Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-08 / 235. szám

6. OLDAL A L M A N A C _H 0 4 6 2002. Október 8., Kedd DARÁNY HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal és a óarany-kastélyosdombói körjegy­zőség címe: 7988 Darány, Rákó­czi u. 72. Tel.: 82/466-926, fax: 82/466-925 Minden hétköznap fogadják az ügyfeleket; hétfőtől csütörtökig 8-16, pénteken 8-14 óráig tart nyitva a hivatal. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1045 Hatévesnél fiatalabb: 107 6-18 éves: 170 18-60 éves: 599 60 évesnél idősebb: 169 KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzat az idén 230 millió forintból gazdálkodik. Szo­ciális célra 24 millió forintot fordít, az intézményekre pedig 76 milli­ót. Ebből a pénzből tartja fenn az óvodát, iskolát, a családsegítő szolgálatot és Kastélyosdombó- val közösen a körjegyzőséget. Fejlesztésre az idén 59 millió fo­rintot fordíthat. A legnagyobb té­tel ebben a szennyvízhálózat ki­építése, kapcsolódva a regioná­lis rendszerhez. Három évre osztották el a művelődési ház fel­újításának a teendőit; az idei a második év#s elvégezték a leg­nagyobb munkát. Felújították a színpadot, a nagytermet, jövőre öltözőt építenek. A falu utolsó földes utcáját is ellátták aszfalt- burkolattal, s az idén teleházat alakítottak ki. Az előbbi ötmillió forintba került, az utóbbi pedig 3,5 millióba. Minden beruházást sikeres pályázattal végeztek el. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Intézményei folytán a község legnagyobb munkáltatója az önkormányzat, valamint a bar­csi Dráva-Coop Rt, amely a helyi szövetkezet csődje után átvette a darányi tehenészetet és az utcára került munkások egy részét, 15-20 embert. Néhány egyéni vállalkozó is foglalkoztat ennyi helybeli la­kost. A cipőüzem 10-15 asz- szonyt alkalmaz. A fűrészüzem azonban pár éve csak szaka­szosan dolgozik, most terve­zik az újraindítását. Néhány asszony a drávatamási szociá­lis otthonban kapott munkát. HIÁNYZIK A VENDÉGLŐ Négy vegyesbolt és négy ital­bolt igyekszik megfelelni a vá­sárlók igényeinek. Az üzletek közül kettőt a barcsi áfész mű­ködtet, kettőt pedig helybeli vál­lalkozó. Az alapellátásra nincs panasz, ha ezenkívül is szük­ségük van valamire a lakosok­nak, akkor Barcsra kell utazza­nak érte. A községben legjob­ban a melegkonyhás vendég­lőt hiányolják. Úgy vélik, hogy az átutazók és a helybeliek együttesen el tudnák tartani. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN, NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA MILLENNIUMI PARK SZÉKELY KAPUVAL. A község egyik büszkesége a millenniumi park, amit az utóbbi években a világháborús emlékmű körül alakítottak ki. Itt kapott helyet a Darány erdélyi test­vérfalujától kapott székely kapu. A park mögött a polgármesteri hivatal épülete áll, a közelében pedig az 1833-ban épült református templom: ezek együtt alkotják a falu központját. ________ _ ■ A költségvetés néhány éve még forráshiányos volt, ma pedig milliós tartalékai vannak a fa­lunak. Ugyanakkor a lakosság egyre nehe­zebb helyzetbe került, mert ahelyett, hogy nő­ne, egyre csökken a munkahelyek száma. A község gazdagodik, ugyanakkor polgárainak a körülményei egyre romlanak. A darányi faipari vállalkozás próbál talpon marad­ni, kevés sikerrel; a cipőüzem stabil, de kevés em­bert foglalkoztat, a helyi szövetkezet azonban né­hány éve összeomlott. Papp Tímea, a családsegítő szolgálat munkatársa szerint sok a nehézségekkel küzdő család. - Darány fejlődik, jó itt élni - mond­ta de az emberek helyzete rosszabb. Megélheté­si lehetőséget egyre kevésbé nyújt a falu. Sokan hibáztatják az önkormányzatot, hogy nem segíti a nehéz helyzetben levőket, s túl sok terhet rak a vállukra. Legutóbb a temetőhaszná­lat módosítása borzolta a kedélyeket. - Nem szá­moltunk vele, hogy a változtatás hat a lakossági díjakra is. Mihelyt kiderült, beláttuk a tévedésün­ket, és változtattunk - mondta Villányi László polgármester. - Legfontosabb feladatunknak azt tekintettük, hogy egyenesbe hozzuk a falu gaz­dálkodását. Amikor átvettük az irányítást, forrás- hiányos volt a költségvetés, az utóbbi években pedig 8-10 millió forint tartalékot sikerült felhal­mozni; ezért fejlődhetett a falu. Évente négy-öt si­keres pályázatunk van, s összkomfortossá vált Darány; valamennyi utca burkolatot kapott, tele­házat hoztunk létre. A héten megkezdtük az óvo­dai tornaterem kialakítását. Ezt csak takarékos önkormányzat teheti. Tudjuk, az emberek na­gyobb segítségre szorulnának, de csak addig nyújtózkodhattunk, ameddig a takarónk ért. Az önkormányzati szemlélet a jövő évtől vál­tozhat, több jut támogatásra is, mert sikerült meg­teremteni az alapokat. - Sok bírálat ért bennün­ket, de bebizonyosodott: ésszerű lépéseket tet­tünk. Az is ilyen volt, hogy átszerveztük az intéz­mények gazdálkodását. Ez több eredmény mellett szemléletváltást is hozott az intézményekben, s ma egyre-másra írják a sikeres pályázatokat. A legsikeresebb az iskoláé: 33 millió forintot nyert. A min­dent átfogó kétéves integrációs program hamarosan véget ér. Ennek során tehetséggondozó és személyiségfejlesztő mű­helyt és szülőldubot tartottak fenn, úszni és kirándulni viszik a roma gyerekeket, s készítettek egy roma olvasókönyvet. - A legnagyobb tanulsága az, hogy nem szabad befejezni - mondta Radics József igazgató. - Fel­mérhetetlen haszna van a gye­rekek számára, így már a folyta­tására is írjuk a pályázatot. A támogatás legnagyobb téte­le egy autóbusz, azzal szállítják a gyerekeket. - Kirándulásra, úszásoktatásra kaptuk; szabad kapacitását kihasználhatja a fa­lu is. Most száz gyereket vi­szünk vele a fővárosba. Többsé­gük most látja először a csodák palotáját és a tropikáriumot. Kevesen tudnak többet Dániá­ról, mint a darányi tanulók. Meg­nyerték az országos versenyt. Há­rom diák: Bereczki Nóra, Vati Zsuzsanna, Erdődi Zoltán - Radics József és Varga Mónika pedagógus vezetésével - a közép- iskolás és felnőttcsapatokat is megelőzve jutott az élre. A nyere­mény dániai utazás volt. - Odaát úgy mutattak be minket: ők azok a magyarok, akik a legtöbbet tud­ják Dániáról. Egy évig készültünk, s a települések­ről a templom utolsó orgonasípjáig mindent megta­nultunk - mondta Vati Zsuzsa. A kilencnapos kör­úton aztán meg is nézték. Helsingör vára és Legoland volt a legemlékezetesebb. Jártak viking­múzeumban, részt vettek hajóépítésen, ellátogattak az Andersen-múzeumba. S már a következő vetél- kedőre készülnek, az feltehetőleg Angliáról szól. ■ Zöldségtárolót építettek Késztermékeit, a csemegeubor­kát, a céklasalátát meg a darabolt vegyes savanyúságot már jól isme­rik a megyében. Szabó Ferencné élelmiszer-feldolgozó kisüzemé­ben ötféle finomságot készítenek. Kis tételben is árusítanak, de vál­lalkozásukat a nagykereskedőkre alapozták.- Már évek óta megvan a ki­alakult vevőkörünk - mondta. - Régóta vásárol tőlünk az áfész, ugyanakkor legtöbbet az idén a Csopak Szövetkezeti Rt-nek (a korábbi Balaton Füszértnek) adtuk el. Leginkább uborka kell, száz mázsát termesztettünk. Erre van a legnagyobb kereslet, így még kistermelőktől is vá­sároltunk, s vettünk zöldséget is. Szabóék az idén már kétszer annyit termeltek, mint tavaly. Ki­alakítottak egy 120 négyzetméte­res zöldségtárolót. Agrárberuházá­sukhoz mikrohitelt vettek föl, s a kisvállalkozást 700 ezer forinttal támogatta a területfejlesztési ta­nács. így nemcsak több zöldséget dolgoznak föl, hanem javult a technológiai felszereltségük is: vettek szeletelő- és uborkaváloga­tó gépet. - Nyereséges a vállalko­zás, és két helybelit is foglalkozta­tunk. S a termékeink vásárdíjat nyertek Barcson - mondta Szabó Ferencné. - Egyre nagyobb az ér­deklődés a savanyúságunk iránt; már megkerestek Zadarból is. ■ Átírhatják a falukrónikát A múlt emlékeit ku­tatva Fodor László évek óta járja a határt. Az amatőr régész munkája eddig is eredményes volt; Drávatamásiból római kori csattal, karkö­tődarabbal tért haza, Kastélyosdombóról őskori baltával és ma­rokkővel, s kora bronzkori edénytöre­dékekkel Merenye ha­tárából. A legértéke­sebb lelete egy kato­nai tál a római korból. Lelkesen gyűjtötte Fodor László a régi pénzeket, edénydara­bokat, használati esz­közöket, és közben egy percig sem gondolta, hogy a legnagyobb régészeti fölfedezésre a maga tel­kén bukkan. Két hete álltak neki a faluszéli terület rendezésének, s akkor kiderült: Árpád-kori telepü­lés maradványait rejti a föld.- Föjtehetőleg jelentős lelőhely­re bukkantunk. A szakemberek az első ásások után azt gyanítják, hogy nagy kiterjedésű település nyomait sikerült megtalálni, a lé- letanyag pedig egyértelműen bizo­nyítja, hogy az egykori település a kora Árpád-korból való - mondta Fodor László. - Eddig kerámiatöre­Fodor László: Föltehetőleg jelentős lelőhelyre bukkantam Darányi olvasóinkat kérdeztük; mi a legnagyobb gond a lakóhelyükön, és min változtatnának a faluban? Több szociális érzékenységet várnak a vezetőktől Kissné Szalonnái Zsuzsanna pe­dagógus: - Huszonnyolc éve itt élek és dolgozom, alsó­ban és felsőben is tanítok; már a ta­nítványaim gyere­kei járnak hozzám. A legnagyobb gondnak azt lá­tom, hogy sem helyben, sem a fa­lu vonzáskörzetében nincs munka- lehetőség. Ez nagyon visszaveti a falut. A Duna-Dráva nemzeti park sem jár sok előnnyel, nem számot­tevő ugyanis az idegenforgalom. Éppen csak vadászturizmus van, erre azonban szélesebb réteg meg­élhetését nem lehet építeni. Itt tele­pedtünk le, jól érezzük magunkat, és nem szívesen mennénk másho­vá. Az emberek kiveszik a részüket a munkából, magam is tagja va­gyok a faluszépítő egyesületnek. Magyar István nyugdíjas: - Ko­rábban nagyobb létbiztonságban éltek az emberek, de ez megszűnt. Az önkormányzat nem sokat tett érte az utóbbi nyolc évben. Volt fej­lesztés, de az is csak a pénzünket vitte. Bevezették a tartályos gázt: ez sokkal drágább, mint a vezetékes. A szennyvízberu­házás is hasznos, de azt is nekünk kell kifizetnünk, és utána a havi dí­jat is. Igaz, ebben az önkormány­zatnak nem sok a szerepe, mert a csatorna régiós beruházásban ké­szül. Úgy tudom, másutt az önkor­mányzat a teljes összeget átvállalta a lakosoktól; nálunk nem jár hoz­zá támogatás. A szennyvízberuhá­zás kapcsán új kapubejárókat is ígértek, ebből sem lett semmi. Nagy Péterné kismama: - Ide jöt­tem férjhez Szentlőrincről, de itt gyengébb az ellá­tás. Sok kisbaba született mostaná­ban, és gyermek- orvoshoz is Barcs­ra kell járni. Kelle­ne egy hely a kis­mamáknak, hogy összejárhassunk, egymástól is tanulhassunk. Szük­ség volna játszótérre is, mert sok a kisgyerek. Ma a piciket csak a főút mellé tudjuk csak kihozni levegőz­ni. Az ellátás valóban csak alap, mert pelenkát például már nem le­het helyben venni, azért is Barcsra kell menni. A férjem dolgozik, én a vendéglátásból mentem gyesre, és boltot szeretnék nyitni, ha vissza­megyek dolgozni. Az a vélemé­nyem, hogy több figyelmet is for­díthatnának az emberek életére. Borbélyné Botykai Mónika: ­Tősgyökeres darányi vagyok, két gyermekem van. A férjem állatgon­dozó, én a szom­széd faluban, a drávatamási szoci­ális otthonban va­gyok pénztáros. A mostani képvi­selő-testület érde­me, hogy komfortossá tette a falut. Jól végzi a dolgát, de azzal már ke­vesebbet törődnek, hogy a falube­liek többsége egyre nehezebb kö­rülmények között él. Kevés a mun­kahely, de nem lett több a támoga­tás. Más falvakban jobban segítik az embereket; az önkormányzat megvásárolja a tankönyveket, isko­lakezdésre tanszercsomagot kap­nak a diákok, a középiskolásokat és a főiskolásokat pénzzel támo­gatják. Itt semmi ilyen nem volt. Mihádák Imre rokkantnyugdíjas: - Hiába körzetközpont Darány, mégis úgy látom, hogy jobban fejlő­dik például a szomszédos Drá­vatamási is. Pedig az csak negyed akkora falu, mint a mienk. Több külföldi vesz ott házat, az önkormányzat sokkal na­gyobb gondot fordít a település szé­pítésére, és a szociális otthon, révén több a munkahely is. Darányban, sajnos, látszik, hogy jómódú embe­rek ülnek a testületben, mert a többség gpndjai hidegen hagyják őket. Csak azzal törődnek, ami szá­mukra is fontos. Tény, hogy itt is volt előrelépés, ez azonban az etil- berek közérzetét többnyire nem befolyásolja, a családok életében nem hozott számottevő javulást. ■ Gyarapodó falu, szegény lakosok dékek és csontok kerültek elő a földből... A régészek másfél napi próba­ásás után sok középkori cserepet, római pénzt és egy kemence ma­radványait találták meg. Előkerül­tek állatcsontok is, föltehetőleg ugyanabból a korból. A szakem­berek szerint valószínű, hogy több ház maradványait is rejti ez'a terület. A teljes feltárására még az idén sort kerítenek. A faluban nagy port vert föl az eset. Az emberek büszkék rá, hogy gazdagodik a település múlt- ja és átírhatják a falukrónikát. ■ Tornaszoba a kicsiknek szer az iskola tornatermébe járnak. A darányi óvoda kihasználtsá­gát jelzi, hogy a 69 gyermek elhe­lyezésére alkalmas oviba 74 hely­beli, drávatamási, gárdonyi és kastélyosdombói kicsi jár. Meg­tudtuk: pályázatokkal beszereztek sok mozgásfejlesztő játékot is. En­nek a hiánypótló beruházásnak pedig hamarosan nekiállnak. Az egymillió 600 ezer forintba kerülő átalakításhoz több mint egymilliót adott a területfejlesztési tanács. A tavasszal a kicsik már birtokba ve- hetik az új tornaszobát. ______ ■ Bő vítik a darányi óvodát. A gyer­mekintézményhez tartozó szolgá­lati lakásból alakítanak ki hatszor hétméteres tornaszobát. - Nincs olyan helyiség, ahol a kicsik tor­názhatnak - mondta Somogyi Gábomé vezető óvónő. - Márpe­dig az óvodai nevelésben kiemelt helye van a mozgásfejlesztésnek, az egészséges életmódra nevelés­nek. Mikor lehet, igyekszünk az udvaron tartani a foglalkozásokat. Hűvösebb napokon azonban a csoportszobákban vagyunk, a leendő elsősök pedig hetente két-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom