Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

2002. Augusztus 15., Csütörtök 7. OLDAL Üdülőfalu autópályával Egyre több német vesz házat Szegerdőn, és a hazai turisták is látnak esélyt abban, hogy itt lete­lepedjenek. A lakosok azzal is számolnak, hogy Szegerdő az idők során üdülőfaluvá alakul. Elérhető közelségben van három város, két híres gyógyvizes für­dőhely és a Kis-Balaton is. A lo­vas, kerékpáros és bakancsos tu­risták akár egy hetet is eltölthet­nek a környéken, annyi itt a látni­való. Mióta elkészült Főnyed és a falu közti út, alig egy kilométert kell csak megtenni, hogy a Kis- Balatonhoz jussanak. A Balatont megkerülő bringakörút is érinti a települést. Most készül a falu új rendezési terve, s abban már ezekre is figyelnek. A tervkészí­tők a munka során a község ter­mészeti adottságait is figyelembe veszik. Az önkormányzat azt szeretné, ha a falu belterületén sikerülne újabb építési telkeket kialakítani. A beépíthető ingatlan ugyanis elfogyott, a házak ára pe­dig a külföldi érdeklők, vásárlók miatt alaposan megdrágult az idők során. Szegerdőt elsősorban fekvése miatt keresik a turisták. Éppen ezért tartják felháborító­nak az itt élők, hogy az M7-es új nyomvonala a község belterüle­tén futna. Nemcsak a település vonzerejét jelentő csendet féltik, hanem a nyugalmukat is. A fő- közlekedési út szomszédságá­ban ugyanis jó néhányszor ta­pasztalták már, hogy mit jelent az éjszakai teherforgalom. Az ön- kormányzat az illetékes minisz­tériumokhoz fordult. Az eredeti tervektől eltérően ugyanis nem 80 méterre, hanem mindössze 30 méterre futna az autópálya a tele­pülés házaitól. A szegerdőiek re­mélik, hogy az építkezés meg­kezdése előtt sikerül jobb belá­tásra bírni a beruházókat. ■ Biztos munka a kis üzemben Szegerdő egyetlen munkaadója az Elektrotechnikai Bt. Tíz em­bernek van itt munkája a faluból: olvadóbiztosítékokat szerelnek készre a Kaposvári Villamosipari Kft számára. Ebben a faluban hét év óta biztosíték a munkára a tár­saság kis üzeme.- Szőkedencsen és Csákányban van üzemünk - mondta Tóth Jó­zsef ügyvezető. - Elsősorban asz- szonyoknak megfelelő ez a tevé­kenység. Sokat kell ülni, és ügyes kéz is kell ehhez a foglalatosság­hoz. Nagy előnyünk a beszállítók­nál, hogy nagy hagyománya van ennek a munkának a környéken. 1981-ben akkor még a szövetkezet egyik üzletágaként kezdték meg Szőkedencsen a biztosítékok ösz- szeszerelését. Azóta megszakítás nélkül van hasonló munka, és ne­künk megbízható munkásaink a környékbeli asszonyok. Ez azért is jó, mert aki itt munkát kap, annak nem kell ingáznia, könnyebben el tudja látni a családját is, miközben helyben talál megélhetést. _____■ El néptelenedik ez a falu Szabó Józsefné 33 éve vezeti Szegerdő egyetlen vegyesbolt­ját. Gyermekei régen elköltöz­tek, mivel helyben kevés a munkalehetőség. Ő azonban nem szeretne elköltözni, mivel minden ehhez a faluhoz köti.- Harmincharmadik éve vezetem a vegyesboltot, így ismerem a falu apraját-nagyját. Régen szebb volt ez a falu: virágosak, rendezettek voltak az udvarok. Most? Elhagyott házak, elvadult telkek mindenfelé. Nincs, ki gondozza, mert sok fiatal elköltözött - mondta Szabó József­né. - Sok az idős ember, aki gondo­zásra szorul. Szeptembertől áll munkába a falugondnok, akkor ta­lán javul a helyzet. A gáz bevezeté­se óriási előrelépés volt, ezt a pol­gármesternek köszönhetjük, aki mindent megtesz a falu fejlődésé­ért. Úgy tudom, néhány éven belül kiépítik a csatornarendszert is, az vonzóbbá teheti Szegerdőt. Ennek "ellenére sem maradnak itt a fiata­lok, mert nincs munka. Egy olvadó- biztosíték- s egy betonüzem van, egy kőműves is foglalkoztat pár embert, de ez nagyon kevés. Néhá- nyan esetleg idénymunkát vállal­Szabó Józsefné, az egyetlen bolt vezetője nak, de egyéb állás nincs. Nagyon rossz a buszközlekedés, így az ém- berek nem tudnak bejárni a váro­sokba, hogy ott dolgozzanak. Emi­att sokan elköltöznek, s a település lassan elnéptelenedik. A bolt utcájá­ban példáid már csak három család lakik. Az üres házakat senki sem ve­szi meg, mivel a külföldiek ingatlan- vásárlása fölverte az árakat. A fiata­loknak egyetlen „szórakozóhely” van a faluban, a kocsma. ■ A SZEGERDŐIEK BÜSZKESÉGE: A KATOLIKUS TEMPLOM. Az imaházat a falubeliek annak ide jén az adományaiból építették föl. Nemcsak pénzt, szinte minden család a keze munkáját is adta, hogy vasárnaponként a saját templomukban imádkozhassanak. A templom és a falu védőszentjét november­ben ünnepük, Imre-napkor. A templomkertben fölállított kereszt a helybéli fiatalok ajándéka volt. Az öt-. venes években színdarabokat adtak elő és a bevételből állíttatták a kőkeresztet. ■ Fejlesztenek az erdő szegletében A szennyvíz kivételével minden infrastruktú­ra kiépült Szegerdőn az elmúlt három ciklus­ban, s rendbe tették az önkormányzati épüle­teket és az utakat is. Megvalósulhatnak az ez évre tervezett beruházások is. A község rendezési tervéhez 80 százalékos pályá­zati támogatást nyert az önkormányzat. A terület- fejlesztési tanácsnál járdaépítésre pályázott. Tóth János polgármester elmondta: két utcában nincs megfelelő burkolatú járda, s ezen szeremének vál­toztatni. Ősszel a tervek szerint folytatnák a közvi­lágítás korszerűsítését Szegerdőn, és sikerrel járt a település falugondnoki pályázata is.- Most pályáztunk először, és rögtön szeren­csénk volt - mondta Tóth János. - Egy kevés ön­részt kell hozzátennünk a pályázati pénzhez, hogy megvásároljuk a szolgálat működéséhez szüksé­ges járművet. A falugondnok szeptemberben munkába áll. A szociális ellátás fejlődését várjuk a munkájától. Feladata elsősorban az idősek körül lesz. A szociáüs étkeztetés­ben, a bevásárlásban, az orvos­hoz utazásban és a gyógyszerek beszerzésében segít majd a falu öregjeinek. Most készítik elő a jövő év leg­nagyobb beruházását. A négy fa­lut érintő szennyvízhálózat épí­tése 351 milUó forintba kerül, és Szegerdő vállalta gesztorként a munkák szervezé­sét, lebonyolítását. Az ez évre szükséges tervekkel és a pályázattal elkészültek, az építést pedig jövő­re kezdenék, ha a pályázatok támogatást hoznak a településeknek. Ha minden a tervek szerint halad, akkor két év múlva mindenütt csatlakozni lehet a hálózathoz. ■ Maradunk, mert nem tehetünk mást A Félix család új ház építésébe kezdett Szegerdőn. Valószínűleg ők az utolsó magyarok, akik be­levágnak ekkora vállalkozásba.- Júniusban kezdtük az építést; re­méljük, a karácsonyt már az új ott­honunkban tölthetjük - mondta Fé­lix László, a DRV Rt gépész munka­társa. - A sok betelepült német nem lendítette föl a falu életét, csak a telekárakat verte fel. Ezért nincse­nek magyar családok, melyek ide költöznének. Mi maradunk, mert a munkánk is a településhez köt. A fa­luban én látom el a vízmű karban­tartását. A feleségem gyesen van a két gyermekünkkel. Mindketten eb­ben a faluban születtünk, itt nőt­tünk föl. A falu is fiatal, hetvenéves a múltja, így mi vagyunk itt a har­madik generáció. A nehézségek el­lenére sem tervezzük, hogy elköltö­zünk innen. Kevés a faluban a mun­kalehetőség. Csak az olvadóbiztosí­ték-gyártó üzem meg egy építő- anyag-lerakat van a környéken, s egy kőműves is foglal­koztat néhány em­bert. Ezért van az, hogy a legtöbb fia­tal inkább Bala- tonszentgyörgyre megy lakni. A munkaképes lakosoknak az el­helyezkedését az is nehezíti, hogy ném nyújtani - mondta Félix Lász- igen rossz a buszközlekedés, így ló. -Szerencse, hogy a közelben, Sá- aztán a közeü városokban, például volyban van óvoda és iskola is, így Marcaliban vagy Nagykanizsán az oktatásuk nem okoz majd nagy sem tudnak állást szerezni. - A gondot, és nem kell körülményes gyermekeimnek a legjobbat szeret- megoldásokon tépelődnünk. ■ Szegerdői olvasóinkat kérdeztük; milyennek látják a falujukat, fejlődik-e, és mi a lakosság legnagyobb gondja? Kevés busz megy a városba, nincs munkahely Horváth Istvánná főállású anya: - Ha a falu jövőjét tekintem, egyálta­lán nem vagyok de­rűlátó. Ha tehet­ném, akkor ma­gam is elköltöznék máshová, mert ez a falu megítélésem szerint nem igazán fejlődik. Helyben igen kevés a mun­kalehetőség. A munkába bejárás pe­dig lehetetlen, mivel innen nagyon rossz a buszközlekedés. Sajnos, a Balaton közelsége miatt sincs több munka Szegerdő közelében. Ré­gebben Nagykanizsára jártunk dol­gozni, mivel azonban a Tungs- ramot felvásárolták, már nem kül­denek autóbuszt sem a községbe a dolgozókért. A fiatal is nagyon ke­vés, és egyáltalán nincs nekik sem­miféle szórakozási lehetőségük. Bogdán Aranka rokkantnyugdí­jas: - Mostanában sokat fejlődött Szegerdő; nagy előrelépés volt szá­munkra, hogy be­vezették a gázt. A község jövőjét nézve azonban bo­rúlátó vagyok. A csatornahálózat ki­építése komforto­sabbá tenné a települést, de ez - sze­rintem - nem mostanában fog bekö­vetkezni. Egyre jobban elnéptelene­dik a község, a régi házakat németek veszik meg, azok költöznek be; no­ha ez nem baj, mert valaki legalább gondozza az épületeket. A legna­gyobb gond itt az, hogy az emberek­nek nincs munkája. Kevés a fiatal, és azok sem maradnak itt; a buszközle­kedés miatt inkább beköltöznek a városba, hogy munkát találjanak. Anda Jánosné nyugdíjas: - Mint az idős emberek többségének, már nekem sincs túl sok beleszólásom a falu sorsába, de azért van róla véle­ményem. Az uno­káimnak a jelenle­gi helyzetben már nagyon rossz len­ne, ha itt élnének ezen a településen. Nagyon kevés itt a fiatal, és nekik sincs munkájuk, il­letve szórakozási lehetőségük. Mar- caüban s Nagykanizsán lenne legkö­zelebb munkalehetőség, de mind­kettő felé nagyon rossz a buszközle­kedés. A tanulókat szerencsére na­ponta szállítja az iskolabusz a sávo- lyi iskolába meg vissza, ott van az óvoda is. Remélem, a németek bete­lepülésével hamarosan változik a helyzet, és megpezsdül a falu élete. Varga Ferencné rokkantnyugdí­jas: - Nagyon örülök, hogy a polgár- mesterünk min­dent megtesz a fa­lu fejlesztéséért, de úgy érzem, ezek az erőfeszíté­sek sem elegendő­ek ahhoz, hogy megállítsa a fiata­lok elvándorlását. Ahhoz, hogy itt maradjanak, minde­nekelőtt munkahelyeket kellene te­remteni, erre azonban, sajnos, nincs mód. A településen csak két vállal­kozó van, aki munkát ad pár ember­nek, a többieknek azonban nincs munkahelyük. A rossz buszközle­kedés csak ront a helyzeten, mén így még a környéken sem tudnak ál­lást vállalni. Szórakozási lehetősé­gük sincs az ifjaknak, mivel nincsen kultúrház, csak egy füstös kocsma. Szíjj Zoltán rokkantnyugdíjas: - Ebben a faluban a fiatalok előtt nin­csen jövő. Én sem élnék itt; ha tehet­ném, biztos, hogy elmennék innen; ehhez azonban rengeteg pénzre lenne szükségem. A pénzhez csak munkával lehet hozzájutni, és ahhoz, hogy ezt meg­szerezzem, szinte egyáltalán nincs lehetőségem a településen. A német nyaralók jelenléte sem lendít sem­mit a település sorsán; nekem nem oszt és nem szoroz, sőt a település­nek sem, hogy itt vásároltak házat, amivel viszont fölverték a telekára­kat. A magyaroknak nincs pénzük, hogy házat vegyenek. Akinek pedig van ingatlana, egész évben az sem tartózkodik itt, a településen. ■ SZEGERDŐ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8711 Szegerdő, Liget utca 18. Telefon: 85/420-202 A hivatalban hétfőtől péntekig min­den munkanapon 8-tól 12 óráig fogadják a lakosokat. ÚJ JÁRDÁT ÉPÍTENEK Az önkormányzat az idén 37 millió 653 ezer forintból gazdálkodik. A legnagyobb kiadás a szociális cé­lú; 6 millió 259 ezer forintot fordít segélyezésre. Fejlesztésre ezúttal 15,2 millió forint jut. Ebből fizetik a közvilágítás korszerűsítését, illetve járdafelújítást, a falugondnoki autó beszerzését és a rendezési terv el­készítését. A község az idén is az önhibájukon kívül hátrányba került falvak közé tartozik. Ötmillió 700 ezer forintot kellene nyernie az ön­kormányzatnak ahhoz, hogy ellát­hassa minden kötelező feladatát. HELYBEN KEVÉS A MUNKA A szegerdőiek megélhetésforrása egészen az erőszakolt szövetkeze­tesítésig kis parcellákon az egyéni mezőgazdasági termelés és állat- tenyésztés volt. 1994-től a Darim Kft gazdálkodik a falu határában 450 hektáron. Őstermelői tevé­kenységgel néhány mezőgazdasá­gi vállalkozó is foglalkozik, de kö­zülük a legnagyobb is csak kilenc hektáron. A biztositékszerelő üzemben tíz helybelinek van mun­kája. A többi munkaképes korú szegerdői Marcaliba, Keszthelyre vagy Nagykanizsára jár dolgozni. EGY BOLT, EGY KOCSMA A legszükségesebb élelmiszereket Szegerdőn egy boltban vásárolhat­ják meg a lakosok; helyben a leg­többen azonban csak a napi cik­keket szerzik be, nagyobb bevá­sárlásra pedig a városokba men­nek. Az italboltban elsősorban es­te nagyobb a forgalom, és a tal­ponállóban sörből fogy a legtöbb. SOMOGYBÁN A LEGFIATALABB Somogy legfiatalabb községe Szegerdő. Létét annak köszönheti, hogy a Hunyady grófok földet osz­tottak a cselédjeiknek. A kerek er­dő szegletében építették föl a ta­karos portákat - innen kapta a nevét. Egyformán távol van a Kis- Balaton háborítatlan nyugalmától és a nyüzsgő Balatontól. Szeger­dő első házát 1925-ben építették föl. A parcellázáskor egy-egy család 1-1,5 hektárnyi földhöz jutott. A falu közigazgatásilag a kéthelyi körjegyzőséghez tarto­zott 1947-ig, majd megalakult a tanács. 1969-től Sávolyhoz tar­tozott. Most is a sávolyi körjegy­zőség tagja. 1953-ban iskolát létesített. Az M7-es bekötőútja itt 1964-ben készült el. 1972- ben körzetesítették az iskoláját. A falu öt utcájában 104 ház van. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CSEH SZABOLCS, FÁBOS ERIKA ÉS MÓROCZ ANIKÓ FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A L M A N A C H - 2 0 5 Félix Lászlóné: Nyár elején kezdtük, reméljük, a télre elkészül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom