millió forintot fordítottak. Sétány a bányából. Az egykori homokbánya rekultivációja nyo­mán kirándulásra csábító sétány alakult ki a sóstói magasparton a vasút mentén, közel a Balatonhoz a környezetvédelmi szaktárca 123 millió forintos támogatása nyomán.- A terület döntő hányadát át­vette a beruházó szaktárca a kivite­lezőtől - mondta Szarka József. - A fásítás és a füvesí­tés még nem ké­szült el teljesen, ezt az ősszel pó­toljuk. Az erdős, ligetes sétány már most is csábít a ki­rándulásra, ám hogy valóban igé­nyes környezet alakuljon ki, még az önkormány­zatnak is áldoz- • nia kell rá. S a színvonal megőr­zése vagy javítása, vagyis a korzó fenntartása évente több millió fo­rintot igényel majd a költségve­tésből; ez ahhoz képest jelentős összeg, hogy eddig arra a terület­re nemigen költöttünk. Park és parkoló. Az önkor­mányzat pénzéből, 25 millió fo­rintból építették újjá az evangé­likus templom előtti parkot, ami a sóstói magasparthoz hasonló­an elhanyagolt, rendezetlen volt.- Az Oulu park kicsi, mögötte templom, paplakás és bölcsőde van, indokolt volt tehát, hogy a korábban murvás parkolónak használt terület összeépüljön a parkkal - magyarázta Szarka Jó­zsef. - Ezzel együtt javultak a parkolási lehetőségek is. A par­kolóhelyek felét turistabuszok­nak alakítottuk ki. A parkosítás nyomán előnyére változott a tér képe, bár a fásítás az őszre ma­radt. Kialakult az úthálózat, jól megközelíthető már a paplakás és a bölcsőde is, és megoldódott a csapadékvíz-elvezetés is. Megújuló templomkert. Közparkot s az egyházi szertar­tások mellett a vallási turizmust is szolgáló kálváriakeresztet és Mária-kegy- helyet is léte­sítenek a kiliti templomkert­ben a napok­ban is zajló beruházás so­rán. A koráb­ban teljesen elvadult, elha­nyagolt terüle­tet az egyház- község és az önkormány­zat öszszefo- gásával, vala­mint a Szé­chenyi tervből elnyert jelen­tős támogatási összegből újítják föl. Dr. Gárdonyi Máté kiliti plé­bánostól tudjuk: a városrész lakói számára nyitva áll majd a park, s itt rendezvényeket - ifjúsági talál­kozókat, szabadtéri koncerteket - is lehet tartani. A plébános remé­li, hogy az elő- és utószezonban a városba érkező turisták is sűrűn látogatják majd ezt a helyet. A munka várhatóan egy hónap múlva fejeződik be. __________■ Ki rándulóhely lett a sóstói magaspart KONFERENCIASZÁLLÓ. Még mindig kevés olyan szálloda van a városban, amelyik egész évben nyitva tart. Az Ezüstpart hotel ilyen, s a gyógy- és konferenciaturizmus révén egész évessé teszi a szezont. Sok német vendég veszi igénybe a gyógyszolgáltatásokat, s a konferenciatermek is gyakran foglaltak; a napokban a gyógysze- részek tartják itt a kongresszusukat. ____________________■ A M ILLENNIUM PARK A VÁROS SZÍVÉBEN. Amilyen élénk vita előzte meg a kialakítását, annál köz­kedveltebb lett azóta a Millennium park a vasútállomás előtt. 1993 tavaszán készült el dr. Jámbor Imré­nek, a kertészeti egyetem tanárának tervei alapján, a siófoki Kertmester kft építette. Azóta ez a belvárosi park hatalmas füves területeivel, díszcsobogóval, zenepavilonnal Siófok ékessége. Egy évvel korábban újí- tották föl század eleji formájában a vasútállomást; a park ezt a háttérben álló épületet is jól kiemeli. ■ 12,1 milliárd forintba kerül a dél­balatoni és Sió-völgyi települési szilárdhulladék-kezelési rendszer kiépítése, a konzorciumhoz 203 település csatlakozott. A pályázati anyagot a Környezetvédelmi Mi­nisztérium révén a kormány már Brüsszelbe juttatta. A pályázat megnyerése esetén 2006-tól mű­ködhetne az új, környezetbarát hulladékgazdálkodási rendszer - tudtuk meg dr. Éliás Krisztim projectmenedzsertől. - A siófoki képviselő-testület másfél éve azért csatlakozott hozzá, hogy a kor­szerű hulladékgazdálkodás térsé­gi feltételeinek megteremtéséhez ISPA-támogatást igényelhessen. A terv szerint 40 régi hulladéklera­kót zárnak be s rekultiválnak, kor­szerűsítik az ordacsehi lerakót, Cikón és Somban korszerű hulla­dékválogatót építhetnek. Az ISPA pénzügyi alapjából igényelt pénz­ből jutna nyolc településen kom­posztáló, tizennyolcon pedig hul­ladékudvar kialakítására, és a sze­lektív gyűjtés bővítésére úgyneve­zett gyűjtőpontokat építhetnének. Az Európai Unió ügyeiben jár­tas külföldi szakértők a Siófok gesztorálásával készített pályáza­tot értékelték a legjobbnak. Ere­detileg azzal számoltak, hogy az ISPA pályázati alapjából a beru­házáshoz szükséges pénz felét el­nyerhetik. A szakértői vélemény azonban a 65 százalékát javasol­ja. Állami cél- és címzett támoga­tásból a költségek 25 százaléka elnyerhető, így lehet, hogy a 203 településnek csak a beruházás ér­tékének tíz százalékát kell fizetni. A brüsszeli döntés rövidesen, e hó- nap második felében várható. ■ _________Ismert siófoki olvasóinkat kérdeztük; mi a véleményük a városról, és milyen itt az életük?___________ So kat fejlődött Siófok, de csak egy lábon áll Csiszár Elek festőművész: - Mint romantikára hajlamos ember, leg­inkább a 43 évvel ezelőtti ideköltö- zésemkor elém tá­ruló földszintes Siófokhoz kötő­döm. Kritikusan figyelem az épülő várost: a vízpart elvurstlisodását, a szezon csökkenését magyarázó­kat, s a zsilip környéki vidám hor­gászok helyét átvevő Balaton-szak- értőket, akik azon konferenciáz- nak, melyik folyó vizével pótolják, ami a tóból hiányzik. Mégis Sió­fokhoz köt minden jó és rossz em­lékem. S a Karinthyról híres Vitéz panzió, amire minden reggel kipil­lantok műtermem ablakán: meg van-e még? Majd ha azt is elkezdik bontani, akkor kérdezzenek újra. Verhás Attila étterem-tulajdonos: - Véletlenül kerültek az őseim Sió­fokra, de én hálát adok ezért Isten­nek mindennap. Az elmúlt évtize­dekben nagyob­bak voltak a lehe­tőségeim, mint ha az ország más ré­szében lettem volna. Én már a Balaton mellé szü­lettem, s élveztem minden szépsé­gét, gazdasági előnyeit. Sok barát­ra tettem szert, s vendégeim voltak híres emberek. Amennyit 1990 óta fejlődött Siófok, arra egy nyugat­európai város is büszke lehetne. Elégedett vagyok a jelennel. Siófok a jövő szempontjából is olyan hely, s nemcsak a turizmus miatt, hogy a gyerekeimnek is biztos lét­alapjuk lesz ebben a közegben. Matyiké Sebestyén József mú­zeumigazgató: - Megtanultam, or­szágban gondol­kodni; minden tá­jat, települését egy­formán szeretek, így vagyok Siófok­kal, a Balatonnal is. Nem az idegen- forgalmi bázist lá­tom benne, ha­nem a keszthelyi Balaton múzeu­mon, a fenékpusztai ásatásokon, a balatonfüredi klasszicista művelő­déstörténeti együttesen, Szárszón és Siófokon, Egry József művésze­tén át az európai kultúrához köze­lítő, de annak sokat adó magyar kultúra egyfajta sűrítményét. Há­romszáz év gyökerei kötnek Sió­fokhoz, ahol vezető emberek vol­tak az őseim. Ők fogták a ceruzá­mat, nekik tartozom köszönettel. Kudomrák Ferenc, a Baross kö­zépiskola igazgatója: - Nem cserél­ném el lakóhelye­met más telepü­lésre; a nyári nyüzsgéssel s téli csenddel együtt szeretem Siófo­kot. Sokfelé járok, többek vélemé­nyét ismerem; so­kan irigyelnek bennünket a város fekvéséért, gyarapodásáért. Mert sokat fejlődött, ez tény. Aki mesz- sziről jön, rácsodálkozik a változá­sokra. Két dolog bosszant. Az egyik: túlságosan „egy lábon” áll a város, csak az idegenforgalomra figyel, s egyre igénytelenebb turizmus ural­kodik el. A másik: sokan nem talál­nak munkát, mert nincs ipar, a meg­szűnő cégek helyébe nem léptek nagyobb foglalkoztatók. Várhelyi Vilmosné antikvárius: - Siófokon élek 43 éve. Örülök, hogy a várossá válás óta 3-3 általános, il­letve szakiskola épült. Könyvke­reskedőből lettem antikvárista, sok, szellemiekben gazdag polgár jár hozzám, szerete- tet kapok tőlük. Szép a belváros, sok park újjáépült; örülök, hogy a legszebb szélén van az üzletem. Jó az ellátás, jók a kulturális rendez­vények. Örülnék, ha a Kálmán sé­tány a múzeumok utcájává válhat­na. Itt van a Kálmán-emlékház és hazánk legnagyobb ásványmúze­uma is. Ide lenne jó telepíteni, ta­lán a fedett mozi helyére, egy leen­dő helytörténeti múzeumot, mert ez nagyon hiányzik Siófokról. ■ SIÓFOK HIVATAL: MINDEN MÁSNAP A siófoki polgármesteri hivatal címe: 8600 Siófok, Fő tér 1. Tel.: 84/504-100 Ügyfélfogadási idő: hétfő és péntek 8-12 óra között, szer­dán 13-16-ig. Szerdánként 13- 15 óra között van a polgár- mester, illetve a jegyző fogadó­órája; a polgármesteré a párat­lan, a jegyzőé a páros heteken. A VÁROS KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 23 862 Háromévesnél fiatalabb: 798 3-14 éves: 2634 14- 60 éves: 15 891 60 évesnél idősebb: 4539 KÖLTSÉGVETÉS: 9,6 MILLIÁRD A város önkormányzata az idén 9,6 milliárd forintból gazdálko­dik. Ebből a működés elvisz 6,8 milliárd forintot. Beruházásra 2,4 milliárdot, felújításokra pe­dig 27 millió forintot költhet. K lyi adókból 1,2 milliárd forint bevételt tervezett erre az évre a képviselő-testület, az állami tá­mogatás 3,7 milliárd forint. NO A LÉLEKSZÁM Az utóbbi években egyre több ismeretlen arcot látni Siófokon a turisztikai idényen túl. Nem cso­da, hiszen 1995-2001 között ötezerhetven új lakos költözött a városba, s ugyanebben az idő­ben csak 3346 személy válasz­tott más lakhelyet. Ami a hazai te­lepüléseket tekintve ritka: Siófok lakosainak a száma növekszik. SOK A KÖZMŰ A gázvezeték hossza Siófokon 169 kilométer, és a rendszerbe 12 310 ingatlant kapcsoltak be. Vezetékes ivóvíz a lakások 99,7 százalékában van. A szennyvíz- csatoma-hálózat hossza 173 kilo­méter. Szilárd burkolatú út 159 ki­lométer van, s 133 kilométernyi jó járdán gyalogolunk. A kerékpár­utak hossza csaknem 7 kilométer. Telefonhoz jut minden igénylő. JÓ AZ ELLÁTÁS Siófokon jó az ellátás. A város­háza adatai szerint 142 olyan üzlet van a városban, ahol élel­miszert vásárolhat a lakosság. Zöldséget-gyümölcsöt 20, állati eledelt 8 helyen árusítanak; húst 8, halat 5, kenyeret és más pékárut 8 üzletben kínál­nak. 40 édességbolt van. 280 ruházati üzlet, 106 cipőbolt és 241 ajándékkereskedés árusít; mezőgazdasági cikkeket 4, virá­got 40, papírt és írószert 55, híradástechnikai eszközöket pedig 10 üzletben lehet vásárol­ni. Van öt bútorbolt, két hang­szerbolt is. Elektromos háztartá­si eszközt 15, gyógyhatású ké­szítményeket egy üzlet kínál. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CZENE ATTILA FÓNAI IMRE FOTÓK: GÁTI KORNÉL Fejlődött a város, van tennivaló Dr. Böjti Béla meteorológus örül annak, hogy a Balaton mellett, Siófokon élhet, de nem titkolja azt sem: látja a gondokat. S vannak ötletei, hogy jobbra forduljon az itt élők sorsa.- A Balatont, Közép-Európa legnagyobb tavát a múlt században a Zala folyón kívül még 43 patak, csermely táplálta - mondta dr. Böjti Béla. - Ez na­ponta 1,3 millió köbméter vizet jelentett. Ma pedig sok helyütt eliszaposodott part várja a fürdőzőket. Elhibázott lépés volt kiépítem a partvédőművet. Ez ellen egyébként annak idején felszólaltam egy szűk körű tanácskozáson a parlament vadászter­mében is. Most itt a gond, s ez a városé is. Remél­hetőleg megmarad a Balaton fürdőjellege. Én bí­zom abban, hogy a vízszint emelkedni fog - tette hozzá a meteorológus, természettudományi dok­tor. - Volt egykor olyan időszak is, hogy Szántód­nál lovas kocsival át lehetett kelni az északi partra. Dr. Böjti Béla sürgeti, hogy tegyék az illetékesek szabaddá a 30 méteres tóparti sávot a város 17 ki­lométeres szakaszán is. Erről 1957 óta törvény szól, csak sajnos, ennek senki nem szerez érvényt. A part azonban mindenkié. S nincs több tó a vilá­gon, amit körben drótkerítésekkel zártak volna le.- Siófok 1990 óta többet fejlődött, mint előtte összesen - mondta dr. Böjti Béla.- Gyönyörű házak, létesítmé­nyek, közintézmények épültek. Ugyanakkor azonban az árak is átugrották az európai szintet, s ez sok turistát elriaszt. A meleg víz sokakat vonzhatna - tette hozzá. - Ezzel kapcsolatban úgy vélem, hogy butaság a meleg vi­zet bevezetni a városba. Miért nem vitték be Hévíz termálvizét Keszthelyre, Harkányét Pécsre, Hajdúszoboszlóét Debrecenbe? Mert a helyszínen hatékonyabban használható,-s temérdek kidobott pénzbe kerül a csővezeték lefektetése és szigetelé­se. Vajon kinek Uyen nagyon fontos a víz Siófokra hozatala, és miért? Egyébként ha a termálvíz Sió­fokra kerülne, akkor gondolkodni kellene abban is, hogy azzal fűtsék a társasházakat és kapjon be­lőle a kórház is.- A szezon hosszabbítását helyben inkább kon­ferenciákkal, több és színvonalasabb rendezvény­nyel kellene megoldani - mondta dr. Böjti Béla. - S elő- és utószezonban engedném a környezetvédel­mi előírásoknak megfelelő motorcsónakok haszná- latát is, ilyenkor nem zavarnák a fürdőzőket. ■ Hulladékkezelésre 12 milliárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom