Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-04 / Vasárnap Reggel, 31. szám

12002. AUGUSZTUS 4. KÖZELRŐL Királyi malacsült Pávahús pástétom, gácsér süttyöny petrezselymes, csicsókás töltelékkel, borz­derék úrgombával sütve, to­kaji lében főtt tiszai rákok 'mandulás mazsolával. És 1 ez csak az ízelítő azok kö­zül a fogások közül, ame­lyeknek már az elnevezése is étvágygerjesztő, látványa pedig valóban királyi. Ahogy azonban a rene­szánsz szakácsoknak, a ki­rályi szakács címért versen­gő utódoknak sem volt köny- nyebb a dolga idén sem. A tikkasztó „konyhai” mun­kát alapos kutatásoknak kellett ahhoz megelőzni, hogy eljussanak a királyi földre. Olyan csapat is akadt, aki a tavalyi verseny óta készült és csak az tellett két hónapba, amire az alap­arany fakanalat és a királyi pecsétgyűrűt. Az elkészített 12 fogásból a készítők ked­vence a szopós vadmalac, mézes fokhagymával töltve és részeges gyümölcsökkel tálalva elnevezésű étek volt, igaz az is kiderült, hogy a királyi szakács ke­vésbé királyi étkekkel is be­éri: a rántott csirke a ked­vence. Fábos Az idei év királyi szakácsa az egri Dósa Tibor A győztes étkek sora Szopós vadmalac mézes fokhagymával, kemencében süt­ve, kacsalábon forgatva, részeges gyümölcsökkel. - Vastag gyomor vad espékkel töltve, Eresztvégi kedvére. - Tokaji lé­ben főtt tiszai rákok, mandulás mazsolával. - Fenyvesiében főtt csuka, gesztenyés lencsével és csalánnal. - Nyársalt pozsár vajas súlyommal. - Parázson sült kecse- ge fóliumozva. - Roston vasalt szalonkák, sült almával. - Fácánfiak virágrózsával. - Erdeifű ízeslében, Rudolfus ked­vére. - Borzderék sütve, úrgombával. - Rostélyon sült főtt tojás sustfával. - Anglicus tortitája. HEGYMÁSZÓ TRAGÉDIA Hiába kereste társát Bázis a biztonságért Július 31-én aludt utoljára két órányit a repülőgépen Banai Tibor Péter, a Pakisz­tánban szerencsétlenül járt magyar hegymászó, Osváth Attila társa - árulta el teg­nap a siófoki illetőségű, né­hány éve azonban már a fő­városban élő 32 éves fiatal­ember a Somogyi Hírlap Va­sárnap Reggelnek. Az egyik legjobbnak tartott magyar hegymászó, Osváth Attila - ő volt a hazai szövetség ve­zetője is - Banai Tibor Pé­terrel azért utazott Pakisz­tánba, hogy ott minél rövi- debb idő alatt, minél több 6000 méter alatti csúcsot megmásszanak. Egy 5800 méteresre föl is jutottak, a következő megmászásakor azonban Osváth Attila el­tűnt a hegyen lavinaomlás és hóesés közepette, s Banai két napig hiába ke­reste.- Éppen most jöttem Atti­la családjától - mondta teg­nap délután Banai Tibor Pé­ter, amikor a mobiltelefon­ján fölhívtuk. Elárulta azt is: legalább tíz kilót fogyott odakint. A kérdésre, hogy mivel Osváth holttestét nem találta meg, előfordul- hat-e, hogy még él, azt felel­te: - Lehetnek csodák, de a józan ész azt mondatja ve­lem, hogy nem. A családja is beletörődött már ebbe. Fónai Imre hírek Leilei borhét tizedszer ■ Tizenhat balatoni boros­gazda közel nyolcvan­féle borát lehet megkós-1 tolni a tegnap este kez­dődött tizedik leilei bor­hét mutatós fa pavilon­jaiban. Buzássy László, a rendező leilei hegy­község hegybírója azt | hangsúlyozta: évről év­re színesebbé kívánják! tenni a programot, hogy I minden érdeklődő megtalálja a kedvére valót; a hagyo­mányok szerint azonban most is elsősorban a néptánc és a népi iparművészet egészíti ki a borosgazdák bemu­tatóját. A vasárnapig tartó borhét fővédnökei Herényi Károly országgyűlési képviselő, a dél-balatoni borút- egyesület elnöke, valamint Szűcs László, a házigazda város polgármestere, a lellei hegyközség elnöke. Öt Füred Füreden ■ Füredi focistáké volt tegnap egész nap a jf| kaposfüredi sportpá­lya. A részönkormány­zat 800 éves Kapos- füred címmel rendezett sport és kulturális ren­dezvényére meghívta Balaton-, Káptalan-, Ti­sza-, és Mátrafüred fo­cicsapatát is. A játéko­sokon kívül a települé­sek polgármesterei, I jegyzői is jelen voltak. Délután a művelődési ház udvarán felállított szabadtéri színpadon a I szomszédos falvak nyugdíjasai és fiataljai szórakoztatták az érdeklődőket. A rendezvényt a Füred Rock-Szín-Kör Légy jó mindhalálig című musicalje zárta. Volt egyszer egy kápolnatárlat ■ Kápolnatárlatok 1972-2002 címmel nyílt kiállítás Bala- tonbogláron. A körmendi kápolnában 1970-től 1973-ig gyakran képzőművészeti és politikai vihart is kavaró modernista rendezvények zajlottak. Ezeket idézi a városi művelődési központ négy kiállításból álló soroza­ta. Az idén 1972-es bogiári műhelymunkát reprezen­táló, 18 alkotó munkáiból összeállított tárlat látható. Mind a 244 somogyi tele­pülés lakói nagyobb bizton­ságban érezhetik magukat tegnap óta. Átadták ugyan­is a Somogy Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgató­ság megújult épületét, melynek „lelke” egy kor­szerű számítógépes és tele­kommunikációs rendszer. Dr. Lamperth Mónika nemrég közvetlen közelről is megfi­gyelhette a „katasztrófavéde­lem” munkáját egy tragikus esemény kapcsán. A belügy­miniszter ott volt a bala- tonkeresztúri autóbusz-ba­leset mentési munkáinál, és azt vallja: a drámai képek örökre a leikébe vésődtek. De az az önfeláldozó, embert pró­báló munka is emlékezetes marad számára, amelyet a ka­tasztrófavédelmi igazgatóság helyszínre érkező munkatár­sai végeztek. Mindezt tegnap a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság új épületének át­adásakor is felidézte, hozzáté­ve: kiemelt figyelmet kell for­dítani arra, hogy az itt dolgo­Dr. Gyenesei István, Heizler György, dr. Lamperth Mónika és dr. Bakondi György fotó: láng Róbert zók minél jobb feltételek közt, minél hatékonyabban végez­hessék feladatukat. Ezt szol­gálja a mostani több mint 150 millió forintos beruházás is. A háromszintes egykori tűzoltó­sági épület megújult, és újabb emelettel bővült. A belügymi­niszter úgy vélte: egy komplex biztonsági stratégiára van szükség, melynek része pél­dául a mindennapi megélhe­tés biztonsága, az idős embe­rek ellátásának és a gyerme­kek iskoláztatásának bizton­sága ugyanúgy, mint az is, Negyven tepsi ropogós rétes Negyven tepsi rétest és mint­egy 600 palacsintát, fánkot, lángost sütött tegnap har­minc miklósi asszony, a ha­gyományteremtő céllal, első alkalommal rendezett falu­napon. Tíz csapat nevezett a bográcsos főzőversenyre, ám mintegy 150 kukta sür- gött-forgott a bográcsok kö­rül. A zsűri értékelése alap­ján a legízletesebb ételt (marhapörköltet) a Stein- bacher-Németh csapat főzte ki, de készült chilis-bab, babgulyás, birka-és szarvas pörkölt is. A Nagy Tímeáról elnevezett szabadidő park­ban rendeztek gyermekve­télkedőket, négy helyi csapat részvételével kispályás foci­meccseket. A nagyérdemű Száz nóta az élet szépségéről Dr. Komáromi István nyu­galmazott dandártábor­nok a Fási Mulató sztárja, a Karolj Belénk! Gyermek és Ifjúságvédelmi Prog­ramjának PR osztályveze­tője a „Magyarország leg­erősebb faluja" vetélkedő­sorozat keretében járt Batéban.- A rendezvény sorsát a szívemen viselem, mivel se­gíti a kulturális információ- cserét a települések között- mondta dr. Komáromi István. - Külön örömömre szolgál, hogy ez a falvakat összekötő megmérettetés nemzetközivé vált. Már szlovákiai községek is nagy örömmel kapcsolódnak be a versenysorozatba.- Mire kívánja felhívni a dalaival a figyelmet ?- Dallal lehet igazán kö­zel kerülni az emberek lei­kéhez. Magam is a köz szol­gálatában töltöttem életem jó részét, áldozatos munká­juk nyugodt életünk alapja, szeretném segíteni, hogy ezt a közvélemény is így érezze. Az összefogást, a szeretetet, a drogmentes életet, a test és a lélek har­móniáját hirdetem, azt te­hát, amire a legkevesebb időnk marad a pénz utáni rohanásban.- Hogyan indult énekesi pályája, mit tart eddigi leg­nagyobb sikerének?- A rendőrség baleset- és bűnmegelőzési feladatait próbáltam kezdetben segí­teni azzal, hogy a rendezvé­nyeiken énekeltem, tulaj­donképpen így kezdődött. A dalszövegeket és a zenét én írom, Kaszás Géza hang­mérnök segít a hangszere­lésben. Mintegy száz nótát írtam eddig, három leme­zem jelent meg. Énekesi, dalszerzői pályám során a hogy katasztrófahelyzetben ne kelljen tartani attól, hogy nincs, aki a segítségünkre si­essen. A mostaninál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a meg­előzésre, kiemelt figyelmet fordítani a rendészeti szervek­kel való együttműködésre és a nemzetközi integráció felada­taira. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke So­mogy valamennyi települése nevében köszönte meg a ka­tasztrófavédelmi igazgatóság dolgozóinak munkáját és adta át a megye zászlaját. J. E. tapsolhatott Ábrahám Ág­nes, Volford Ildikó és Baji Éva szólisták énekes-zenés műsorának. A falunap - amelyet az önkormányzat a helyi civil szervezetekkel együtt rendezett - a Miklósi Szimpatikusok báljával ért véget, ahol kultúrműsort a vöröskereszt alapszervezet adott. K. J. legjelentősebb hazai híres­ségekkel énekelhettem együtt, a sors ajándéka volt, hogy Zámbó Jimmyvel első lemezemen, az Ajándékon együtt énekeltünk. A máso­dik album, az Üzenet kü­lönlegessége az, hogy négy világslágert Magyarorszá­gon én dolgoztam fel első­ként. Ezen az albumon van az Együtt című sláger, amelyből drogellenes szín­darab is készült Csongrádi Mária rendezésében. A har­madik és egyben legújabb anyagom a Vasárnap. Az egyik dala, a Veled című szám a mai alkalomra, a „Magyarország legerősebb faluja” vetélkedő-sorozat­hoz készült. Komáromi Istvánt már húsz videoklippen láthatják szép számú hódolói, jelen­leg a román slágerlista har­madik helyén áll. Cseh Szabolcs MEGKÉRDEZTÜK Mindennapi félelmeink Árvíz, tűzvész, pusztító viharok, tömegszerencsét­lenség - megannyi félelmetes történés, melyek jelen vannak mindennapjainkban, ha másként nem, a sajtó híradásainak közvetítésével. Olvasó­inkat arról faggattuk: ők mitől tartanak a legin­kább: egy katasztrófahelyzet esetén kitől vagy mitől remélnek segítséget. Peternel Tibor: j - Nem jó arra gondolni, hogy éppen p ■% J ebben a pillanatban a világ valamelyVW. -Zim részén talán repülőgép-szerencsétlen- n ■ ség történt, árvíz pusztít, emberek i vannak veszélyben. Pedig ez hozzátar- P®5* j tozik a mindennapjainkhoz, mindenki | kerül élete során veszélyes helyzetek-'------------------' be. N emcsak emberi gondatlanság miatt, hanem olyan események kapcsán is, amelyek kiszámítha­tatlanok, megjósolhatatlanok. Én bízom abban, hogy a katasztrófavédelem felkészültsége, munka­társaik szaktudása, a technika és a tudomány fejlett­sége segít elkerülni, vagy ha már bekövetkezik a baj, legalább gyorsan megoldani ezeket a helyzeteket. Hoffmanné Hetesi Noémi; jf^fsgfe- Mostanában szinte nincs olyan hír- hHtídSí adás, amelyben valamilyen szeren- csétlenségről, katasztrófáról ne esne . Jj szó. Ilyenkor természetes, hogy meg- Wfc -w fordul az ember fejében: de jó, hogy nem velem vagy a szeretteimmel tör- Vr i tént ilyen szörnyűség. Ugyanakkor az ------““------­is a zonnal felmerül, hogy ez bárkivel, bármikor meg- | történhet. Velünk is... Főleg az rossz érzés, hogy sokszor úgy tűnik: semmit sem tehetünk ezek ellen | a tragédiák ellen. Mégis azt gondolom: sokkal na- | gyobb hangsúlyt kellene helyezni a megelőzésre, jel- | zőrendszerek kiépítésére, hogy nagyobb biztonság- ;; bán érezhessük magunkat. Mészáros Tibor: ; - A félelem tulajdonképpen természe- j tes érzés, de mostanában úgy tűnik, I mintha már mindentől félnénk. Annyi [ a szörnyűség, a tragédia körülöttünk... Akinek pedig gyermeke van, sokkal [ mélyebben éli át ezt a félelmet. S hogy miben lehet bízni? Sokszor talán csak a ! szerencsében, abban, hogy valahogy minket elkerül­nek ezek a történések. De biztosan vannak elkerülhe- | tetlen dolgok, kiszámíthatatlanok és megmagyaráz- hatatlanok. Még az emberi tényezők is sokszor bi- | zonytalanok, a természeti erőkkel szemben pedig leg­többször végképp tehetetlenek vagyunk. Ez a kiszol­gáltatottság az, ami félelemmel tölti el az embert. Gulyás Róbert: j - Én megpróbálok optimista lenni és | bízni abban, hogy minket elkerülnek a j katasztrófák, veszélyhelyzetek. Ha va- jlamilyen szörnyűségről, természeti j katasztrófáról, balesetről látok, hallok tudósítást, igyekszem nem arra gon­dolni, hogy ilyesmi velünk is megtör- | ténhet. Persze, tudom, hogy ez nem egészen így van, veszélyes világban élünk. Éppen ezért szükség van az óvatosságra, és arra, hogy egymásra is vigyáz- I zunk. Meg kell tenni mindent azért, hogy ne történ­jen baj. Egy kicsit félni még mindig jobb, mint hogy nagyon meg kelljen ijednünk valamitől. De azt sem 1 szabad hagyni, hogy a félelem uralja az életünket. Kocsis Teréz: [ - Főleg azoktól a veszélyektől félek, I amelyek bárkit fenyegethetnek minden pillanatban. Mondjuk egy árvíznek vagy egy földrengésnek Kaposváron nem túl nagy az esélye, de például bár­mikor előfordulhat egy tűzeset, közúti baleset, tömegszerencsétlenség is. Nem beszélve a viharokról, amelyek ezen a környé- : ken is nagy károkat okozhatnak. Mindezekre az el­múlt hetekben, hónapokban volt is példa. Vannak olyan dolgok, amelyek ellen nem lehet védekezni, és azt hiszem, ezek az igazán félelmetesek. De bízom abban, hogy a technika, a tudomány fejlődésével egy­re kevesebb lesz az ilyen kivédhetetlen katasztrófa. Schludt József: t - Én semmitől sem félek. Vallásos em- j: bér vagyok, és hiszem, hogy nincs mi­től félnem. Ami meg van írva a sor­sunkban, úgysem lehet elkerülni és védekezni sem lehet ellene. Mindegy, hogy rettegünk-e vagy sem, hiszem, hogy vannak olyan erők, amelyek irá­nyítják az életünket, és túlságosan kicsik vagyunk ahhoz, hogy ezt befolyásoljuk. Az megfordult a fe­jemben, hogy a közelmúlt katasztrófái talán nem vé­letlenek. Talán figyelmeztetés: figyeljünk jobban egymásra és vigyázzunk a környezetünkre, ne te­gyük tönkre a világunkat, mert különben borzalmas következményei lesznek a felelőtlenségünknek. Jakab Edit anyagokat megszereztek. Igaz, utólag biztosan azt mondják: megérte. Az egri csapat ugyanis negyedszer­re jött és ezúttal nem csak látott, de győzött is. A tize­dik verseny győztese, 2002 királyi szakácsa Dósa Tibor ugyanis, az egri Szent Lő­rinc Idegenforgalmi és Ven­déglátó-ipari Szakközépis­kolába vihette haza az

Next

/
Oldalképek
Tartalom