Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-17 / 217. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 6 2002. Szeptember 17., Kedd RINYASZENTKIRALY HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7515 Rinyaszentkirály, Fő u. 56. . Tel.: 82/718-063 Ügyfélfogadás minden munka­napon 8-12 óráig van. A kör­jegyző minden kedden 10-12- ig tart fogadóórát. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 453 Háromévesnél fiatalabb: 25 4-6 éves: 23 6-14 éves: 53 14-18 éves: 30 18-60 éves: 243 60 évesnél idősebb: 79 HÚSZMILLIÓ A GYEREKEKRE Az önkormányzat az idén 52 mil­lió forintból gazdálkodik; forrás- hiányos a költségvetése, így 2,6 millió forint támogatást nyert. Az 1 -3. osztályos kisiskolát és a napközis óvodát a görgetegi ön- kormányzattal közösen tartja fenn; a gyermekek oktatása a Görgetegre járó nagyobbakkal együtt 20 millió foriníba kerül. A rendszeres és eseti szociális ki­adások 15,8 millió forintra rúg­nak, a körjegyzőség fenntartá­sára 6 millió forintot fizet. Most a közvilágítást szeretnék korszerű­síteni, s állandó feladat a közte­rületek, a temető, az árkok és az önkormányzati utak rendben tartása, ezt rendszerint közmun­kásokkal végezteti el. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A legnagyobb munkaadó az ön- kormányzat: három állandó dol­gozót és kilenc közhasznút fog­lalkoztat. A Szarvasfarm Kft-nek három alkalmazottja van. Mintegy félszáz őstermelő és egy gazdák kodó van a faluban, valamint ke­reskedéssel, postamesterséggel foglalkozó vállalkozó. Többen in­gáznak a nagyatádi, barcsi és környékbeli településekre. NŐK VIGYÁZZÁK A FALUT Egy éve alakult meg a polgárőr­ség, hogy visszaszorítsa a lakos­ságot felháborító tolvajokat és rendbontókat. A Lucz László ve­zette szervezetnek 18 önkéntes tagja van, s éjjel is igyekeznek szemmel tartani a házakat, kerte­ket. A járőrözésre először asszo­nyok is jelentkeztek, s a férfiak­hoz hasonlóan elvégzik a polgár­őrségre felkészítő tanfolyamot is. TÖBB AZ EGYETEMISTA Évtizedek óta most van a leg­több - hat - felsőfokú oktatási intézménybe járó diák Rinya- szentkirályon; orvostanhallgató is akad köztük, s több választott gazdasági, jogi és pedagógiai szakot. Az utóbbi néhány évben az általános iskolát végzettek közül is szinte minden második tovább tanul s érettségizik. A fa­lunak az idén 22 középiskolás és felsőfokú iskolában tanuló di- ákja van. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA; BÍRÓ MÁRIA FELÚJÍTOTTÁK AZ ÓVODÁT. Újravakolását, -festését a nyáron közmunkásokkal végeztette el az önkor­mányzat; sok fejlesztőjátékkal és korszerű eszközökkel is fölszerelték az intézményt. Egyetlen vegyes cso­portjába 26 kicsi jár; az iskolássá nőtt három gyerek helyére hét jön. Az utóbbi időben megduplázódott a szü­lések száma, évente öt-hat gyerekkel gyarapodik a lakosság. Az óvodában van a község egyetlen főzőkony- hája, családias főztjéért a szomszéd faluból is átjárnak; innen látják el a falu 19 szociális étkezőjét is. ■ Több kenyér uborkaszezonban Soha ilyen sokan nem fogtak még uborkater­mesztésbe Rinyaszentkirályon, mint az idén. Végső próbálkozása ez a magukon segíteni akaróknak, hogy megélhetést csikarjanak ki a ház körüli sovány parcellákból, miközben a falu határa körös-körül parlagon hever. A szentkirályi csemegeuborka nem került az idén a nagyatádi konzervgyár üvegeibe. A támrend- szeren nevelt termés több száz kilométert uta­zott, hogy végül Győr mellett készítsenek belőle savanyúságot.- Jobb árat kínált a győri cég az atádi konzerv­gyárnál, így mindenki velük kötött szerződést - mondta Orsós Lajos, aki húsz éve a kertészeti szakközépiskolában tanulta a zöldségtermesztés fortélyait. Kétezer folyóméternyi uborkaültetvé­nyével ő a falu legnagyobb termesztője. - Van ha­szon az uborkán, bár elég gyengére sikerült ez a szezon. Eddig mintegy 120 mázsát szedtem le, és 1 millió 200 ezer forintot kaptam, de a költségek szinte elviszik a hasznot. Úgy számolom, 3-400 ezer forint marad meg tisztán, ha megkapjuk az ígért állami támogatást. Bízva az uborka hasznában, két év alatt meg­háromszorozódott a vállalkozó kedvű kisterme­lők száma. Az idén már harmincegy család re­mélt bevételt a földből, miközben a falu határá­ban több száz hektár hever parlagon. Korábban jelentős munkaadónak számított a mostanában meglehetősen hanyagul gazdálkodó Drawa Bt, csakúgy, mint a régi tehenészeti telep. De évek óta az is üresen áll, munkahely pedig legköze­lebb csak a városokban lenne, ahová körülmé­nyes a bejárás. A többség helyben próbálja meg­teremteni a megélhetését.- Dolgos a falu, s ez meglátszik a bolti vásárlá­son - állítja Tihanyi Pál. Négy éve nyitották a csa­ládi boltot, s mára megszokták a falu lakosai, hogy két helyen is vásárolhatnak. - Nyáron, ami­kor sok a munka a kertben, jóval több kenyér fogy, mert nem érnek rá naponta főzni. Ez a „zsí­ros kenyér” időszaka. Az is látszik, mikorra fogy ki a kamra tavasszal, mert akkor meg a felvágot­takból vesznek többet. A kis boltban veszik észre legelőbb, mikor kezdődik és végződik a tanítás a falu kisis­kolájában. A gyerekek ugyanis reggelente meg délben sorra be­térnek, s a napi csemegék vá­sárlásán kívül beszámolnak az iskolai történésekről is.- Nem nehéz az iskola, tet­szik a tanulás - mondta Vancswra Vivien, aki most kezd­te az első osztályt. A barátnőjét, Balogh Alexandrát kísérte be, aki egy zacskó pufit vett s most megosztja vele. A családias kisiskolába 15 ta­nuló jár a harmadik osztályig, majd Görgetegen folytatja tanul­mányait. Horváth József polgár- mester elmondta, hogy minden szentkirályi általános iskolásnak ingyenesek a tankönyvek, s tan­évkezdéskor a falu 28 tovább ta­nuló diákját is rendszeresen se­gítik. Az önkormányzat igyek­szik minden feltételt biztosítani a megfelelő képzéshez, hogy ké­sőbb is kötődjenek a faluhoz a fi­atalok. A többség mégis elmegy.- Sosem éreztem a hátrányát, hogy szentkirályi vagyok, de nem hiszem, hogy itt le tudok telepedni. Az idegenforgalmi szakmenedzser szakot jövőre fejezem be, aztán a felsőfokú nyelvvizsgával kül­földön szeretnék munkát kapni - mondta Tratnyek Edit. - Helyben semmilyen munkalehe­tőség nincs, kevés fiatal leli meg itt a számítását.- Egy kis fellendülés jót tenne - véli Kolláth Gabriella könyvtáros is. - A könyvtárba jobbára a legkisebbek járnak, keresik a mesekönyveket meg a kötelező olvasmányokat. A nagyobbak azonban már nem járnak össze. Ha több lenne a fiatal s több erő az emberekben, talán a falu is jobban fejlődne.___________________■ Gyarapodnak a német porták Valóságos német kolónia alakult ki az utóbbi néhány évben. Már hat háznak külföldi a tulajdono­sa, s nagy gonddal felújítják az omladozó házakat, virágözön van a kertjükben, sőt új házakat is építenek. A minden kényelmi eszközzel fölszerelt, tágas épüle­tekhez gyakran istálló is tartozik, így pompás helyük van a hobbi­ból tartott lovaknak is.- Mikor a testvérem házat vett itt, senki sem tudta a családból, hol van Rinyaszentkirály. Megnéz­tük számítógépen, lefordítottuk a nevét, de kiejteni sehogyan sem tudtuk - mondta Rossvita Kummer. - Én először vagyok itt, és nagyon tetszik ez a falu. Csen­des is, szép is, az emberek is barát­ságosak. S közel van a csokonyavi- sontai meg az atádi strand. Most, hogy nyugdíjas lettem, akár hosz- szabb ideig is maradhatok, bár a telet még nem töltjük itt. Már ta­nulom a magyart, s néhány szót is tudok, meg a köszönést is. Ha meg a német nyelv hiányozna, elég, ha csak átmegyek a szomszédba, mert ott is németek laknak. ■ Gímszarvasok a karámban Rinyaszentkirály hírét pompás erdei jószágok viszik a legmesz- szebbre. A falu szentmihálypusz- tai területén másfél évtizede ugyanis gímszarvasokat tenyészt a Szarvasfarm Kft, s ezek eljutot­tak Európától Új-Zélandig a világ legkülönfélébb helyeire.- A hatalmas agancs növeszté­sére képes magyar szarvas gene­tikai állománya méltán világhírű - mondta Bőhm István, a Szarvasfarm Kft ügyvezető igaz­gatója. - A Mavad Rt, az Öreglaki Vadfeldolgozó Rt és a Sefag Rt ál­tal létesített gazdaság elsődleges szerepe, hogy szakmai hátteret és tenyészanyagot nyújtson a ha­zai és külföldi szarvastartó gaz­dáknak és a vadgazdálkodók­nak. Korábban a gyógyhatása miatt keresett agancs és a vad­hús is a tenyésztés célja volt, de a nagyon alacsony piaci árak mi­att ma már ezzel nem foglalko­zunk. Szeretnénk viszont az egyetemi oktatás, a tudományos kísérletezés és takarmányozási vizsgálatok céljára is hasznosíta­ni az állományt. A százhektáros elkerített, ter­mészetes élőhelyen jelenleg 270 gímszarvast és néhány dámszar­vast nevelnek, s három állandó dolgozónak ad munkát az állatok etetése, gondozása, a farm rend­ben tartása. SZARVASFARM KFT 7513 Rinyaszentkirály, Fő u. 71^ Százhetven hektár parlagon Megüresedett az udvar, amióta ki­koptak a baromfik Szabó Józsefék portájáról.- Nem jószán­tunkból számol­tuk föl a csirketar­tást, csak nem akartuk tovább tűrni az egyre szemtelenebb lo­pásokat. Végül már a tyúkól tete­jét is fölfeszítették a tolvajok, s két egymást követő napon az utolsó darabig elhordták a baromfikat - mondta Szabó Jó­zsef, ahogy feleségével az óvoda­konyháról hordott s igencsak di­csért ebédet várta a kiskapuban. - Azóta csendes az udvar, de még nagyobb.baj, hogy a falu határa is csendes. Amerre ellátni, végig ve­tetten a határ, pedig azelőtt a téesz termelt itt kukoricát, gabonát és dohányt is. Tíz évig voltam mező­őr, hozzám tartozott mind a 170 hektár. Az egész falunak megélhe­tést adott ez a föld, még az asszo­nyoknak is akadt munka a téesz- ben. Nagyon szomorú látni, hogy most parlag az egész terület. Szabó Józsefék is az óvodakonyháról kapják az ebédet A csirkelopásokkal ellentétben erről nem tehet a lakosság. A négy falu határát birtokló, szöve­vényes tulajdonlású magángaz­daság életébe senkinek nincs be­leszólása Rinyaszentkirályon.- Szerencsére a falu rendezett és tiszta, s a magunkfajta öregek­nek nem is hiányzik más - tette hozzá Szabó József. - Mi már csak a három gyerekünk meg a hat unokánk sorsáért aggódunk. Mert nemcsak nekünk, hanem nekik is nagyon nehéz a megél­hetés. ■ Ismert rinyaszentkirály! lakosokat kérdeztünk; milyennek látják a falut, és mi az, amin változtatni szeretnének? Gondokkal küszködnek, de nem fogy a lakosság Romsics Gáborné tagiskola-ve­zető: - Egy olyan kisiskolában, ahová csak 15 gye­rek jár, minden változás óriási je­lentőségű. Öröm és megoldandó gond egyszerre, ha például egy család ide költö­zik, s egy-két diák­kal gyarapodunk. Egy éve kap­tunk a Fejlesztési Banktól számí­tógépeket, s nemrég végre sikerült beszerezni az operációs rendszert és az oktatási programokat. Az előírt taneszközökből még sok hi­ányzik, de az önkormányzat költ­ségvetéséből nagyon kevésre telik. Vezetékes telefon nincs sem az is­kolában, sem más intézményben, így még az is csak álom, hogy a közeljövőben korszerű internet­csatlakozást is kapjunk. Orsós Péter, a rinyaszentkirályi cigányszervezet elnöke: - Laknak itt olyanok is, akik magukon sem se­gítenek, de a többség igyek­szik. Ma már a szülők is jobban figyelnek a gyere­kek nevelésére, a tanulásukra és a szakma szerzésére. Az iskolai eredménytől függő ösztöndíj-tá- mogatásDkra rendszeresen pályá­zik a cigányszervezet, most is 11 tanuló kap havonta 3-12 ezer fo­rint közti tanulmányi ösztöndíjat. Sokan éltek a konyhakert-támoga- tással is, ennek révén kedvezmé­nyesen kaphattak vegyszereket és vetőmagvakat a kertművelést válla­ló családok. Akiben volt szorga­lom, a családnak szükséges termé­nyen túl még hasznot is termelt. Oldal József, az Együtt, Egymá­sért Nyugdíjasklub elnöke: - Nehéz a nyugdíjasok éle­te, és nemcsak a támogatás hiány­zik, hanem az ösz- szetartás is. A köz­ségben mintegy 140 nyugdíjas él, köztük sok a be­teg, a leszázalé­kolt. A nyugdíjasklubnak 25 tagja van, és mindenben próbálunk egy­másnak segíteni. Elég szégyen, hogy jócskán van gazos kert is a fa­luban, de az idősek, ha nehezen is, rendben tartják a portájukat. Érde­mes művelni a kertet, mert megte­rem benne, ami kell. Sok fiatal el­megy, mert nem talál itt megélhe­tést, és ez fáj az idős szülőknek. De nem kell attól tartani, hogy elnépte­lenedik a falu, mert jönnek helyet­tük mások, akik itt telepednek te. Orsós Imre, a Lungo Drom helyi szervezetének a vezetője: - A falu legnagyobb gond­ja a szegénység és a munkanélküli­ség. Helyben sem­milyen munkale­hetőség nincs. Pá­lyázati segítséggel és a munkaügyi központ támoga­tásával legutóbb közhasznú mun­kaprogramban vettünk részt, ez tízegynéhány embernek adott megélhetést. Próbálkoztunk a gyógynövénytermesztéssel is, a ba­zsalikom és a körömvirág termesz­tését szerveztük meg. De nem so­kan foglalkoznak vele, jobban megéri az erdei gyógynövények gyűjtése. Nagyon nehéz előrejutni, nagyobb összefogásra volna szük­ség a cigányszervezet meg az ön- kormányzat között is. Dr. Németh Szilvia háziorvos: - Általánosan rossz a lakosság egész­ségi állapota. A nyomasztó körül­mények és a mun­kanélküliség kö­vetkezménye, hogy a felnőttek között sok a dep­ressziós és mentá­lis beteg. Szinte minden második felnőtt telki ápo­lásra szorul. Sokszor a legfontosabb gyógyszereket sem tudják megven­ni az emberek, még a gyerekeknek sem. Nem ritka, hogy lázcsillapítót sem tart otthon a család, pedig a ki- csűr között gyakoriak a szokásos felsőlégúti betegségek, főleg közös­ségbe kerüléskor. A betegségek megelőzésére, a családi körülmé­nyek javítására kellene nagyobb gondot fordítani, s ehhez sok pénz és állami segítség szükséges. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom