Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-05 / 207. szám
2002. Szeptember 5., Csütörtök 7. OLDAL Világhálót szeretnének A tikosiak bánatára a faluban nem lehet internetezni. A települést ugyanis egy speciális központtal tudták csak bekapcsolni a távközlési szolgáltatásba, és ez a központ annyira túlterhelt, hogy nagyon lassú az adatátvitel. A szolgáltató több mint egy éve ígéri, hogy a gyakran meg hibásodó rendszert hamarosan korszerűre cseréli, eddig azonban nem történt változás. A község önkormányzata ezért lépéseket kíván tenni ennek a gondnak a megoldására. A faluban ugyanis szeretnének fölszerelni néhány számítógéppel egy kisebb teleházhoz hasonló létesítményt a könyvtár épületében. Tikoson ugyanis a lakosság fele fiatal, s ők örömmel fogadnák, ha lehetőség nyílna a világháló használatára. Ezt kedvező feltételek között szeretnék számukra biztosítani. Amíg azonban nincsenek meg a szükséges feltételek, ezt a problémát nem tudják megoldani. ____________■ Ka tics asszony birtoka A település történelme 1299-ben kezdődött, legalábbis az első írás, a székesfehérvári káptalan oklevele Tykus alakban akkor említi először a helységet. A birtokot férfi örökös híján 1368-ban 1. Lajos király Fejéregyházi György leányának, Katics asz- szonynak adományozta. A XV. században már három Tikos nevű falu volt egymás mellett. A hódoltság idején pusztult el Alsó- és Közép-Tikos. 1660-ban az egyedüli Tikos 53 házában 345 római katolikus vallású lakos élt, de a török uralom idején onnan is sokan elmenekültek. A török kiűzése után birtokosai sorában a Festetics és a Bakó család szerepelt. A XIX. században folyamatosan gyarapodott a falu. Az egykori faiskolakertből, ami régebben községi faiskola volt, ekkor telepítették a település határában az ösz- szefüggő Sós-erdőt. 1930-ban 323 ember élt a faluban; 1973-ig még önálló iskolája is volt. A települést katolikusok lakják. Templomuk nincs, így a hívek vasárnaponként Hollódra vagy Szegerdőre járnak át. A falu a közút szerint zsáktelepülés, de a kerékpáros túrázók továbbhaladhatnak egészen a Kis-Balatonig. A község 57 házában ma 144 ember lakik. ■ Nagy álma a lovasközpont Halász Árpádnak vannak jó tapasztalatai- Először a német turistákkal kezdtük - mondta Halász Árpád. - Nem volt sok sikerélményünk. Azok a külföldi vendégek ugyanis nem találtak ránk, akiknek élmény lett volna a természet közelsége, a madárles és a nyugalom. Csak azok jöttek, akiknek nem volt elég pénzük a Balaton-parti árakhoz. Ezt feladtuk, s mivel komoly lovasmúltam van, a lovasturizmusban próbáltunk szerencsét hazai vendégekkel. Érdeklődésben nem volt hiány, de sajnos, megintcsak nem olyan vendég jött, akit vártunk. Legtöbben a lovat nem sporttársnak tekintették, hanem sporteszköznek. A lovas vendégfogadást pedig csak akkor lett volna értelme tovább csinálni, ha sikerült volna fejlesztenünk. Ez viszont nem megy pályázati forrás nélkül. Most hazai szálló- vendégekkel foglalkozunk, a falusi turizmust egy kicsit a balatonira hangolva. Vannak kedvező tapasztalataink. A hazai turista ugyanis tudja, hogy miért pont ide jön. Nekik szeretnénk a jövőben minél többet nyújtani. A hasznos pihenés a jelszavunk. Halász Árpád azonban a nagyobb terveiből sem mondott le egészen. Az álma egy lovasközpont létrehozása, ahol a sportlovaglástól a túralovaglásig, a legkisebbektől a tapasztalt lovasokig mindenkit ki tudnak szolgálni. S bízik abban, hogy a sokadik pályázat majd egyszer sikerrel jár, és végre annak élhet, amit szeret. ■ A bakancsos, a kerékpáros és a lovas turisták paradicsoma lehetne Tikos. Legalább egy hétre való program várja a vendéget, akármilyen „járművön” érkezik. Halász Árpád felismerte ezt, de a sikerhez egymagának kevés az ereje. TIKOSIAK BÜSZKESÉGE: AZ ÚJ HARANGLÁB. A falu egykori hősi kertjében állították föl Födi Tibor fafaragó, szobrász alkotását. Az emlékparkot a második világháború után hozták létre, és minden hősi halált halt tikosi emlékére ültettek egy fát; később játszótér lett a kert helyén. A falu a parkot a millenniumra felújította, s akkor készítették el a település címerét is. A harangláb különlegessége, hogy azt a harangot helyezték ej benne, ami Tikos legrégebbi tárgyi emléke. A harangon látható készítésének a dátuma is: 1771-ben öntötték. ■ Még mindig eltart a szülői ház Orsós Jánosnét a nagymamája nevelte föl Tikoson. Az asszony a nagyszülői házban alapított családot; igaz, az ő gyermekei már nem a faluban képzelik el a jövőjüket.- Szeretem Tikost, hiszen itt nőttem fel, de ebben a faluban nagyon nehéz a megélhetés - mondta Orsós Jánosáé. - Helyben nem talál az ember munkát, és a környéken is nehéz. Régebben a Balatonon legalább nyáron még pénzhez lehetett jutni, az idén már az sem ment. Hallottuk, hogy .gyenge volt a szezon, és ezt mi is tapasztaltuk. En minden héten próbálkoztam, hogy munkát találjak, de hiába. Volt olyan, hogy megvetették velem a fehér köpenyt, s az egészségügyi könyvemet is megcsináltattam ötezer forintért, aztán mikor mentem, mondták, hogy mégsincs munka. Ennyi idősen egy nőnek már szinte lehetetlen állást találni. Régebben az erdészetnél legalább alkalmi munka volt, most azonban vállalkozókat vesznek föl az erdei munkára is, és napszám sincs. Kevesen foglalkoznak mezőgazdasággal itt, a környéken, s azzal is olyan kicsiben, hogy elbír vele a család is.- Miből él?- Jövedelem- pótló támogatást kapok, de abból nem lehet megélni. Tartok baromfit; mindent megtermelek a kertemben, hogy könnyebb legyen. Az egyik gyerekem már elköltözött, a másik pedig még iskolába jár. Egészség- ügyi területen szeretne majd elhelyezkedni. Biztosan ő sem jön már haza, mert hiába szerzi meg a bizonyítványt, itt nem találna magának megélhetést. Így azért valamivel könnyebb. Amit lehet, igyekszem magam előteremteni, meg dolgozom a ház körül is, amennyit csak tudok. A kertemen leg- alább meglátszik, hogy sokat vagyok itthon. ■ Készülnek a csatornázásra Tikos legnagyobb fejlesztési terve a csatornahálózat kiépítése. A beruházásra nemcsak a Balaton- törvény miatt van szükség, hanem azért is, mert amíg hiányzik ez a közmű, nem lehet építkezni és újabb építési telkeket sem lehet kijelölni a faluban. Kónya László polgármester elmondta: az idén elkészíttetik a terveket, és a pályázathoz is minden szükségeset előkészítenek, jövőre ugyanis szeretnék megkezdeni a kivitelezést. A szomszédos három településsel együtt abban bíznak, hogy a Balatoni Fejlesztési Tanács támogatja a beadványukat. A település egyébként, rúióta megszületett a Balatonról szóló szabályozás, a tó kiemelt üdülőövezetébe tartozik. Tikoson azt remélik, hogy ez a falu számára nemcsak megszorításokkal jár majd, hanem előnyökkel is, például a pályázatok során. Forrás sok mindenhez kellene. A szennyvízgondok megoldása után pedig úgy tervezik, hogy felújítják a polgár- mesteri hivatalt. Az épület eredetileg iskola volt, és az 1920-as évek elején készült. Az oktatási intézmény megszüntetése után bérbe adta, majd eladta az önkormányzat, s lakásnak használták. 1994- ben vásárolták vissza. Akkor orvosi rendelőt alakítottak ki benne, mivel nem volt or: vos a településen. Azóta ugyanebben az épületben működik a könyvtár is. A felújítás 1,5 millió forintba kerülne, és a forrás nagy részét Tikos pályázaton szeretné elnyerni. ■ Tikosi olvasóinkat kérdeztük! milyen az élet a faluban, van-e jövője; mivel elégedettek, és mit hiányolnak? Remélik, az autópálya hoz fellendülést Gulyás Ferenc: - Nekünk, időseknek már rövid a jövőnk, a fiataloknak meg nehéz. Nincs munka itt, a faluban, és a környéken is nagyon nehéz elhelyezkedni. Talán segít majd ezen a helyzeten, ha elkészül a régóta várt autópálya. Másrészt nekünk, időseknek már elég az újság, egy könyv vagy a tévé műsora is, de a fiatalabbaknak azért csak kellene valami szórakozási lehetőség. Régóta kocsma sincs a faluban, nem mintha bárki is hiányolná, de az biztos, hogy akinek volna rá igénye, az nem talál semmiféle szabadidős vagy szórakozási lehetőséget Tikoson. Ami viszont megvan, az a nyugodt élet. Nyugdíjasnak lenni ideális egy ilyen településen. Horváth Ferencné: - Nagy jövője, szerintem, nincs ennek a falunak. A fiatalok, sajnos, nem sok lehetőséget találnak; helyben nincs munka, a mezőgazdaságból meg már nem lehet megélni. Pedig valamikor sokan megéltek itt a háztájiból. Vitték piacra a terményeiket meg a sok gyümölcsöt, és leadták az állatokat. Máskor itt novemberben megkezdődött a disznóvágási szezon, és nem fogyott ki februárig. Most talán három háznál ha tartanak disznót, tehén sehol, meg a baromfi is jóval kevesebb, mint volt. Az időseknek egyébként nem lehet panaszuk: mindent megtesznek értünk. Kirándulni visznek, meg támogatják a gyógyszereket is. Bálint András: - Mi Debrecenből költöztünk ide, mert csendre és nyugalomra vágytunk. És elmondható: itt megtaláltuk a számításunkat. Szerintem biztos jövője van ennek a településnek. Igaz, nem örülünk neki, hogy két út közé szorítanak bennünket, de talán az autópálya majd a falu számára is hoz valami fellendülést, és ezáltal sokkal könnyebben elérhető lesz majd Tikos. Másrészt éppen a mostani hátrányából lehet előnye: azok, akik valóban nyugalomra és pihenésre vágynak, a Baiaton-part nyüzsgése helyett jóval többen választják majd ezt a tó közelében levő nyugalmas települést, a természetes környezetét és a barátságos embereket. Tombor Ramóna: - Nemrégiben beszélgettünk a falu jövőjéről itt a fiatalabbakkal. Nem hiányzik innét semmi fontos dolog; ami egy ekkora faluba meglehet, azt itt is megtaláljuk. Munka azonban lehetne több is helyben, de igazán nem furcsa, hogy ennyi emberért senki nem telepít ide semmit. A nyáron jómagam a Balatonon dolgoztam; szerencse, hogy ilyen közel van, mert a fiatalok számára jó munkalehetőséget kínál. A szórakozás hiányzik; az jó lenne, ha volna valami hely, ahol beszélgetni meg néha bulizni is lehet. Most egy vendéglátós tanfolyamra megyek a munkaügyi hivatalhoz, így talán majd év közben is találok valami munkát. Balázs László: - Aki meg tudja oldani a munkába jutást a faluból, annak nem lehet oka panaszra. Kedves, nyugodt település Tikos. Mi két gyermeket nevelünk. Most könnyen megoldják még az iskolába járást, később azonban ez bizonyosan nehezebb lesz, ha már nem csak a szomszéd faluig kell menni. Igaz, hogy a faluban nem olyan már az emberek összetartása, mint régebben volt, de azért most is segítenek egymáson az itt élők, mindig abban, amiben kell. Már csak a szennyvízcsatorna hiányzik erről a településről, mert minden más megvan. És ami esetleg hiányozna még, azt a közelben levő városokban be lehet szerezni. ■ HIVATAL: SZERDÁNKÉNT A polgármesteri hivatal címe: 8731 Tikos, Iskola utca 16. Telefon: 85/377-540 Helyben a polgármesteri hivatalban minden szerdán fogadják a lakosokat, a balatonszentgyörgyi körjegyzőségen pedig mindennap intézhetik hivatalos ügyeiket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 158 Férfi Nő 18 évesnél fiatalabb: 27 33 18-60 éves: 40 38 60 évesnél idősebb: 8 12 CSATORNÁT TERVEZNEK Az önkormányzat az idén 20 millió 578 ezer forintból gazdálkodik. Ebből a legtöbb a szociális kiadás: 5,3 millió forintot fizetnek ki ilyen célra. A település működtetése 10 millió 537 ezer forintba kerül. Fejlesztésre 4,7 millió forintot költenek. Ebből a közvilágítást korszerűsíti a Dédász úgy, hogy 28 lámpatestet helyez el a faluban. Most készítik a csatornahálózat kiépítéséhez szükséges pályázatot, s már az idén szerették volna a község új rendezési tervét is elkészíteni, ez azonban nem sikerül, mivel pályázatukat elutasították. Tikos az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő falvak közé tartozik: kétmillió forint hiányzik a költségvetéséből, amit ebből az alapból szeretnének pótolni. GYEREKEK ÉS IDŐSEK Évek óta kiemelten támogatják Tikoson az időseket és a gyerekeket. Minden tanévkezdéskor segítik a kisgyermekeket nevelő családokat, s karácsony előtt is megajándékozzák őket. A nyugdíjasokra is gondolnak: rendszeresen fizetik nekik a gyógyszertámogatást, és kirándulást is szervez az önkormányzat. A falugondnoki szolgálat is törődik az idős emberekkel. KIS GÓLYÁT, HÁRMAT IS A település határában állt egy öreg szilfa, amin emberemlékezet óta volt gólyafészek. Mikor évekkel ezelőtt kivágták a fát, a faluban készítettek fészket a vándorló madárnak. Két évig azonban üres maradt a fészek; a lakosok szerint azért, mert falujukban a gólya már eleget tett a kötelességének és újabb munka után nézett. Tikoson ugyanis az elmúlt években sok gyerek született. A falu gólyája az idén - a tikosiak örömére - visszatért, s három kis gólyát nevelt föl a fészkében. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: FÁBOS ERIKA A L M A N A C H - 2 2 5 TIKOS Orsós Jánosnénak fontos a kert
