Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-06 / 208. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 9 6 2002. Szeptember 6., Péntek A HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7538 Kálmáncsa, Kossuth Lajos utca 36. Tel.: 82/719-829 A hivatalban mindennap fogadják az ügyfeleket: hétfőtől csütörtökig 7.30-16, pénteken 7.30-13 óráig óráig van nyitva. Kálmáncsa a szomszédos Szulokkal alkot körjegyzőséget, de a napi ügyeket helyben intézik. A jegyző kedden délelőtt és csütörtökön délután tartózkodik a faluban. Az önkormányzat pénzügyeinek intézését teljesen átvitték a körjegyzőségre. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 721 Ötévesnél fiatalabb: 39 6-14 éves: 74 15-18 éves: 28 19-60 éves: 378 60 évesnél idősebb: 202 TÁMOGATÁSRA 18 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 77,7 millió forintból gazdálkodhat. 6,4 milliós forráshiányt terveztek az év elején, szerencsére azonban ötmilliós önhikis támogatással sikerült egyensúlyba hozni a mérleget. A munkabérekre és járulékaira 26 millió forintot kell kifizetni, dologi és egyéb kiadásokra 16 milliót. A szociális kiadások 18 millió forinttal apasztják az önkormányzati kasszát. 16 millió forintot adnak át a körjegyzőség és az intézmények fenntartására, illetve a nonprofit szervezeteknek. A szennyvízberuházáson kívül az idén 1,7 millió forintot költhetnek fejlesztésre. Az iskola tetejét szeretnék rendbe tenni. A rendezési terv elkészítését is tervezik. Ehhez is pályáznak támogatásért, de azt még nem bírálták el. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A családok többségének a Fehér Akác szociális otthon és a falu határában levő Emlékmajor vállalkozásai adnak megélhetést. Az otthonban 56 helyi és környékbeli lakos dolgozik. A német tulajdonú faipari vállalkozás, a lakatosüzem és a biztosítékgyártó együtt ugyancsak eny- nyi embert foglalkoztat. A Szulokfa Bt üzemében 25 kálmáncsai dolgozik. Intézményei révén és a közhasznú munkaprogrammal az önkormányzat is meghatározó munkáltató. AZ ELLÁTÁS JOBB IS LEHETNE Két vegyesbolt és két italbolt van a faluban. Az utóbbiakra nincs panasz, de a vegyesboltok kínálatát nem tartják megfelelőnek az emberek. A két boltban a napi élelmiszereken kívül egyre kevesebb az áru, s nem mindig megfelelő az alapellátás. Többször előfordult az is, hogy már reggel elfogyott a kenyér meg a péksütemény. Főképpen ez utóbbinak a hiánya miatt panaszkodnak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA KÁLMÁNCSÁN ÁLLT AZ ELSŐ REFORMÁTUS FŐISKOLA. Hosszan elnyúló település Kálmáncsa, így itt a nagy távolságok is jelentősen növelik a közművesítés költségeit. A település központjában egy kis dombon áll a reformátusok temploma, amit 1828-ban építettek és néhány évvel ezelőtt újítottak föl. A lakosság többsége ma is ennek a vallásfelekezetnek a híve. Kálmáncsa régi protestáns település - vala- ha mezőváros volt -, a reformáció idején a reformátusok itt létesítették az első főiskolájukat. ________■ Bí znak a régiós összefogásban Hogyan lehet hatvanmillió forintból 300 milliós beruházást elvégezni? - ezen törik most a fejüket a kálmáncsaiak. A megoldáshoz még nem jutottak el, pedig fontos volna, mert ezen áll vagy bukik a község jövője. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pillanatnyilag a hatvan- millió sem áll még rendelkezésükre. A pénz arra kell, hogy megszüntessék a község elzártságát. Ebből építenék meg az utat, hogy összekössék a 6-os főúttal a települést. A pályázati keret azonban az idén csak 60 milliós. Az önkormányzatnál azt mondják: kivárják, hátha megemelik a következő években. Erre volt már példa, 1997-ben 200 milliót lehetett nyerni. Akkor azonban még nem volt partner hozzá a baranyai Kisdobsza. Kálmáncsán azt mondják.a falu jövője függ az út megépítésétől, e nélkül egyre aggasztóbb az elzártsága. Kútba esett a remélt horgászparadicsom kialakítása, s csökkent a biztosítéküzem dolgozóinak a száma is. A fiatalok elmennek, s az idősek nem tudják javítani a falu komfortját. Arról is nehezen sikerült meggyőzni az embereket, hogy csatlakozzanak a térségi csatomaberuházáshoz. Mára elkészült a vezeték 80 százaléka. Négy közhasznú és négy közmunkást foglalkoztat az önkormányzat. Egyikük Pintér János.- Jó, hogy van ez a munka, mert a korombeliekért nem kapkodnak a munkáltatók. A helyi két faüzem is fiatalokat keres; a negyvennél idősebbek nem kellenek. Itt mindig van feladat; most a füvet nyírjuk, előtte kifestettük az óvodát; nemsokára játszóházat is építünk. A közterületet rendezzük, s elvégezzük az iskola, óvoda körüli munkát. Öt hónapja dolgozom itt, nemsokára lejár az időm, s mehetek vissza segélyért. A feleségemet többekkel együtt nemrég küldték el a biztosítéküzemből, így mindkettőnknek 14-14 ezer forint lesz a jövedelme. Nem tudom, ebből hogyan élünk meg. A faluban az egyetíen biztos pont a megyei fenntartású szociális otthon. Megélhetést ad sok családnak. Az intézetre számíthat az önkormányzat is, rendszeres támogatója a falu rendezvényeinek. Sándor Miklós igazgató elmondta: 56 dolgozójuk van, a fele környékbeli. - Csaknem száz gondozottunk van a Fehér Akác otthonban: idősek, szenvedélybetegek és fogyatékosok. Az utóbbi években több mint 30 millió forintot költött ránk a megyei önkormányzat. Mosodát alakítottunk ki, felújítottuk az épületeket, új autót vettünk; most kicseréljük a mikrobuszt is. Majdnem száz család lakja a Kálmáncsához tartozó Lajosházát. Többségében idősek, illetve cigányok. Sok ház megüresedett, hat gazdátlan épület már összedőlt. Az emberek úgy érzik: innét mindenki elmenekül. Az áfész már évekkel ezelőtt becsukta a boltját, most az egyik családnál lehet féllegálisan kenyeret venni. Ennek is örülnek az idősek, mert legalább emiatt nem kell hazulról kimozdulniuk. Azt mondják: kellene itt legalább egy nyilvános telefon. Az önkormányzat fél éve igényelte a Matávnál, de még nem érkezett meg. 23 gyerek jár a kálmáncsai kisiskolába. Összevont osztályokban tanulnak, de ez nem okoz hátrányt. - A diákok száma ideális a szakmai munkához - mondta Keszkenyős Józsefné igazgató -; minden egyes gyerekkel külön foglalkozunk. Más kérdés, hogy a kis létszám megdrágítja az intézmény fenntartását. Ennek ellenére nincs vita, a rossz közlekedés miatt embertelenség lenne a kicsiket más faluba utaztatni. - A szakos ellátottságunk jó, egyre több eszközünk van, s negyedikben már számítástechnikát is taníthatunk. Hamarosan hozzálátnak az iparosok a tető helyreállításához is. Több mint kétmilliós költséggel kijavítják. Már a téli tüzelőnk is itt van az udvaron, mert gondos gazda az önkormányzat. ___________________■ Tö bb felnőtt olaszul tanul Az iskolások németül s angolul tanulnak, a felnőttek olaszul. A diákoknak fontos az idegen nyelv, és az idősebbek közül is többen kénytelenek „taljánul” beszélni, mivel a munkahelyi főnökük olasz vállalkozó. A könyvtár látogatottsága nem változott, annál inkább a lakosok érdeklődési köre - tudtuk meg Simon József könyvtárostól. Elmondta: a fiatalok rendszeresen forgatják a szótárakat. - A beiratkozott olvasók nagyobb része tanuló, mégis az idősebbek jönnek gyakrabban könyvtárba - tette hozzá. - A kisebbek Benedek Elek meséit kölcsönzik ki, az iskolások többnyire a kötelező olvasmányokat; a felnőttek viszont romantikára vágynak, és a kalandregényeket keresik vagy a színes útleírásokat. Simon József gondja a mintegy hétezer kötet gyarapítása. - Két éve sok könyvet kiselejteztünk, de az önkormányzat évente százezer forintot ad a gyarapítására. Sok új, egyebek közt egyházi kiadványt is vásároltunk - mondta. - Volt itt egy emlékezetes író-olvasó találkozó is: Horgas Béla költő, volt kálmáncsai diák tartotta. Most is valami hasonlóra készülünk. Szeretnénk vendégül látni a falu szülöttét, Barla Szabó Sándor nyugdíjas főorvost. És akkor tartanánk egy réteskóstolót is. ■ Negyven évig a katedrán A falu lámpása, a tanító nemzedékekre hatott. Emberré nevelte tanítványait, s ablakot nyitott a világra. András Béla csaknem 40 évig tanított Kálmáncsán. A község két éve fogadta a díszpolgárává.- Büszke vagyok rá, hogy a megyében először mi szerveztük meg a felnőttek esti oktatását; még Csokonyavisontáról is jártak hozzánk, hogy elvégezzék az általános iskolát - mondta András Béla volt iskolaigazgató szigetvári otthonában. - Felszámoltuk az analfabétizmust, 1952-ben a cigánytelepet is. Önköltséges napközit létesítettem, s megszerveztem a községi óvodát. A református iskolában csak egy tantermünk volt, így több helyütt, még a pásztorházban is oktattunk. 100- 120 tanulónkat az 1-3., 2-4. s 7-8. osztályt összevonva tanítottuk. így is későbbi diplomások egész sorának a tudását alapozta meg. Emellett kántori szolgálatot végzett istentiszteleteken. 22 éve ment nyugdíjba, de előtte megírta az iskolatörténetét. A falu valaha püspöki székhely volt, s főiskolája volt itt a protestánsoknak.- Gyakran visszatérek Kál- máncsára, anyám és első feleségem sírjához. Az iskolába azonban nem megyek be; felidéződne s fájna a sok szép emlék, ami odaköt. A múlt úgyis mindig visszaköszön a jelenben. Ilyen korban az ember újra végigjárja az utat, ami egyszeri és csak az övé. Meglepett a kitüntetés is - mondta meghatódva a 88 éves díszpolgár -, de nagyon örültem, hogy a község vezetése megbecsüli több évtizedes munkámat. ■ Az óvodások gyakran kedveskednek az időseknek énekkel, versekkel, s cserébe ajándékot kapnak tőlük. Sokat forgolódnak a kicsik az iskolások között is, együtt lépnek föl a falu rendezvényein. Naponta találkoznak, hiszen az óvodában étkeznek diákok is. - Kálmáncsán szerencsére nem ismerjük a helyhiányt, évek óta nem változik a gyermekek száma. Most huszonhárom jár ide - mondta Raudenkranc Emőné óvodavezető. - Nekik még nagyon fontos a játék, a zene, az egyéni képességek fejlesztése. Gyakran elővesszük a társasjátékokat, s zenei foglalkozásokat is tartunk. Nagy a mozgásigényük: sokat játszanak a favárban, a csúszdán, alkalmanként kirándulni megyünk. A nyáron Balatonedericsen és Fenyvesen jártunk... A kicsiknek most még nagyon fontos a játék Kálmáncsai olvasóinkat kérdeztük: mi a legnagyobb gondjuk, elsősorban mit változtatnának meg a településen? Elveszítette a község a megtartóerejét Bán Antalné nyugdíjas: - Nagyobb közbiztonságra lenne szükség. Az ember ma már ki sem mozdulhat a házából, mert nem tudhatja, hogy amire hazaér, mi marad belőle. Mert itt ellopnak mindent; nem a helybeliek, hanem az idegenek. Nekem nyolcvanezer forintomat vitték el. Drótot meg vizet kértek, és amíg az egyikük elterelte a figyelmemet, a másik kifosztott. Másnap még kenyeret sem tudtam venni. Egy másik asszonyt fényes nappal megtámadtak. Régebben gyakrabban - éjjel és nappal is - jöttek a rendőrök, de most alig-alig látni őket. Mára olyanok lettünk, mint a rabok, kimozdulni sem merünk. Géczi Tímea eladó: - Van munkám; húszévesen az áfész vegyesboltjában dolgozom, így nem kell aggódnom a jövőmért. Mégis: ha egyszer módom lesz rá, nem gondolkodom, hogy maradjak vagy elmenjek a faluból. A korombelieknek itt nincs jövőjük. A munkalehetőségeket tekintve Emlékmajor és a szociális otthon a teljes kínálat. A követelményektől így egyre inkább elmaradnak a falvak, közöttük Kálmáncsa is. Az ilyen kis települések már nem tudják megtartani a fiatalokat; leginkább ezen kellene változtatni. Ehhez persze kevés az önkormányzat. Sok pénz és jóval több munkahely mentheti csak meg az apró falvakat. Kapui Imre festő: - Huszonhárom éves vagyok, s úgy gondolom, előbb-utóbb valamelyik nagyvárosban kötök ki. Sok fiatal gondolkodik így ebben a faluban. Nekem ugyan idehaza is van munkám, de a korombeliek többsége már nem ilyen szerencsés. Szórakozási lehetőségünk sincs, mert itt csak két-háromhavonta rendeznek egy-egy bált. Nemrégiben próbálkoztunk azzal, hogy létrehozzunk egy ifjúsági klubot. A kezdet jó; az érdeklődés nagy, a hét végén is volt összejövetelünk. A klubnak most 25-28 tagja van, még a környékről is jönnek fiatalok. Van már egy pingpongasztalunk, és tévét is szeretnénk venni. Balogh Jánosné nyugdíjas: - Lajosházán élek, Kálmáncsa külterületén. Itt már semmi sincs; aki teheti, az elmenekül erről a településrészről. Úgy érezzük, magunkra hagytak bennünket. A boltunkat a sok betörés miatt évekkel ezelőtt megszüntette a tulajdonos, a barcsi áfész. Ha telefonálni akarunk, akkor az egyik szomszédhoz kell bekéredzkednünk. A közbiztonság rossz, itt rendőrt nagy ritkán látunk. A közlekedés is nehézkes, az ide vezető utak állapota pedig siralmas. Régen, amíg Bárdibükk munkát adott, virágzó puszta volt Lajosháza. Ma pedig pusztulófélben van az egész település, kétségbeejtő az állapota. Farkas László polgármester: - Meg akarjuk szüntetni Kálmáncsa zsáktelepülés voltát, hogy javítsunk a falu elérhetőségén, az ide vezető utak állapotán. Ez az első lépés, hogy nőhessen a település megtartóereje. Sajnos, ehhez nem elegendő az önkormányzati akarat, szélesebb összefogás szükséges, amely évek óta késik. A falu vezetése e nélkül csak működteti az intézményeket, rendben tartja a települést. Ezzel a feladattal mindeddig sikerrel megbirkóztunk. Kálmáncsa rendezett település, jó állapotban vannak az intézményei. Csatornáztunk, korszerűsítettük a közvilágítást. Az önkormányzat jó gazdája volt a rábízottaknak. ■ Fürge ovisok a favárban Az óvoda pályázati és önkormányzati támogatásokból vásárolt játékokat. S a farsangi bál és a karácsonyi ünnepség több mint 200 ezer forintnyi bevételéből a baba- konyha-szoba kap új bútort. ■
