Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-16 / 191. szám
6. OLDAL 2002. Augusztus 16., Péntek H ||| DRÁVASZENTES HIVATAL: NÉGY NAPON A barcsi polgármesteri hivatal címe: 7571 Barcs, Bajcsy- Zsilinszky utca 46. Tel.: 565-960 Ügyfélfogadás: hétfő 7.30-12-ig és 12.30-16-ig, kedden 7.30- 12-ig, szerdán 12.30-16- ig, pénteken 7.30-13 óráig. Ügyfélszolgálat az okmányirodában: hétfőtől csütörtökig 7.30- 12-ig és 12.30-16-ig, pénteken 7.30-13-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 320 Hatévesnél fiatalabb: 14 6-18 éves: 50 18-60 éves: 197 60 évesnél idősebb: 59 A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A településrészen működő vállalkozások legföljebb egy-két embert foglalkoztatnak. A legtöbben Barcsra járnak dolgozni, elsősorban a Drávacoop szövetkezetbe és a közútkezelő kirendeltséghez. A faluban 9 család él különféle vállalkozásból, öt pedig 20 hektárnál nagyobb mezőgazdasági területen gazdálkodik. HELYI FEJLESZTÉSEK Az utóbbi évek fejlesztései nyomán Drávaszentes minden közművel ellátott összkomfortos falu. A még hiányzó szennyvízberuházás befejezés előtt áll. A közeljövő helyi tervei: egy parkoló kialakítása a temetőnél, a falu központjában buszmegálló építése. ÚJ CÍMERBEN A RÉGMÚLT Oklevelek már 1193-ban említik a települést és a rajta átfolyó patakot (Aquna Zadarig). A török hódoltság idején elnéptelenedett, ám 325 éve újjáépült Széchenyi György püspök jóvoltából. S bár a falu 1979-től Barcs városrésze, megőrizte önálló település jellegét, sajátos arculatát. Erre is utalva mondta dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a június 23-i, a településrész jelképeit avató falunapon: Drávaszentes kiérdemelte, hogy önálló címere legyen. A FALUSI TURIZMUS ESÉLYE A Duna-Dráva Nemzeti Park terveiben több, a környék madár- és növényritkaságaira alapozó drávaszentesi fejlesztés is szerepel. Tanösvényt és madárlest alakítottak ki, s itt helyezték el a már ritkaságszámba menő hagyományos magyar szürkemarhacsordát. A nemzeti park egy iroda és vendégház építésével is számol, s ez komoly esélyt kínál a zöldturizmus fejlesztésére. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BÍRÓ FERENC FOTÓK: KIRÁLY J. BÉLA DRÁVASZENTES SOKHASZNÚ FALUHÁZA. Nem sokkal a falu Barcshoz csatolása után 1981-ben épült az azóta folyamatosan karbantartott, csinosított faluház. A falakat is sikerült élettel megtölteni, így mára a ház a településrész szolgáltatási és szabadidős központja. Itt van az orvosi rendelő, a posta, a könyvtár és a klub, amely a videofilm-vetítéstől a családi rendezvényekig egyre több rendezvénynek ad otthont. Itt rendezték meg az ügyes kezű drávaszentesiek alkotásait bemutató első gyűjteményes kiállítást is. Az épület előtt állították föl Ürmös István helyi fafaragó Drávaszentes múltját és jelenét is felvillantó köztéri alkotását. ■ Barcsig 8 perc: sok és kevés Drávaszentes négy kilométerre van BarcstóL A busz 8 perc alatt teszi meg ezt az utat Sok ez vagy kevés? A szentesi családok eltérően ítélik meg. Különböző módon élik meg a falusi és városi életstílus egybemosódását, a lokálpatriotizmusnak a falu sajátos helyzetéből fakadó felemásságát Az a négy kilométer nem sokat számít, a Barcs által kínált lehetőségek könnyen hozzáférhetők - mondta Győrváriné Cseri Márta. A házaspár kilenc éve költözött ide Barcs belvárosából, negyedik emeleti lakásból. A férfi vízszereléssel és már kertépítéssel is foglalkozó vállalkozó, felesége a polgármesterig hivatalban dolgozott, most rokkantnyugdíjas. Állította: az Istvándiban töltött gyermek- és kálmáncsai fiatal évei nyomán - lakjon bárhol - megmaradt „falusi lánynak”.- Itt még van falusi életforma - mondta. - Ismerik egymást az emberek, törődnek a másikkal. Igaz, már nem úgy, mint régen. Ha a városihoz viszonyítjuk, falusi, ha a hagyományos faluhoz, akkor városias az életünk. Mindkettőnek élvezzük az előnyét. Nekünk ez így jó, ezért is vertünk itt gyökeret. A nagybevásárlást Barcson végezzük, orvoshoz is oda járok, a város kulturális lehetőségeihez viszont nemigen jutunk, mert a férjem munkanapja korántsem nyolcórás és rendszerint a hétvége sem szabad. A nagyobb rendezvényekre, például a városnapira, azért mindig bemegyünk. Néha fölmerül a kérdés: jobb volna-e Drávaszentesnek önálló faluként? Szerintem kicsi hely ez ahhoz, hogy saját önkormányzatot, óvodát, iskolát tartson, fenn. S a gyerekeknek is jobb, ha színvonalasabb feltételek között tanulnak. Akik az önállóságról ábrándoznak, egy percig sem járatnák a gyermeküket helyben, összevont osztályba. Valahogy úgy gondolják, legyen meg minden, ami most a Barcshoz tartozás révén adva van, s ráadásul kapjuk meg az önálló falvaknak járó fejkvótát is. A Horváth házaspár pontosan ezt szeretné, s a lehetőséget korántsem érzi kivihetetlennek.- Önállóan több jutna a falunak - vélte Horváth Ferenc, aki a barcsi szövetkezetben dolgozik karbantartó lakatosként. A felesége is Barcson a Szivárvány iskolában talált munkát. Itt tanul két 6Y. CSERTI MARTA HORVÁTH FERENC gyermekük: a középiskolát most kezdő Ildikó és a negyedikes elemista Tamás is.- Tény, hogy a családunkat sok szál köti Barcshoz, mégis inkább szentesinek, mintsem barcsinak érezzük magunkat - mondta •Horváthné. - Úgy gondolom, így van ezzel a Szentesen élők többsége is. Mindannyiunkat bosszant, hogy a falu elején már csak a Barcs helységnévtábla áll. Biztos vagyok benne, hogy ez a szentesi lokálpatriotizmus tettekben is megnyilvánulna, ha lenne hozzá közös cél. Föltételeztem, hogy Horváthék a falusi életforma előnyei miatt törnek lándzsát Drávaszentes önállósága mellett.- A falusi élet előnyéről, az olcsóbb megélhetésről már nem lehet beszélni - mondott ellent Horváth Ferenc. - Amennyiért megtermeljük a zöldséget, a húst, annyiért megvehetjük az áruházakban. Már épp azon gondolkodtunk, érdemes-e még egyáltalán itthon bármit is termelni. Az asszony a hétvégi buszjáratok ritkaságát panaszolta.- A sulibusz jó megoldás, s hétköznap a rendes buszok menetrendje is elfogadható. Hét végén azonban alig van járat. Nincs mindenkinek autója, hogy moziba vagy diszkóba is behozza a gyereket, aztán érte jöjjön. Településrész ez, mégis csak helyközi járat van Drávaszentes és Barcs között. Korábban volt helyi járat is, de megszüntették a rossz kihasználtság miatt. Horváthék - kalákában, ahogy itt mindenki - 1986-ban építették a házukat. Felnőve a gyerekeknek.is jutna benne hely; kérdés, hogy maradnak-e... Ebben az asszony sem volt biztos.- Talán szentesiek maradnak, ha lesz itt munkájuk, ha lesz még akkor Drávaszentes - mondta. S hozzátette: - Jó lenne. ■ HORVÁTH FERENCNE Drávaszentes vasembere A triatlonban az iron mán versenyeken úszva 3600 métert, kerékpárral 180, futva 42,2 kilométert kell megtenniük a sportolóknak. Molnár Attila, a barcsi városi testületben a drávaszentesi település- rész képviselője kiállta ezt a próbát, sőt ennél többet is. Drávaszentes képviselője a nyár elején két társával együtt kerékpárral jött Barcsra Shinsheimből, az 1260 kilométernyire levő német partnervárosból. Amúgy kedvenc sportága a duatlon, ám ebben Gábor fia, aki 14 éves és országos ifibajnok, már megelőzi.- Vonzzák a kihívások. Talán ezért vállalta a helyi képviselőséget?- A két dolog nemigen függ össze, bár a képviselői tennivalók is kihívásokkal járnak. Az országban elsőként létrehoztuk a településrészi önkormányzatot, még 1990- ben. Azóta kis lépésekben sok mindent sikerült megvalósítanunk. Gondok ma is vannak, de számos nagyobb önálló települést megelőzve Drávaszentesen már csaknem teljes körű a közművesítés. Molnár Attila bevallotta: önzés is volt abban, hogy 12 éve vállalta a településrész képviselői feladatait. Akkoriban születtek a gyermekei, s rájuk gondolva azt akarta, hogy fejlődjön Drávaszentés.- A tarnócai önállósodási törekvések nyomán mostanában Szentesen is több szó esik a Barcstól valóelszakadás lehetőségéről - Mi az önállóság? Az, hogy önállóan kifizethetjük a közvilágítás díját, a sulibuszt vagy az intézményfenntartási hozzájárulást? Aligha gondolhatja bárki is, hogy a 325 lakosú falu saját intézményeket működtethetne. Ha 79-ben önállóak maradtunk volna, saját költségvetésből sohasem tudtuk volna kifizetni a fejlesztéseket. Egy fejlődő és távlatokat nyújtó városról szakadjunk le a hamis okoskodás miatt, hogy több pénzünk lenne. Most 250 ezer forint jut az apró helyi kiadásokra. Ez édeskevés, mégis több, mint a fejkvóta 3 milliója, ha közben mindent mi fizetnénk. A lokálpatriotizmus azzal nem csorbul, hogy közigazgatásilag Barcshoz tartozunk. Azt tartom - ez a város vezetőinek a célja is -, hogy Szentes őrizze meg egyedi falusi arculatát, ám városias életminőséget kínáljon. Tarnóca helyzete egész más. Ott a miénknek csaknem háromszorosa a lélekszám, és nagy cég is működik. _________■ A fafaragó adóssága Negyven éve élek itt, s a falu adósának érzem magam. Azt tartom, ki milyen talentumot kapott, azt köteles lakóhelye gazdagítására is felhasználni. Nekem a fafaragás jutott, így hát faragókéssel próbáltam megörökíteni Drávaszentes múltját és jelenét - mondta Ürmös István fafaragó, akinek a köztéri alkotását júniusban avatták azon az ünnepségen, melyen Drávaszentes zászlót és címert kapott. Sokan dicsérték a faragást gyermekkora óta fogásról fogásra elsajátító és már a határon túl is elismert mester munkáját. Csak ő elégedetlen vele.- Ha egy munkámmal elégedett volnék, ugyan mi késztetne, hogy újra kezembe vegyem a kést, a vésőt - mondta Ürmös István. - Igaz, most nem is volt könnyű a dolgom, mert Drávaszentesről kevés a helytörténeti anyag. Két hónapig faragtam, mégis azt mondom: nehezebb volt kitalálni, mint megcsinálni. Végül azt a mozzanatot próbáltam megragadni, mikor a török hódoltság idején elnéptelenedett települést 325 éve Széchenyi György püspök újjáépíttette.-Mi a szobor üzenete?- Az, hogy a múlt és a jelen összefonódik. Egyik sem értékelhető a másik nélkül. Ürmös István fafaragó- így hát megadta Dávaszen- tesnekaz „adósságát”?- Nem. Azt törlesztenem kell, amíg élek. Ürmös István tanult mestersége: szobafestő,' kovács és kazánfűtő. Nyugdíjba vonulása óta főfoglalkozású ezermester és gazdálkodó.- A nyugdíjból csak úgy lehet megélni, ha már van mit enni'- mondta. - A mezőgazdasági munka közben viszont sok mindent ki lehet ókumlálni. A szobraim zöme így készült, először fejben. _____________________■ Drá vaszentesi olvasóinkat kérdeztük: milyennek látják a falu jelenét és jövőjét? Inkább szentesiek vagyunk, mint barcsiak Somogyi Józsefné háztartásbeli: - Már 25 éve, hogy ide jöttem férjhez Babócsá- ról, de soha nem vágyok vissza. Bárhol is húzódik viszont a közigazgatási határ, mi inkább szentesiek vagyunk, mint barcsiak. Az itteni élet többlete ugyanis éppen abban van, hogy ez igazi falu. Itt az emberek még jobban törődnek egymással. Ha valaki például beteg és csak egy-két nap óta nem látják, már érdeklődnek felőle, keresik, mert hátha segítségre szorul. Az azért jó, hogy közel van a város minden lehetőségével. Drávaszentes Barcs rózsadombjává lehet. Dr. Vámos István háziorvos, városi képviselő: - Örvendetesen fejlődik Drávaszentes. Ebben nagy része van annak, hogy a városi önkormányzat is figyel a településrész lakosainak gondjaira. Tény viszont, hogy a költségvetésből ide adott pénz szégyenletesen kevés, még akkor is kevés, ha a fejlesztést és „Szentes rezsijét” a városi önkormányzat fizeti. Egy majdani üdülőfalu csíráit látom ezen a településen. Az ittenieknek erre az ad a legjobb esélyt, ha integrálódnak Barcs életébe, ám úgy, hogy megőrzik a sajátosságaikat, lakóhelyük önálló arculatát. Karádi Istvánná boltvezető: - Nem látok itt nagy jövőt, mert kevés a fiatal. Sok portán él egyedülálló idős ember, aki után nemegyszer üresen marad a ház. Igaz, a tíz évvel ezelőttihez képest csökkent a település elsorvadásának veszélye, jóval több az ide költöző és a kisgyerek is, de a biztos jövőhöz ez még mindig kevés. Talán az is vonz majd ide családokat, hogy itt sokkal inkább elérhető lesz számukra a lakás is, mint Barcs belvárosában. Több lakos, több vásárló. Igaz, most is jó a bolt forgalma, pedig a nagyobb barcsi üzletekkel már nem tudok versenyezni. Szabó Lászlóné vállalkozó: - Szentes településrészként is kiállja az összehasonlítást az önálló falvak többségével. Barcs fejlődése ugyanis visszahat a miénkre is. Itt is van lehetőség az eredményes vállalkozásra. Annál is inkább, mert a környékbeli gyógyfürdők és a Dráva vonzerejéből a szentesi falusi turizmus is felvirágozhatna. Ehhez azonban nem elég a készre várni, az itt élőknek is sokkal többet kell tenniük. Jó volna például, ha az önkormányzat segély helyett munkát adna a rászorulóknak. Főként a kisebbséghez tartozóknak. Kovács József a településrészi önkormányzat tagja: - Három ciklusban voltam részese a helyi közéletnek, így jól le tudom mérni a fejlődést. Ezalatt a tizenkét év alatt, mióta Barcs „szárnyai alatt” vagyunk, összkomfortos lett a falu. Van víz, gáz, szennyvízcsatorna, illetve kábeltévé... Hosszán sorolhatnám még a megvalósult fejlesztéseket. Magunk a lakosság erejéből aligha tudtuk volna mindezt megvalósítani. Hasznunk van tehát Barcsnak a közelségéből. Lényegében ez a kapcsolódás állította meg a falu sorvadását is. Már csak egy gyárat kéne építeni Barcs és Szentes közé. ■ A L M A N A C H - 2 O / B
