Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-13 / 214. szám
6. OLDAL A L M Á N A C H •I 8 0 2002. Szeptember 13., Péntek SOMOGYARACS HIVATAL MINDENNAP Somogyaracs a körjegyzői hivatalt Babócsával közösen tartja fenn, így ott intézik ügyeiket. A hivatal címe: 7584 Babócsa, Rákóczi utca 12. Tel/fax: 82/491-012 A körjegyzőségen mindennap fogadják az ügyfeleket: hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 1' áráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 235 Ötévesnél fiatalabb: 24 6-18 éves: 59 18-60 éves: 114 60 évesnél idősebb: 38 ÉPP CSAK ELÉG A PÉNZ Az önkormányzat az idén 44,9 millió forintból gazdálkodik. Forráshiányos a költségvetése: a szükségesnél 5,9 millió forinttal kevesebb áll rendelkezésére, de sikeres önhikis pályázattal egyensúlybé került a mérleg. Működésre 33,5 milliót fordít, ebből tartja fenn a nyugdíjasotthont, a falugondnoki szolgálatot, a napközit, s hozzájárul a körjegyzőség, az iskola és óvoda fenntartásához. 5,4 millió forint a személyi kiadása, ennek a járulékaira 1,8 milliót fizet. A dologi kiadás 13,9 millióm rúg, a szociális célú pedig 11,3 millió. Fejlesztésre 12,5 millió forintot terveztek, ebből azonban 11,5 millió a régiós csatornázás Aracsra eső költsége. így csak a maradékot fordíthatják fejlesztésre, például a művelődési ház ajtóinak és ablakainak a javítására, illetve járdaépítésre meg a rendezési terv elkészíttetésére. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Az egyetlen helybeli munkáltató az önkormányzat. Két állandó és három közhasznú munkást foglalkoztat, az utóbbiak közül az egyik szociális munkás, ő vigyáz a községi napköziben a gyerekekre, a másik kettő a közterületek rendjéért felel. A barcsi áfész egy embert alkalmaz, 2-3 aracsi a babócsai Határőr Rt-nél dolgozik, a többi alkalmi munkából és segélyből él. MEGNYUGTATÓ ELLÁTÁS Egy vegyesboltja van a faluban a barcsi áfésznak. Korábban egymást váltották itt a bérlő vállalkozók, s bizonytalan volt az ellátás. Ezzel ma már nincs gond. Kezdetben önkormányzati támogatással működött az üzlet, de mára elegendő a forgalma. Amit a lakosok helyben nem kapnak meg, többnyire Babócsán és Barcson szerzik be. A bevásárláshoz igénybe vehetik a falugondnok segítségét is. Italbolt nincs a faluban. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN, NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA KATOLIKUS TEMPLOM HALASTÓPUSZTA TÉGLÁIBÓL. A közeli Halastópuszta elbontott épületeinek a tégláit használták föl, mikor 1953/54-ben a község római katolikus templomát építették. A templomtól nem messze, jószerével a falu végén állnak a település mostani középületei, a művelődési ház meg a nyugdíjasotthon; ezek együtt alkotják az egyutcás Itis község központját. ___________________■ Zs ákutcában a kis település Zsákutcába jutott Somogyaracs. A kis zsáktelepülésnek ma már minden második lakosa cigány; velük együtt jött, s mára kezelhetetlenné nőtt a munkanélküliség meg a bűnözés. Öt dolgozóval az önkormányzat az egyedüli foglalkoztató, a munkaképesek sorba állnak a két közhasznú álláshelyért. A szerencsések egyike Bogdán József, három hónapra az önkormányzat alkalmazásába került. Ottjártunkkor éppen a vízmű területén nyírta a füvet. - 1981 óta vagyok aracsi lakos, s most először került rám a sor. Három hónapig dolgozhattam - mondta szeptember végén jár le. A legjobbkor jött ez a pénz. Két gyerekünk van, a nagyobb Nagyatádra jár középiskolába, s a kislány is tovább tanul. Örülünk neki, de fogalmunk sincs róla, miből fizetjük majd az iskolát. Munkájáért a minimálbért kapja: 43 ezer forintot. Ez maga a mennyország, hiszen előtte 14 ezer forintot vitt haza havonta, s ennyit a felesége is. - A családi pótlékkal is csak 43 ezer forint volt az összes jövedelmünk. Októbertől újra ennyi lesz. Ha nem gazdálkodnánk, rég felkopott volna az állunk. Kár, hogy csak két ember alkalmazására van pénze az önkormányzatnak, mert itt a közhasznú munkán kívül nincs más lehetőség. A megélhetési gondok miatt gyakori a lopás, betörés. Az emberek azt mondják: megszűnt a közbiztonság; a rendőrök sem védik meg őket. Főleg az egyedül élő idősek a tolvajok céltáblái. - Amíg kórházban voltam, 30 tyúkomat lopták el - mondta az egyik. - S én még szerencsés voltam; tudok olyan asszonyról, akit addig ijesztgettek, mígnem mindenét itt hagyva elmenekült. A holmiját széthordták, a házába egyszerűen beköltöztek... Aracson elértéktelenedtek az ingatlanok. Jó néhány idős elmenne, de eladhatatlan a ház. Fillérekért nem akarják odaadni, amiben egy élet munkája áll. - Mi egész életünkben dolgoztunk, ezek meg mindig a máséhoz nyúlnak - mondják. - Nem értjük, miért segíti az állam ezeket az életerős férfiakat, akik naphosszat a ház előtt heverésznek. Van itt olyan roma, aki már a harmadik házát építi föl. Az első két háza tele van BOGDÁN JÓZSEF tartozással, OTP-hitellel, közműdíjakkal. S ahelyett, hogy kifizetné, inkább állami segítséggel épít egy harmadikat. A magyarok azzal vádolják a polgármestert: a romáknak kedvez. Azok amiatt támadják, hogy hiányzik belőle a szociális érzékenység. Azt mondják: a ki- látástalanság viszi őket lopásra és az, hogy nem segít nekik az önkormányzat. Ilyen faluban nincs versengés a vezetői posztért. Traxler Balázs polgármesternek várhatóan nem is lesz ellenfele. - Csodát nem lehet tenni, a falu költségvetése évek óta forráshiányos. Igen szűkén jut az alapfeladatokra is. A fő kérdések megoldása, mint a közbiztonság és a megélhetés javítása, rég túlnőtt az önkormányzaton. Tesszük a dolgunk, kis lépésekben haladunk. Most fejeződött be a csatornázás, kicseréljük a művelődési ház ajtóit-ablakait, rendezési tervet készítünk, járdát építünk. Új kocsit vettünk a falugondnoknak, 3,5 milliót nyertünk rá pályázaton. S ezzel kimerültek a lehetőségeink. Az önkormányzat tartja fenn a községi napközit, amit Petrinovics Pálné vezet. Nyolc év alatt kiérdemelte a pedagógusdiplomát a cigány gyerekek között. Az a célja, hogy az aracsi gyerekek felügyelet mellett értelmes foglalatossággal töltsék idejüket. - Velem írják a leckét, s ha elkészültek, jöhet a játék. A ház nyáron is nyitva áll a gyerekek előtt. Idén a babócsai strandra mentünk, vetélkedőket szerveztünk, tábortüzet gyújtottunk. Ha csak egy gyerek elkallódását is megakadályoztuk, már megérte. Tény, hogy sok türelem kell hozzájuk, utána a saját gyermekemre, sajnos, már kevesebbjük _______________________________| Ki száradt tó a határban A tó száraz medrét fürkészheti, mikor hazatér. Pedig valaha nyáron ott fürödtek, télen meg korcsolyáztak a fiatalok. Ez a száraz meder egy csöndes, elnéptelenedő falu jelképe. Nemes Lajosné évek óta Barcson él, de Aracson született, s itt töltötte ifjúsága legszebb éveit.- Valaha jómódú, törekvő emberek éltek itt. Gondozott porták sorakoztak, nyitott kapukkal. A vendégjárás szinte mindennapos volt; rendszeresen összejártak az aracsi, babócsai és csokonyavisontai fiatalok. Különösen búcsúkor - eltartott egy hétig is -, bálokon pezsdült meg az élet; gyakran ott talált egymásra menyasszony és vőlegény... Sokat fürödtünk a falu határában. Jártuk az erdőt, szedtük a piros tulipánt. S éreztem a családi tűzhely melegét. Apámnak, a község legnagyobb adófizetőjének három háza és szódagyára is volt; fogattal négy településre vitték innen a szikvizet. Aztán kulákká nyilvánították, s négy évre elhurcoltak engem is a Hortobágyra... Nemes Lajosné 1940-ben kötött házasságot; férjével egy emlékezetes zsúron ismerkedett meg. Bár ragaszkodott szüleihez, mégis követte Nyíregyházára. - Onnan is rendszeresen hazajártam; évek óta azonban már csak a temetőbe jövök, itt nyugszanak a szüleim - mondta a 85 éves Nemes Lajosné. - Fogy a lakosság, már csak egy-két ismerősöm él. Egykori otthonom is üresen áll, zárt kapukkal. ______■ Cs ak a bátrak járnak klubba Horváth Imréné és Németh Imréné a klubban költi el az ebédet Tizennégy nyugdíjas jár rendszeresen az idősek klubjába, nekik ide hozza az ebédet a falugondnoki teherautó. Többségük csak ebédidőben jön, a bátrabbak azonban már tíz körül betoppannak. Szívesen töltenének az aracsi nyugdíjasok több időt is egymás között a klubban beszélgetve, olvasgatva, de nem merik üresen hagyni a házukat.- A tolvajoknak az ebédidő is elég, hogy Idfosszanak - mondta Horváth Imréné és Németh Imréné. Ők a bátrabb asszonyok közé tartoznak. - Látják, hogy elment a gazda, s azonnal leadják a drótot. így lopták el nemrég a tűzifámat - mesélte Horváthné. - Főképp mi, özvegyasszonyok vagyunk kiszolgáltatva, oda ugyanis nem mennek lopni, ahol férfi van a háznál. Mindkettőnket hívnak a gyerekeink; mennénk is, de nehéz eladni a házat, s ebek har- mincadjára sem hagyjuk itt. Németh Imréné sem úszta meg, nála kaposvári besurranó tolvajok jártak. - Ritkán jár erre a rendőr, pedig nagyon elkelne. Éjjeliőr is kellene a falunak. A megbízható helybeli fiatalok azonban dolgoznak, nincs energiájuk az éjszakai járőrözésre. Kecskére pedig nem érdemes káposztát bízni. Fizetni kellene a védelemért, de arra meg nincs pénze sem az embereknek, sem az ön- kormányzatnak. így marad a tel- jes közbizonytalanság. _______■ Va dászbombázóval repülne Jól összeillik a kétféle hobbi: Petrinovics Bálint a híradástechnh kai berendezéseket javítja és kedveli a zenét. Eredetileg műszerésznek készült, tavaly mégis a barcsi Drávavölgye középiskola külkereskedelmi marketing szakára jelentkezett.- Máig érdekel az elektrotechnika, s bütykölöm a magnókat, hifiket, mégsem mentem Pécsre - mondta a 15 éves aracsi diák. - A barcsi intézmény jóval többet kínál a tanulóknak, s ennek a szakmának is van jövője, s jobbak lesznek az elhelyezkedési esélyeim. Mindennap bejárok Barcsra, elsősorban az informatikát, a fizikát kedvelem. Most kevesebb a szabadidőm a tanulás miatt, de szeretek ezen a kis településen élni: jó a baráti társaságom, és szórakozási lehetőség híján is feltaláltuk magunkat a nyáron. Biciklitúrára, a közeli fürdőhelyekre mentünk, és estébe nyúló focicsatákat vívtunk. Unalom ellen legjobb a videó. Szívesen megnézem a vígjátékot, az izgalmas akciófilmet is. Gyakran lapozgattam a repülési szakkönyveket, mert újabban ahhoz is kedvet kaptam. A babócsai nárciszos fölött már köröztem helikopterrel, a látvány fentről csodálatos. Utas- szállítóra nem ülnék fel, de arra azonban nagyon vágyom, hogy egyszer majd vadászbombázóval a magasba repüljek. __________a Ism ert somogyaracsi lakosokat kérdeztünk: mi a lakosság legnagyobb gondja és mi hiányzik leginkább a faluból? Több munkahely, nagyobb biztonság kellene Orsós Gábor munkanélküli: - Huszonegy éves vagyok, a szakmám szobafestőmázoló. Eddig az erdészetnél dolgoztam; most intézem, hogy bevonulhassak hivatásos katonának. Aracs nem jó hely a fiataloknak, a korombeliek szinte mind munkanélküliek; helyben senki nem talál megélhetést. Elmehetnék máshová dolgozni, de akkor az útiköltségre költhetném a jövedelmem nagy részét. Sem támogatást, sem munkát nem ad az önkormányzat. Amikor valaki megszorul és segítségre volna szüksége, az a válasz, hogy írjon kérvényt, s azt hetek múlva majd elbírálják. Inkább 50 százalékos uzsorakölcsönöket vesznek föl. Nemes Nándor nyugdíjas: - A 76. évemet taposom; itt születtem, sőt, az öregapám is ebben a faluban pergette le az életét. Akkor még magyarok és hor- vátok lakták Ara- csot, mára azonban gyökeresen megváltozott a lakosság. Gondoltunk rá a feleségemmel, hogy elmegyünk innen a városba, a gyerekünk után, de nem vitt rá bennünket a lélek. Vevő is lett volna a házra, mégis maradtunk. Földműves voltam mindig, nem tudom elhagyni ezt a földet. Ameny- nyire lehet, fejlődik a falu; most épült ki a szennyvízhálózat. Bár úgy gondolom, az itt élők többségének nem lett volna rá szükségük, nekik ez csak fölösleges fényűzés. Petrinovics Pál falugondnok: - Tíz éve van falugondnoki szolgálat a faluban, kezdetektől fogva én vezetem. Mára hozzászoktak az emberek, megkönnyíti az életüket. Az önkormányzat a szolgálat fenntartásával is igyekszik csökkenteni a terheiket. Minden segítségre szükségük van az itt élőknek. Sok az idős és a cigány; ezeknek nem érdekük a község komfortosabbá tétele. Nehéz volt a szennyvízhálózat szükségességéről, korábban a vízvezeték fontosságáról is meggyőzni az embereket. Pedig rossz kútjai vannak a falunak, nagy szükség volt a vezetékes vízre, és a csatornázással is előbbre lépett a település. Bogdán Imre munkanélküli: - Biztos megélhetésre lenne a legnagyobb szükségünk, mert évek óta sem munkát, sem biztos megélhetést nem tud adni az itt lakóknak ez a település. Lehetetlen helyzet, hogy minden munkaképes közhasznú munkára vár. Jómagam május óta járok a polgármester nyakára, hogy vegyen föl végre már közhasznú munkásnak. Nagy szükségem volna a munkára, mert 14 ezer forintból élünk az élettársammal; 28 éves vagyok, nem segélyt kérek, dolgozni szeretnék. Az apám, sajnos, tartozik az önkormányzatnak, nekem azt mondták: majd akkor menjek vissza, ha az apám kifizette az adósságát. Traxlerné Suszter Margit klubvezető, képviselő: - Ebben a kis faluban az egyén és az önkormányzat egyaránt nehéz helyzetben van. Volt olyan év, hogy az aracsi képviselő-testület minden tagja lemondott az egész évi tiszteletdíjáról azért, hogy legyen miből kifizetni a számlákat és ne kerüljön csődbe a falu. Persze volt olyan képviselő, aki inkább lemondott, mert díjazás nélkül nem vállalta a munkát. Iszonyúan kevés pénzből kell megélniük a családoknak is. Érthető, de el nem fogadható, ha egyik-másik lopni megy, hiszen a fiatalok országszerte azt látják, lopni, csalni kell, mert tisztességes munkából nem lehet megélni. ■
