Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-09 / 236. szám

rnmm 2002. Október 9., szerda 3. OLDAL Földi digitális tévé Budapest A földfelszíni digitális televízió-' zás az európai tapasztalatok, és a most elkészült vizsgálatok alapján 10-15 év alatt felválthat­ja hazánkban a jelenlegi analóg rendszert. Ennek eredménye­ként első lépésben a mai 3 földi csatorna helyén 12-15 program sugárzására lesz lehetőség. A rendszer a teljes kiépítés után akár 23-30 országos műsor su­gárzása is lehetővé válik - hang­zott el az Antenna Hungária Rt. tegnapi konferenciáján. Elhangzott, hogy hazánkban is mintegy 10-15 éven belül fel­válthatja a jelenlegi analóg tech­nológiát az új rendszer. A kuta­tásokból kiderült: mai áron ehhez mintegy 20 milliárd forint értékű beruházás szükséges. A kormányzati döntést köve­tően első lépésként 2004-től be­indulhat Budapesten és 20-30 kilométeres körzetében a sugár­zás, amit 2006-2008 között fo­kozatosan terjesztenek ki az ország többi területére. Az ana­lóg sugárzás valószínűsíthetően 2012 után szűnhet meg Magyar- országon. EUROPRESS SZÁZÉVES HÁZ. Miként a Parlament épülete kiállta az évszázad történelmi viharait, a törvényhozás kész és képes lesz alkalmazkodni a kor kihívásaihoz, az egységesülő Európa rendjéhez - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Parlament és parlamentarizmus című tudományos konferencián az Örszágház átadásának 100. évfordulóján. Habsburg Ottó, a Páneurópai Parlament elnöke arról szólt, Magyarország kezdettől fogva kijelentette, hogy Európához tartozik, de megtartotta magyar jellegét. FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES A főbíróknak fő a fejük Zárt ajtók mögött tanácskoztak hétfő óta a megyei bírósági el­nökök a Tolna megyei Hőgyészen. Egyelőre nem szivárgott ki érdemi információ a feszült légkörű megbeszélésekről, ame­lyen az igazságszolgáltatás helyzetét elemzik és ajánlásokat készülnek megfogalmazni az ország 2600 bírája számára. Hőgyész Háromnapos tanácskozást tartanak Hőgyészen az ország bíró­sági vezetői, amelyre a 19 megyei és a fővárosi bíró­ság elnöke kapott meghí­vást. A korábbi szokásokkal ellen­tétben viszont nincs jelen az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács (ÓIT) Hivatalának vezetője, Zanathy János. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság nyáron megválasztott el­nöke (képünkön) azt mondta:- Az ÓIT működésének meg­kezdése óta közel öt év telt el, a megyei elnökök többsége egy éven belül további hat évre kapott mandátumot. A szervezők elő­zetes tervei szerint áttekintjük az OIT-ot, beleértve a hivatal eddigi tevékenységét is, és ajánlásokat fogalmazunk meg a jövőre nézve. Az itt megjelent megyei elnökök a bírói kar 95 százalékát, a 2600 bíró közül 2500-at képviselnek, a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig a további százat. Ebből következő­en ez legitim fórum arra, hogy értékelje az igazságszolgáltatás helyzetét. Sok írásbeli anyagot kaptam a megyei bíróságok elnö­keitől a megválasztásom óta. Az első találkozásunkkor azt kértem tőlük, hogy ezt a fajta áttekintést készítsék el. Ezek megvitatása en­nek a rendezvénynek a témája.- A korábbi gyakorlattal ellen­tétben az ÓIT hivatalának vezető­je nincsen jelen.- A hivatal az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács döntés-' előkészítő és végrehajtó szerve, önálló hatáskörrel nem rendelke­zik - mondta Lomnici Zoltán. Zanathy János, az ÓIT hivatal- vezetője helyett megkeresésünk­ül bírák bére A bírák jogállásáról és javadalmazásáról rendelkező 1997. évi tör­vény jelentősen javított a bírói pálya versenyképességén. A bírói füg­getlenség egyik biztosítéka a bírák megfelelő bérezése. Jelenleg egy kezdő bíró 223 245 forint alapilletményre számíthat. A bírók há­romévente kerülnek egy-egy kategóriával feljebb, így a legmagasabb fokozatba sorolt bíró ennek az összegnek 155 százalékát kapja.---------------------------- ------.—.------------ A Legfelsőbb Bíróság és az EN NYI VAN A PÉNZTÁRCÁBAN Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke ezen a héten egyeztet a pénzügyi tárca veze­tőjével a bírói alapilletmény 50 százalékos emeléséről. Lomnici Zoltán korábban úgy nyilatko­zott, hogy a béremelés az uniós csatlakozás fényében is elen- Forás: óit Hivatal gedhetetlen, hiszen a tervezett időpontra legalább meg kellene közelíteni a közösségi bírák bérét. (Az Unió országaiban a hazai bírói fizetések 15-20 szorosát kapják a bírák.) Időszak Illetményalap 10-12 éves (forint) gyakorlattal 1998 160 000 200 000 1999 160 000 200 000 2000 173 200 216 500 2001 188 350 235 438 2002 202 950 253 688 re Könyves Krisztina, az illetékes főosztály vezetője annyit mon­dott, a hivatalt azért nem képvi­selik a tanácskozáson, mert nem hívták meg őket, s hogy miért, azt a meghívó személytől kell meg­kérdezni. A tanácskozás eddigi részletei­ről sem a házigazda, dr. Soós Mik­lós, a Tolna Megyei Bíróság elnö­ke, sem pedig Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem nyilatkozott, mert még tartanak a megbeszélések, viták. A zárt aj­tók mögött folyó feszült légkörű tanácskozás a programban terve­zetthez képest tegnap majd’ két órával tovább tartott. Az ÓIT működésének tapasztalatairól és a grémium várható ajánlásairól ma tartanak sajtótájékoztatót Hőgyészen. ________ihárqsi ibolya ÍTÉ LŐTÁBLA! BUDAPESTEN, SZEGEDEN, PÉCSEN Többéves politikai huzavona után jövőre elkezdheti működését há­rom ítélőtábla a fővárosban, Sze­geden és Pécsen, ahol 112 bíróra lesz szükség. A Horn-kormány még öt tábla felállításáról döntött, a Fidesz vezette koalíció azonban úgy ítélte meg, hogy egyetlen fel- lebbviteli fórum is elég lesz, mű­ködésének megkezdését pedig néhány évvel elhalasztotta. Pedig 1998-ra már megvásárolták, illet­ve kijelölték a tábláknak helyet adó épületeket, pályázat után kiválasztották az elnököket és a többi vezetőt. Akkor jött a kor­mányváltás és néhány évvel elhú­zódott a táblák felállítása. A pécsi és a szegedi táblára az ÓIT múlt heti ülésén választott elnököt. A legtöbb ügyet tárgyaló fővárosi ítélőtábla elnökét azonban nem sikerült megválasztani. Erre a posztra három pályázat érkezett. Most újabb pályázatot írtak ki, november 11-ei határidővel. Az előzetes felmérések szerint a fő­városi tábla 15 ezer, a vidékiek mindegyike 2-2 ezer üggyel kezdi meg működését. Út a pulpitusig Legalább 22 évnyi tanulás és szak­mai gyakorlat kell ahhoz, hogy vala­kit a köztársasági elnök bíróvá ne­vezzen ki. Jelenleg közel két és fél ezer bíró ítélkezik az ország 151 bí­róságán. Az elmúlt években sokan jelentkeztek a bíróságokra fogalma­zónak. Többnyire a jó és a kiváló eredménnyel végzett fiatal jogá­szok választják első munkahelyül a bíróságokat. Nem véletlenül, hi­szen a bíróságok elismerten kima­gasló szakmai képzést biztosítanak a jogi szakvizsgára való felkészülés­hez. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő választotta ezt a hivatást, néhány éve azonban - köszönhe­tően talán a kereseti viszonyok ja­vulásának és a szakma presztízs- emelkedésének - egyre több férfi jelentkezik. Nem ritka a 2-3-szoros, de a 10-13-szoros túljelentkezés sem. Pedig a fogalmazó csak hosszú évek múlva válhat bíróvá. Kötelező joggyakorlatként minden szintű bíróságot és valamennyi ügy­szakot meg kell ismernie, a szak­vizsgát csak három év után lehet le­tenni. Majdnem egy év telik el ad­dig, amíg a kilenc tárgyból sikere­sen szakvizsgázik a fogalmazó. Ezt követően egyéves titkári időszak következik, s csak ennek letelte után pályázhat valaki bírói állásra. DR. HEIDRICH GÁBOR a szegedi ítélőtábla elnö­ke. 1945-ben született, első diplomáját a debreceni bölcsészkaron szerezte 1968-ban, majd 1979-ben végzett a szegedi jogi karon, 1992. április 1-jétől a Csongrád Megyei Bíróság elnöke.- Részben az ítélkezés gyorsítá­sát, részben pedig az ítélkezés színvonalának a javulását várom a táblabíróságok felállításától, mert új típusú, folyamatos kap­csolat alakulhat ki az ítélőtáblák, a megyei bíróságok és a Legfel­sőbb Bíróság szakmai kollégiu­mai között. Arról írtam, hogy mit kell tenni a felkészü­lés időszakában azért, hogy már a kezdeti időszak­ban és később se termeljen hátralékot, s minél hama­rabb feldolgozza azokat az ügyeket, amelyeket a Leg­felsőbb Bíróságtól kap kézhez. Azt remélem, hogy az1 ítélőtáblák működésével a Legfelsőbb Bíróság is ab­ba a helyzetbe kerül, hogy alkotmányos feladatát, a ionr "ység feletti őrködését biztosítani fogja. DR. LÁBADY TAMÁS a Baranya Megyei Bíróság kollégiumvezető bírája, egyetemi tanár Pécsen. O vezeti január 1. után a pécsi ítélőtáblát. Az Alkotmánybíróság volt he­lyettes elnöke ötvennyolc éves, riős. Közel száz cikket és tanulmányt tett közzé. A magyar magánjog (polgári jog) általános része című tan­könyve megjelenése óta tö­retlen siker szakmai körök­ben. Kutatási területe az al­kotmányjog, a biztosítási jog és különösen a nem vagyoni jellegű kártéritések joga. Kritikusai szerint hihetet­len precizitással kíséri végig az erkölcsi károkozás történetét a mózesi törvényektől a római jogon át napjainkig, s a legkülönbözőbb tényállásé, több száz hazai és külföldi eset bemutatásával ad elmé­leti és gyakorlati muníciót azok számára, akik a nem vagyoni kártérítéssel foglalkoznak, akár ügy­védek, akár bírák. Bombariadó Taszáron Taszár Bombariadó volt a taszári laktanyában. Lapzártakor a terep átfésülését, illetve az in­gatlanok átvizsgálását befe­jezték a rendőrök és a szak­értők. Az első hivatalos meg­nyilatkozások szerint semmi rendkívülit nem találtak. A bombariadó mintegy hatszáz embernek adott nem várt el­foglaltságot tegnap. A bombariadót azt követően ren­delték el, hogy egy eddig még is­meretlen személy azt telefonálta a laktanyába délután 3 óra körül, hogy robbanószerkezetet he­lyeztek el, s ez hamarosan mű­ködésbe lép. A taszári laktanya a régió egyik meghatározó katonai bázisa. A bejelentést követően rend­őrök szállták meg a környéket és a laktanyát. A kaposvári rendőr- kapitányság munkatársai kiürí­tették és megkezdték az épületek átvizsgálását. A bázis több hektáron terül el, számos ingatlant foglal magába. Az 50-60 különböző méretű épü­let átkutatása önmagában is időt igénylő feladat. A munka mint­egy négy órán át tartott, s ekkor fogalmazhatták meg az első hiva­talos megállapítást: nem találtak bombát vagy robbanószerkezetet a katonai bázison. Ezt az értesülésünket megerő­sítette a Somogy Megyei Rendőr­főkapitányság ügyeletese is. Tőle tudjuk, hogy kora este a dolgozó­kat visszaengedték a munka­helyükre. Úgy tudjuk: a bázison a bombariadó időszakában mint­egy hatszázan tevékenykedtek, civilek és katonák. Hivatalos helyről nem erősítet­ték meg azt az információnkat, amely szerint a taszári laktanyá­ban jelenleg mintegy harminc amerikai katona, nyolcszáz ma­gyar és százötven amerikai civil teljesít szolgálatot. Ehhez társul még mintegy háromszáz sorkato­na. Szakértőnk véleménye sze­rint ezek a katonák nem vehet­nek részt a bomba keresésben, úgy viselkednek, mint bárki más, aki az adott veszélyeztetett terü­leten tartózkodik. A bázis kiüríté­sét követően kizárólag a rend­őrök, s szükség esetén a tűzsze­részek dolgozhatnak kutyákkal és speciális műszerekkel. ■ Hírek Esetleg távol Kétséges, hogy a Fidesz frakciója részt vesz-e az Országgyűlés október 23-ai ünnepi ülésén, amelyet az 1956-as forradalom emlékére rendez­nek. Rogán Antal, a Fidesz-frakció helyettes vezetője a párt esetleges távolmaradását azzal indokolta: a kormánypárti képviselőcsoportok nem járultak hozzá, hogy az emlékülésen az Országgyűlés elnökén kívül az 56-os szervezetek egy képviselője is szót kapjon, mii Az ígéret fele Medgyessy Péter miniszterelnök és Csehák Judit szakminiszter nem teljesítette az egészségügyi dolgozók bérének 50 százalékos emelé­sére vonatkozó ígéretét - hangzott el a Fidesz egészségüggyel foglal­kozó parlamenti képviselőinek tájékoztatóján. Selmeczi Gabriella ki­fogásolta, hogy a diplomával nem rendelkezőknek adott emelés nem éri el az 50 százalékot, s - szerinte - az egészségügyi dolgozók mint­egy egyharmada nem részesült a beígért emelésben, mti Már javasolták Az MSZP úgy véli, hogy az ellenzék által benyújtott szociális tör­vénycsomag az előző négy év alatt elutasított MSZP-s javaslatokat, il­letve már benyújtott vagy benyújtandó szocialista javaslatokat tartal­maz. Kósáné Kovács Magda, az MSZP-képviselőcsoport szociális munkacsoportjának vezetője azt mondta: ezeket az indítványokat nem lehet tárgysorozatba venni. Az MSZP szerint a fideszes javasla­tokat „a lelkiismeret-furdalás törvényeinek” lehetne nevezni, mivel az előző kormány által elutasított szocialista javaslatokból állnak, mti Gyermekvédelem Október 10-e a Lelki Egészség Világnapja. A Magyar Pszichiátriai Társaság ezen a napon tudományos konferenciát rendez Budapes­ten a gyermekeket fenyegető veszélyekről. Az UNICEF jelentése szerint az elmúlt évben 2 millió gyermeket öltek meg, 6 millió sérült meg súlyosan vagy lett rokkanttá, míg 12 millióan váltak otthon­talanná. EUROPRESS A törvény szerint A készülék üzembentartási díjak kormányzati átvállalásának kérdé­sében az Alkotmánybírósághoz fordult, a közszolgálati médiumok hosszú távú, kiszámítható és normatív finanszírozásának rendezése érdekében pedig az Országgyűlés elnökéhez intézett levelet a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Szadai Károly azt kéri Szili Katalin házelnöktől, hogy az Országgyűlés továbbra is biztosítsa a közszolgálati műsorszolgáltatók hosszú távú, kiszámítható és nor­matív finanszírozásának médiatörvény szerinti jogi kereteit, mti Direktor kerestetik Összeállt a Nemzeti Színház igazgatói posztjára beérkezett pályáza­tokat elbíráló 11 tagú bizottság. A zsűri tagja: Bálint András, a Rad­nóti Színház igazgatója, Konter László, a Békés Megyei Jókai Szín­ház igazgató-főrendezője, Szakonyi Károly író, Tarján Tamás iroda­lomtörténész, kritikus, Henye Nándomé kulturális igazgatási szak­értő, Kállai Ferenc, a nemzet színésze és Harsányi László közgaz­dász, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke. A bírálóbizottságba a Magyar Színházi Társaság Meczner Jánost, a Budapest Bábszínház igazgatóját delegálta, a MASZK Országos Színészegyesület Hegedűs D. Géza színművészt jelölte, a Színházi Dolgozók Szakszervezet­ének küldötte Konrád Arital elnök, a Nemzeti Színházat pedig Blaskó Péter színművész képviseli. A pályázati csomagot tízen vet­ték ki, hatan járultak hozzá nevük közzétételéhez: Dalos Gábor szakújságíró, Székhelyi József színművész, Jordán Tamás, a Merlin Színház igazgatója, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója, Márta István, az Új Színház igazgatója és Röthler Balázs színművész, mti Oscar-jelölt film Pálfi György: Hukkle című játékfilmjét nevezi a jövő évi Oscar-díjra Magyarország. A 33. Magyar Filmszemle díjnyertes alkotása a leg­jobb idegen nyelvű film kategóriában indul. A Magyar Filmunió tá­jékoztatása szerint a jövő év februárjában derül ki, hogy a bene­vezett alkotások közül melyik öt filmet jelölik az aranyszobrocska elnyerésére. A díjkiosztót márciusban tartják. E kategóriában min­den ország egy játékfilmet nevezhet az Amerikai Film Akadémia díjára, mti_________________________________________________________________________________ ■ HAZAI TÜKÖR

Next

/
Oldalképek
Tartalom