Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-13 / 188. szám

8. OLDAL 2002. Augusztus 13., kedd M H RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 12.) Borsodchem 4 900 Ft ű Egis 11900 Ft U Matáv 773 Ft ü Mól 4 700 Ft Ű OTP 1990 Ft o Richter 12 345 Ft ű TVK 3 840Ft ű Zalakerámia 1300 Ft __a BUX: 7002,93-0,07% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 6-12-IG 7200 _ 71 24,48 710Q 7038.24 '7002,93 7000 6900 7008,14: 6800 6986.00' pont :0 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,26 Cseh korona 7,86 Euró 244,48 Japán jen (100) 209,84 Lengyel zloty 59,99 Svájci frank 167,71 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 251,45 __________Hírek__________ ÖS SZEOLVADÁS. A Bank Austria és a Creditanstalt egyet­len bankká olvadt össze. Teg­naptól a HVB Bank Hungary Rt. anyabankja a Bank Austria Creditanstalt. Az új Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) Ausztria vezető bankja, mely­nek mérlegfőösszege mintegy 150 milliárd euró, és 11 ország­ban több mint 30 000 alkalma­zottja van. Ausztria területén 400-nál több bankfiókból álló hálózat áll a BA/CA már több mint 1,9 millió ügyfelének ren­delkezésére. EUROPRESS PRIVATIZÁCIÓ. A lengyel kincstárügyi minisztérium hiva­talos közleménye szerint a Richter Gedeon Rt.-t nyilvánítot­ták a GZF Polfa gyógyszergyár privatizációs tendere győztesé­nek - közölte a Richter hétfőn. A szerződést a Mazowiecki vaj­daság megbízottjával egy később egyeztetett időpontban írja alá a magyar gyógyszergyár. A Richter Gedeon Rt. minden további, ezzel kapcsolatos in­formációt a szerződés aláírását követően hoz nyilvánosságra. EUROPRESS BERUHÁZÁS. Az Egis Rt. elké­szítette az Oroszországban zöld­mezős beruházással felépítendő gyógyszergyára tervét - mondta Marosffy László, az Egis gazda­sági igazgatója. Orbán István ve­zérigazgató szavai szerint jelen­leg az orosz hivatali döntésekre várnak, de előreláthatólag jövő­re megkezdődhet a beruházás. A befektetést az Egis saját cash- flow-ból képes finanszírozni - tette hozzá a vezérigazgató, mti VAGONBÉRLET. A MÁV Rt. újratárgyalja a vagonbérlet ügy­letét a Dunavagon Kft.-vel, mi­után kiderült, hogy a szerződés­kor a MÁV munkatársai nem tartották be a vasúttársaság bel­ső utasításait. A közlegény szerint a belső vizsgálat után a MÁV-munkatársak ellen fegyel­mi eljárás megindítását kezde­ményezték. A társaság fel­ügyelőbizottsága napirendre tű­zi a vasúttársaság elmúlt három­éves járműbeszerzési tevékeny­ségének vizsgálatát. A korábban j kiírt pályázatokat a MÁV siker­telennek minősítette, és erre hi­vatkozva a Dunavagon Kft.-vel szerződést kötött 150 kocsi bér­letéről és további 150 opciós bérletről, mti ■ Az időjárás alakítja a termést Kevés a cukorrépa, kiszámíthatatlan a kukorica hozama szakban az ország számos állat­tartó gazdaságában szüneteltet­ni kellett a legeltetést, több he­lyen gondot is okozott a kieső takarmány pótlása. Az előrejelzések szerint a szélsőséges időjárás szélsősé­ges termést hozhat kukoricából is. A tavalyi kiegyensúlyozott, tett az elmúlt héten. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatáro­zott intervenciós ár tonnánként 23 ezer forint. Ez az idei betaka- rítású malmi 2-es búzára vonat­kozik. A közraktár lehetőségé­vel élő gazdálkodóknak január közepéig van lehetőségük el­dönteni, hogy elfogadják-e az intervenciós árat, vagy pedig a szabad piacon ennél magasabb tarifáért értékesítik a termést. Az elmúlt évek gyakorlata sze­rint a búza ára november-de­cember környékén fut fel a csúcsra. Tavaly például, amikor Az idei szélsőséges időjárás a szokásosnál nagyobb mérték­ben befolyásolja a különböző mezőgazdasági növényi kultú­rák termésének alakulását. A gabona után várhatóan cukor­répából is kevesebbet takarítanak be ebben az évben az or­szágban, ugyanakkor az utóbbi hetek sok csapadéka még kedvező hatást gyakorolhat a nyári aszályt szerencsésen át­vészelő kukoricatáblák hozamára. Pécs A búza aratása már éreztette, hogy az idei nem egy szokvá­nyos év lesz a honi mezőgazda­ság történetében. Régiónként, de azon belül kistérségenként is erősen szóródtak a hozamok. A gyengébb termőterületeken, il­letve a kora tavaszi fagyokkal, vagy az aszállyal sújtott térsé­gekben 2,5 tonna/hektáros átla­got hoztak ki a végső összesíté­sek, míg idén is akadtak rekord­közeli, hektáronként 6,5 tonnát hozó táblák. Agrárszakemberek ugyanakkor hangsúlyozták an­nak jelentőségét, hogy minőségi mutatók szempontjából jónak mondható az idei termés. Sze­rintük hiányra semmiképpen nem kell számítani, hiszen az ország hárommillió tonnányi kenyérgabona-szükségletét még így is bőségesen biztosítja a 4 millió tonnányi búzatermés. A vágás alatt, illetve a még betakarítás előtt álló termények közül a napraforgón, valamint a cukorrépán már nem segített az elmúlt két hét csapadékos idő­járása sem. Míg a napraforgó­táblákon - különösen az alföldi megyékben - az aszály már ko­rábban kiégette a növényi kul­túra jelentős hányadát, cukorré­pából az előzetes mértéktartó becsléseknél is kisebb hozam­mal kell számolni a szárazság miatt. A Cukorrépa Termékta­nács legfrissebb prognózisa sze­rint a tavalyi 3,2 millió tonna terméssel szemben idén 2,5 mil­lió tonna betakarítása várható. Ebből a mennyiségből mintegy 320 ezer tonna cukor gyártása lehetséges, ami megközelítőleg 80 ezer tonnával marad el Ma­gyarország 400 ezer tonnás éves szükségletétől. A korábbi évek­ből maradt készletek miatt nem kell hiányra, illetve szükséges importra számítani, az azonban egyelőre kiszámíthatatlan, hogy az alapanyagszűke piaci helyzet milyen hatást gyakorol majd az év végéhez közeledve a cukor­árakra. Anyagi kérdés foglalkoztatja azokat a cukorrépa-termelőket is, akiknél az aszály miatti ter­méskiesés. mértéke eléri a 25 százalékot. Különösen az alföl­di és nyugat-dunántúli termelők számítanak a kormányzat által kilátásba helyezett kárenyhítés­re, kompenzációs támogatásra. Az aszály okozta károk nagy­ságát jól jellemzi, hogy a legme­legebb csapadékmentes idő­Szélsőségesen alakultak a gabonahozamok 6,3 tonnás hektáronkénti átlag­termés után idén lehetnek olyan táblák, ahol 9 tonnás hektáron­kénti rekordot takarítanak be, ugyanakkor a gazdálkodók több helyről is jelentették, hogy a szárazság gyakorlatilag meg­semmisítette a termést, értel­metlenné téve az aratást. Ha fol­tokban is, de főként a Dél-Du- nántúlról, illetve az alföldi me­gyékből jelentették a legna­gyobb káreseményeket. Ahol vi­szont a növényi kultúra szeren­csésen átvészelte a június-júliu­si aszályos heteket, ott az el­múlt napok csapadékos időjárá­sa még hozzájárulhat a csövek fejlődéséhez. Ilyen előzmények mellett egyelőre képtelenség meghatározni a várható átlag­termést. Ami a termés hasznosulását illeti, a búza értékesítésének időpontja, illetve a kialkudható ár foglalkoztatja leginkább a gazdákat. Az étkezési búza ára az elmúlt napokban némileg emelkedett a Budapesti Áru­tőzsdén, szeptemberre tonnán­ként 23 560 forintért kötöttek ügyleteket. Ezzel szemben a ta­karmánybúza ára a 22 000 forin­tos tonnánkénti árakhoz közelí­FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ A gabonafélék hozamának szél­sőséges alakulását jól mutatja, hogy Békés megyében például az utóbbi évek leggyengébb ter­mését regisztrálták őszi árpából. A tavalyi 4,4 tonnától messze el­maradó, 3,1 tonna/hektár átla­gos hozam úgy alakult ki, hogy akadtak 2, de 6 tonna/hektáros táblák is. Ha nem is ilyen mértékű különbségek, de nagy szórások mutatkoztak az árpából és a bú­zából olyan hagyományosan jól produkáló megyékben is, mint Baranya vagy Tolna. 5 millió tonnát meghaladó bú­zatermést kellett eladni, az ext­rabúzát az év végéhez közeled­ve 28 000 forintért lehetett elad­ni tonnánként. A takarmánykukorica ára - talán éppen a bizonytalan ter­méskilátások miatt - novemberi kötésre 24 330 forintra emelke­dett tonnánként. Az olajnapra­forgó tarifája némi visszaeséssel 62 800 forint körül alakult, a ta­karmányárpa tonnánkénti ára 20000 forintra mérséklődött az elmúlt héten a Budapesti Áru­tőzsdén. KASZÁS ENDRE Alacsonyabbak a termelői árak A mezőgazdasági termelői árak idén júniusban 7,8 százalék­kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, míg az el­ső félév átlagában 10,7 százalékkal csökkentek az árak az elő­ző év azonos időszakához képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentésében. Budapest Tavaly júniusban a mezőgazdasá­gi termelői árak 18,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy év­vel korábban, míg az első félév át­lagában 22 százalékkal nőttek 2000 első félévéhez képest. Az idén január-májusban a mezőgaz­dasági termelői árak 8,9 százalék­kal, májusban 16,8 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Az idén júniusban a növényter­mesztési és kertészeti termékek termelői ára 5,8 százalékkal csök­kent, az élő állatok és állati termé­kek árszínvonala 10,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2001 jú­niusában. Az első félévben a nö­vénytermesztési és kertészeti ter­mékeket 15,6 százalékkal, az élő állatokat és állati termékeket 3,4 százalékkal alacsonyabb áron ér­tékesítették, mint 2001 azonos időszakában. A gabonafélék hathavi átlagos termelői ára 33,1 százalékkal csökkent, a burgonya termelői ára pedig közel azonos volt az idén, mint tavaly az első félévben. A zöldségfélék árszintje 8,5 százalékkal, a gyümölcsöké 14,2 százalékkal meghaladta a tavalyit. A vágóállatok közül a sertés ter­melői ára 11,6 százalékkal, a ba­romfié 6 százalékkal csökkent a tavaly első félévihez képest. A vá­Gyakorlatilag nincs forgalom a magyar gabo­napiacon, mert a piaci szereplők a megígért ex­porttámogatásra várnak - közölte tegnap Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. A szakember elmondta: július 5-én a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter ígéretet tett arra, bogy a gabonapiaci gondok megoldá­sa érdekében a magyar búzaexport segítéséért 1500 forintos tonnánkénti támogatást ad az agrártárca. Emellett a szükséges növény­egészségügyi vizsgálati dijat, amely tonnán­ként 300 forint, is fedezi. Az erről szóló rende­let mind a mai napig nem jelent meg - hangoz­tatta a főtitkár. gómarha ára viszont 6,6 százalék­kal haladta meg a 2001 első hathavi átlagot, a tehéntej ára pedig 5 százalékkal nőtt. A tyúk­tojást 7,3 százalékkal alacsonyabb áron értékesítették az idén az első félévben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. ■ Üvegzsebes pályázatok Budapest A Pénzügyminisztérium a la­kosság és az állami intézmé­nyek számára is pályázatot hirdet annak érdekében, hogy a most körvonalazódó nagy üvegzsebprogram minél jobban elősegítse az állami pénzek átlátható felhasz­nálását. A pályázatok beadási határideje: augusztus 31. Mint László Csaba pénz­ügyminiszter kifejtette, a lakosságtól érkező pá­lyázatoknak tartalmaz­niuk kell azon informá­ciók körét, amelyeknek az emberek szerint nyilvánosnak kell lenniük az évente 8500 mil­liárd forintot elköltő és 800 ezer embert foglalkoztató állam pénz­kiadásai közül. A pályázatokat augusztus 31-éig kell benyújtani (a kommunikacio@pm.gov.hu email-címre), azokat szeptember 15-éig bírálja el a pénzügyi, igaz­ságügyi tárca és a Miniszterelnö­ki Hivatal által összeállított bi­zottság. A pályázat eredményét és a legjobb pályamunkákat a PM honlapján teszik közzé. A másik pályázat keretében az állami vagy önkormányzaü in­tézmények, valamint a többségi állami tulajdonban álló gazdasá­gi társaságok ismertethetik, hogy saját hatáskörükben milyen lépé­seket tettek törvényi kötelezett­ségükön túl az általuk felhasz­nált adóforintok nyilvánosságra hozatala érdekében. A határidők és az eredmények közzétételi módja a lakossági pályázatéval azonos. Mindkét pályázat győztese egy-egy üvegzsebet kap, jés módja lesz elbeszélget­ni a pénzügyminiszterrel i kérdéseiről, nézeteiről és [az általa javasoltak meg- jvalósításáról. A lakossági (pályázat nyertese 250 ezer forint, a második he­lyezett 125 ezer forint, a ' harmadik helyezett pedig 75 ezer forint pénzjutalmat kap. Az intézményi pályázatok verse­nyében a három első díj: egy­millió, félmillió, illetve negyed- millió forint. Mint László Csaba elmondta, hasznosnak tartaná, ha az állam- háztartási intézmények nem csak kérdések esetén adnának számot gazdálkodásukról, ha­nem a tőzsdei cégek mintájára évente nyilvánossá tennék azo­kat. A kormányzat terve szerint 200 millió forint fölött a jövőben valamennyi állami intézmény­nek auditáltatnia kellene éves pénzügyi beszámolóját. DÓCZY LÁSZLÓ Agrártámogatás bankoknak Budapest A kormány a mezőgazdasági- hitel-átvállalással főképp a gazdasági társaságok tulaj­donosait és a bankokat támo­gatja a kisgazdálkodók he­lyett - mondta Boros Imre, az MDF gazdaságpolitikusa, aki szerint kétséges, hogy épül-e autópálya a mostani kor­mányciklusban. | A mezőgazdaság teljes hitelállo- | mánya 300 milliárd forintra tehe- | tő, ám ennek túlnyomó része a tsz-eknél, káeftéknél, rt.-knél halmozódott fel, és e szempont­ból csupán 10 százalék a kisvál­lalkozások részaránya. így a kor­mány a tervezett 60 milliárd fo­rintos hitelátvállalással alapvető­en a társaságok tulajdonosainak körébe tartozó 2000-2500 főt tá­mogatja - miközben a családi gazdaságok által igényelt, földvá­sárlásra fordítható kedvezmé­nyes hitelek folyósítását május végén megakasztotta - állapította meg Boros Imre. Mint kifejtette, a konszolidáció további haszonél­vezői a bankok, amelyek így ké­tes kintlévőségekhez jutnak, s egyben a mögöttük álló céltarta­lékaik is felszabadulnak. A kor­mány, az ellenzéki pártokkal szemben, a társaságok tulajdono­sait is helyben lakóknak minősí­ti; így azoknak még több pénze marad arra, hogy felvásárolják a földeket a helyben lakó kis gaz­dálkodók elől. Vagyis az agrár- támogatás mai rendszere nem szektorsemleges. Az Európai Unió az előcsatla­kozás időszakában nem támogat­ja magyar autópályák építését, hanem csak kisebb elkerülő sza­kaszok létesítéséhez, illetve gyorsforgalmi utak rekonstruk­ciójához járul hozzá. A mostani kabinet az előző kormány által megkezdett 38 ilyen programnak csak kis töredékét folytatja, illet­ve kezdte meg. Autópálya-építés­hez az EU-csatlakozás után kér­hetünk támogatást a kohéziós alapokból, de ma egyetlen uniós szinten előkészített programja sincs hazánknak, ezért kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e autópálya­építés a mostani kormányciklus alatt - fogalmazott az MDF gaz­daságpolitikusa. A Magyar Fejlesztési Bank ve­zetése 150 milliárd forint céltar­talékképzést tart szükségesnek, míg az indokolt összeg, amit a pénzügyi szektor felügyelő szer­vezete is megerősített, 5 milliárd forint - mondta Boros Imre. A gazdaságpolitikus szerint e túl­költekezésből származó pénze­ket csak az államkasszából lehet finanszírozni, és fennáll a lehető­sége, hogy azok későbbi veszte­séges üzletek finanszírozására fordítódnak. dóczy Távközlési konferencia Budapest Tizedik konferenciáját ren­dezi a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövet­ség (MEISZ) augusztus végén Dobogókőn. A esemény fő té­mája a piac liberalizációja, illetve az EU-csatlakozással összefüggő kérdések lesznek. A konferencia augusztus 28-tól 30-ig tart, ahol szó lesz a távköz­lési technológiákról, a piac fejlő­désének problémáiról, valamint az információs társadalmi kap­csolatokról - mondta Binder László, a MEISZ elnöke. Hozzá­tette: a konferencia második nap­ján a liberalizáció és a verseny kérdéseiről előadást tart Kovács Kálmán, az Informatikai és Hír­közlési Minisztérium vezetője, ezenkívül a piac állapotáról Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet elnöke beszél majd. A rendezvényen emlékplakettet adnak át azoknak a személyek­nek, akik az elmúlt 12 évben je­lentősen hozzájárultak a magyar- . országi távközlés fejlődéséhez. Ezek az elmúlt kormányok miniszterei és államtitkárai lesz­nek, többek között Stumpf Ist­ván, Siklós Csaba, Gyurkovics Sándor, Boksa Sarolta. Magyarország elektronikai ipara már meghatározza a gazda­ság fejlődését. Jelentősége egyre nő az információs társadalom ki- teljesedésével. Az Európai Unió tagországaiban az infokommu­nikáció már az alapvető infra­struktúra és az alapszolgáltatás része. Az augusztus végi konfe­rencia után a Hungexpo Rt. által rendezendő InfoTrend kiállítá­son és konferencián is részt vesz a MEISZ. Itt az informatikai és a telekommunikációs piac szerep­lői mutatkoznak be. PRIVACSEK ANDRÁS G A 2 D A S Á G I TÜKÖR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom