Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-04 / Vasárnap Reggel, 31. szám
2002. AUGUSZTUS 4. GAZDASÁG 5 Ausztria 'Németország" Spanyolország •Írország" Franciaország [Norvégia' Portugália Alagy-Bnta miaMagyarország €U-SVN€ftQONÍ (kg/fő) létrehozta a Csokoládé Klubot. A kereskedelmi igazgató szerint erre azért volt szükség, mert az elmúlt évtizedekben igénytelenek voltak a fogyasztói szokások. A magyar csokoládépiacon becslések szerint 50 százalékot a tej-, 40 százalékot az ét- és 10 százalékot a fehércsokoládé tesz ki. (A szakma csokoládénak csak azt a terméket tekinti, amelyben van kakaóbab, illetve azt, amit a belőle kinyert anyagok alkotnak. Étcsokoládénak számít az a termék, amelyben 50 százaléknál magasabb a kakaótartalom.) A legjobb minőségű kakaóbabot („nemes”) Dél-Amerikából, pl. Venezuelából, a legtöbbet pedig Elefántcsontpartról (konzum kakaó) szerzik be a nagy cégek. A csokoládé gyárak sok más technológiai fogás mellett keveréssel, pörköléssel és fűszerek hozKilóra mért édes élet Nemzetközi felmérések szerint a csokoládéfogyasztás és a napfény között szoros az összefüggés: ahol sok a napfény, kevesebb csokoládé fogy. Hazánk délebbre fekszik, mint Svájc, mégis jóval kevesebb csokoládét vásárolunk. A legnépszerűbb a tejcsoki, majd ezt követi az étcsokoládé - bár egyes régi márkáknál, mint például a Tibi, még ez a sorrend is felborulhat. Ez pedig arról árulkodik, hogy multicégek ide vagy oda, a magyar ember ragaszkodik a régi, bevált csokoládékhoz. ■ Hazánkban tavaly nem egészen 20 ezer tonna csokoládét adtak el, ami elég kevés. Az éves átlagfogyasztás nem éri el a két kilogrammot személyenként. A környező országok közül csak Szlovákiát és Romániát előzzük meg ezzel, de alaposan elmaradunk Csehország és Lengyelország mögött, hogy az Európai Unió országairól már ne is beszéljünk. Az AC Nielsen piackutatásai szerint Magyarországon a szeletes csokoládé vezeti a listát: ebből a termékből évente átlagosan 1,01 kilogrammot fogyasztunk. Legkevésbé a táblás csokoládét keresik a hazai vevők: évente átlagosan kevesebb mint 60 dekagrammot vesznek. Ez utóbbi szám azonban hamarosan növekedni fog a csokoládéfondü- készletek piacra kerülésével - állítja Pászti Balázs, a Szamos Marcipán Kft. kereskedelmi igazgatója. Cégük egyike annak a 17 vállalatnak, amely a hazai csokoládévásárlási és -fogyasztási kultúra népszerűsítésére ■ A magyar lakosság bevétele 20 százalékkal nőtt, s úgy tűnik ezzel együtt a polgárok bátorsága is megjött, hogy több hitelt vegyenek fel, sőt részvényeket is vásároljanak. Fundy: régi-új tulajdonos ■ Újra magyar vállalkozás gyártja a Fundy édességeket. Futó Péter, a Fundy alapítója ugyanis meghívásos tender keretében visz- szavásárolta a gyomai és kiskunmajsai édesipari gyárat termelőberendezésekkel és márkanevekkel együtt. A régi-új tulajdonos vállalta, hogy a gyárak dolgozóit teljes létszámban foglalkoztatja tovább. Az 1989-ben létrejött és forgalmát tíz év alatt a százszorosára növelő Fundy Kft.-t 1999-ben adta el a holland Van Melle multinacionális cégnek az alapító, Futó Péter. Az édesipari cég holland kézben veszteségessé vált, míg 1999-ben félmilliárd forint nyeresége volt, 2002-re egymilliárd forintos vesztesége lett. Ezért döntött a Perfetti-Van Melle három év után érdekeltségei feladása mellett. A Fundy márkanevet és a gyáli üzemet egy későbbi tender keretében értékesíti a holland tulajdonos, a kiskunmajsai csokoládégyárhoz és a gyomai nápolyi gyártó üzemhez viszont Futó most jóval olcsóbban jutott, mint amennyiért annak idején eladta őket. A magyar vállalkozó komoly fejlesztésekre készül; a gépi desszert, a konyakos meggy, a szaloncukor, a drazséféleségek és a nápolyi gyártását szeretné rövid időn belül jelentős mértékben-felfuttatni. záadásával alakítják ki a márkájukra jellemző csokoládét. A nagy élelmiszerláncok polcain 80 százalékban vannak jelen az olcsóbb csokoládék és 20 százalékban a minőségiek. Mára csak két jelentős magyar tulajdonú gyár maradt: a Szamos és a Sweet Point. A hazai piac döntő hányadát a multicégek leányvállatai birtokolják. A Szamos Marcipán „réspolitikája” sikeresnek bizonyult. A külföldi vállalatok ugyanis elhanyagolták a praliné és drazsé szegmenst. Mára ezek húzó termékekké váltak - bizonyíték erre, hogy a multik is újra fölfedezték. Szakemberek szerint az EU-csatlakozás után is van jövője a termék- fejlesztésre gondot fordító hazai cégeknek, mert a fogyasztók ragaszkodnak a nemzeti specialitásokhoz. A Stollwerck Budapest Kft. néhány hónapja vezette be újra a piacra a legendás Tibi csokoládét. A régi márka újraélesztése jól illeszkedik abba a koncepcióba, amely a hosz- szú távú márkaépítésben látja a stabil piaci pozíció megalapozását. A magyar vásárlóban ugyanis erős a márkahűség. Rácz Gabriella, a Stollwerck márkamenedzser vezetője elmondta: piaci adatok szerint a tejcsoköládé forgalma jócskán megelőzi az étcsokoládéét, ám a Tibi esetében az étcsokoládé - tradíciójának köszönhetően - a márkán belül a második legnépszerűbb termék. A külföldi márkákkal egyelőre nem értek el áttörést: sem az olcsóbb, sem a prémium kategóriában nem meghatározó a részesedésük. I. S. HÍREK Nagykanizsáé a két laktanya I H Az olasz Redilco tavaly elállt egy nagy ipari park felI építésétől, miutrán Nagykanizsa a korábbi ígéretekkel ellentétben nem kapta meg az államtól azt az 50 hektáros területet, ahol többek között két laktanya is | áll. Most viszont bírják Medgyessy Péter miniszterelÍ nök ígéretét, hogy ha a birtokukba kerül a terület, akkor újra leülnek tárgyalni az olaszokkal. Balaton: apadó tó, kevesebb vendég ■ Miközben a tó vize a kritikus 50 centiméteresre I apadt, helyi szállodák, vendéglők és boltok hihetetlen visszaesésről panaszkodnak. Egyes becslések szerint 20 százalékkal kevesebb a vendég, mint tavaly. Különösen a németek maradtak el, s most már | sokan csak abban bíznak, hogy a most kezdődő ba- | jor szabadságolások a Balatonnál is jótékonyan érez- j I tetik majd hatásukat. Kivételt csak az osztrákok és a dánok jelentik, ők idén többen jöttek. Új vezér a Szerencsejáték Rt. élén ■ Székely Gábor, az egykori főpolgármesterhelyettes lett a Szererencsejáték Rt. vezérigazgatója. A cég pozíciója továbbra is jó, viszont komoly változás várható a reklámozási és szponzorációs gyakorlatában. A Magyar Nemzetnek például nagy érvágást jelent majd, ha esetleg elmaradnak a hirdetések, sőt ha elveszik a Sportfogadás című lap kiadási jogát. A Forte visszatért az orosz piacra | ■ A váci Forte gyár 60 országba exportálja termékeit, s itthon még mindig uralják a fekete-fehér papír és filmpiacot, de az utóbbi években Oroszországba nem szállítottak. Most ismét szállítanak 500 ezer dollár értékben. Az oroszok az áru átvételekor fizetnek. Cserépgyár épül Csornán ! ■ Az orsztrák Tondach Cserépgyár a csornai gyára I mellé 5 milliárd forintért új cserépgyárat épít jö- I vőre. A jelenlegi gyárban egyébként tetőcserepet, Í dísz- és burkolt téglát gyártanak, tavaly több mint 4 milliárd forintért adtak el a termékekből. Hová tűntek a külföldi befektetők? ■ Az első negyedévben mindössze ötöd annyi külföldi tőkebefektetés történt Magyarországon, mint tavaly. Riasztó adat, hiszen a környező országokban nem csökkent a befeketetések mértéke. A szakemberek persze árnyalnak, hiszen az amerikai recesszió hatását nem lehet kizárni - Csehországban, Romániában és Bulgáriában pedig még | nem zajlottak le a nagy privatizációk. MÁV: átnézik a menedzserpénzeket | U A MÁV vezetői felülvizsgálják a menedzserszer- | ződéseket. Ez is hozzátartozik a vasúttársaság reformjához. Az előző kormány által kinevezett há- I rom MÁV vezető, valamint az egyik igazgató 170 millió forintos végkielégítéssel távozott, s ez nemcsak az évente 30 milliárd forint veszteséget terme- I lő vállalatnál váltott ki felháborodást. INGATLAN Olcsóbbak a lakások Padlószőnyeg: kiment a divatból- Most mit néznek? Maguk akartak mindenáron természetes padlóburkolatot! Egy lakás hangulatát, komfortérzetét jelentősen befolyásolja, hogy mivel burkolják a padlóját. Tíz éve még alig volt ember, aki ne a padlószőnyegre esküdött volna. Mára ez a kereslet igencsak lanyhult, mivel az emberek többsége a természetes anyagokat keresi. A sláger manapság a laminált parketta, amellyel még a lakótelepi lakások túlzott felújítástól ódzkodó tulajdonosai is kezdenek megbarátkozni. ■ A padlószőnyeg mellett régebben a klasszikus, úgynevezett csaphornyos parketta terjedt el, ám mára ennek igencsak felkúszott az ára: egy négyzetméter 3000-5000 forintba kerül. Igaz, ezt az idő múlásával újra lehet csiszolni, lakkozni, ellentétben a laminált parkettával. Hasonlóan drága módszer még a hajópadló, ami pallókból van összerakva. Aki ezeket nem tudja megfizetni, még válogathat a némileg olcsóbb, ám ugyanilyen praktikus megoldások közül. Egyik ilyen például a laminált parketta, amely a legkülönfélébb színben és mintázatban kapható. A laminált parketta alapja a porrá aprított és préselt faanyag, amire 1-2 milliméteres gőzölt faréteg kerül, erre jön rá a színfólia és végül a műgyanta felület. Ez utóbbi vastagsága határozza meg a kopásállóságot. Jelenleg kuriózum a járólapot utánzó fajta, amelynek különlegességét az adja, hogy a felülete nagymértékben kopásálló, viszont nem hideg és rideg, mint a kő. Ennek négyzetmétere jelenleg 3000-4000 forint között van. A sima, laminált parketták még ennél is jóval olcsóbbak: 2000-3000 forintos árban már nagyon jó minőséget lehet kapni. A vásárlók általában elsősorban a színt, a kopásállóságot és az árat nézik. Különösen az osztatlan mintájú, hajópadló hatású változatok iránt nagy a kereslet. Ami pedig a strapabírást illeti, nem árt tudni, hogy a 2-essel kezdődő jelölésű, vagyis a 21, 22 és 23 számmal megkülönböztetett kopásállóság a lakossági felhasználású, a 31, 32 és 33 szám pedig az irodákba ajánlott keménységű parkettákat jelöli. (Bár egyes szakemberek szerint a 23-as és a 31-es között szinte nincs is különbség.) Ha valaki tehát ez alapján választ, nem árt azzal számolni, hogy a burkolni kívánt helyiségben mekkora lesz a forgalom, vagyis a parketta terhelése. Á régi idők padlói közül nem szabad kifelejteni a PVC-t sem, amely az átlagos keresetű és igényű emberek számára jelent megoldást - bár az is igaz, hogy a műanyag padló mára kiszorult a szobákból a konyhába, illetve a mellék- helyiségekbe. Akinek több pénze van, az inkább járólapot vásárol, ami sokkal időtállóbb. A padlószőnyeg iránti igény a természetes anyagok előtérbe kerülésével némileg visszaesett, és a minőségi elvárások is változtak. A gumírozott hátlapú padlószőnyegeket már alig viszik, mivel ezek aljzata gyakran befülledt, s ez gyakran a lakóknál allergiás tünetekhez vezetett. Ma már inkább a filc alsó borítású, „levegőző” Változat kelendő, mivel ezt a legalsó porózus rétegig ki lehet porszívózni, s ragasztani sem szükséges. Ennek előnyét főleg a burkolatváltás idején lehet tapasztalni: a régi padlószőnyegek ugyanis gyakran annyira letapadtak, hogy alig lehetett őket eltávolítani, olykor bizony még az alatta lévő kőpadlót is felsértette az eltávolításuk. Ez pedig - figyelembe véve az aljzatkiegyenlítő árát, illetve a munka értékét - korántsem mellékes tényező a kiválasztás során. D. T. ■ A fővárosi lakásokat a tavalyihoz képest 8-10 százalékkal is olcsóbban adják. A felmérések szerint ugyan a négyzetméterárak csak 3 ezer forinttal csökkentek, de a megkötött szerződésekből arra lehet következtetni, hogy az eladók kénytelenek jóval többet engedni. ÚJ ÉPÍTÉSŰ BUDAPESTI LAKÁSOK LEKÖTHETŐK! XIII., Szt. László u. 8. 84-155 m2 beköltözhető! XIII., Palóc u. 3. 41-65 m2 IX., Gát utca 17. 37-103 m2 XIII., Mór utca 16. 25 m2-töl XIII., Frangepán u 27. 30-120 m2 Fre?lle3r€5r Kft. 1065, Budapest FeiJerer Révay utca 12. (06-1)473-17-38
