Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-11 / 212. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 7 0 2002. Szeptember 11., Szerda SÁNTOS HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal cime: 7479 Sántos, Fő utca 112. Tel.: 82/370-258, tel/fax: 82/370-097. e-mail: santos@somogy.hu Az ügyfeleket hétfőtől csütörtö­kig 8-16.30-ig, pénteken 8-14 óráig fogadják a hivatalban. A TELEPÜLÉS KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 612 Ötévesnél fiatalabb: 35 6-17 éves: 73 17-60 éves: 386 60 évesnél idősebb: 118 TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS Az önkormányzat az idén 62,4 millió forintból gazdálkodhat. Bé­rekre 7,7 milliót fordít, a munka­adót terhelő járulék 2,5 millió, dologi kiadásokra 3,7 millió forin­tot költ. A temető fenntartása 230 ezer, a közvilágítás 786 ezer forintba kerül, az intézmé­nyeknek 6,3 milliót utalnak át. A község működése a hiteltörlesz­téssel együtt 10,2 millió forintot kíván, rendszeres segélyre 6,5 milliót, esetire 1,7 millió forintot szavaztak meg. A könyvtár és a művelődési ház fenntartása 1,1 millió forintba kerül, a sportra 766 ezret költenek. Az utak és a hidak rendben tartása 5 millió forintba kerül, a céltartalék 4 millió forint. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzatnál hatan teljes, nyolcán részmunkaidőben dol­goznak, négy közhasznú s négy közcélú munkásként. A Lakics kft 20 embert foglalkoztat, Hor­váth Géza és Pohner László vál­lalkozása 9-9-et. A Csepeli és Társa Bt nyolcnak ad munkát. KIFIZETETT TARTOZÁSOK Mintegy hétmillió forint adóssá­got örökölt az önkormányzat, a tartozást a fejlesztések rovására kifizette. A pályázatokhoz nem tudott önerőt előteremteni, de tiszta lappal indul a következő testület. A legfontosabb feladat a belterületi vízrendezés; megol­dást a csatornázás jelentene, ennek a költsége 50 millió forint. Egyelőre az árkok betonozásán, a hídgyűrűk elhelyezésén dol­goznak. A költségeket ésszerű munkaszervezéssel csökkentik. Elkészült a sportpályához vezető út, a játszótér. Az utakat is felújí­tották, traktort és autót vásároltak. BÉRLAKÁSOKAT ÉPÍTENEK Elfogadták az önkormányzat pá­lyázatát bérlakásépítésre; a sportöltöző fölött akarnak négy lakást kialakítani. A szennyvízel­vezetés megoldásához Kapos­várral és kilenc településsel kö­zösen adott be ISPA-pályázatot. A beruházást a lakosság több mint 70 százaléka igényli, és családonként 100-150 ezer fo­rintba kerül. A rendezési tervet elfogadta a képviselő-testület. ■ AZ OLDAL C.' CKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT A SÁNTOSIAK BÜSZKESÉGE: A KÖZSÉG UJ FŐTERE. Három évvel ezelőtt szentelték föl a község katolikus templomát, és a múlt évben adták át a polgármesteri hivatal felújított épületét, amit az egyko­ri iskola régi szolgálati lakásából alakítottak ki. Parkosították a környékét, s virágokkal ültették be a köz- ség központi terét, a hivatal épülete mögött pedig új játszóteret alakítottak ki a kisgyermekeknek. ■ Lépcsőn várják a könyvtárost A régi imaház helyén alakították ki a könyv­tárt. Egymillió forintot nyert rá az önkor­mányzat a Nemzeti Örökség Minisztériumá­tól, s a könyvek szerelmesei már több mint egy éve birtokba vették az új épületet. Alig fél éve Kecskés Zsuzsa a könyvtár vezetője, s bár klubjuk, egyesületük még nincs, elfogadták vezetőjüknek a fiatalok is.- Nyolcvan négyzetméteres a könyvtárunk, ebből leválasztottunk egy kis helyiséget; ott he­lyeztük el a számítógépet, a videó- és hifi-beren­dezést. Ez a kis sarok éppen megfelelő a társas­játékhoz, a zenehallgatáshoz és filmek nézésé­hez - mondta. - A könyvtár egyben a fiatalok ta­lálkozási helye. Jó látni, hogy szeretik egymást, figyelnek egymásra. Tényleg egy kis közösséget alkotnak. 25 ifjú ember - tízévestől a tizennyol­cig - jár ide, beszélgetnek, s meghallgatják egy­más gondjait. Nagyobb igény volna a gyakoribb összejövetelre, de ifjúsági klub még nincs, a téka pedig csak hetente kétszer van nyitva, ám olyan­kor telt ház van. Már nyitás előtt a lépcsőn ül­nek, s várnak rám. Sokkal jobb ez, mint ha szó­rakozóhelyre, kocsmába járnának. Sajnos, csak egy számítógépünk van, de a bővítésre már kap­tunk ígéretet. A társasjátékok közül az Activity a legnépsze­rűbb, és szívesen néznek vide­ofilmét is. Az önkormányzat tá­mogatásával voltunk táborozni is: a 14 éven aluliak Duna- varsányban, a nagyobbak pedig Balatonfenyvesen. Az önkor­mányzat tulajdonában van csocsó és biliárdasztal is, eze­ket azonban nem lehet bevinni a könyvtárba, mert nincs hely. A gyerekek egy saját klubhelyiséget szeretnének. A könyvtárban mintegy négyezer kötet van, és kéthavonta bővítik a bibliotéka kínálatát.- Kilencven beiratkozott olvasónk van, s igé­nyeiket ki kell elégíteni. Az önkormányzattól évente 150 ezer forintot kapok új könyvekre, fő­ként szépirodalmat és mesekönyveket vásárolok. A kicsik, a négy-öt évesek anyukájukkal együtt jönnek a mesekönyvekért; az iskolások a kötele­ző olvasmányokat keresik, a középkorúak és az idősebbek pedig a regényeket. Télen-nyáron rendszeresen jönnek cserélni. Nekem nincs időm, hogy minden könyvet elolvassak, de van olyan könyvtárlátogató, aki ezt megteszi. ■ A szőlőskert szolgát kíván Mintegy 300 négyszögölön ter­meszti Schlitt Sándor az olasz- meg a rajnai rizlinget, a rizling­szilvánit, a kardinált és a trami­nit. - Több mint húsz éve műve­lem a szőlőt. Néhány évvel ez­előtt jöttek új szőlősgazdák, fiata­lok. Segítettem nekik metszeni, gyomlálni, szőlőt telepíteni. Vé­gül egész jó kis baráti kör alakult ki: összetartó, egymást segítő csa­pat - mondta. - Sok munkát ad a szőlő. Akiktől a szőlészet mester­ségét tanultam, a régi vincellérek szerint a szőlő nem gazdát, ha­nem szolgát kíván. A munka mel­lett időnként azonban kell egy kis szórakozás is. A termés esélyeit latolgatva Schlitt Sándor azt mondta: sze­rencsére sok esővel jött, így nem tett túl nagy kárt a múlt heti jég­verés. - Eddig elég jó termés ígér­kezett, de a múlt héten megcsap­ta a jég - tette hozzá. - Aki nem levelezte ki a szőlőt, annál ez ke­vésbé látszik. Ha szüretig nem esik több jég, a jó napos időben beszáradnak a hegek, nem rot­hasztják a többi szemet, jó lesz a termés. Nekem évente 400-600 li­ter borom van. Egy részét el­adom, hogy fedezni tud­jam a költsé­geket. Nem okoz gondot az értékesítés, mert a jó bort mindenki sze­reti. Ami pe­dig nem fogy el, azt kifőze­tem pálinká­nak. Néhány pohárral persze én is megiszom, a jó társasághoz, a kellemes beszélgetéshez hozzá- tartozik a poharazgatás,_______■ Az egész falunak vásárol Az építőiparban dolgozott Szilágyi Gyula, majd munkanélküli lett. A környéken nem talált munkát, így külföldre szerződött. Járt Algériá­ban, Németországban és Tbiliszi­ben is, annyi pénzt szedett össze, hogy vállalkozásba kezdhetett.- Nem könnyű külföldön dol­gozni. Hiányzik a család, a meg­szokott ízek, a barátok; csak a jobb fizetés miatt vállalja az ember - mondta. - Hat éve nyitottuk meg a boltot. Mindent árusítunk a tele­fonkártyától az élelmiszeren át a vegyi áruig, sőt még zöldséget is. A nyitáskor nem is gondoltuk, hogy falun el lehet adni a zöldségfélét. Aztán rájöttünk: nem terem min­den kertben hagyma, krumpli, sár­garépa. Sokan díszkertet alakíta­nak ki örökzöldekkel, s nem akar­nak kapálni a napi munka után. A megyeszékhely hiper- és szupermarketjeivel nem lehet föl­venni a versenyt. - A napi cikke­ket nálunk veszik meg, de a nagy- bevásárlást már Kaposváron inté­zik, ez természetesen csökkenti a forgalmunkat. Nekünk nem okoz gondot, ha a konyhából hiányzik valami. Kétnaponta magam is megyek vásárolni, csak nem egy, hanem több tíz háztartásnak. így a falu gondja az én gondom is: nemcsak azt kell beszereznem, amit a feleségem mond, hanem ami éppen hiányzik, amit a falu­ban is keresnek. ■ Először magyarul tanulnak Pallós Jánosnét már gyermek­korában elbűvölte a kézi szö­vés. Nógrádi nagymamája ta- nítgatta neki az alapfogásokat, sokévi gyakorlás, munka után ma már ő oktatja a fiatalokat.- Munkanélküliként egy szövőtan­folyamon tanultam meg a szakmát- mondta, majd 1997-től vállalkozó lettem. A nagymamám Nógrádban még a régi fekvőszéken szőtt. Gye­rekkoromban sokat lábatlankod- tam körülötte, és tetszett nekem. Az alapokat tőle tanultam. A tanfo­lyam óta pedig ezzel foglalkozom. Déd- és ükanyáink maguk szőt­ték a kelengyéjüket a lepedőtől a törölközőkig. Pallós Jánosné in­kább ronggyal és gyapjúval dolgo­zik. - Ősi mesterség ez, és hűnek kell lenni a hagyományokhoz. A megrendelők keresik a gyapjúsző­nyegeket, falvédőket, illetve a ta­risznyákat, ágy- és asztalterítőket. Emellett tanítok, kézműves-bemu­tatóhelyként is dolgozom. Gyak­ran jönnek gyerekcsoportok, s a ki­csik ismerkednek a mesterséggel. A piacra nehéz betömi, s engem nem ismernek. Azért is szeretek gyerek­kel foglalkozni, mert ők a látottakat elmesélik a szüleiknek. Most van a rongyszőnyegek reneszánsza. So­kan szeretik ezt az anyagot, de egy lakás teljes berendezése kézműves­sem esik ki a gyakorlatból. - Elég sok osztrák és német tulajdonú mezőgazdasági cég van a környé­ken, nekik gyakran kell tolmács. Ehhez nemcsak a nyelvet kell tud­ni, hanem a szakkifejezéseket is. A cukorgyárban szerencsére elsajátí­tottam a német szakzsargont is. A gyerekek még kicsik: az egyik négy-, a másik kétéves. Anyjuk időnként németül szól hozzájuk, hogy szokják az idegen szavakat.- Még picik ahhoz, hogy idegen nyelvet is tanuljanak. Az az elvem: először tanuljanak meg helyesen, jól magyarul, a nyelvtanulással rá- éríink később foglalkozni. ■ Híven őrzi a hagyományt Pallós Jánosné: Rég megtanultam a fogásait tárgyakkal nagyon sokba kerül, a kézi munkát ugyanis megkell fizet­ni. Szinte nincs két egyforma da­rab, s menet közben is változtatok. Pallós Jánosné nemcsak gyere­keket oktat, hanem felnőtteket is. Alapítványi segítséggel munkanél­külieknek szervezett tanfolyamot.- Ezt egy alapítvány szervezte a környéken lakóknak, majd pedig megoldotta a foglalkoztatásukat is. Vezető szövőként dolgoztam velük. Kicsit nehezen indult, de lassan megtalálom a segítő szán­dékú embereket, önkormányzato­kat. Az akarat már megvan, a pénz azonban még hiányzik. _______■ SÁ NTOSI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK; MILYEN ELŐNYÉT VAGY HÁTRÁNYÁT LÁTJÁK AZ ÚJ ÚTNAK, S HOZ-E VALAMI VÁLTOZÁST A TELEPÜLÉSEN? Csak a forgalom növekszik, a haszon nem Bojtos Tibor esztergályos; - Csak a forgalom nő majd az új gyorsfor­galmi úttal. Túl kö­zel és mégis mesz- sze vagyunk a vá­rostól, s Taszártól is. Nem valószínű, hogy vállalkozók vagy komolyabb ipari tevékenysé­get folytatók ide te­lepülnének. Hiába építik erre az elkerülőutat, aki vállalkozni akar, az a reptér közelében nyit telepet. A polgári repülőtér itt már nem fog­ja éreztetni a hatását, hiszen a vál­lalkozók inkább oda költöznek, s nem sok hasznuk lesz belőle az it­tenieknek. Megnő a forgalom, na­gyobb lesz a zaj és a légszennye­zés. A főút mellett lakók ennek csak a hátrányát látják. Előnye ta­lán csak annyi lesz, hogy jobban rendben tartják majd ezt az utat. Laki Lajosné postamester: - Már most is elég nagy a forgalom, s ez elég kellemetlen. Most is percekig kell várni, hogy átmehessünk a túloldalra. A fő­úton dübörögnek a teherautók, a kamionok, s ez a zaj csak növeked­ni fog. Sok fiatal költözött ide ko­rábban is, hiszen szép a falu s kö­zel van a város. A porták rendezet­tek, virágosak, de elfogytak az épí­tési telkek. A képviselő-testület ezért új rendezési tervet fogadott el, így új utcákat nyithat. A lakó­park kivitelezője is biztosan azért kezdi ezt a beruházást, mert bízik az új út fejlesztő hatásában. Én azonban nem hiszem, hogy több vállalkozó jönne ide, hiszen me­hetnek Kaposvárra, Taszárra is. Id. Ary Árpád nyugdíjas: - En­gem a megnövekvő forgalom nem fog zavarni, mert az egyik mellékut­cában lakom. De a főút mellett élők már most meg­szenvedik az au­tók, kamionok za­ját és bűzét. A fa­luban nincs eladó telek, ehhez új utcákat kellene nyitni. A képviselő-testület elfo­gadta a rendezési tervet, de idő kell a megvalósításához. Sántos szép, s megmaradt falunak a város szorításában is. Közel a megye- székhely, a közlekedés nagyon jó, de nem hiszem, hogy a vállalko­zók serege települne ide az út mi­att. Az átmenő forgalom azonban valószínűleg növeli a boltok és kocsmák forgalmát, s aki ezzel fog­lalkozik, annak megéri ide jönni. Pohner Attila marós: - Nem­csak a forgalom, hanem az ide­genforgalom is nőni fog, s lehető­ség nyílik a falusi turizmus fejlesz­tésére is. A köz­ség alkalmas er­re, hiszen szép a környéke, az em­berek figyelnek a közvetlen környezetükre, és erre­felé jók a vadászterületek is. A bakancsos és a vadász turisták fölfedezik Sántost és elviszik jó hírét. Ehhez persze szálláshelyek kellenek meg különböző rendez­vények is. Azért valahogy nyu­godt településnek kellene marad­nia, még akkor is, ha sokkal több autó megy át a főutcán. Az itt élők ne csak a nagyobb forgalom rossz oldalát érezzék, hanem le­gyen belőle valami hasznuk is. Lukács Aurél egyetemi tanár: - A településen eddig is meglehetősen nagy volt az átme­nő forgalom, s az új út folytán ez még jobban nö­vekszik; ez önma­gában nem jelent előnyt, annál in­kább az infrast­ruktúra fejlődése, a parkolóhelyek, gyorséttermek, szálláshelyek létesítése. Ez mun­kalehetőséget is teremt, s az átuta­zó, megszálló vagy csak étkező emberek itt lényegesen több pénzt fognak költeni, s ennek folytán nagyobb lesz majd az ön- kormányzat adóbevétele is. Az élelmiszer-kereskedőknek, ven­déglátósoknak érdemes volna el­gondolkodni ezen. Bízom benne, hogy az út minősége nem romlik tovább vagy többet javítják. ■ Két éve költözött Sántosra Deres Tí­mea, a cukorgyár dolgozója volt, mielőtt gyesre ment. - Családi há­zat akartunk, s itt a kaposvárinál ol­csóbb az ingatlanok áfa. A környe­zet szép, a porták rendezettek, és kedvesek az emberek. Az összetar­tás azonban hiányzik. Sok a kiak­názatlan lehetőség, de nem lehet mindent a pénzhiányra fogni, sok­szor csak öüetek kellenének. Fon­tos volna a kultúra fejlesztése, s a település jellegzetességeit meg kell őrizni még a város szorításában is. Deres Tímea a gyes előtt német tolmácsként, szakfordítóként dol­gozott, és a kicsik ellátása mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom