Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-10 / 211. szám

6. OLDAL FIAD HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7282 Fiad, Kossuth u. 30. Tel.: 84/375-036 A hivatal naponta 8-16 óra kö­zött tart nyitva. A polgármester rendszeresen fogadja az ügyfe­leket. A község Bonnyával és Kisbárapátival együtt alkot kör­jegyzőséget; a körjegyző szük­ség szerint jár ki Fiadra s fo­gadja a hozzá forduló lakosokat. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 192 Ötévesnél fiatalabb: 14 6-18 éves: 32 18-60 éves: 104 60 évesnél idősebb: 42 A legfiatalabb lakos, Szigetvári Bianka ez év áprilisában szüle­tett; a legidősebb Androsovics Mihály 1926 augusztusában. FORRÁSHIÁNY 9,7 MILLIÓ Az önkormányzat 24,5 millió fo­rintból gazdálkodik. A forrás­hiány 9,7 millió. Beruházásra az idén sem jutott, a félig kész falu­ház befejezése három évre lekö­tötte a forrásait. Segélyekre 2,4 milliót szavazott meg a testület, személyi juttatásokra csaknem 4,8 millió forintot. A dologi kiadá­sok megközelítik a 8,7 milliót, ebben benne van a falugondnoki szolgálat és a közüzemi szolgák tatások költsége. A körjegyző­ségnek 1,1 milliót ad Fiad, az is­kola és óvoda fenntartására 2 milliót. A gyermekjóléti szolgálat csaknem 200 ezer forintba ke­rül. A faluban korszerűsítik a köz­világítást, a következő év nagy feladata a faluház befejezése is. Az önkormányzat tervezi a Petőfi utca korszerűsítését, de a föld­gázprogramhoz nem tud csatla­kozni. Szükség volna a szenny­vízcsatornázás elkészítésére is. KÖZÖSSÉGI HÁZ A KÖZPONTBAN. Több célt szolgál a polgármesteri hivatal épülete, amit a község központjában emeltek; magában foglalja az orvosi rendelőt és a községi könyvtárat is. Az épületnek a nagytermében tartják havonta a szentmisét is. Az önkormányzat tavaly 850 ezer forintot költött a kö- zösségi ház rekonstrukciójára. Az épület melletti haranglábat 1879-ben állították, s 1983-ban újították föl. ______■ Bí zik a gazdaság fejlődésében A több lábon álló gazdaságban látja a családja boldogulását Rácséi József. Apja a méhészetet hozta a vállalkozásba, felesége és ő pedig a ju­hászánál szállt be. Együtt tervezik a jövőjüket. Négy éve költöztek Récseiék a nagyszülői házba, hogy együtt gazdálkodjanak. Rácséi Józsefnek mezőgazdasági végzettsége van, azelőtt Sánto- son dolgozott a juhászatban. Most a szülei által visszaigényelt és maga vásárolta földön gazdál­kodik. Kilenc hektár saját szántóföldjük van, ezt agrárpályázattal bővíteni kívánják. Harminchek­tárnyi föld vásárlásához nyújtottak be igényt, s a jövő évtől 35 hektár szántót is bérelnek. A gazda­ságukhoz tartozik még 14 hektárnyi legelő is.- A gépparkunk elavult, ezt is szeretnénk fej­leszteni - mondta a gazda. - Egy új erőgép kelle­ne és hozzá munkagépek. A föld- meg a gépvá­sárlás összege meghaladja a tízmillió forintot is. Csak több lábon állva lesz eredményes gazdálko­dás, a család megélhetésére. A juhászatban fran­cia tej-hús típusú birkákkal foglalkozunk, a gyapjú ugyanis csak nehezen adható el, és nyo­mott az ára. A bárányhúsra azonban - ha csak időszakosan is - mindig van kereslet, juhtej fel­dolgozásával pedig senki nem foglalkozik a kör­nyéken. Ezért erre álltunk rá, és úgy tervezzük, hogy magunk dolgozzuk föl a juhtejet. A felesé­gemmel együtt képzésben veszünk részt, ezen megszerezzük a tejtermelő, sajt- és vajkészítői bizonyítványt. Jövőre végzünk a tanfolyamon. A családi gazdaságban Récsei Józsefék há­romszáz birkát tartanak, ebből 180 az anyajuh. A Récsei József fontosnak tartja a juhtej korszerű feldolgozását jövő év végére már háromszáz anya tartását ter­vezik. A gazda úgy látja: a családi gazdaságot eredményesen négyszázötven-ötszáz anyajuh tarthatná el. A távlati cél pedig a juhgomolya és a juhtúró feldolgozása, illetve továbbszállítása alapanyagként a sajtfeldolgozó üzembe. A jelenlegi 34 méhcsaládot pedig a közeljövő­ben százra akarják fejleszteni. Kellő anyagiak ese- tén tervezik néhány halastó kialakítását is. ■ Hét végén verset, novellát ír Verseket, novellákat, kisregényeket ír Borbély Bernadett. A kisbárapáti iskola napközis nevelője negyed­éves hallgató az egyetem főiskolai karán. Legutóbb az elmúlásról írt verset. Azt mondta: az irodalom szeretetét apjától örökölte. Gyerek­kora óta sokat olvas, s már 12-13 évesen kacérkodott a versírással.- Csaknem száz versem van és több tucat kisebb írásom: novella­füzérek, kisregények - mondta. - írásra elsősorban hét végén szakí­tok időt, meg ha eszembe jut egy- egy érdekes téma. Főleg a baráti kö­röm, közeli ismerőseim tudnak ró­la, hogy mivel foglalkozom, a nagy nyilvánosság elé még nem álltam ki. Fontolgatom azonban, hogy a néhány novellámat elküldöm majd a tudományos-fantasztikus iroda­lommal foglalkozó kiadóhoz. írása­imban egyébként elsősorban az emberi kapcsolatokkal, az élettel és a halállal foglalkozom úgy, hogy egy fantasztikus világba ágyazva fo­galmazom meg mondanivalómat. Borbély Bernadett mindig is sze­retett a színfalak mögé nézni, ezert is választotta - tudtuk meg tőle - a misztikumot. Számára a kikapcso­lódás, az önkifejezés egyik formája a vers, a novella. ■ Biogazdálkodás a majorban Az Ökorex-Bio Kft harmadik éve gazdálkodik a kéri majorban és a hozzá tartozó mintegy 150 hektá­ron. A társaság tulajdonosai a ter­mészeti környezettel harmóniá­ban levő, az adottságokkal össz­hangban működő biofarm kialakí­tását tűzték ki célul. Skoda Csaba termelésvezető elmondta: a nö­vénytermesztési munkák mellett megszervezték az állattenyésztést is. A cég 2000 őszén tíz hektáron telepített meggyet, a múlt évben pedig ugyancsak tíz hektáron léte­sített kajszibarack-ültetvényt. Ta­valy húszkocás szőkemangalica- törzstenyészetet is kialakítottak, s ezt a nyáron tovább bővítették 27 fecskehasú mangalica tenyész- süldő beállításával. Az Ökorex-Bio Kft a majorban levő magtárt és az istállókat folyamatosan felújítja, és hat-hét dolgozónak biztosít munkát. A társaság 2004/2005-re tervezi egy gyümölcsfeldolgozó [aszaló, konzervüzem) építését is. Akkorra fordul termőre ugyan- is a biogyümölcsös. __________a Pé nzhiánnyal küszködnek Kétarcú település Fiad. Erdők­kel övezett, érintetlen termé­szeti környezetben levő, bé­kés falu, de nincs meg az inf­rastruktúrája, pedig ezt ma már igényli a lakosság. Fiad halmozottan hátrányos hely­zetű falu, ennek okai évtizedekre visszavezethetők - állította Járfás Sándor polgármester. Pénz híján nem tudták megoldani - még a térség falvaival összefogva sem -, hogy megszűnjék a zsáktelepülés­jellege. - Több ígéret és terv elle­nére sem épült meg a Fiad és Jazvinapuszta közti összekötő út, ami a 67-es főútra csatlakozna - mondta a polgármester. - Siral­mas az önkormányzat anyagi helyzete. Csak a működésre van pénz; hozzájárulunk az intézmé­nyek és a körjegyzőség fenntartá­sához, de fejlesztésre nem futja. Évről évre forráshiánnyal küszkö­dünk: most is mintegy tízmillió forint hiányzik. Jelentős teher a 90-es évek elején megkezdett fa­luház építésének a befejezése is. Erre a területfejlesztési tanács­tól nyert a község több mint 9,5 milliós támogatást. így ha nehéz­ségek árán is, de jövő őszre átadhatják a 15 milliós be­ruházást. A legnagyobb gond, hogy helyben alig van munka, így a fiatalok sorra elköl­töznek. Hátrá­nya, hogy egyetlen intézménye sincs, az óvoda, iskola is Kisbár- apátiban van. Ez a kis falu nem is tudná fenntartani.- Nyomasztóak a gondok, kevés a siker. Tavaly azért felújítottuk az orvosi rendelőt, a polgármesteri hi­vatalt, játszóteret építettünk. Júli­ustól bevezettük a szervezett sze­métszállítást is. Hogy vonzóvá te­gyük a községet a vállalkozóknak, nincs iparűzési adó, nem is tervez­zük a bevezetését. A falunak van jövője, de több állami támogatás kellene. Szük­ség volna az infrastruktúra fej­lesztésére. Kitörést hozna az ösz- szekötő út megépítése is, mert Fiad addig még a falusi turizmus- ba sem kapcsolódhat be.______■ Ha rminchét év a közéletben A 60-as évekig Fiadon s a kéri fa­lurészben is csak földes út volt, ez nehezítette a közlekedést. - Az első nagy változást a villamos há­lózat kiépítése hozta, 1953-ban. S rá 9 évre kiépült a kövesút - emlékezett a most 72 éves Fehér József. - Tanácstagként részt vet­tem az átvételében. Boldogok voltunk, mert megszűnt a falu el­zártsága; mozdulhatott a lakos­ság. Az utóbbi évtizedekben épí­tettük a ravatalozót, aztán a ta­nácsházát, ami kulturális ren­dezvényeknek is helyet adott. Fehér József büszke rá, hogy évtizedekig részt vett a falu köz­életében. A termelőszövetkezet elnökének választották: 1952-től 1971-ig irányította a gazdaságot. Azt mondta: a lakossággal min­dig jó volt a kapcsolata, gyakran fölkeresték a lakásán és kérték a segítségét is. A rendszerválto­zás után azonban visszavonult.- Hogy látja: milyen volt az utóbbi 12 év?- Sokat lép­tünk előre, de nagyobb ösz- szefogással és jobb vezetés­sel a község sokkal előbb­re tartana. Fiadot a jövő­ben sem lehet leírni; gyönyörű a környéke, tiszta a levegője, és ez vonzza a városiakat. Több ingat­lant megvettek már a németek. A legnagyobb gond: Fiad még min­dig zsáktelepülés, emiatt sok la­kos elköltözött. Már a tanácsi rendszerben is szorgalmaztuk a gamási összekötő út megépítését, de elmaradt. Azóta is szó van ró­la, de nem építik. Pedig ha elké­szülne, az föllendülést hozna, és Fiad megtartaná a fiatalokat. ■ FlAPI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! HOGYAN ÉLNEK, MIT HIÁNYOLNAK A KÖZSÉGBEN, S MILYENNEK LÁTJÁK A FALU JÖVŐJÉT? Hiányzik az összekötő út, a munkahely és a közélet EGYETLEN MUNKAADÓ A legnagyobb foglalkoztató az Ökorex-Bio Kft, amely a kéri ma­jorban gazdálkodik. Jelenleg 6-7 embernek ad munkát. Az önkormányzat négy dolgozót al­kalmaz, ketten közhasznú mun­kások, a falu kommunális felada­tait végzik. Fiadról naponta tízen járnak el munkára. Tizennégyen állástalanok, rendszeres szociá­lis segélyt hárman kapnak. EGY BOLT ÉS KOCSMA Egyetlen vegyesbolt és kocsma van a faluban, családi vállalko­zásban. A lakosság alapvető élelmiszerrel való ellátása meg­felelő, a nagyobb bevásárlást pedig többen is Kaposváron oldják meg. Zöldség, gyümölcs is van a boltban, hétvégeken pedig cukrászsütemény is. A ke­reskedelmi egységet a vállalko­zó a közelmúltban újította föl. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK, GÁTI KORNÉL Özv. Orsik Mihályné nyugdíjas: - Hetvenegy éves vagyok, és sze­retem a szülőfalu­mat. Soha nem kí­vánkoztam el in­nen. Rengeteget fejlődött Fiad. A legnagyobb gond azonban a munka­helyek hiánya; ez kihat a falu jövőjé­re is. Sokan elköltöztek, így sok az idős, és nincs egy hely, ahol össze­jöhetnénk. Itt, a faluban nincs semmiféle közintézmény, pedig gyermekkoromban még iskola is volt, s akkor mozgalmas volt a közélet. Ma mindez hiányzik. Hét­végeken megoldatlan a közleke­dés is. Sokan azt mondják: itt a világ vége. Ám ha fejlődik az inf­rastruktúra, akkor remélhetőleg lesz jövőjük a lakosoknak is. Csekkné Balogh Tünde gyesen levő anya: - Szeretem ezt a falut, mert minden ide köt, s nagyon tet­szik festői kör­nyezete. Az utób­bi évtizedben so­kat fejlődött: van vezetékes víz, ját­szóteret kaptak a gyerekek, korsze- rűsítették a hivatalt, a boltot, meg­felelő az ellátás is. Az utóbbi két évben már volt közösségi rendez­vény is: megtartottuk a gyermek- és a falunapot. Örülök, hogy beve­zették a szemétszállítást, de égető gond a munkahely hiánya. S nincs klubja a fiataloknak sem. Remé­lem, lesz a faluház átadása után. A jövő? Ha megépül a jazvinapusz- tai összekötő út és nem leszünk zsáktelepülés, akkor van remény. Orsós Győző munkanélküli: - Nagyon szép a falu környezete; 1982-ben költöz­tünk ide. Nekem nagy gondom, hogy nincs mun­kahely a környé­ken sem. Egy hó­napja vettünk egy kis házat, és föl­újítjuk; ezért is kellene a kereset. A falu az utóbbi 15 évben sokat változott. Van veze­tékes víz, jó a telefonellátás, kor­szerű az orvosi rendelő. Az utak viszont csapnivalóak, és nincs szó­rakozóhely. Hiányzik az ifjúsági klub is. A hétvégi közlekedés rossz: szombaton nem jön busz a faluba, s vasárnap is csak egy van. Erre még a madár is ritkán jár. Sok fiatal elköltözött, de remélem, azért van jövőjük az itt élőknek. Horváth Ernőné közhasznú munkás: - Tősgyökeres fiadi va­gyok. Minden ide köt, s nem is aka­rok innen elmen­ni. Látja a válto­zást, aki itt él. So­kat fejlődött a fa­lu, de vannak gondok: a legna­gyobb a munka- nélküliség, a pénztelenség. Hely­ben nem lehet elhelyezkedni, és nincs a fiataloknak szórakozása; nincs közösségi élet, visszahúzód­nak az emberek. Örülünk az új rendelőnek, a játszótérnek, de sze­retnénk, ha végre elkészülne a fa­luház is. Kellene gáz, szennyvíz- csatorna is, csak a nagy költség a gondunk. Szerintem van a falu­nak jövője: ezt az összekötő út építése és a táj szépsége jelenti. Özv. Rózsa Jánosné nyugdíjas: - Húsz éve jöttem vissza ide, a szü­lőfalumba; azóta sokat változott. Tavaly alakítottak ki szép orvosi rendelőt, korsze­rű a villamos há­lózat is. Az a nagy gond: csak egy foglalkoztató van a faluban és néhány embernek ad munkát. Nem tudnak elhelyezked­ni a fiatalok, ezért sokan elköltöz­nek. S egyre több a nyugdíjas. Év­tizedekkel ezelőtt a gyerekeknek is jobb volt; itt jártak iskolába, volt szórakozási lehetőség is. Ma mindez hiányzik. Ezen csak össze­fogással lehet változtatni. Fiad jö­vője attól függ: mikor épül meg a 67-esre csatlakozó út. Azzal lép- hetne a lakosság a Balaton felé, j A L M A N A C H - 0 5 2 2002. Szeptember 10., Kedd 11 H:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom