Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-29 / 201. szám

2002. Augusztus 29., Csütörtök 7. OLDAL Kevés pénzből gazdálkodnak Minden évben nehezebben, de mindig készül valami új­donság Főnyeden. Az első négy esztendő óta azonban évről évre kevesebb forrás van a fejlesztésekre. Marton István, Főnyed polgár- mestere elmondta: az oktatási in­tézmények, a körjegyzőség és az egészségügyi ellátás norma emel­kedése lassan oda juttatja Főnyedet, hogy a település fenn­tartásán kívül nem nagyon futja másra. Sajnálják ezt az ott élők, mert 12 évvel ezelőtt megkezdő­dött egy olyan fejlesztési prog­ram, aminek köszönhetően érté­kesebb lett a falu. Bevezették a gázt, a telefonszolgáltatást, hely­reállították az utakat, jövőre pe­dig az utolsó közmű, a csatorna építése is megkezdődik. Az idei évben az önkormányzat épületét tették rendbe és a szennyvíz­program megkezdéséhez szüksé­ges terveket készítik el. Ameny­nyiben sikerül a temetőhöz terve­zett parkolót is megépíteni, min­den fejlesztési elképzelés megva­lósul az idén is. Napirenden van még a Főnyed és Szegerdő közöt­ti összekötő út szélesítése és szi­lárd burkolása is. Vannak ugyan elnyerhető állami pénzek, de a pályázatokhoz szükséges saját erőforrást nem tudják letenni. Most abban bíznak, hogy a szennyvízvezeték-hálózatnak a kiépítésével lehetőség nyílik az útépítésre is. A főnyediek úgy gondolkodnak, hogy számukra is kiugrási lehetőséget kínálna a sá- volyi melegvíz-program megva­lósítása. A beruházás és a mű­ködtetés is munkát adhat a falu lakóinak. A legnagyobb gondot azonban a pénzhiány mellett az okozza, hogy a település lakossá­ga öregszik és fogy. Az elmúlt tíz évben több mint húsz lakossal csökkent a lélekszám, és az idén is nyolc halálesetre mindössze két születés jutott. ___________■ Em lék már a régi búcsú llus néni gyakran felidézi a régi sütések hangulatát Még van, aki isme­ri a régi idők han­gulatát, tudja, ki mikor és hogyan került a faluba. Emlékszik a haj­dani életre, s azok­ra, akiket már mindenki elfelej­tett. Bekk Jenőné nem Főnyeden született, 1956-ban került ide. A férje után jött a fa­luba. Két lánya kö­zül csupán az egyik él ezen a kicsi tele­pülésen.- Lányom a képvi­selő-testület tagja - mondja llus néni. - Vele és két unokám­mal élek. Bár már nem vagyok fiatal, segítek, amiben tu­dok. Az is megesik, hogy min­dennap főzök. Jórészt csak ma­gamnak, mert a gyerekek nem­igen szeretik a főtt ételt. Bezzeg régen nem múlhatott el ünnep­nap egy kiadós ebéd nélkül. A hajdani búcsúi asztalon mindig ott volt a frissen sült túrós vagy almás rétes. De idén az sem Volt. Annak idején húsz vagy huszon­öt vendég is volt a háznál, most meg csak az unokám egyik ba­rátnője jött el. Nem olyan ez már, mint régen. Bár amikor én a faluba kerültem, nem tartottak búcsút. Nem volt templom sem. A régi kápolnát a törökök lerom­bolták. Bekk Jenőné meséli: lakott itt egy házaspár, aki egy telket ado­mányozott a falunak, de csak a háború és a forradalom után kezdhettek neki az építkezés­nek. Az épületet a falubeliek sa­ját erejükből emelték. Az asszo­nyokkal a környező falvakba jár­tunk adományokat gyűjteni. A templomszenteléskor, Mária ün­nepén aztán hatalmas búcsút rendeztek.- Akkor még sokkal többen laktak Főnyeden. De most már egyre inkább elöregszik a falu. Vannak ugyan fiatalok, de ha te­hetik, inkább másutt próbálnak szerencsét. Más városokból is költöztek ide, de ők is nyugdíja­sok. Összefogunk, megpróbáljuk szépíteni a falut; nagyobb ünne­peken az asszonyok feldíszítik a templomot. Én már nem tudok létrára mászni, de a fiatalabbak­nak még most is szívesen segí­tek. ■ A FŐNYEDIEK BÜSZKESÉGE A KATOLIKUS TEMPLOM. A település lakói összefogtak, hogy a fa­lunak temploma lehessen. Évekig tartó gyűjtögetés után 1957-ben szentelték fel a kedves kis épületet, amelyhez a házhelyet egy főnyedi család ajánlotta fel leányuk halálakor. Azóta a templomkertben elké­szült a világháború emlékére felállított tábla és a Jézus szíve szobor is, amelyeket szintén adományok se­gítségével emeltek. A főnyedi idősek a mai napig a szívükön viselik a templomuk sorsát. Rendben tart- ják, csinosítgatják és hetente egyszer misére járnak.______________________________________ ■ Otthonra lelt A település egyik legnépesebb családja, a Hege­dűs família már öt éve lakik Főnyeden. A csa­ládfő azon kevesek közé tartozik, akik szerint a falu elöregedése megállhat. Úgy véli: a helybéli­ek összefogásával tovább gyarapodhat a község. Hegedűsék négy gyermeküket nevelik. Három lányuk után egy fiuk is született, aki most nyolc hónapos.- Azért építkeztünk a településen, mert a kör­nyék nyugalma és a jó közbiztonsága miatt ideá­lis helynek tűnt a családalapításra - mondta Hegedűsné Oláh Rita. - A családi fészek kialakí­tása óta is bízunk abban, hogy jó irányba moz­dulnak el a dolgok. Igaz, egyelőre mindez kincs­tári optimizmusnak tűnik, hiszen több mint öt éve élünk itt, de a tények nem a környék fejlődé­sét igazolják. A településen egyre több ház válik üressé, mivel a lakosság elöregedik. Nagyon ke­vés a huszonéves fiatal a szegényes munkalehe­tőségek miatt. A településen csak egy vállalkozó biztosít szerény megélhetést. A nagycsalád mindennapjait nehezíti, hogy a bevásárlási lehetőség is korlátozott. A faluban csak egy bolt található, ami naponta négy órán keresztül várja a vásárlókat.- A nagyobb bevásárlásokat Marcaliban intéz­zük és munkahely is ott akad legközelebb, mivel a falu méretéhez képest a buszközlekedés jónak mondható - tette hozzá Hegedűsné Oláh Rita. - Úgy látom, hogy a képviselő-testület mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberek élet- körülményein javítson. Nagyon fontos, hogy a fia­talok a tanuláshoz minden segítséget megkapnak. a nagycsalád A gyerekek is szeretik a szép és csendes környezetet Sajnos iskola nincs a faluban, ezért a gyerekeknek a szomszéd településre kell járniuk. Hegedűsék szerint a gáz bevezetése még von­zóbbá tehetné a falut, s nemcsak a magyarok, ha­nem a beköltöző külföldiek számára is. Utóbbiak egyre több ingatlant vásárolnak, ami jó, mert rend­ben tartják a tulajdonukban lévő házakat. Mégis úgy érzik a helyiek, hogy a családok összefogásá­val lehet csak igazán nyugodt környezetet teremte- ni a jövő főnyedi nemzedékeinek. _______ ■ Ga zdag múlt a középkorból A középkorban a mai temetVne- pülés szerepelt az adólajstrom- volt. Mindössze egy civil szerveze­tén volt a falu. Egy 1261-ben kelt bán: Fövenyes Fajszi Ferenc tulaj- téről tudunk az 1930-as években: a irat említi először Fevenyes né- dona és Nagyfövenyes a Páti Török Polgári Lövészegyletről. A megye ven. 1406-ban Berzenczei György családé. A török uralom idején egyik legkisebb falvának iskoláját birtoka, 1474-ben pedig Páti Tö- mindkettő elpusztult. A XVII.I. szá- 1967-ben szüntették meg, s meg­rak Mihályé. Mátyás király 1486- zad negyvenes éveiben népesült épült a 7-es főútról a bekötőút. Az- ban adományozta Bornemissza be újra. 1773-ban jobbágytelepülés óta a gyerekek Sávolyra járnak Jánosnak. 1536-ban már két tele- volt. A XX. század elején 47 háza- óvodába, iskolába. ■ Ismert fönyediektől kérdeztük: milyennek gondolják a település közeljövőjét? Túl nagy a Sugár János vállalkozó: - Opti­mista vagyok Főnyed jövőjét ille­tően. Ebben a kis faluban is nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van, csak fel kell fedez­ni azokat. Én még nem vagyok főnyedi lakos, csak jövőre költö­zöm le Budapestről. Úgy gondo­lom, az értelmiségi réteg egyre in­kább keresi azokat az apró falva­kat, ahol nyugodtan élhet. Erre pedig Főnyed a legalkalmasabb. Vállalkozást szeretnék indítani itt. Rengeteg elképzelésem van, amit szeretnék megvalósítani. Nagy változás lesz ez a csendes falucs­ka a nagyvárosi forgatag után, de látom itt a lehetőségeket. Csak fel kell kelteni a lakosság érdeklődé­sét az új dolgok iránt. Szolnoki László nyugdíjas: - Saj­nos az elöregedés megállíthatatlan folyamat Főnye­den. A fiatalok nem jönnek ide, s akik itt laknak, azok is inkább el­költöznek a na­gyobb városokba. Nem vagyok tős­gyökeres főnyedi, Budapestről jöttem el ide. Mi vol­tunk az elsők, akik onnan ide ván­doroltak. Egy ismerősöm ajánlotta ezt a kis falut, amikor meghallotta, hogy nyaralót keresünk. Ez több mint húsz éve történt. Nyugdíja­sok vagyunk, már csak pihenni szeretnénk ebben a csendes, ba­rátságos faluban. Nekünk nem hi­ányzik semmi, elégedettek va­gyunk. De a fiataloknak nagyon kevés lehetőségük van akár szóra­kozni, akár munkát találni. csend, fogy az ifjúság Tóthné Török Anna postás: - Nem itt születtem, de szeretem a nyugalmat. A buszközlekedés nem rossz, ám a munkába járás szempontjából nem kedvező. Na­gyon kevesen élünk itt. Csak az jár az utcában, akinek autója van, egyébként teljes a csend. Kevés munkalehetőség van Főnyeden, így nehéz a megél­hetés. A fiatalok is inkább elmen­nek, minthogy ide költöznének. Ahhoz, hogy fellendüljön kissé a fa­lu élete, munkahelyeket kell létesí­teni a közelben. A helybeliek min­denféle szezonmunkát elvállalnak, mert muszáj. Szerencsére hetente kocsival hozzák a gázpalackokat, s még beviszik az udvarba is, hogy könnyebb legyen az idősebbeknek. Árvái László nyugdíjas: - Úgy vé­lem, nem sok jövője van a falunak. Mi már öt ven éve lakunk a faluban. Ma már semmi sem úgy műkö­dik, ahogy régen. Valamikor ez szép, csendes, összetartó falu volt. Nem szere­tek itt élni, és ha a sors úgy hozná, elmennék innen. Sajnos a fiatalok­nak a településen nagyon kevés a munka- és a szórakozási lehető­ség. A buszközlekedés viszont jó­nak mondható, mivel a legköze­lebbi munkalehetőség Marcaliban van. A falu óriási gondja, hogy öregszik a lakosság. Nagyon sok az idős ember, és kevés az után­pótlás. Ezt jól mutatja, hogy más­fél év alatt kilencen haltak meg, és csak egy kisgyermek született. Bogdán Lajos segédmunkás: - Nem szeretek itt élni, mivel a kör­nyéken nagyon kevés a munkale­hetőség. Ha meg­tehetném, már holnap elköltöz­nék innen. Véle­ményem szerint a település legna­gyobb problémá­ja, hogy hiányoznak a boltok, illet­ve a közintézmények. A faluban is csak egyetlen bolt található, ami naponta négy órán keresztül tart nyitva. A munkabeosztásom miatt nem tudok eljárni a boltba. Emiatt naponta kénytelen vagyok négy kilométert utazni, hogy kenyér­hez és tejhez jusson a családom. A problémákat tetézi, hogy munka- lehetőség híján az emberek nem tudnak elhelyezkedni, s ezen csak a Balaton közelsége segít. ______■ FŐ NYED A polgármesteri hivatal cime: Főnyed, 8732 Kossuth utca 31. Telefon: 85/420-201 Az ügyfélfogadás rendje: A főnyediek a sávolyi körjegyző­ségen intézhetik nap mint nap az ügyeiket. A főnyedi hivatalban szerdánként várják a lakosságot. FŐNYED KORFÁJA Állandó lakosainak száma: 118 Ebből: 0-2 éves: 5 fő 3-5 éves: 6 fő 6-14 éves: 12 fő 15-17 éves: 5 fő 18-55 éves: 50 fő 56-60 éves: 7 fő 60 évesnél idősebb: 33 KEVÉS A PÉNZ Az önkormányzat 2002. évi költ­ségvetése: 11,9 millió Ft. Ebből intézményfenntartásra 1,8 millió forintot fordítanak. Működési ki­adásokra 3,4 millió forint megy el egy év alatt. Egészségügyi és szociális célokra 3 millió forintot költenek. Felújításra, fejlesztésre: 841 ezer forintot terveztek az idei évre. Ebből a polgármesteri hiva­tal épületét újították fel, a település rendezési tervét készíttetik el, és kisebb karbantartási munkákat vé­geznek el a településen. Ebben az évben először forráshiányos Főnyed. 2,8 millió forint hiányzik a költségvetésből. Ezt az önhibáju- kon kívül hátrányos helyzetbe ke­rült települések pályázatán szeret­né pótolni az önkormányzat. NYITVA A BOLT Hosszú szünet után tavaly év vé­gén ismét kinyitott a főnyedi bolt. Ez az egyetlen üzlet a települé­sen, ahol az alapvető élelmisze­reket és más szükséges dolgo­kat megvásárolhatnak á falusiak. Ugyanebben a boltban vásárok hatják meg az állatok számára szükséges tápokat, és a gázpa­lackokat is ott cserélhetik heten­te egyszer. A főnyedi boltba a környékről is sokan átjárnak, mert olcsóbb, mint a szomszéd településeken működő. NINCS MUNKA HELYBEN A főnyediek helyben mindössze hatan találnak munkát. A többi munkaképes korú falusi eljár dolgozni a településről. Marcali­ba, Nagykanizsára és Keszthely­re. Dolguk azonban egyre nehe­zebb, mert a buszközlekedés nem kedvez az ingázóknak. RENDEZIK FŐNYEDET Készül Főnyed településrende­zési terve, ez 913 ezer forintba kerül. A területfejlesztési alapból ehhez 500 ezer forintot kapott az önkormányzat. A terv a falu lehe­tőségeinek bővítésével számol: a Kossuth utca túloldalán, a temető felé tudnának építésre alkalmas házhelyeket kialakítani._______■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA, SZAKÁLY ANDREA ÉS CSEH SZABOLCS FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A L M A N A C H - 0 5 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom