Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-28 / 227. szám
2002. Szeptember 28., Szombat 7. OLDAL Évek egy beruházásra Mintha a pamuki órák mutatói lassabban járnának körbe a számlapon. Eltelhet egy év is úgy, hogy alig haladnak előre a dolgok. Jó példa erre az orvosi rendelő ügye. A polgármesteri hivatal épületében alakíttatja ki az új rendelőt az önkormányzat, mert az egykori iskola épületben levő nem felel meg a szigorú előírásoknak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is sürgeti a jelenlegi helyzet megváltoztatására. A falu pályázott és nyert a korszerűbb egészségügyi ellátás körülményeinek javítására. A megyei területfejlesztési tanács azonban három év alatt folyósítja az összeget. Ez nem okoz gondot olyan településnek, amelyik megelőlegezheti a beruházás összegét, és nem okoz gondot, hogy néhány év múlva kerül az önkormányzat számlájára a támogatási pénz. Pamukon nem így van. Itt minden többletforint nélkülözhetetlen, s nem mindegy, hogy mikor érkezik. A községnek egy-egy feladathoz még az önerő előteremtése is szinte megoldhatatlan feladat. A támogatásokért vívott versenyben kényszerűen a sor végén kullog. Legalább akkor kerülhetne jobb helyzetbe, ha a pályázatot kiírók is elismerik a helyi fejlesztés fontosságát. Arra a 890 ezer forintra ma van szükségük és nem holnap^________________■ Disznót, kecskét nevelnek Huszonegy disznót nevelnek, s többnyire a gyerekek őrzik A cigányszervezet közvetítésével öt család nevel közösen mangalicákat és kecskéket. Bár meggyűlt a bajuk a környezetükkel az elkóborolt malacok okozta kár miatt, nincs más jeményük a helyzetük javítására. Egyetlen civil közösség tevékenykedik Pamukon: a Jóremény Cigányszervezet, amelynek Lengyel Zoltánné az elnöke. Tavaly még csak a reményekről beszéltünk, azóta ezek egy része valósággá vált. Az Autonómia alapítvány és az Ökotárs közös pályázatán indultak sikerrel. Rideg állattartásra szegődtek,.s tavasz óta mangalicákat és kecskéket nevel öt család. Az állatokat az ország minden tájáról hozták: volt, amelyiket az Alföldről, a másikat Miskolcról. Jelenleg 21 mangalicát és 13 kecskét nevelnek a somogyvári agrártársaságtól átvett területen. Ez a nyolchektáros zsámbékos, nádas terület igen alkalmas ezeknek az állatoknak, mert szeretik az ilyen dagonyázóhelyeket. A terület, ahol az öt család az állatokat neveli, tulajdonképpen 26 földtulajdonos birtoka; tőlük a társaság bérli a területet, használatra átadta az újdonsült farmereknek. Nemcsak a terület használatának a viszonyai ilyen nehezen áttekinthetők, hanem a farmerkodás is komoly kihívás a családoknak. Sikeréről a faluban megoszlanak a vélemények, különösen azóta, hogy a mangalicák időnként elkóborolnak és tetemes károkat okoznak. Bizony, volt, amelyiket Öreglakról hozták vissza. Lengyel Zoltánné elmondta: a nyertes pályázat szerint három évig kell az állatállományt fenntartani. A szaporulatot viszont úgy osztják el maguk között, ahogy jónak látják. Ő a végzett munka arányát tekinti alapnak. Mindenesetre ez a tevékenység öt család 20-23 tagjának jelent biztatást a jövőre, mert nincs más választásuk, minthogy megtanuljanak gazdálkodni. Szeretnének továbblépni, és juhokkal meg baromfival is foglalkoznának. Azzal számolnak, hogy Európai Unióban jó piaca lesz a biotermékeknek, s több feldolgozó létesül majd, mert egyelőre csak egy pécsi cégről tudnak. Tény, hogy ennek a gazdálkodásnak egyelőre a gyerekek örülnek a legjobban, mert többnyire ők vállalják az állat- gondozást. ■ Konferenciára készülnek A cigányszervezet 150 ezer forintot nyert a konferenciasorozatnak a megszervezésére, ennek megtartását november elejére tervezik. Itt szeretnék kidolgozni azt a kistérségi stratégiai tervet, amely feltárná a cigányság lehetőségeit. PAMUK EGYIK BÜSZKESÉGE: A KÖZSÉGHÁZA. A közmunkaprogram keretében felújították a középületeket. Állami munkabér-támogatással az önkormányzat munkát tudott adni a község lakosainak, s közben rendbe tétette közösségi létesítményeit. A községháza üy módon is a lakosság érdekeit szolgálta. S ezt teszi mindennap, szülte a családok egyetlen segítő háttere a hivatal és az önkormányzat, amelyre számíthatnak. ■ Korlátozott s határtalan lehetőségek Pamuk a korlátlan lehetőségek és az esélyek után kutató emberek hazája. Vadban és természeti értékekben gazdag a vidék, csábítja a jómódúakat, miközben a lakosok napi gondokkal küszködnek. Falusi turizmusról álmodoznak és az unióban bíznak. Aki betéved Pamukra, annak biztos megfordul a fejében, hogy nyugdíjas éveiben szívesen élne ilyen szép vidéken. Vajon fiatalon a gyerekeivel letelepedne-e itt? Erre kevesen gondolnak. Az itt lakók tudják: az utakkal van a baj. Az olyan községnek, ahova csak egy út visz, kevés esélye van a továbblépésre. Arról viszont nem tudnak, hogy a megyei fejlesztési tervekben szerepelne a község zsáktelepülés-jellegének megszüntetése.- A realitásokat nézzük, addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér - mondta Móhr Mihály polgármester. - Kétezerben a Kossuth és az Ady utca korszerűsítése 15,6 millió forintba került volna, de nem tudtuk letenni a 30 százalékát. Utána az összekötő és mezőgazdasági utak építésére lehetett pályázni. Tettünk lépéseket a zsáktelepülés-jelleg megszüntetésére, de nincs sok reményünk. Egyelőre az infrastruktúra bővítésének a lehetőségeit sem látják, bár számolnak az Európai Unió új lehetőségeivel. Úgy gondolkodnak: miután az unióban nagy gondot fordítanak a környezetvédelemre, a falu környéki számos illegális szemétlerakót is meg kell szüntetni. S talán esélyt kapnak a szennyvíz és a gáz bevezetésére. A falu egyelőre még a társulásra sem gondolhat, bár a polgármester szerint a Pogány völgyi kistérségben lesz erejük céljaik elérésére. Úgy látja: egyetlen kitörési pont van, a falusi turizmus. Az is ösztönzi, hogy egyre több német és hazai család vesz megüresedett portákat nyaralónak. Projcs Lajos falugondnok, aki alpolgármesterként is szolgálja a közösséget, egyetért vele. Csak ' annak nem látja még a módját, hogyan lehetne a családokat támogatni, hogy házaikat alkalmassá tegyék vendégfogadásra. Naponta intézi ügyesbajos dolgaikat, beszerzi a gyógyszereket, szállítja az ebédet, a betegeket. Van, hogy a sajátjából tesz hozzá, ha olyan gyógyszert kell elhozni, amire a családnak pillanatnyilag nincs pénze. Pontosan tudja, hogy milyen gondokkal küszködnek. A falu- gondnoki szolgálat azért van, hogy őket segítse. Ha 5-10 percet késik, barátian korholják: Lali, hol voltál eddig?- Nagyon szeretem ezt a munkát, jó az embereknek segíteni - mondta az érettségizett lakatosmester, akinek hivatásos jogosítványa is van, ami jól jön a falugondnoki szolgálat ellátásához. Csima János jegyző nyolc év után búcsúzik a falutól, bár érzékelteti: lehet, hogy még visz- szatér. A kölcsönös tisztelet és szeretet fűzi Pamukhoz, de az itteniek szókimondásával megjegyzi: egyik budapesti üdülőtulajdonos még kiállításokat is rendez a kúriájában, de a helyi vezetést nem hívta meg. Fontos lenne, hogy szorosabbra fűzzék a szálakat.- Fájó pont, hogy a község nem tud munkahelyet biztosítani - mondta. - Ott áll az üres épület, amiben nemrég 10-15 ember dolgozott. Az önkormányzat azonban egyedül tehetetlen. Arra az épületre utal, ami a polgármesteri hivatal szomszédságában áll s korábban a Maiévnek készítettek itt egységcsomagokat a csurgói Aeropack közvetítésével. Aztán megszűnt a gyártás feltehetőleg a költséges szállítás miatt. Erre a sorsra jutott a zokniüzem és másfél éve a varroda is. Abban egyetértenek mindannyian, hogy addig nem tud továbblépni a falu, amíg legalább az önerő előteremtéséhez nem kap támogatást. Akkor sikeresen pályázhatna, hogy állami forrásokat vonjon be a községfejlesztésbe. _____________■ Pam uki olvasóinkat kérdeztük; milyen terveik vannak, mit valósítanának meg elsősorban a faluban?____ Jo bb út, munkahely, több összetartás kellene Herceg István nyugdíjas tehenész: - Ötévesen 1938-ban kerültem Pamukra, az apám pásztor volt. Én a téesz tehenészetéből mentem nyugdíjba. A Rákóczi utcában építkeztünk; nagyon rossz az út, és kellene egy híd is. Kevés nyugdíjból élünk. Van egy 400 négyszögöles kertünk, a téesztől kukorica a járandóságunk, jól jön a két kis hízónak. Több pénz kellene az önkormányzatnak is, hogy legalább az utakat meg tudja csináltatni, de szerintem még a megígér- tet sem kapják meg a falvak. S az is nagyon kevés egy ilyen kis településnek, mert még egyszer annyi kellene. A fiatalok elhagyják a falut, akik maradunk, mind kiöregszünk. Szekerka Jánosné rokkantnyugdíjas: - Két éve települtem ide Békéscsabáról. Hirdetésben találtam rá a falura; érdekes, hogy a csere- partnerem meg Békésben telepedett le. Igen megtetszett ez a környék. Három lányom van, remélem, hamarosan ők is kövemek. Elégedett vagyok; az emberek szépítik a házukat, tiszta a falu. Bármivel fordulok az önkormányzathoz, mindig segítenek. Sok jó ember él itt, bár előfordul, hogy irigykednek egymásra. Örülnék, ha a boltban nem lenne gond a kenyér mennyiségével, hogy ne kelljen Kaposvárra utazni érte. Előfordult, hogy a polgármester hozatott kenyeret, mert a bolt keveset rendelt. Mányoki János rokkantnyugdíjas: - Itt születtem, itt nőttem föl. Öregszik a lakosság; a fiatalok elmennek tanulni, aztán ott maradnak. Nem látom a falu jövőjét bizta- ' tónak. Komoly beruházásra nem gondolhatunk, a pályázatokhoz nincs önerő. A munkahely hiánya és az utak állapota a legnagyobb gond. Az alsó utcára és a szálai részre is ráférne a felújítás. Kellene játszótér is; van egy, de az tönkrement. Engem a falu szeretete tartott itt. 24 éves korom óta részt veszek a helyi közéletben. Kaposváron tanultam ki a szakmám, dolgoztam az öreglaki gazdaságban is. 30 évig zenéltem, a trombita és a hegedű a hangszerem. Bogdán Vendelné szociális járadékos: - Huszonkét éve vagyok pamuki, ide jöttem férjhez. Kicsi falu ez, de összefogással, társadalmi munkával többet elérnénk. Sok mindent megvalósíthatnánk takarékoskodva és közös munkával, de ahhoz a lakosságnak is kellene tennie. Vannak Pamuknál kisebb települések is, mégis jobban fejlődnek, mert ösz- szetartanak. Van itt egy kis irigység az emberekben. Csak azt látják, hogy valakinek van, de azt nem, hogy éjjel-nappal dolgozik érte. A játszóteret is rendbe tehetnénk, mert kellene a gyerekeknek. Volt már rá példa, hogy összefogtak az emberek, most is szükség volna rá. Sándor Zoltán munkanélküli műszerész: - A választási bizottság elnöke vagyok, apámtól örököltem ezt a tisztet. Fonyódon dolgoztam öt évig, jártam Fehérvár környékére is, de visszahúzott a szívem. Ingázni nehéz, az utazást sem fizetik a cégek. Személy- és vagyonőri tanfolyamra jelentkeztem, nyelvet tanulok. Nehéz sorsú falu ez. Régen sok fiatal volt itt, most demográfiai mélyhullám van. Nehéz válaszolni arra, milyen lesz a jövő. Remélem, családgondozóként munkát kapok, ez szép feladat. Megtaláljuk itt is a szórakozási lehetőséget, pingpongozunk a kultúrházban, s futni is szeretek. A falunap is jó rendezvény volt. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8698 Pamuk, Petőfi utca 76. Tel.: 85/340-010 A hivatal hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól délután fél 5-ig, pénteken 8-tól délután 4 óráig fogadja az ügyfeleket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 296 Kétévesnél fiatalabb: 14 2-5 éves: 9 5-14 éves: 49 14-16 éves: 7 16-18 éves: 10 18-55 éves: 139 55-60 éves: 13 60 évesnél idősebb: 55 SOK A SZOCIÁLIS KIADÁS Az önkormányzat az idén 35,2 millió forintból gazdálkodik. Költségvetésének több mint a felét a működésre költi, 18,6 millió forint megy el a község fenntartására. Emellett 330 ezer forintot ad át a társult feladatok ellátására és támogatásra. A szociális juttatásokra az idén is több mint 8,2 millió forintot költ. Fejlesztésre 7,9 millió forintos keretet határozott meg a képviselő-testület. Tartaléka nincs. Adót mindössze 73-an fizetnek. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Munkát a községben csak az önkormányzattól remélhetnek az emberek a közmunkaprogram során. Többségük alkalmi munkával egészíti ki a kapott szociális juttatást. SZÉP REMÉNYŰ ÉVEK Mindössze 300 éve Pamuk a falu neve. Egészen az utóbbi évtizedekig jellemző volt rá a lakosság növekvő száma és a jó munkahely. Húsz éve még 700- an lakták. A kaposvár-fonyódi vasútvonal s az 1919-ben épült vasútállomás kapcsolta a térség vérkeringésébe. A község 1868-tól 1945-ig Somogy- várhoz tartozott. Lakosságát a II. világháború végén kitelepítették, s mire az emberek visszaköltöztek, mindenük odalett. A földosztáskor 60-an kaptak földet és 27 családnak volt még birtoka. A tsz, majd a Gyapjúter- meltető.Állami Vállalat - ez később az öreglaki magtermeltetö vállalaté lett - adott munkát az embereknek. 1968-ban épült a sertésfialtató. A sok munkahely aztán sorra megszűnt, az ingázókat az utóbbi évtizedben bocsátották el. Az 1990-ben alakult önkormányzat két évig a somogyvámosi körjegyzőséghez tartozott, de önálló hivatalt szervezett, s ehhez ma is ragaszkodik. A falu elemi iskoláját 1868-ban alapították, s 1948- ig hatosztályos volt. 1962-ben az öreglaki, majd a somogyvári iskolához körzetesítették a felső tagozatot, 1976-ban pedig megszűnt az alsó tagozat is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ ALMANAC H - 149
