Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-21 / 194. szám
2002. Augusztus 21., Szerda 7. OLDAL Kis óvoda 25 gyermekkel Osztatlan csoportba 25 kisgyerek jár a község óvodájába. Két óvodapedagógus és egy dajka foglalkozik a kicsikkel.- Három éve a tevékenység-központú programot választottuk, s a központi ajánlások figyelembevételével a saját lehetőségeink szerint írtuk át - mondta Győrfi Zoltánné vezető óvónő. - A nevelési tervünk öt évre szól, 2004-ben kell megújítanunk, de már most látszanak a hibák. Az óvodában egyre több a magatartási problémákkal küszködő gyerek. Nem állítottunk föl mércét, így minden hároméves jöhetett az oviba. Mivel csak 25 ovisunk van - öttel kevesebb, mint taváy nekünk kell hozzájuk alkalmazkodni. Az óvodában nincs külön konyha, az iskolából hozzák az ebédet.- Az állami támogatás nem elég, így az önkormányzatnak is a zsebébe kell nyúlnia. Eddig nem panaszkodhatunk: amit kértünk, megkaptuk - mondta a vezető óvónő. - A kisebb kiadásokban szabad kezet kaptunk, de százezer forintos beruházás fölött már nem dönthetünk, nem tervezhetünk. Hiába szeretnénk kicserélni az udvari játékokat, rendbe tetetni az udvart, tataroztatni az épületet vagy lecserélni a tetőt, ezeluől csak a fenntartó dönthet. ■ A népművészet nagyasszonya Góth Anna apácának készült, de 1946-ban feloszlatták a rendet. Budapestre került az iparművészeti gimnáziumba, s ma, nyugdíjasként is hű a népművészethez. Azt mondják róla: mindent tud, amit tűvel, cérnával művelni lehet.- Egyik pap tanítóm, László atya sógornője vitt magával Budapestre, és az ő jóvoltából tanulhattam az iparművészeti gimnáziumban - mondta Góth Anna. Családi tragédiák miatt azonban vissza kellett jönnöm a falumba: kilencéves öcsém egy akna szétszedése közben felrobbant. Góth Anna a családalapítás után sem szakadt el a népművészettől, csak akkor már nem a cserepek varázsol- vári ruhagyárban 27 évig ruhaterve ták el, hanem a textilek. ző voltam, jártam tanulmányúton- Kézművescsalád a mienk: Amerikában, a Benelux-államokapám kovács volt, az egyik fiam bán és Taskentben is. Több mint tíz sok mindent kipróbált, s végül a éve nyugdíjban vagyok, de a mai bőrművességnél kötött ki, a másik- napig dolgozom, a magyar népvise- ból kőfaragó lett. A kézművesség let gazdag szín- és formavüágától soha nem állt távol tőlem. A kapós- nem tudok elszakadni. ________■ Hi ttel a halál közelében Az egyik kedvence a somogyi fehér hímzés Húsz évig dolgozott a kórház idegosztályán, majd több mint tízet a Volánnál. Buni Zoltánnét a szíve azonban mindig visszahúzta az egészségügybe.- A jobb fizetésért mentem a Volánhoz, de a szívem egy darabja a kórházban maradt. Mindig visszavágytam az egészségügybe - mondta Buni Zoüánné. - Egyik kis unokám megbetegedett, a fehérvérűség egyik fajtáját mutatták ki nála. A kétségbeesés és tehetetienség még jobban megerősítette a hitem: betegekkel akarok foglalkozni. Újsághirdetésből értesült a Máltai Szeretetszolgálat házibe- teg-gondozói tanfolyamáról. Ezt oldevéllel elvégezte. Beteg ember mindig volt; ismerősök révén kapott munkát, soha sem kellett hirdetni magát. Az utóbbi tíz évben mindig idős, életük utolsó szakaszát élő betegeket gondozott.- Hit nélkül nem lehet végezni ezt a munkát. Vallásos családban nőttem fel, s úgy éreztem, ha segítek másokon, talán ott fenn a Teremtő jobban figyel az unokámra is. A halál közelségét azonban nagyon nehéz megszokni. Tíz év alatt tíz gondozottamat temettem el. Volt egy néni, aki utolsó szavaival is engem hívott, a karjaimban halt meg. Engem is a családi tragédiák vittek a beteggondozáshoz, megértem az érzelmeket. Unokám betegsége, a férjem elvesztése mind olyan volt, hogy úgy éreztem: csak úgy élem túl, ha segítek másokon. Mindig bízom, és soha nem adom fel. A munka átsegít a fájdalmakon.________________■ MA GYARATÁDIAK BÜSZKESÉGE: AZ ÚJ FALUHÁZ. A község művelődési házát, amit még a hatvanas évek elején emeltek, tavaly átépítették. A külső és belső tatarozás több mint négymillió forintba ke- rült. Az épület előtti téren állították föl a faluban élő Törzsök Róbert szobrászművész alkotását.______■ Sé rülékeny az Több mint 26 éve dr. Németh Anna a háziorvos. A bizalom jele, hogy Magyaratád, Rácegres, Patalom, Tátompuszta 1400 lakosa közül szinte mindenki neki adta le a betegkártyáját.- A körzetemben szinte csak idősek laknak, s mert többféle betegséggel bajlódnak, fokozott gondozást, nagyobb figyelmet igényelnek. Az idős betegek lelke is sérülékenyebb, a szellemi képességeik és testi erejük is hanyatlik, s ezt nem tudják minden esetben feldolgozni - mondta dr. Németh Anna. - Az egész szervezetük beteg, elhasználódott. Az orvos nem a sok munkára, hanem az időhiányra panaszkodik. - A Park Szociális Otthon betegeit is én látom el, kéthetente egyszer rendelek ott, de az alap- és sürgősségi ellátás, a halottkémlelés is hozzám tartozik. Minden-héten rendelek Magyaratádon, Rácegresen, Patalomban, Tátompusztán, kimegyek a hívásokra, s havonta egyszer az összes idős beteget végiglátogatom. Sokszor úgy érzem, legalább 28 óra kellene egy napban. 1409 lakosból több mint 1300 adta le a betegkártyáját, gyakori a magas vérnyomás, a cuidősek lelke is korbetegség, a mozgásszervi megbetegedés, és az utóbbi időben - 2001 második felétől - egyre több daganatos megbetegedést szűrünk ki. Havonta két új tumoros beteget fedezünk föl, s elég nagy a halálozási arány. Az idős, nyugdíjas betegeknek gondot okoz a pénzhiány is.- Figyelembe kell vennem a betegek anyagi helyzetét is; a gyógyszer szedése elengedhetetlen. Egy drága patikaszer esetleg helyettesíthető egy azonos hatású olcsóbbal. Ezeket próbálom fölími. A beteg állapotából pedig látom, hogy szedi-e a gyógyszert vagy sem. Az én felelősségem addig tart, hogy a betegségre fölírjam a megfelelő gyógyszert, az már a beteg feladata, hogy beszedje. A terápia azonban nemcsak ebből áll: tanácsot adunk az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatására is. Falun, ahol szinte minden háznál tartanak disznót, elég nehéz a sertéshús ártalmairól meggyőzni az embereket. ■ Konty alatt viszik a hírt Családi házuk egyik szobáját alakította élelmiszerbolttá tíz évvel ezelőtt Puber Ferencné. Ma hatvan négyzetméteres üzletben vásárolnak a hozzá betérők.- A kereskedelmet egy szobában kezdtük, nyolcévi kemény munka után tudtuk fölépíteni az új üzletet. Soha nem sikerült volna a férjem segítsége nélkül; mivel kőműves, ő végezte a szakipari munkát - mondta. Eta boltjában minden kapható, ami falun kell a lakosságnak: a cipőfűzőtől a mosóporig, a napi élelmiszertől a ruhaneműig. - Az árakkal és a gazdag áruválasztékkal lehet ide csalogatni s itt tartani a vevőket - tette hozzá. - Ha valami nincs, azt gyorsan beszerezzük. A boltot a településen élők egy része csak kontyos rádióként emlegeti - erről az elnevezésről csak a tulajdonos nem tudott -, mert a hírek nagyon hamar gazdát cserélnek. Konty alatt viszik az asz- szonyok tovább a hallottakat.- Bármi történik a faluban öt perc múlva egészen biztos, hogy a tudomásomra jut. Időnként még az is meghallja a suttogásokat, akinek nem kellene. Jobb hírforrás az üzlet, mint bár- melyik rádióadó. ____________m _________Magyaratápi olvasóinkat kérdeztük; szerintük mitől lenne még komfortosabb, még szebb a település?___________ Játsz óteret, csatornát és több szórakozást akarnak Sólyom Zoltánné kismama: - Nagyon kellene egy játszótér, hiszen a gyerekek nem tudnak hova menni, ha a szülő az udvaron nem tud erre lehetőséget teremteni. Egy kis parkot képzelek el homokozóval, hintával és csúszdával, ahol a kismamák és a gyerekek összejöhetnek, hiszen a faluban nincs olyan fórum, ahol beszélgethetnénk. Esetleg a kocsma udvara, oda viszont gyereket nem visz az ember. A fiatalok sem tudnak hova menni. Volt hetente egyszer diszkó, de pár hónap múlva bezáratták. Évente egyszer az ifjúság 24 órás focimeccset szervez, tavaly azt is fél- beszakíttatták a zaj miatt. Egy kicsivel több türelem is kellene. Dekkerné Kis Beáta ápolónő: - Lassan azért szépül, fejlődik a falu. Elkészült a faluház, szobrot avattak, felújították a hősi emlékművet, s néhány éve tavasztól késő őszig virágpompa fogadja az átutazókat. Három kisgyerekem van, ezért úgy látom, hogy elsősorban egy játszótérre lenne nagy szükség. A gyerekek csak az udvaron vagy a szomszédban játszhatnak. Az óvodaudvarra sem mehetnek állandóan, s már azokat a játékokat is nagyon föl kellene újítani. A fiataloknak sincs lehetőségük, hogy rendes körülmények között töltsék a szabadidejüket. Az összejövetelek színtere így a buszmegálló vagy a kocsma.' Szili Mária körjegyző: - Március óta vagyok a két település körjegyzője, és látom, hogy a legfontosabb beruházás itt a szennyvízcsatorna kiépítése lenne. Készen vannak a tervek, közösen pályázott 21 település. Játszótér is kellene, a pályázati anyagunk megvan, de nem nyertünk. Távolabbra tekintve pedig az iskolának kellene egy tornaterem, mert az nem megoldás, hogy a gyerekeknek a faluházban tartják a testnevelési órát. Rendbe kell tenni a járdákat meg az utakat is. Ha a Belügyminisztérium tartja az ígéretét, hogy a korábban elvont 100 milliárd forint visszakerül az önkormányzatokhoz, akkor lesz rá pénz is. Horváth Józsefné nyugdíjas: - A járdákat kellene felújítani, mert több helyen balesetveszélyesek. A nyugdíjasklub tevékenykedik, de sem a fiataloknak, sem a középkorú- aknak nincs hova menni, nincs szórakozási lehetőségük, s kikapcsolódást csak a kocsma nyújt. Ott berúgnak, azután az egyik beleviszi a másikat a hülyeségbe. Valahogy fel kellene rázni, összehozni az embereket. Olyan barátságtalan ez a falu. Hiába a sok szép virág, ha az emberek nem szívlelik egymást. A gyerekeknek játszótér és egy rendes focipálya is elkelne a mostam betonos pálya helyett. A kis unokám is futballozik, elesik, eltörik a karja a betonon. Gálosi Istvánná nyugdíjas: - A faluban van nyugdíjasklub, bár mi nem járunk oda. Azokkal az öregekkel is kellene törődni, akik nem klubtagok. A fiatalok a kocsmán kívül nem tudnak hova menni. Az unokánk 16 éves, semmit nem tud itt csinálni. Semmi sport- vagy szórakozási lehetőség nincs. A csatorna kellene, mert a szippantás nagyon drága, és szennyezi a környezetet is, a teljes infrastruktúrához pedig hozzátartozik. Most készül az új antennarendszer, de egy nyugdíjasnak még a 800 forintos alapdíjcsomag is drága, főleg most, hogy a tévé-előfizetési díjat is eltörölték. ____________■ MA GYARATÁD HIVATAL: HÁROM NAP A polgármesteri hivatal elme: 7463 Magyaratád, Hősök tere 4. Tel/fax: 82/520004 E-mail: magyaratad@matavnet.hu Az ügyfelek hétfőn és szerdán 8-12-ig és 13-15 óráig kereshetik föl a hivatalt. Pénteken csak 8-12 óráig van ügyfélfogadás. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1014 Ötévesnél fiatalabb: 48 5-14 éves: 113 14-18 éves: 44 18-60 éves: 585 60 évesnél idősebb: 224 KÖLTENEK AZ ISKOLÁRA Az önkormányzat az idén 92,5 millió forintból gazdálkodik. Legtöbbet az intézmények fenntartására, az óvodára és az iskolára költ: 62.5 millió forintot. A védőnői hálózat működése 1,8 millió forintba kerül, a körjegyzőségnek 16,9 milliót utal át. Személyi juttatásokra 6,2 millió forintot fordítanak. Dologi kiadásokra 7 millió forintot szánt a képviselő-testület, szociálisra 4 milliót. A társadalmi szervezeteket 400 ezer forinttal támogatja. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat 35 embert foglalkoztat az intézményeiben, s alkalmaz két közhasznú munkást is. A Barátság szövetkezetben mintegy 40en dolgoznak, az Agro Kft- nél öten. Ignácz József építési vállalkozó öt munkást foglalkoztat. TORNATEREM, KERÉKPÁRÚT Elkészült a kézművesház, s tatarozták a faluházat; ez több mint 4.5 millió forintba kerül. Elkészült a ravatalozó is. Most kezdik a csillagpontos tévérendszer kiépítését, s Így majd 24 állomás műsorát nézhetik. E beruházás az önkormányzatnak nem kerül pénzbe, a 15 millió forintot az ORTT pályázatán nyerte a beruházó kft. Tervezik a szennyvízcsatorna kiépítését, az iskolai tornacsarnok és a kerékpárút megépítését is. HÁROM RÉSZ EGY FALU Magyaratád része Rácegres és Tátompuszta. Az utóbbi településrészen a vízvezeték annyira elöregedett, hogy a cseréjével nem várhatnak tovább. Ez nagy feladat, de az állandó csőtörések javítása már több mint egymillió forintot vitt el. A rácegresi ravatalozó átépítésére most pályázott az önkormányzat. BOLTOK, KOCSMÁK Egy áfész- és egy magánbolt van a faluban. A lakosok és az átutazók a Rózsa falatozóban és a Klári kocsmájában olthatják szomjukat. Az Akác vendéglőben magyaros ételekkel váiják a vendégeket; nyaranta nagy a forgalma a Mokka fagyizónak is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES _______A L M A N A C H - 12 1_________
