Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-04 / Vasárnap Reggel, 31. szám

2002. AUGUSZTUS 4. 13 SZTÁROK ÉS SZTORIK Katona Klári: még nem zárok Katona Klári a Kicsi ólomkatonám című dalával robbant be, s bár so­káig szeretne énekelni, néhány he­te életműdíjat kapott. Kevesen tud­ják róla, hogy két lemez kiadása kö­zött prózai műveket ír, hogy a dal­szövegeit is ő maga írja, és még marad ideje jótékonykodásra is.- Nemrég életműdíjjal tüntet­ték ki. Nem túl korai lezárni egy pályát?- Nagyon sokan mondták már, hogy miért fogadtam el, hiszen az enyém még nem egy befejezett. Ami­kor megtudtam, hogy megkapom ezt a díjat fel sem merült bennem, eszembe sem jutott nem elfogadni. Számomra ez a díj azért fontos, mert az én pályám teljesen szabálytalan - minden szempontból. Annak ellené­re kaptam meg ezt a díjat, hogy min­den szabályt átléptem, amiről úgy gondolják, egy énekesnőnek nem szabad. Nem szabad szüneteket be­iktatni, nem szabad egy-egy szerző­nél kitartani, nem engedheti meg magának, hogy egy-egy évhez tarto­zó slágere ne legyen.- A pályafutása során ilyen volt a Kicsi ólomkatonám.- Igen, de én bebizonyítottam, hogy ha mindezt felrúgod, akkor a saját személyiséged formálja a pályá­dat, amely csak a tiéd, ami egyedi. Ez az életműdíj, egy bizonyíték arra nézve, hogy nem baj, ha másképp akarod, nem baj, ha máskor gondo­lod, nem baj, ha másokkal szeretnéd, és nem baj, ha nem hasonlítasz az éppen aktuális trendhez.- Mit érzett, amikor átvette ezt a díjat?- Hogy minden, mindig, minden­nek ellenére mégis csak lehetséges. Számomra ezt jelenti az életműdíj.- Gyakran tartózkodik külföld­ön. Fellép, lemezt készít.- Élő fellépésem mostanában nem volt külföldön. A legutolsó lemezem munkálatai miatt azonban heteket töltöttem New Yorkban. A felkérés úgy szólt, hogy írjak magamnak egy olyan lemezt, amilyet igazán akarok.- Ez az album miben lett más, mint a többi?- Ez a lemez ötféle formában je­lent meg. Egy díszdobozos kiadás, amelyben van egy album a prózai írá­saimmal, amelyeket az utolsó két le­mez készítése között írtam, mindez rengeteg fényképpel illusztrálva. Plusz egy olyan multimédiás CD is, amelyen egy eddig még sehol sem lá­tott interjúm látható, és természete­sen benne van a zenei anyagot tartal­mazó CD.- A lemez utómunkálatai New Yorkban készültek. Van angol nyelvű változata is?- Minden magyarul van. Az a Grammy-díjas hangmérnök, aki Má­riáit Carrey, Eric Clapton lemezein is dolgozott, bíztatott, hogy csináljunk angol nyelvű verziót is. Furcsa volt számomra, hogy egy olyan ember végzi el az utolsó simításokat a leme­zen, aki nem is tudja, hogy miről szólnak a dalok. Kérte, hogy fordít­sam le a szövegeket, de volt olyan dal, amelynél a hangzásból és a hanglej­tésből ráérzett, hogy miről szól.- Ezek szerint a zene elmosta a nyelvek közti határokat?- A pályafutásom során ez nem először történik velem. Kubában megkaptam az év énekesnője díjat, pedig ott csak magyarul énekeltem. Már nagyon régen azt gondolom, hogy a nyelv igazából nem akadály. Nem csak bizonyos nyelveken lehet megszólalni ahhoz, hogy az üzenet célba érjen. Erre azonban a zenéjével Erős Ramazotti rácáfolt, Edith Piaf pedig már sokkal korábban. Nem számít a nyelv. Átadható minden, ha az ember tudja, hogy mit és miért szeretne közvetíteni.- Az áj lemez milyen zenei irányzatot képvisel?- Ez az én zeném. A zenék javát és a dalszövegeket is én írtam.- Mivel foglalkozik, amikor épp nem alkot?- Az élettel, azzal hogy éljek. Szá­momra nagyon fontos, hogy az éle­tem teljes legyen. Ebbe a fizikai mun­kától a folyamatos tanulásig a világon mindennek benne kell lennie. A sze­relemnek, a másikra való odafigye­lésnek, az örömokozásnak.-És a jótékonykodásnak is.- A Matáv létrehozott egy ado­mányvonalat, ahol az 1788-as szám hívásával száz forint kerül a kedvez­ményezett számlájára. Az első két hónapban a Vöröskereszt volt a ked­vezményezett, most pedig a bohóc­doktorok. Felkértek, hogy én legyek az arca, a közvetítő a világ felé. Már a tíz évvel ezelőtti lemezem, de a mostani is, a Most is úgy jelent meg, hogy „ezzel a lemezzel megvetted egy rászoruló gyermek egy napi élel­mét”. Talán épp ezért választottak engem. Bagi László HÍREK Alföldi Róbert, a mocsárfürkész ) ■ Alföldi Róbert komoly tanár úr lett. Felvidéki Judit- j tál a napokban fejezték be a Balatoníelvidéken ját- j szódó Vadkörték című, az őszön az ml-en adásba kerülő játékfilmet. „Nagyon régen nem forgattam, így külön élvezetes volt egy iskolai kirándulás kalan­dos történetében eljátszani Kásás tanár urat - mesé­li Robi. - Kásás madárrajongó, mindig a mocsárban fürkészi kedvenceit. Kedvet kaptam hozzá, s ez nagyban köszönhető az osztályt játszó 10-12 éves * srácoknak, akik számomra meglepően komolyan vi­selkedtek, és lelkes profiként fogták fel á munkát...” Bajor tantaloszi kínjai ■ Bajor Imre új, testhezálló szerepkörben látható mos­tanában a képernyőkön: sört reklámoz. Ám hiába a szimpatikus szerep, mondja, tantaloszi kínokat állt g | ki a felvételkor. - A szitu ismerős, ha szomjas va- gyök, azonnal betérek egy sörözőbe, és kérek egy pofa sört - ecseteli. - Ezúttal kettőt is, mégsem nyú­lok hozzá... Mert azt is tudni kell rólam, hogy ami­kor dolgozom, egy sört sem iszom meg. Ha egy hó­napig forgatunk, akkor egy hónapig nem. Szerencsé­re csak egyéjszakás volt a reklámforgatás... Tarolnak Sopsits Torzói g ü Sopsits Árpád Torzók című filmje Bronz Griffma- | dár-díjat kapott olaszországi Giffon filmfesztivá- f \ Ion, ahol a magyar alkotásnak ítélték a város kü- löndfját is. A Bronz Griff a múlt októberi montreáli filmfesztivál fődíja mellett már a sokadik a sorban. * A film, amely az ’SO-es évek fiúnevelő intézetében élő gyermekek sorsát beszéli el, főként a fiatalok körében aratott nagy sikert. Sopsits filmje önélet­rajzi ihletésű, maga is részese volt az intézeti élet­nek. A filmen egyébként öt évig dolgozott. Farkasházy, a „kisgazda” | ■ Farkasházy Tivadar egészen kicsi gazdának mond- f hatja magát. Kapolcson - mivel annyira szereti a | I Művészetek Völgye Fesztivált - még földet is vett magának, kereken egy négyzetmétert. Igaz, ez a pa- I J tak partján van, de hiába a víz, panaszolja, hogyha J | még sem akar megnőni. Előnye viszont, hogy köny- ! nyű megművelni... Farkasházyt viszont az is kárpó­tolja, hogy idén jubilál, ötvenedszer vesz részt az öt j ) falu kultúrális rendezvényén. Elúszott sportkarrier ■ Agárdy Gáborról, a hétvégén nyolcvanadik szültésnapját ünneplő Kossuth-díjas Színmű­vészről, a Nemzet Színé­széről szinte mindent tudnak a színház szerel­mesei, de van, amit talán mégsem. Például, hogy valamikor cirkuszi bo­hóc szeretett volna lenni. De maradt a másik sze­relem, a színpadon kívül szenvedélyes ikonfestő lett. A művész nemrég szívműtéten esett át. Úgy tart­ja, mindez végszámlája 65 év komédiás életútjának, ugyanis 15 éves koráig a Szegedi Úszó Egylet ver­senyzője volt, országos bajnokként fényes sportkar­rier elé nézett, ám elcsábult a színészet felé, melyet szintén Szegeden, a Nemzeti Színháznál kezdett. A rendszertelen élettel, a dohányzással, éjszakázások­kal elúsztak a további aranyak, és tanárai is üldözték a komédiást, aki azért már akkor is volt annyira zse­niális álcázó, hogy esténként bajuszt és szakállt ra­gasztva jó pár tanárával találkozott az utcán, éjszakai mulatóban, de nem ismerték fel... Sci-fi író Isten hajójában ■ Még a sci-fi kedvelők is meglepődtek, idén ugyan­az a szerző kapta az;,év legjobb fantasztikus regényé­ért és novellájáért járó díjat. A győztes Bán János Kim Lancehagen művésznéven publikáló író tavaly és tavaly előtt is „zsákolt” egy-egy díjat. Bán csak hobbiból ír sci-fit és fantasy regényeket, újságírással keresi kenyerét, a Bács-Kiskun megyei Petőfi Népe főszerkesztőhelyettese, vagyis a valós világ ügyes­bajos történeteivel foglalkozik. Zsoldos-díjas regé­nye, az Isten hajói után már filmesek is érdeklődnek.- Nem sok esélyt látok arra, hogy a tervből bármi is legyen, hiszen a filmesek egyházellenes történetté szerették volna formálni az Isten hajóit, pedig a sztorinak nem ez a lénye­ge. A történet szerint a tá­voli jövőben egyik napról a másikra felbukkan va­laki, azt állítva, hogy ő a Megváltó, aki visszatért az emberiséghez. Aztán cso­dákat tesz, hogy ne legyen efelől kétség. A kérdés, hogy egy ilyen fordulat után hogyan alakulhat az emberiség sorsa? ■ „A Sose halunk meg fil­memmel azt hiszem elindult egy olyan sorozat, melyben színházi életemet folytatom, csak nagyobb közönség előtt.”- mondta múlt nyáron Koltai Róbert, mikor ötödik filmjét rendezte. És a Csocsó, avagy éljen május elseje! a múlt de­cemberi bemutató óta szintén kasszasikerré lett. Koltai jó látnoknak bizonyult, a hazai mozik után a Csocsót frissiben vette meg például a horvát te­levízió, most pedig Los Ange­lesbe megy. A nemrégiben ala­kult Friend of Hungárián Cine- ma, vagyis a Magyar Film Ba­rátai szervezet karolta fel. A filmes társaság elsőrendű fel­adatának tekinti, hogy minden évben benevez­zen egy magyar filmet a Golden Globe-díjért fo­lyó versengésbe. - Persze, hogy a Csocsót jelö­lik, köszönhető annak, hogy az angyalok váro­sában már az év elején sikerrel mutatta az ala­pítvány nagy moziban - per­geti a történetet Koltai Róbert. - Plusz öröm, hogy hallottam a visszajelentkezésekről. Ar­ról a 70-75, Hollywoodban dolgozó külföldi tudósítóról van szó, akik a díjról dönte­nek. Eddig harmincán szól­tak, hogy szeretnék látni a Csocsót. így augusztus 8-án tartják a kampányindító vetí­tést Los Angelesben. Hogy fel­dobjuk a sajtóbemutatót, Dés Laci mint a film zeneszerzője már a vetítés előtt szaxofo­nozik. Talán még Amerikában sem megszokott, hogy egy filmzeneszerző professzionis­ta módon játszik... Ha a Gol­den Globe más Amerikán kí­vüli filmalkotásé lesz, bár reménykedünk, a kó­pia akkor is kintmarad, s az ötvenes évek (sztá- linvárosi) dunaújvárosi történetét más hazai fil­mekkel együtt ismét vetítik az októberi Los An- geles-i Magyar Filmfesztiválon... (sipka) Sztálinvárosi történet „Losziban” Egy ideje divatba jöttek a háborús filmek Hollywooodban. Mel Gibson (46) játssza a Hősök voltunk című film főszerepét, amit a múlt héten mutattak be a magyar mozik. A hazai forgalmazó egyébként átírta a címét, vagyis nálunk a Katonák voltunk címmel fut majd. ■ - Új filmjének főszereplője, Hal Moore tábornok élő személy, sőt részt vett a forgatáson is.- Igen, megnehezítette a dolgomat, hogy jelen volt, de ugyanakkor sokat segített is. Moore szerény ember, és tisztában van azzal, hogy a film első­sorban a nézők számára készül, nem az ő személyének állít emléket.- Látta a megvágott mozit is?- Igen, és nagy hatással volt rá. Iz­gatottan vártam, hogy mit szól hozzá, nem akartam neki csalódást okozni.- Ahogy tudom, ön szívből utálja Gibson háborúba megy a háborút, sőt állítólag az apja azért költözött Ausztráliába, hogy a fiának ne kelljen bevonulnia. Vál­tozott a véleménye, vagyis érdemes volt harcolni Vietnámban?- Nem, egyáltalán nem. Johnson és McNamara statisztikai háborút ví­vott, valóságos cél nélkül. Nem vol­tunk fenyegetve. A gonosz kommu­nizmussal riogattak minket, azzal, hogy ha nem állítjuk meg őket, más­nap már minket támadnak meg. McNamara néhány éve nyilvánosan bevallotta, hogy hibázott, és sajnálja, ami történt.- Vannak személyes tapasztalati a vietnámi háborúból?- Én kilencéves voltam, amikor először olvastam róla az újságban. Apám, aki a második világháborúban harcolt, csak annyit mondott: „Mi a fenét keresünk mi ott? Mi közünk van nekünk ehhez?”- Fizikailag is fel kellett készül­nie erre a szerepre. Részt vett vala­milyen katonai kiképzésen?- Két hétig dolgoztunk egy kiképző táborban, de azért nem merném ösz- szehasonlítani a Rangers 75 napos alapkiképző edzőtáborával sem.- Szinte minden filmes műfaj­ban vállalt már szerepet, romanti­kus filmektől a komédián át Wim Wenders filmekig, de elsősorban akciófilmes hősként ismeri a kö­zönség. Állítólag már hallani sem akar effél e szerepekről, pedig a Mad Max folytatásában ismét önnek szánnák a főszerepet.- Volt egy időszak, amikor ezek a filmek működtek, de ma már ez nincs így. Ezt a csontot már lerágtuk a kollégáimmal együtt. Az akciófil­mek kora a végéhez közeledik, s nincs is szándékomban sem a Mad Maxet, sem más nozit folytatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom