Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-25 / 224. szám

2002. Szeptember 25., Szerda ALMAN ACH 2 4 3 7. OLDAL Tovább írja a falukrónikát A régi írásokat, okleveleket a köz­ség múltjáról évekkel ezelőtt kezd­te gyűjteni Hemer Kálmán és dr. Horváth Ernő. Évtizedekig Írták a falu krónikáját, rendre följegyezve a jeles eseményeket. A rendszer­váltás után a képviselők úgy dön­töttek: örökítsék meg a település jelenét is. A krónikások elhunytá- val - egy éve - a tollat Dimák Béla vette át, s folytatja a munkájukat.- Amit fontosnak tartok a falu életében, az bekerül a könyvbe. Minden lényeges esetet megörökí­tek - mondta a születéseket, az elhalálozást, illetve az ünnepsége­ket, sőt az időjárást is. A barátí kör év végi közgyűlésén felolvassuk, s együtt döntünk, hogy mely dol­gok méltóak részletes megírásra. A következő nemzedéknek ké­szítik a kordokumentumot. - Ku­tatjuk múltunkat, a gyökereinket - tette hozzá a krónikás. - A jövő nemzedéknek talán egy kis tám­pontot is adunk a krónikával. S reméljük, egyszer majd könyv alakban is megjelentethetjük. ■ Lányok is rúgják a bőrt A sportkör 1966-ban alakult, s in­dultak a futballbajnokságon; volt asztalitenisz- és röplabdaszakosz­tályuk. Pingpongozóik hatszor nyertek bajnokságot, de a tovább­lépéshez hiányoztak az anyagiak.-Az asztalitenisz sikerét Hemer Kálmán alapozta meg. Tanítónak jött ide 1957-ben, s ő honosította meg. A másik szenvedélye a ko­sárlabda volt, de hely és pálya hí­ján szakosztályt nem tudtak indí­tani - mondta Gelencsér Gábor, a sportkör megbízott elnöke. - Her- ner tanár úr keze alól sportiskolá­sok, igazolt játékosok kerültek ki. Gelencsér Gábor Herner Kál­mán halála után vette át a sport­kör vezetését. - Ismertek a falu­ban, hiszen én vagyok a falugond­nok is. Viszem az ebédet, megyek a gyógyszertárba, bankba; azt intézem, ami adódik. Úgy gondol­ták, elég tevékeny vagyok, hogy el­lássam a sport­kör dolgait is. Még nagyon az elején va­gyok, rengete­get kell tanul­nom és sok se­gítségre lesz szükségem. A sportkör­ben nemcsak asztalitenisz-, de női labdarúgócsapat is tevé­kenykedik. Tízegynéhány 18-25 éves asszony és lány rúgja a bőrt.- Szinte minden hét végén van mérkőzésük; a megyei bajnok­ságban szerepelnek változó si­kerrel. A lányokat Salamon Antal edzi. Szerencsére én csak szállí­tom őket, az edző dolga, hogy rendet tartson, veszekedjen ve­lük. Nem irigylem, főleg ha min- den játékos egyszerre beszél. ■ Ismeri két szakma titkát Negyven évig dolgozott Háttá György kádár egy kaposvári szövetkezetben. Nyugdíjas­ként sem szakadt el azonban a szakmájától, bár ma inkább csak javítgatja a hordókat.- Mikor a téeszek csökkentették a szőlőtermelést, a mi szakmánk is háttérbe szorult. Kevés a kádár, sokan hozzák a hordókat javíttat­ni - mondta Háttá György. - Ne­héz, de szép szakma ez. Egy sze­mélyben asztalosnak és kovács­nak is lenni, s csak minőségi mun­kát adok ki a kezemből. A gazda kiviszi a pincébe az új hordót, és hetekre ott hagyja; nem folyhat ki egy csepp bora sem. Híre megy annak, hogy ki a jó kádár. A ma­gam készítette hordókat itt, a fa­luban 15-20 évig ingyen javítot­tam. A legnagyobbakat a kapos­vári tűzoltólaktanya pincéjébe készítettük. Az udvaron szét kel­lett szedni őket és lent összerak­ni, mert egyébként nem fértek be. Ezek a hordók tízezer literesek. Háttá György 40 évig dolgozott a szövetkezetben, onnan ment nyugdíjba. - Azóta már csak javí­tással foglalkozom. A környéken talán rajtam kívül nincs több ká­Hatta György orvosolja az öreg hordókat is dár - tette hozzá. - Utoljára talán 1958/59-ben képeztek szakmun­kást. A fiatalok más, könnyebb foglalkozást választanak, pedig egyre több szőlőt telepítenek min­denfelé, így biztos volna megél­hetésük. Két lányom van, ők nem folytathatják ezt a szakmát. ■ A Zselickislakon élőket és az elszármazot­takat próbálja összetartani az 1990-ben alakult baráti kör, amelynek tagjai tenni is akarnak településükért.- A rendszerváltáskor alakul meg a baráti kör. Úgy éreztük, többet tudunk tenni a községért, ha hivatalosan tevékenykedünk - mondta Fetzer Zoltán elnök. - Ez a kör politikamentes, és mint­egy százhúsz tagja van, közülük 85 a faluban la­kik. A baráti kör tagjai elsősorban a kulturális éle^ tét igyekeznek megpezsdíteni, esetenként össze­fogva az önkormányzattal meg a nyugdíjasklub­bal, néha pedig önállóan.- Mindig az év első közgyűlésén döntünk ar­ról, mit fogunk csinálni. Tervszerűen tevékeny­kedünk; megemlékezünk a nemzeti ünnepekről és a II. világháborúban elesett kislakiakról is. Nyolcadszor neveztünk be á kihívás napjára, olyankor mindenkit mozgósítunk, de a körjegy­zőség másik három falujával közösen is szerve­zünk sportnapot. A hegyi búcsú már hagyomá­nyos, ilyenkor nemcsak minősítjük, hanem dí­jazzuk is a gazdák borát. A baráti kör a tagdíjakból és önkormányzati támogatásból tartja fenn magát. Évente szervez egy három-négy napos kirándulást az ország kü­lönböző tájaira. Már láttak szinte minden jelen­tősebb műemléket.- Eddig csak Miskolc és környéke maradt ki útjaink sorából. Szentistvánkor, augusztus 20-án van a búcsúnk. Valamikor futballmérkőzések is tarkították műsort, de a sportrendezvényeknek mára nincs vonzerejük. S nincs annyi fiú, hogy összeállítsunk egy komolyabb csapatot, így csak a szokásos búcsúi kavalkád van körhintával, áru­sokkal és bállal. Az idén rendezünk először falu­napot, szeptember 28-án, s ebből hagyományt szeretnénk teremteni. A baráti kör együttműködik a nyugdíjasklub­bal. Ezt Biczó György né vezeti. A klubba azonban nehéz becsalogatni az embereket. - Száznál több idős ember él Kislakon, de nagyon kevesen jön­nek a foglalkozásokra. Nem tudjuk az okát, hi­szen szinte házhoz megyünk; így szedjük be a tagdíjat, beszélünk velük a mű­sorok előtt is, meghívót kül­dünk, s mégsem jönnek. Pedig azért alakult a klub, hogy le­gyen hol beszélgetnünk s egy kicsit kimozdulni a mindenna­pok taposómalmából. így azon­ban nincs sem tánccsoportunk, .sem dalkörünk. Az is oka lehet az érdektelen­ségnek, hogy a baráti kör tagjai között is sok a nyugdíjas, s részt vállalnak a sportkör munkáján ból. A nyugdíjasklubra már nem marad erejük.- Másként kell bánni egy idős emberrel, mint a fiatalabbakkal, mert érzékenyebbek, sérüléke­nyebbek. Sokat segít a falu­gondnok, hiszen bármilyen problémájuk van, hozzá fordul­nak: gyógyszert hoz, orvoshoz visz, bankba jár s intézi az ügye­ket.- Orvosi előadásokat is szerveztünk, belgyó­gyász, reumatológus, kardiológus tartott elő­adást. Rendeztünk nótaestet is; a művészek in­gyen léptek föl, így néni kértünk belépti díjat. A gyereknapra várjuk az anyukákat és a nagyma­mákat is, hogy együtt ünnepeljenek, örüljenek. Ezekre a rendezvényekre nemcsak a nyugdíjaso­kat, hanem a falu összes lakóját várjuk. A nyugdíjasklub tagjai sem maradnak ki a ki­rándulásból. Az önkormányzat fizeti az autó­buszt, a belépőket pedig önköltségesen oldják meg.- Általában sokan jelentkeznek a kirándulás­ra, de az indulás előtti este szinte vadászni kell a résztvevőkre. Utólag, az élménybeszámolókat hallva már bánják, hogy lemaradtak, ám a követ­kező alkalomkor ugyanez ismétlődik. Jellemző, hogy a decemberi záró estre - ahol az idősek egy kis karácsonyi ajándékot is kapnak - mindenki eljön. Olyankor ismertetjük a következő évi ter­veket, és mindig nagy a lelkesedés. Valóra váltá- suk azonban bizonytalan. ■ ZSELICKISLAKI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: ÁLDÁS-E VAGY ÁTOK NEKIK KAPOSVÁR KÖZELSÉGE? Munkahelyet a város ad, nyugodt életet a falu Takács Károly ács: - Tíz éve élek itt, szeretem ezt a falut. Közel va­gyunk a városhoz, mégis úgy érzem, egy kicsit lemarad­tunk. A megye leg­több településére már évekkel ez­előtt bevezették a gázt, nálunk csak most kezdik a be­ruházást. A közlekedés hét köz­ben jó, de hét végén és ünnepeken nehézkes. Olyankor csak néhány busz jön a faluba, s akinek nincs gépkocsija, nehezen mozog. Hely­ben nincs munkalehetőség, így a nagy többség a megyeszékhelyre jár dolgozni. A csend és a nyuga­lom azonban megfizethetetlen. Közel a város, de itt tiszta a levegő, kakasszóra lehet ébredni és nem a gépkocsik zajára, a benzingőzre, Szabolcsi József tévéműsze­rész: - Két éve élek Kislakon, és Ka­posvár közelsége nagy előny, ha nem így lenne, nem jöttünk vol­na ide. Bármire szükség van, be- ugorhatunk a vá­rosba, de az itteni nyugalom megfi­zethetetlen. Nekem általában hely­be hozzák a munkát a megrende­lők, így mindegy, hogy hol élek. A városban lakók ugyanúgy megta­lálnak, mint a helybeliek. A mozi, színház és egyéb szórakozási lehe­tőség sem elérhetetlen, akár gépko­csival, akár autóbusszal jár az em­ber. Most építik a gázvezetéket, így mi is élvezzük majd azokat az elő­nyöket, amiket a város nyújt, vi­szont kimaradunk a hátrányaiból. Dr. Fenyőné Szendrő Ágnes nyugdíjas: - Igen nagy előny á vá­ros közelsége, s nagyon könnyen el is érhető. Amit itt esetleg nem tu­dunk beszerezni, mind megtaláljuk Kaposváron. Olyan ez, mintha a kert­városa lennénk; lassan összeépül a várossal. Még az irányítószámunk is egyezik, és szinte mindegy, hogy Zselickislak- nak hívják-e vagy Kaposvárnak. Ez a hely nem falu, hanem egy ara­nyos kis település. Érezzük a város hatását, de megőrizte a tiszta leve­gőt, a nyugalmat. A lakosok 80 szá­zaléka bent dolgozik. Van nyugdí­jasklub, baráti kör, sportkör; a gye­rekek bejárnak iskolába, óvodába az iskolabusz viszi-hozza őket. Orsós Imre közhasznú munkás: - Még kerékpárral is beérünk tíz perc alatt. Sokan bejárnak dolgoz­ni, de ebben a csendes faluban jobb élni. Jó a köz- biztonság, itt éjjel is nyugodtan ki le­het menni az utcá­ra. A falugondnok nagyon sokat segít a lakosoknak, gyógyszerkiváltásban, ügyintézés­ben is számíthatunk rá. Még bevá­sárlójárat is van. Hetente megy az autó a szupermarketbe, és akinek nincs gépkocsija vagy nem akar buszra szállni, áz a falu autójával mehet vásárolni. A fiatalok tanulni, szórakozni a városba járnak, s mi­vel közel van, nem okoz gondot a közlekedés. A gázt most vezetik be, már csak a csatorna hiányzik. Póré László polgármester: - Min­denképpen áldás a megyeszékhely közelsége, hiszen Kislakon nagyon kevés a munkale­hetőség. Néhá- nyan a mezőgaz­daságból élnek. Az emberek zö­me, az aktív korú­ak mintegy 80 szá­zaléka azonban bejár Kaposvárra. A fiataloknak kialakítottunk egy klubszobát is, ez hamar közkedvelt lett. Egyébként a szomszéd telepü­lésekre és Kaposvárra járnak szóra­kozni. A buszjárattal azonban van némi gondunk, főként este és hét végén, mert olyankor távolsági és nem helyi járatú a busz. Többször is tárgyaltunk már erről a Volánnal, de ésszerűen nem lehet a járatokat sűríteni, mert nem kifizetődő. ■ ZSELICKISLAK A FALU BÜSZKESÉGE A SZENT ISTVAN-SZOBOR. A település főterén 1994-ben állították föl első királyunk szobrát. Szent István a kislaki templom védőszentje, és minden évben a szobor környékén tartják az augusztus 20-i búcsút. Az önkormányzat 2000-ben tataroztatta az emlékművet, a baráti kör és a nyugdíjasklub tagjai pedig - összefogva a lakossággal - közösen virágosították a környékét. ________■ FÉ LFOGADÁS CSÜTÖRTÖKÖN A polgármesteri hivatal cime: 7400 Zselickislak, Kossuth Lajos utca 57. Tel.: 82/373-151 A lakosság minden héten csütörtökön 9-12 óráig intézheti a hivatalos ügyeit. A TELEPÜLÉS KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 337 Ötévesnél fiatalabb: 15 5-18 éves: 53 18-60 éves: 207 60 évesnél idősebb: 62 SZŰKÖS A KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzat az idén 30 mil­lió forintból gazdálkodik. A műkö­dési hitel 3,3 millió forint, az ön- hikis támogatás 2,7 millió. Sze­mélyi juttatásokra 4,1 millió forintot fizet, a munkaadót terhelő járulé­kok 1,2 milliót visznek el. A dologi kiadások 11,4 millió forintra rag­nak, a körjegyzőség, illetve az óvo­da és iskola fenntartása négymil­lió forintba kerül. Jövedelempótló támogatásra, kiegészítő családi pótlékra, szociális segélyre és egyéb ellátásokra 3,5 millió forin­tot fizet ki. Fejlesztésre 5,4 millió forint jut, a tartalék 300 ezer forint. A NAGYOBB MUNKAADÓK A lakosság többsége Kaposvár­ra jár dolgozni. Helyben az Agrofa kft nyolc embert foglal­koztat, a Bencze-pékség hatot. Az önkormányzatnál ketten dol­goznak főállásban, egy pedig részmunkaidőben, s egy köz­hasznú munkást alkalmaznak. KIÉPÍTIK A GÁZVEZETÉKET A félmillió forint pályázati pénzt 250 ezer forint önerővel kiegészít­ve felújították a ravatalozót, s befe­jezték a templom melletti partfal építését. A legnagyobb beruházás most a gázvezeték kiépítése: ok­tóberben kezdik kétévi előkészü­let után. Kislak a szomszédos Szentpállal, Bőszénfával és Si­moniéval húszmillió forintot nyert pályázaton és 42 milliót tett hozzá. A lakosoknak 130 ezer forintba került a csatlakozás. Korszerűsí­tették a közvilágítást is egymillió forintért. Még hátravan a buszfor­duló teljes javítása és egy útsza­kasz kátyúzása. A szennyvízcsa­torna kivételével megvan minden infrastruktúra; ennek az építésére Kaposvárral együtt pályáztak uni­ós pénzekre. A beruházás elké­szítése a támogatásoktól függ. MÁSFÉL KOCSMA Két élelmiszerboltban szerezhe­tik be a tejet, a kenyeret és az egyéb napi cikkeket a lakosok. Az egyik üzlet magántulajdonban van, a másik az áfészé. Éppúgy, mint az italbolt. Akik megszomjaz­nak, ma még csak egy kocsmá­ba járhatnak, de hamarosan meg­nyitják a másik italboltot is. Ezt egy vállalkozó fogja üzemeltetni. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK; TÖRÖK ANETT Megmozgatnak aprót, nagyot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom