Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-30 / 202. szám

6. OLDAL 2002. Augusztus 30., Péntek ||| HIVATAL MINDENNAP Heresznye és Vízvár közös jegy- zöséget tart fenn, a heresznyei la­kosok a szomszéd faluban intéz­hetik a hivatalos ügyeiket. A vízvári polgármesteri hivatal címe: Vízvár, Szent István utca 8. Telefon/tele- fax: 82/723-252. A hivatalban hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig tart az ügyfélfogadás, pénte­ken pedig 7.30-tól 13 óráig van nyitva a vízváriak és a heresznyei- ek előtt. A KÖZSÉG KORFÁJA Heresznye lakosságának száma: 310 0-5 év között: 15 5-14 év között: 32 15-18 év között: 15 19-60 év között: 127 60 év felettiek: 121 17 MILLIÓ CSATORNÁRA Heresznye önkormányzata idén 51,245 millió forinttal gazdálkod­hat. Ez jóval nagyobb összeg a korábbiakban megszokottnál, mi­vel a regionális beruházás is most jelentkezik a falu költségvetésé­ben. A teljes összeg 35 százalé­kát, 17,6 millió forintot fordítanak a csatornázásra. A támogatások és a szomszéd településeknek át­adott pénz szintén meghaladja a harminc százalékot. 4,3 millió fo­rintot fizetnek a vízvári iskola fenn­tartásához, 1,8 millióval járulnak hozzá a körjegyzőség működteté­séhez, és 8,6 milliót fordítanak szociális célokra. A felhalmozási kiadás 22 millió forint, amelynek nagy része a szennyvízberuházás, 4,3 millió forint pedig a művelődé­si ház felújítására jut. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A heresznyei szakmunkások - kő­művesek, lakatosok - Barcson és Csokonyavisontán találják a meg­élhetésüket. A falu asszonya kö­zül sokan a csurgói Napsugár Rt berzencei varrodájában dolgoz­nak. Autóbusz szedi őket össze nap mint nap. Az átlagkeresetek alacsonyak, de helyben egyálta­lán nincs számukra munkalehető­ség. Néhány férfit a szomszédos vízvári mezőgazdasági társaság al­kalmaz, egy-kettőt pedig a bolhói határőr-kirendeltség. Két, illetve négy közhasznú munkást foglal­koztat az önkormányzat a közterü­letek karbantartására. A faluban jelenleg 15 regisztrált állástalan él. KÉT ÉS FÉL ÜZLET Helyben úgy mondják: két és fél üzlet látja el a heresznyei vásárló­kat. A barcsi áfész és a helyi vállal­kozó szabályosan működő ve­gyesboltja mellett egy háznál is történik alkalmanként árusítás. Az üzletek nem drágábbak a városi boltoknál. A falusiak nem csak az alapvető élelmiszereket vásárolják helyben, gyakran a nagybevásár­lásokat is itt intézik. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓIG BACHER DÓRA EGYÜTT SZÉPÜL ÉPÜLETEIVEL A FALU. A római katolikus templom, a községi konyha, valamint az orvosi rendelő áll Heresznye központjában. A templomot a két háború között, 1935-ben építették. Ennek szomszédságában alakították ki a községi konyhát, amelynek épületében az orvosi rendelő is helyet ka­pott. Heresznyéről nem a központja marad meg az átufazó emlékezetében, hanem a régi parasztporták rendezett sora, amely sajátos hangulatot ad a településnek. A másik különlegessége a magaspart, amely a nemzeti park része.______________________________________________________ _________■ Ne hezen nyílik Heresznye erszénye A nyugdíjasok azt mondják, hogy Heresznye a béke szigete, az idegenek szép folyópartját di­csérik, a fiatalok pedig a munkahelyek hiányát és a szegénységet emlegetik a falu legfőbb jel­lemzőjeként. Vida Imre polgármester szerint mindez együtt Heresznye.- A korlátáink közül nem tudunk kitömi, de igyek­szünk tágítani azokat - mondta Vida Imre. - Egy há­romszáz lakosú határszéli falunak nincs túl sok le­hetősége, azonban amelyek adódtak, azokat ki­használtuk és merem állítani, hogy az utóbbi évek­ben szépen fejlődött a település. A legutóbbi nagy beruházásunk a kultúrház felújítása volt. Közel hét­millió forintba került, és összesen négymilliós tá­mogatást nyertünk rá. Menet közben derült ki, hogy sokkal rosszabb az állapota, mint gondoltuk. Az északi fal alatt szinte nem volt alap, vizes volt az egész. Darabonként bontottuk és újraraktuk. Az utóbbi időszak eredménye a falukonyha rendbetétele is. Itt kapott helyet az orvosi rendelő. Olyan helyekre is vezet már út, ahol eddig sosem volt, a mentő sem tudott korábban bejutni. Leg­utóbb a ravatalozó felújítására nyertek 700 ezer fo­rintot, ez is hamarosan megvalósul. Idén fejeződik be a szennyvízberuházás is, ami itt 17 milliós beru­házást jelent. Azt mondják: több történt a faluban az utóbbi egy-két évben, mint előtte tíz év alatt. A polgármester büszke arra is, hogy szinte minden háznál van telefon. Bár az is igaz, hogy ide csak az elavult RLL-rendszert telepítette a Matáv.- Fontos az összeköttetés, de tény, hogy ez a há­lózat már rossz és költséges. Érthető, hogy sokan helyette inkább mobütelefont használnak. Nem fi­zetik a háromezer forintos havi díjat, hanem kártyás mobilt használnak. Sok nyugdíjas kezében is ott a maroktelefon. Nem egy idős még a kertbe is magá­val viszi, vagy kiáll az utcára telefonálni. Nekik a másutt élő gyerekeik veszik meg a kártyás mobüte­lefont, hogy elérhessék őket. A faluban járva hamar kiderül: a romák nem sze­retik a jelenlegi polgármestert. Azt mondják: nem elég érzékeny szociálisan.- A négy év alatt fél kézen meg lehetett számol­ni, hogy hányán kaptak segélyt az önkormányzattól- mondja több cigány asszony is. - Nem nézi, hogy mekkora a család, milyen nehéz eltartani a gyerekeket munka nél­kül. Persze szép dolog, hogy fel­újították a középületeket, az is szép, hogy nagy falunapot tartot­tak, ahol ingyen kapott pörköltet mindenki, de ebből az év többi napján nem lehet megélni. Még azt sem adja oda a polgármester, ami járna az embernek. Az előző vezető sokkal jobban megértette a helyzetünket, rá lehetett számí­tani, reméljük, hogy a fia is indul a választásokon. Vida Imre nem lepődik meg a romák véleményén. Mindig azt mondta: aki komolyan dolgozni akar, az talál magának munkát.- Persze aki valóban segítségre szorul, azt nem küldjük el. Most is lesz tanévkezdési támogatás, a buszbérleteket is megvesszük a gyerekeknek. Azt igazságtalan­ságnak tartom, hogy egyesek csak a markukat nyújtsák, amíg a falu többi lakójának minden forintért keményen meg kell dolgoznia. Esténként megélénkülnek az utcák Heresznyén. Különösen a szép nyári estéken rendre a tévé veszít. A többség inkább kiül a padokra beszélgetni, mint hogy a műsort nézze. Goriánék háza előtt gyakran tíznél is többen tárgyalják itt ki a vüág és a falu dol­gait. Sokszor nem elég a pad, székeket kell kihozni.- Vannak padok a férfiaknak és az asszonyok­nak. Az egyik a férfiszakasz, a másik a női. Még a Marka néni is kijön, pedig már 92 éves, és két bot­tal jár - mondja Gorián Mihályné, aki „csupán” 83 esztendejében jár. - Most a kertből jöttem, kapálás után jólesik egy kicsit beszélgetni a többiekkel. Egyre több az idős Heresznyén, és a lakosok ne­gyede roma. Az idősek mégsem féltik a falut. Sze­rintük idővel üdülőfalu lesz belőle.- Sok városi vett házat eddig is Heresznyén. Hét­végi háznak veszik a vadászok, pihenni vágyók. Eddig csatornázták a falut, most kukoricát horda­nak a teherautók, és erre mennek azok a kirándulók is, akik a Drávához szeremének lejutni. ________■ Fe lújításra vár a templom A templom külső tatarozására ké­szül a katolikus közösség Heresznyén. Szükség is van a tető- szerkezet cseréjére, mivel már több helyen is beázik az épület. A felújítás közel hárommillió forint­ba kerülne, ennek azonban csak a töredéke, mintegy 400 ezer forint áll rendelkezésre; mindezt per­selypénzből és egyházi adóból gyűjtötték össze. Pápics Mihályné templomgondnok elmondta: az anyagi terhek hordozását 90 csa­lád vállalja. Az 1938-ban épült ka­tolikus templom kicsiny, de meg­hitt hangulatú, két haranggal. A harangok azonban a nyáron há­rom hétre elnémultak. A hit erejét és a lakosság összefogását bizo­nyítja, hogy az emberek megmoz­dultak az első hívásra, még azok is, akik nem tartanak szoros kap­csolatot az egyházzal. így augusz­tus 20-án templomuk védőszentje, Szent István ünnepén újra szóltak a harangok. Sajnos egyre többször kondulnak meg; ritkán ünnepi al­kalomra, inkább temetésekre.**^ szentmiséken - melyet hetente .a vízvári plébános tart - általában 40-en vannak jelen, kevés közttjj a gyermek és az ifjú. így csak az egyre fogyó idősebb nemzedék vi- szi tovább az egyházi életet, ■ A falu „aranyembere” 1946-ban esküvővel kezdődött a kapcsolatuk. A két fiatal hamar észrevette egymást a násznép for­gatagában. Ugyanis a vőfély, Pinterics Mihály, a koszorúslány pedig későbbi felesége volt az em­lékezetes lakodalomban. S immár 56 éve élnek boldog házasságban. A 83 esztendős Pinterics Mihály a falu egyik legidősebb lakója, s „aranyemberként” ismerik a kör­nyéken.- Ez a jó feleségemnek is kö­szönhető - kacsintott hites asszo­nyára. - Világéletemben béketűrő ember voltam, nem haragudtam meg senkire. Ha esetleg visszaél­tek jóindulatommal vagy megbán­tottak, azt is megbocsátottam. Tudja, mára kifordult a világ ön­magából, lopnak, csalnak az em­berek és túl sok a gonoszság. Ez a stílus mindig távol állt tőlem. Sok­szor visszavágyom fiatalságom csendjébe. Bár szegények voltunk, a maiak módosabbak. A jobb munkalehetőséget azonban a he­lyi varroda és a téesz nyúj­totta. Ma vi­dékre járnak a fiatalok dol­gozni. A téesz- ből mentem nyugdíjba, s már beleéltem magam abba, hogy ezentúl csak a szőlőt kapálom és etetem a jószágokat.a Pinterics Mihály jól érzi magát szülőfalujában, nem vágyódott él Heresznyéről soha. Igaz, mostaná­ban az otthon csendjét választja, ritkán mozdul ki hazulról, fájós lá­bai még a templomig sem viszik el.- Itthon keresem az Istennel va­ló kapcsolatot, rendszeresen hall­gatom a rádió vallási félóráit és gyakran dúdolom a szenténekeket is. Akkor vagyok azonban a leg­boldogabb, ha a család szeme fé­nye, a négy leányunoka betoppan hozzánk. ■ Varrodából fűrészüzem Fűrészüzem lehet a Heresznye határában álló egykori varrodá­ból; az épületegyüttes megvételé­ről tárgyal egy faipari vállalkozás a tulajdonosokkal. Az épületben hosszú ideig a kaposvári ruha­gyár varrodája működött, amely nem csak a heresznyei, hanem a szomszédos falvak asszonyait is biztos megélhetéshez segítette. Néhány évvel ezelőtt azonban megszüntették, és a heresznyei varrónőknek Kadarkúton adtak munkát. A többség az ötven kilo­méterre lévő falu helyett inkább a közelebb lévő berzencei varrodát választotta, azóta is oda járnak au­tóbusszal mindennap. A ruhagyár tulajdonosai megpróbálták érté­kesíteni a varrodát, azonban eddig nem jártak sikerrel. Az ingatlan ál­lapota közben egyre romlott, így csak felújítás után kezdődhet meg benne ismét a munka. Ha a vállal­kozásnak sikerül megszereznie a valamikori varrodát, várhatóan 15-20 munkahelyet teremt a falai között. ■ Örülnek a turistáknak t Heresznye lett a drávai vízi turiz- és környékén tölt el. Egy helyi mus egyik központja, mivel a vállalkozó azt tervezi, hogy kem- nyár nagy részében innét indul- pinget és turistaházat hoz létre a hatnak a folyón leevező kenus- számukra. Ez már több is elkép- csoportok. A falu örül a látoga- zelésnél, megtalálták a megfelelő tóknak, akik nem csak a vízre helyet és épületet, és a helyreállí- szállás idejét töltik itt, hanem so- tása is elkezdődött, kuk egy-két napot is Heresznyén __________________________! Ism ert heresznyeieket kérdeztünk: mit szeretnek és mit hiányolnak falujukban? Csak a nyugdíjasok kenyere biztos Pápics Edit egyetemista: - Szinte csak a nyarat töltöm idehaza, mert másodéves vagyok Pécsen, a jogi egye­temen. Szeretem a falumat, de nyil­vánvaló, hogy még csak nem is a kör­nyéken fogok lete­lepedni. Ügyvéd­ként szeretnék dol­gozni. Ha végzek, akkor valószínű­leg Pécsen, vagy a fővárosban élek majd. Azt tapasztalom, hogy a fia­talok többsége nem marad a falu­ban. Csak azok telepednek ide, akiknek nincs jobb lehetőségük, hi­szen kevés a munkahely, bizonyta­lan a megélhetés. Heresznye a nyu­galom szigete, de azért a helyi fiata­lok mindig gondoskodnak arról is, hogy ne hiányozzon a jó értelem­ben vett nyüzsgés sem. Kotilla László nyugdíjas: - Új­pestről kerültem ide határőrnek, és kéttucatnyi tár­sammal itt is ma­radtam. Túlságo­san szépek voltak a heresznyei lá­nyok, mind itt ta­láltunk párt ma­gunknak a bál­ban. Nem bántam meg, hogy itt telepedtem le, ez sem rosszabb hely, mint másutt. Min­denhol keményen kell dolgozni. A gyerekeim is a közelben élnek, sze­rencsére mindegyiknek biztos megélhetése van a környékbeli tele­püléseken. Én már tizenöt éve nyugdíjban vagyok, s az ember bi­zony saját magának a legrosszabb főnöke. Ma is a szőlőt kapáltam, mert ha bort akarok inni, akkor va­lakinek meg kell művelnie. Szeifer Józsefné nyugdíjas: - Egyedül élek, a gyerekeim sajnos messze vannak tő­lem. Budapesten és Kaposváron laknak. Drága az üzemanyag, nem jöhetnek gyakran, amennyire szeret­ném. Azt sajná­lom egyedül, hogy nem vagyunk közelebb a városok­hoz, minden egyébbel azonban elé­gedett vagyok. Ebben az utcában nagy az összetartás, összejárunk beszélgetni, segítjük egymást. Ez a falu számomra a béke szigete. Bár az is igaz, hogy csak a nyugdíjas­nak jó, mert ha kevés is, de biztos a jövedelmünk. A fiatalok közül so­kaknak hiányzik az egzisztenciális biztonsága. Sajnos, munkahelyek­nek szűkében van ez a vidék. Embersics Sándorné szociális munkás: - Harmadik éve hordom ki a faluban-élők­nek az ebédet, jól ismerem az idő­sek gondjait, baja­it. Jelenleg tizen­egy ebédet ka­punk Bolhóról, ennyien fizettek elő. Többségében egyedül élő idősek igénylik. Igé­nyelnék többen is, de a kevés kis nyugdíjakhoz képest már ez is lu­xus. Korábban a helyi konyhán főz­tek, de a kevés megrendelés miatt be kellett zárni. Sajnos szűk a moz­gástér, az emberek többsége a lét­minimumon, vagy jóval az alatt él. Ez sajnos igaz az idősekre, a közép- korúakra és fiatalokra egyaránt. Jól fizető munkahelyekre lenne szük­sége ennek a falunak.. Kotilla Lászlóné nyugdíjas: - Ne­künk annak idején sokkal nehe­zebb dolgunk volt, mint a mai fi­ataloknak. Sokkal nagyobb szegény­ségben éltünk, ke­ményebben kel­lett dolgoznunk. Hogy mást ne mondjak: 46 éves voltam, amikor először használhat­tam mosógépet, addig kézzel kellett mosnom. Régen mások, jobbak vol­tak az emberek. Segítették egymást, lehetett a többiekre számítani. Ma mindenki túl büszke és túlságosan okosnak tartja magát ahhoz, hogy elfogadja a másikat. Ahelyett, hogy összetartanának, elzárkóznak egy­mástól az emberek. Nem tudom, hogy miért alakult így, de ezzel min­denki csak rosszul jár. _________■ A L M A N A C H - 0 7 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom