Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-23 / 222. szám

8. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR 2002. Szeptember 23., hétfő Bát-összefoglaló Olcsóbb a kukorica A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten közel egymilliárd forint érté­kű áru forgott a parketten, míg a határidős deviza­piacon 10,8 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - de­rült ki a BÁT hét végi össze­foglaló jelentéséből. A kukoricapiacon alacsonyan zártak az árfolyamok. A novem­beri lejárat 260 forinttal 23 950 forintra gyengült. A búza árai vegyesen zártak, a decemberi és a jövő év márciusi jegyzések erősödtek, míg a májusi csök­kent. Decemberre 25 600 forin­tért lehetett jegyezni a kenyér­nek valót. Az extrabúza ára vál­tozatlanul 28000 forint volt. A takarmánybúza decemberi el­számolóára 24000 forint ma- «radt, a takarmányárpáé viszont 19 200 forintra csökkent. A szó­ja 58 700 forinton cserélt gazdát. A napraforgóiegyzések gyengül­tek, az októberi lejárat elszá­molóára 58 200 forinton állapo­dott meg a kereskedés utolsó napján. A határidős pénzpiacon összesen 37 ezer 870 kontrakus- sal kereskedtek az alkuszok. A legnépszerűbb az amerikai dol­lár volt. A zöldhasú jegyzései alacsonyabban zártak: az októ­beri 247,50, a novemberi 252, a decemberi lejárat 251 forinton cserélt gazdát. Az euró piacán is csökkentek az árak: az októberi 243,99, a novemberi 245,50, a decemberi árfolyam 247,70 fo­rinton állapodott meg A japán jent októberre és decemberre négy-négy forinttal olcsóbban lehetett jegyezni. Októberre 202 forintot ért. A svájci frank ára decemberre 169 forint maradt. A cseh korona októberi elszá­molóára 8,10, a zlotyé 59,80 fo­rinton zárt. (újvári) __________Hírek__________ LÍ ZINGADÓ. A Magyar Lízing- szövetség levelet intézett a pénzügyminiszterhez, amely­ben több javaslattal is él a lí­zingcégek adóztatásával kap­csolatban. A javaslatok na­gyobb része a pénzügyi lízing versenysemleges szabályozását szolgálná, illetve az operatív lízing (a hazai gyakorlatban a tartós bérlet néven ismert finanszírozás) körülhatárolt szabályozását célozza, mti BÖRZE. Nem csupán a friss- diplomásokat, de a néhány éves gyakorlattal rendelkező, új kihívásokat kereső fiatal szakembereket is várják a Bu­dapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem október 29-én és 30-án megrendezendő állásbörzéjére, mti__________■ Un iós küszöbre ért a magyar gazdaság A magyar termelők 25 államból allo egységes piacra lépnek, amikor hazánk csatlakozik az Európai Unióhoz. A lehetőség ma még alig felmérhető, a gazdaság előtt álló kihívás azon­ban nagyjából ismert. A várakozás és az ígéretek szerint az év végéig megérkezik a meghívó az Unióba, s 2004-ben a csatlakozás is megtörténhet. Mire számíthatunk? A kör csillagai- Az Unió zászlaja mélykék, raj­ta 12 aranycsillag. A bővítés után új zászló lesz vagy több csillag?- Nem a zászlót kell cserélni, hanem gazdagítani a tartalmat- mondta Bársony András, a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára.- Ez a zászló jelzett valamit.- Nemcsak az Unió zászlaján van 12 aranycsillag a kék mező­ben, hanem az Európa Tanács zászlaján is, amelynek ma már 44 tagországa van. Inkább a szimbólum a fontos: a teljes kör bezárul a 12 csillaggal.- Egyre többen veszik biztosra, hogy Magyarországnak az év vé­géig megérkezik a meghívás. Mit kell teljesíteni addig?- Mindenekelőtt eredménye­sen kell lezárni a megnyitott há­rom fejezetet. Az egyik a mező- gazdasági politikáról, a másik a finanszírozás kérdéseiről szól, a harmadik pedig a versenyfejezet.- Kitől függ az eredmény?- Mindkét féltől. A versenyfeje­zet tekintetében a múlt héten va­sárnap és hétfőn lényegesen kö­zelebb kerültünk a lezáráshoz. Nekem meggyőződésem, hogy már nem kell siettetni a dolgot, valóban megfelelő idő és tapasz­talat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a hátralévő két fejezetet november végéig le tudjuk zárni.- A mezőgazdasági politikáról szóló fejezet a legkényesebb és a legérzékenyebb.- Az Unió számára.- És Magyarország számára?- Magyarország számára sem mellékes, de azt azért nem sza­bad elfelejteni, hogy a magyar nemzeti jövedelemben ma a me­zőgazdaság körülbelül 7 százalé­kot képvisel, és a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma is nagyjából ilyen arányú. Az uniós csatlakozást és a teljes probléma­kört figyelembe véve lényegesen kisebb a súlya, mint az mostaná­ban látszik.- A politikai súlya is?- A politikai súlya is nagyobb az Unió, és bizonyos más tagor­szágok számára. Egyrészt mert a mezőgazdasági politikát az Unió­nak belátható időn belül velünk vagy nélkülünk - én azt gondolom persze, hogy velünk együtt - alap­vetően meg kell változtatni. Nem­csak azért, mert nem lehet a kibő­vített Unió esetében a továbbiak­ban így finanszírozni, gondolok az agrárszubvenciókra, de azért is, mert a nemzetközi kereskedel­mi szervezet, a WTO és az Euró­pai Unió között feszülő vita lénye­gét érinti; az Uniónak vannak olyan kötelezettségei, amelyek tel­jesítése az Unió mezőgazdasági piacát is szabadabbá tennék. Eh­hez pedig alacsonyabb támogatási ráta szükséges, vagyis a mai uniós tagállamoknak föl kell adni bizo­nyos privilegizált pozíciót.- Aligha tévedek, ha azt mon­dom: ez nem megy könnyen...- ...de főképpen nem Francia- országban, Spanyolországban és Olaszországban, ahol a mező- gazdaság versenyképessége meg­lehetősen alacsony.- Az újságolvasó számára ta­lán a legfontosabb, hogy mit hoz számára a csatlakozás?- Sok mindent. Először is azt a lehetőséget, hogy magyarként egyenrangú polgárként élhet az Unió bármelyik tagországában. Ha úgy gondolja, hogy pénzét nem Magyarországon akarja vagyonba fektetni, akkor ezt könnyen megteheti az Unió bár­melyik tagországában. A meghívással már egyetért az Unió min­den tagországa. Csak van egy-két konk­rét probléma nemcsak Magyarország, hanem valamennyi tag- vagy tagjelölt or­szág esetében. Portugáliában - ahol a parlament valamennyi pártja támogatja a bővítést, és támogatja Magyarország csatlakozását - is akadnak ilyenek, amelyeket meg kell oldani. Ilyen például a munkaerő szabad áramlása. Jóllehet Portugáliában mindössze 200 magyar dolgozik, ennek ellenére úgy tűnik, hogy az új portugál kormány egyelőre vonako­dik tető alá hozni azt a kétoldalú megálla­podást, amelynek alapján nem az Unió­ban szokásos hét év múlva, hanem akár jövőre vagy két év múlva megnyílhat már a munkaerőpiac a magyar munkavállalók előtt. Az ország ma azzal szembesül, hogy minden előzetes várakozás ellené­re már nem a volt portugál gyarmatokból jön a legtöbb bevándorló, hanem pél­dául Ukrajnából. Ma több mint 60 ezer ukrán dolgozik legálisan vagy illegálisan Portugáliában, és nagyon magas a ro­mán, illetve a Moldáviából bevándorlók száma is. AZ UNIÓ SZÜLETÉSE A nyugat-európai integráció politikai támpillére a német-francia megbékélés volt a második világháború után. Az év­százados szembenállást békés együtt­működés váltotta fel. Erre a biztonságpoli­tikai alapra épült kezdetben hat ország gazdasági szövetsége. A két nagy alapító államhoz Olaszország és a három Bene­lux állam - Belgium, Hollandia és Luxem­burg - csatlakozott. Az 1958-ban útjára indult szervezet lényegében Európa ipa­rosodott központját fogta össze. 1973-ban három északi ország - az Egyesült Királyság, Írország és Dánia - csatlakozott. Ezután két hullámban há­rom dél-európai állam lépett be: 1981- ben Görögország, 1986-ban pedig Spa­nyolország és Portugália. 1995-ben a kö­zösség újabb három országgal bővült: ekkor Ausztria, Finnország és Svéd­ország csatlakozott. Néhány héttel a legutóbbi bővülés előtt, 1994 decemberében az Európai Unió tizenkét államnak ígért tagságot attól függően, hogy teljesítik-e az integráció által támasztott magas követelményeket. Szabályozott, de nem szabványpiac- A csatlakozás sok egyéb mellett a gazdaság, a kereskedelem biz­tonságáról szól. Miképp hat ez a biztonság a magyar gazdaságra?- Nem igazából a kereskede­lem biztonságáról, inkább a ke­reskedelem megkönnyítéséről szó! - felelte Réthy Imre, a Gaz­dasági és Közlekedési Miniszté­rium közigazgatási államtitkára. A vámhatárok eltűnnek az Euró­pai Unió tagállamai között, és ez mindenképpen gyorsítja, kényel­mesebbé teszi a kereskedelmet.- A biztonság növekedése alatt a piac bővülését értettem.- A változás kettős lesz. A ma­gyar termelők egy 25 államból álló egységes piacra termelhetnek majd. Hozzá kell tenni, hogy az ipari termékek esetében már ma sincs semmilyen korlátozás. Ugyanakkor mindenképpen a ver­seny erősödésével kell számolni. Magyarországon mindenféle meg­kötés nélkül telepedhetnek majd meg az Európai Unió vállalatai, bankjai, biztosítótársaságai, ipari cégei, és minden korlátozás nél­kül jöhetnek Magyarországra bár­melyik országból a szolgáltatáso­kat nyújtók, és hozhatnak bár­milyen mezőgazdasági terméket.- Ha minden korlátozás nélkül Magyarországra jöhetnek az Unió vállalkozásai, akkor nem egyenlő felkészültségű felek között kezdő­dik verseny. Nem ezért félti példá­ul Orbán Viktor a magyar kis- és középvállalkozásokat az Uniótól?- Egyrészt lehetőség ez, más­részt kihívás is. Nekünk az a fel­adatunk és célunk, hogy a magyar vállalkozók, különösen a kis- és középvállalkozók ismerjék meg, milyen új feltételeket, kihívásokat jelent nekik az Európai Unió. Is­merjék meg az előírásokat. Na­gyon komoly felvilágosító munká­ra van szükség, hiszen, szemben a nagyvállalatokkal, a kis- és közép- vállalatok nem tudnak megfizetni Portugália példája kiemelkedően jó: né­hány évtizeddel ezelőtt 30 kilométer au­tópályájuk volt csak, ma pedig több száz kilométer. Ehhez hatalmas európai uni­ós támogatást vettek igénybe: csak eb­ben a költségvetési ciklusban 20 milli­árd euró támogatást kapott Portugália a kohéziós alapoktól, és láthatóan min­den európai uniós pályázaton igen nagy sikerrel indultak. Ezt el kell tanulni tőlük. E tekintetben számunkra Portugália pél­da és versenytárs is lesz a jövőben. külön ügyvédeket, tanácsadó cé­geket, akik az ő érdekeiket képvi­selik, vagy segítik felkészítem őket az európai uniós csatlakozásra.- A mezőgazdasági vállalkozók félnek leginkább.- Magyarország hagyományo­san exporttöbblettel rendelkezik, és bizonyos termékek tekinteté­ben még ma is kvóták akadályoz­zák a magyar áruk bejutását az Európai Unióba. Ezek az export­kvóták meg fognak szűnni. A mi­nőségi, az európai szabványnak megfelelő terméket előállítók nem fognak hátrányt szenvedni, sőt új piacokat nyernek. Tudom, hogy nevetséges, de az Unióban még az uborkának is van szabványa. De megszűnik az a világ, amikor mi könnyebben exportálunk, és azt mondhatjuk, hogy hozzánk pedig ne jöjjön a külföldi áru.- Portugáliában, Portóban ta­lálkoztak a közelmúltban magyar vállalkozók az ottaniakkal. Volt, aki tapasztalta: a legtöbben bort akartak eladni Magyarországnak, ahol tele vannak a pincék.- Akikkel én találkoztam, azok elsősorban autópályát szeretné­nek építeni Magyarországon. A cég, amelyikről szó van, már az M3-as autópálya nagyon komoly szakaszát építette. Bizony a por­tói, a madeirái bor megjelenik Magyarországon, mindenféle be­hozatali korlátozás nélkül. Meg a francia borok is. A magyar borá­szoknak erre a versenyre fel kell készülni, és egyáltalán nem biz­tos, hogy mindenki alkalmas lesz erre. Ugyanakkor a magyar borok előtt is hatalmas piac nyílik meg. Aki jó minőségben, nagy mennyi­ségben tud majd előállítani bort, az bizony megjelenhet az Európai Unió piacán. Mondok egy jó pél­dát: a Metró áruházlánc az utóbbi időben Magyarországon meg­újította a borkínálatát, elsősorban a vendéglátói keresletre való te­kintettel. Most azt tervezik, hogy a magyar borokat a saját hálózat­ban Németországban, Svájcban is forgalmazzák. Ez olyan lehető­ség, amivel élni kell. Az összeállítást szerkesztette: Gyulay Zoltán Az interjúkat készítette: Kercza Imre Kinek ne lenne sürgős a lakáshitel? v * Ne maradjon le álmai lakásáról a lassú és ^ \ . f bonyolult lakáshitel-ügyintézés miatt! \ Hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat, ahol kollégáink azonnal megmondják Önnek, v J hogy bankunk mekkora hitelt tud felajánlanil m Kedvező hitelbírálat esetén akár pár héten belül ^ t rendelkezésére áll a hitelösszeg. Raiffeisen Lakáshitelek * i ^ évi 2,75% kamattól * Plusz kezelési költség. ■ • |*W*| Raiffeisen VELÜNK KÖNNYEBB BANK (£) 06-40-48-48-48 Bankfiókunk: Kaposvár Plaza u v 20.45 KOI; i mmi \ ■ o •?]( j' W I I I II VM < III IH \ itnifol bajnoki :„,v~ / f * y(|! -M labdarugó mérkőzés KI 1)1)1 \ 20.30 KOI! bajnokok I iuaja eiobon / # n w i n 11:\ i;hki sí \ , £ mr >I\\< HLS IHUM Iliü \ labdarugó mérkőzés \ szí no \\ i.». 15 kim Él oni \ r női kosárlabda %ilá*íbajnoksa^. döntő ' 20.30 kor a délutáni döntő ismétlése*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom