Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-03 / 180. szám
2002. Augusztus 3., Szombat HÉTVÉG E 9. OLDAL Számadás i. Mi maradt? Csak a dac, sziklát-rágó csikorgása, düh sárkány-lehelete, boldogság citromfája. Az idő szárnysuhogása között, enyém a fel nem fedezett rend, a rám boruló ködös ég. Ez mind, mind, az enyém! Enyémek a meg nem született gyermekeim, nem létező példaképeim, lázadás lelkembe égetett stigmája. Enyém a kereszt, mire nap mint nap, a feltámadás reménye nélkül, felfeszítem magamat. II. „Változtasd meg önmagadat!” Légy elfogadható, térj meg a trendbe, súgja fülembe szavakból tákolt mai eszme. Akkor nem heversz, a kétely és kétkedés gödrében. Minden valódi lesz, ha kell a kereszted is, úgy szenvedsz, ahogyan jól esik. De hidd, nagy az Isten, megbocsátja bűneid. Talán még számíthatsz szánalomra is, a magány Akherónpartjára dobva, míg Khárónt várod mikor érkezik. ___________jasper gyula In gatlant, állást vagy járművet kínál? ' tempó Apróban óriás Művészetek Völgye 2002 rendezvénysorozat a Káli-medencében A rablóhús meg a művészetek Az Emil Rulez zenekar ismét levette lábáról a völgy közönségét Az ötletet Márta István zeneszerző, mellékállásban színházigazgató adta: mi lenne, ha az anyagiakban nem, de természeti szépségekben dúskáló Balaton-felvidékj kisközségek egy összmű- vészeti fesztivál házigazdái lennének? A Művészetek Völgye rendezvénysorozat azóta hazánk legnagyobb és legsikeresebb művészeti fesztiválja. A már tizennegyedik alkalommal megrendezett találkozónak ezúttal Kapolcs, Taliándörögd, Monostorapáti, Vigántpetend, Öcs és Pula ad otthont. A fesztivál anakronisztikus - a Művészetek Völgye főszervezőjének a szavaival élve -, már 14 éve az egyéni és közösségi álmok valószínűtlenül nehéz és bonyolult megvalósításáról szól. Márta István szerint a falvak lakói, a művészek és a látogatók összefogására épülő, párt- és politikamentes Völgy léte mára már természetes. Egy nemzedék nőtt fel, s évről évre visszajáró családok, barátok ezrei „kapolcsoznak”. A politikai és gazdasági függetlenségnek persze nagy ára van. A szervezőknek minden esztendőben pénzgondokkal kell megküzdeni. Ezen a fesztiválnyitón nem Medgyessy Péter miniszterelnök látogatása, hanem a 14 millió forintos költségvetési hiány volt a fő beszédtéma. Mindez azonban, szerencsére, nem érződött az első napok hangulatos rendezvényein. Az egészen különleges légkörű kapolcsi Gástya-árokban ismét nagy sikerrel játszotta Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter Shakespeare kissé átértelmezett Rómeó és Júliáját, a tavalyi Völgy közönségdíjas előadását. Rudolf Péter szerint mindössze elmesélnek egy történetet azzal a szabadsággal és lehetőségekkel, amelyeket megenged egy mesélői helyzet. Azaz korlátlan fantáziával, játékosan, mégis komolyan véve, ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Szintén elsöprő sikert aratott Molnár Ferenc Liliomja, a Krétakör Színház és a Thália Színház közös produkciója. A Schilling Árpád rendezte darabban színre lépett Nagy Zsolt, Láng Annamária és Csákányi Eszter is, hogy felidézze a régi budapesti hangulatot Julika, a vidéki kis cseléd és Liliom, a ligeti léhűtő szerelmében, amely a nagyváros ölén bontakozik ki, körülvéve a vasúti töltéssel, a bőrgyárral és a vidámparkkal. A zenés rendezvények közül pedig az döntött jól, aki az ESP group finom rezdülésekre épülő, mégis modern dzsessz hangzását választotta a vigántpetendi Tókertben. Ugyancsak kellemes zenei csemegét kínált az Amorf Ördögök nevű pro- ject a dörögdi Klastromfaluban, ahol többnyire Szőke András trenírozta a még nem teljesen lefáradt agyakat. A független filmes ezúttal mindennap hajnali nyolckor ébresztett osztályfőnöki órával, majd a délutáni hétpróba után egy éjszakai legtöbbruha-versenyt is meghirdetett. A pulaiak is jól jártak egy izgalmas Triton-koncerttel, hiszen a dzsessz és a népzene elemeit felhasználó zenekartól improvizatív zenét hallottak a csodálatos templomtorony esú fényénél. A bulizóknak az öcsi kőfejtőben nyomta a hosszú hallgatást az idén megtörő KFT, de a bölcsészlányok legújabb kedvenceként tündöklő Emil Rulez is hozta a szokásos formáját. A bőséges kínálat ellenére sem érezte azonban mindenki jól magát a 130 ezer látogatót fogadó Völgyben. Az internetes üzenetek között szép számmal van, aki szerint túlnőtte magát a rendezvény, és ebben van is valami. Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy egy délelőtti dzsesszkon- certen a színpadra másszon egy-egy tökrészeg fiatal. Az is igaz, régebben egy rablóhús sem került 1200 forintba, s talán autóval is gyorsabban át lehetett evickélni az emberhegyen, mint gyalogszerrel. Ezzel szemben az is igaz: ilyen színvonalon, ilyen olcsón és ilyen különleges hangulatban ritkán nézhet kiállításokat, hallgathat koncerteket és élvezhet színházat a közönséges halandó. Még akkor is, ha egy újdonsült völgylakó talán nehezen találja meg kedvenc helyszíneit. Ezért is lehet egyetérteni azzal a véleménnyel, miszerint a Művészetek Völgye nem plázacicák- nak való hely, ahol mindent villogó piros neonnyüakkal jelölnek. Tudniillik egy kis kaland mindenkinek kell. Akinek meg nem, az nézze otthon tévén. _______________________________________TAKÁCS ZOLTÁN Műv észetek Völgye 2002 számokban Az idén 10 nap alatt 6 faluban 800 színházi/zenei/gyer- mek- és ifjúsági, illetve irodalmi műsort tartottak. 70 kiállítást nyitottak, 10 konferenciát és előadássorozatot szerveztek 48 helyszínen 3500 művész, művészeti csoport részvételével. A már hagyományos országos kézmü- ves/iparmüvészeti és fazekas/keramikus találkozókat Vigántpetenden, illetve Kapolcson tartják meg. Az idén megjelent az öt kötetre tervezett VölgyKönyvek sorozat első kiadványa Hankiss Elemér szerkesztésében. „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Meg fogja érteni Örvendetes, hogy nyelvünkkel egyre többen foglalkoznak, amit talán az is bizonyít, hogy írásaim kapcsán ismerősök és ismeretlenek is megállítanak az utcán, és beszélnek olyan nyelvi jelenségekről, amelyekről szívesen olvasnának, hallanának. Ezek között a témák között azonban itt-ott felbukkannak olyanok is, amelyeket az illető helytelennek, magyartalannak tart, holott azok helyesek. Ilyen esetekben beszélünk nyelvi babonákról. Legutóbb például valaki a fog segédigével képzett jövő időről mondta, hogy az idegen nyelvünktől, helytelen, magyartalan. Ősze- rinte a tanulni fogok, el fogja olvasni stb. helytelen forma. Remélem, mindenki meg fogja érteni, hogy itt is egy nyelvi babonáról van szó. A fog segédigével alkotott jövő idővel először a XIV. századi Jókai- kódexben található Szent Ferenc- legendában találkozhatunk: „mindez világ csudáim fogja”; „te leszesz barát és fogsz szolgálnod Istennek”. A jövő időnek ez a kifejezésmódja a XIV. század óta a mai napig él, és legnagyobb költőink is használják: „Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor” - írja például Vörösmarty a Szózatban. A fog segédigével képzett jövő idő a fog ige eredeti „kezd” jelentésére vezethető vissza: „Az kór (beteg) fráter kiáltania foga (kezde)” mondat szerepel a Nádor-kódexben. Ez a jelentés egyébként egyes nyelvjárásokban ma is él. Helytelen lenne tehát a fogós jövő időt kiirtani nyelvünkből, hiszen immár egy hatszáz évesnél is idősebb hagyományról van szó; másrészt szegényedne is a nyelvünk, hiszen a mondanivalónk árnyalását lehetővé tevő jövőidő-változat kettőre csökkenne. Jelenleg ugyanis a jövő időt így fejezhetjük ki: elolvasom a regényt, majd olvasok neki (a „majd” helyén állhat másik időhatározó is, például: később, holnap, egyszer stb.), olvasni fogok szép verseket. Példákat ezekre a formákra is találhatunk nagy költőink verseiben: „De tán jő / Oly idő / Melyben nékiink / A vidékünk / Új Helikon lesz.” - reméli Csokonai a Jövendölés az első oskoláról a Somogybán című versében. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, helytelen, sőt káros a fog segédigés jövő idő kiirtására irányuló törekvés; és reméljük, ez a forma túl fog élni mindennemű nyelvújítást és - rontást! mihályfalvi László Somogy legjobb pogácsái Hájas virslis pogácsa Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg háj, 30 dkg virsli, 4 dkg élesztő, 2 tojás sárgája, 2 doboz kefir, só, ízlés szerint. A hájat kevés ecettel habosra keverjük, közben az élesztőt kevés tejben felfuttatjuk. Az élesz- [ tővel, a többi hozzávalóval félkemény tésztát gyúrunk. 15 perc pihentetés után vékonyra sodorjuk és az ecetes háj felével megkenjük, aztán ezt megismételjük. Az újabb negyedórás pihentetés után vékonyra sodorjuk és kiszaggatjuk. A pogácsára 3 vékony karika virslit helyezünk, a másik pogácsával pedig betakarjuk. Tetejét beirdaljuk és 20 perc pihenés után tojássárgájával megkenjük, majd előmelegített sütőben fél órát sütjük. Tetejét köménnyel, sajttal, vagy sze- zámmal díszíthetjük. Felsőmocsoládi hájas Hozzávalók: 60 dkg háj, 60 dkg liszt, kevés ecet, 4 tojás sárgája, kevés tej, baracklekvár, a tálaláshoz finom porcukor. 60 dkg hájat ledarálva este vízbe teszünk, reggelig ázni hagyjuk, majd 30 dkg liszttel, kicsi sóval és két kávéskanál ecettel összegyúrjuk, 3 cipót csinálunk belőle. 30 dkg lisztből, 4 tojás sárgájával 2 kávéskanál ecet- j tel és tejes vízzel rendes keménységű rétestésztát verünk, hólyagosra kidolgozzuk. 10 per- j cig pihentetjük, majd az egyik j cipót belekenjük, újabb 10 perc j múlva a másik cipót, majd ismét | várunk 10 percet és a harmadik cipót is belekenjük. Utoljára is pihentetjük, jó vékonyra nyújtjuk, betöltjük baracklekvárral vagy bármi mással, ízlés szerint és tüzes sütőben gyorsan sütjük. Levelei ettől kinyílnak és igen könnyű, réteges lesz. Túrós pogácsa baconnal, csir- kemájjal töltve Hozzávalók: 20 dkg liszt, 12 dkg vaj, 12 dkg túró, egy tojás sárgája, kevés só A töltelékhez: 15 dkg baconszalonna, 20 dkg csirkemáj. A pogácsa hozzávalóiból félkemény tésztát gyúrunk és alaposan összedolgozzuk. Negyed órát pihentetjük, kiszaggatjuk és előmelegített sütőben lassan pirosra sütjük. Pihentetjük és amíg langyosra hűl, elkészítjük a tölteléket. A májakat félbevágjuk és a szalonnákba csavarjuk. Negyed óra alatt előmelegített sütőben megsütjük. Amikor kész vékony szeletekre vágjuk, majd a pogácsákat kettévesszük és a szalon- nás májas szeleteket közé tesz- szük. Előételként is kínálhatjuk, de sörkorcsolyának is kitűnő. ■ Könyvajánló Kréta A húsz kötetből álló Marco Polo- bédekkersorozat és a 230 darabot számláló azonos nevű térképcsalád mellett a Magyar Könyvklub időnként egy-egy dekoratív albummal is igyekszik kedveskedni az utazni vágyóknak. Ez utóbbiakból gondozásában korábban már kézbe vehettük a három monoteista világvallás szent helyének tekintett Jeruzsálemről, majd a Kelet és Nyugat határán levő kultúrát és művészetet tükröző Perzsia című albumokat. A színvonalas sorozat újabb kötete Krétát, a varázslatos görög szigetet mutatja be. Ez a könyv nagyszerűen illusztrálja, hogy az egymást követő hódítások folytán Krétán fölleljük számos nép kultúráját. így nem vé- leüen, hogy a sziget Európa böl- csőjeként, Zeusz szülőhelyeként vált ismertté, ahol a mínoszi, a dór, a római, a bizánci és a velencei emlékek egyaránt megtalálhatók. Természetesen az újkori Kréta története és a gyönyörű sziget mai arca is helyet kapott a másutt sehol sem látható gazdag színes képanyagban, bányai jános lilflrt TILATEX akva belső 161 3.790 Ft ASTRALIN színes mf. zománc 884 Ft-tól PROFICOLOR külső 161 8.940 Ft PROFICOLOR gazdaságos 2.990 Ft GEMINI parketta lakk 4/1 ^ 4.837 Ft • .Profi aron!ü BBP BBS tiSSSM cm
