Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-13 / 188. szám

6. OLDAL 2002. Augusztus 13., Kedd RINYABESENYŐ HIVATAL: HÁROM NAP A polgármesteri hivatal címe: 7552 Rinyabesenyő, Kossuth u. 7. Tel.: 82/711-073 Ügyfélfogadás hétfőn 8-10, szer­dán 14-16, pénteken 10-től 12-ig. A körjegyző a hónap első keddjén 13-16 óráig tart fogadóórát. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 267 Ötévesnél fiatalabb: 40 5-17 éves: 61 17-60 éves: 152 60 évesnél 'idősebb: 14 FEJLESZTÉSRE NINCS PÉNZ Évek óta forráshiánnyal küszködik az önkormányzat. Az idén 52,3 millió forinttal gazdálkodik, s a kis­korúak kiegészítő családi pótlékjá­ra 5,3 millió forintot ad, a munka- nélküliek ellátására 6,9 milliót, ápolási díjra 1,1 millió forintot. Az általános iskola fenntartása 4 mil­lió, az óvodáé 4,2 millió forintba kerül, az önkormányzati dolgozók bérére, járulékra 16,1 millió forintot fizet. Új fejlesztési kiadást nem ter­vezett, csak a falugondnoki busz pályázatára különített el 1,3 milliós önrészt, s 954 ezer forintot vitt el a községháza áthúzódó felújítása. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb munkaadó az ön- kormányzat: kilenc dolgozót foglal­koztat a hivatalban, az óvodában és az iskolában. Három állandó közhasznúnak és augusztus óta pályázati támogatással újabb há­rom közmunkásnak ad munkát. A nagyatádi erdészet egy erdészt' foglalkoztat, és négy helybeli vári lalkozóval kötött megállapodást. így többen alkalmi munkákhoz jut­nak. Ingázó dolgozó nincs a köz­lekedés megoldatlansága miatt. EGYETLEN VEGYESBOLT A falu egyetlen bolhának csekéy a forgalma, s csak fizetésnapokon élénkebb. Fiatal házaspár bérli az üzletet, s már többször is szó volt a bezárásról. Naponta 7-től 11.45-ig van nyitva, s a legfontosabb élelmi­szerekből, háztartási cikkekből megfelelő a választék. A lakosok szerint mindent lehet kapni, csak drágán. Kocsma nincs a faluban. ELVETÉLT TERVEK A KÚRIÁVAL Régi kúria omladozik a falu Lábod felé eső végén, korábban a téesz használta magtárnak és szolgálati lakásnak. Több mint egy évtizede . üres. Néhány éve megvette egy Lábodon élő osztrák, aki nagy ter­veket dédelgetett; szakácsok és vendéglátósok hagyományőrző oktatóközpontjává alakították volna az épületegyüttest, s elsősorban külföldi tanoncok ismerkedtek vol­na a vadételek, tájjellegű ínyencfa­latok készítésével. Több tervváltoz­tatás után azonban ma még híre- nyoma sincs a beruházásnak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA HIVATAL, RENDELŐ ÉS MŰVELŐDÉSI HÁZ EGY FEDEL ALATT. Rinyabesenyő központi épületét tavaly újította fel az önkormányzat. A tetőszerkezet cseréje és cserepezése 3,8 millió forintba került a területfejlesz­tési tanács támogatásával. Itt van a hivatal, a községi könyvtár, a művelődési ház, s hetente itt rendel a házior­vos, és az ifjúsági klub is kapott helyiséget. A klubot most szervezik újjá, hogy lehetőséget teremtsen a tartal- mas szórakozásra, zenehallgatásra, ezért színes tévét, magnót, erősítőt és hangfalakat is beszereztek. ■ Öröm, gyógyír a citerazenében Húsz éve, hogy Bogdán Mihály ki­járta a citeraiskolát; C kategóriás zenekar-vezetői és oktatói végzett­séget szerzett Budapesten. A zené­lés örömét és a hangszer kezelését azonban jóval előbb kiismerte.- A legfontosabb, hogy legyen hozzá érzék és kedv - vallja a falu híres zenésze. - Akkor az is elég, ha valahol látja, s már magától megy a pengetés. Magam is így lestem el gyerekkoromban, később Pribojsz- ki Mátyás citeraművész segített, s küldött a népművészeti iskolába. Megszámlálhatatlan: hány ügyes kezű gyereket avatott a citeramu- zsika rejtelmeibe Bogdán Mihály e húsz évben és hányszor szerepel­tek a művészeti bemutatókon, a művelődési házak színpadain. An­nál kevesebben pengetik ma ezt a szépen szóló hangszert.- A mai fiatalokat már nem ér­dekli. A családban is csak próbál­gatják a gyerekek, de látszik, hogy nem szíwel-lélekkel. Pedig örül­nék, ha továbbadhatnám - mutatta Bogdán Mihály a gazdagon fara­gott citerát. - Mert nagy öröm a ze­ne, még egy egyszerű népdalt is sokféleképpen lehet előadni. S nemcsak játszani szeretek, de hallgatni a mások játékát is. Szerencsére Bogdán Mihály fá­jó-bús citerajátékában ma is gyö­nyörködhetünk. A kis házban majd’ minden este megpendíti a húrt, hogy örömet szerezzen egy beteg kislánynak. S ezért nem hal­kulhat el itt a citeramuzsika. ■ Bogdán Mihály: Gyerekként megszerettem a citerát Gyér forintok a gyűjtögetésből A vadon termő erdei kincsek gyűj­tése hagyományos megélhetési for­rása a falu népének.- Most van a bodza szezonja, so­kan szedik - mondta a 13 éves Vincze Sándor. Társaival hozott néhány lá- dányit az alkalmanként jövő felvá­sárlóhoz. Lemérik, s helyben kifize­tik. - Most 140 forintot kaptam egy ládányi esetéért, elég lesz fagyna. De szoktam gyűjteni lángfát, arany­vesszőt és gombát is. A szüleim ta­nították, mit hogyan kell szedni. A kereskedők csak a vargányát és a rókagombát vásárolják föl, de saját fogyasztásra galambgombát, őzlábgombát, tinórut is gyűjtenek. A vargányát főleg szeptember-októ­berben gyűjtik, de esős évben nyá­ron is kifoghatnak pár hetet. Sze­zonban naponta járja a falvakat a gombaszállító hűtőkocsi, s nemrit­kán 500-1000 forintot is ad­nak egy kiló ízletes vargá­nyáért. A jó gombatermő helyek titkát az apák me­sélik el fiaik­nak, s a leve­gő illatából is megérzik, hol érdemes var­gánya után kutakodni. Szinte pirka- Pár láda esetét hoztak a felvásárlóhoz Vincze Sándor és a barátai datkor kezdik a gombaszedést, hogy más meg ne gombakészlet. Vadászidényben fo- előzze őket. Minden ismeret mellett kozottan zárják a gombatermő terü- mégis inkább a szerencsétől és a ki- leteket az erdészetek, de a szabá- tartástól függ, hogy pár dekányi lyok betartásával általában sehol sem vagy tíz-húsz kilónyi az egynapi tiltják meg az erdei gyűjtést. ■ Elment a gondnoki busz A falugondnoki buszok rendszerét szinte egyenesen Rinyabesenyő segítésére találták ki, hogy meg­oldják a mindennapi gondokat. A környék munkahelyeire lehetetlen eljárni a zsákfaluba naponta há­romszor bekanyarodó távolsági buszokkal, s a leggyorsabb jármű Rinyabesenyőn ma is kerékpár. A falugondnoki busszal csatlakoz­hatnának a 68-as út sűrű járatai­hoz, s hasznos lenne a mindenna­pos ügyintézésnél, kórházi vizsgá­latoknál, gyógyszerbeszerzéshez is. Tavaly úgy tetszett, megvalósul az álom: megnyerték a pályázatot. Az önkormányzat 729 ezer forint önrésze és a 2,6 millió forint támo­gatás épp elég lett volna egy sze­mélyszállításra is átalakítható kis­teherautóra. Időközben azonban változtak a közlekedési szabályok, s ilyen vegyes használatú járműre már nem adtak ki új engedélyt. Kisbuszból pedig a legolcsóbb is csaknem hatmillió forintba kerül, s ez éppen a duplája, mint ameny- nyi pénze akkor volt a besenyői önkormányzatnak. Elkeseredé­sükben visszautalták a pályázaton nyert támogatást, s az idén újra megpróbálták. Mivel azonban ta­valy nem éltek a lehetőséggel, ez­úttal nem kaptak újabb esélyt. ■ Iskola az erdő mélyén Rinyabesenyő egykor lakott külte­rülete, Sziágypuszta nevét már óvodás korukban megtanulják a dél-somogyi gyerekek, mikor egy- egy hétre kiköltöznek az erdő mé­lyére. A Sefag Rt nyolc éve alakítot­ta hangulatos erdei iskolává a régi erdészlakot, s ez a természeti és környezeti nevelés hagyományos helyszíneként, különleges szállás- és kirándulóhelyként egyre nép­szerűbb szerte az országban.- Gyermekcsoportok, baráti tár­saságok, kisebb-nagyobb szakmai tanfolyamok veszik igénybe az er­dei iskolát. Áprilistól októberig több száz vendég tölt itt egy-két hetet vagy néhány felejthetetlen napot - mondta Bogdán József, a Sefag Rt nagyatádi erdészetének az igazgatója. A kétcsoportos hálóhelyen, a kísérőknek fenntartott kisebb lakré­szekben és a tanteremben akár 30 vendég is elfér. A teljes komforthoz kényelmes mos­dók, hideg-meleg víz, valamint edényekkel, hűtőszekrénnyel és ebédlővel ellátott, a Haccp- követelményeknek is megfelelő melegítőkonyha is tartozik. A sziágyi erdei iskola az érintet­len erdei környezet, a játékra csá­bító hatalmas udvar és tó, a kültéri. foglalkozásokra alkalmas ámyéko- lótetős pihenő, a szalonnasütésre és bográcsozásra kialakított főző­helyek és a szabadtéri kemence miatt a legnépszerűbb. Göndöcs Rudolf kerületvezető erdész szak­mai irányításával pedig még arra is van lehetőség, hogy a tanösvényt bejárva az erdő és a Rinya melletti élővilágot éjszaka vagy hajnalban is megfigyeljék. ▲ Sefag Rt Nagyatádi Erdészet 7500 Nagyatád, Szabadság tér 9. Tel: 82/553-900, fax: 82/553-901 Versekért járnak az olvasók A beázó tető miatt csaknem egy évig ládákban álltak a községi kiskönyvtár kötetei. Most he­lyezik el őket az új polcokon, s aztán kézbe veszik az olvasók.- Hetente egyszer van nyitva a könyvtár, de nyáron egy héten két­szer is igényli a lakosság - mondta Kiss Csilla könyvtáros, napközis nevelő és hittantanár. - Öt-hatezer kötetünk van, s a felnőttek között is meglepően sokan jönnek köny­vért. Sokan szeretik a verseket, kö­zülük is Bogdán Mihályné az egyik leghűségesebb olvasónk. Az ösz- szes klasszikus költő köteteit elol­vasta, és kikölcsönzi az újakat is. A családias hangulatú kisiskolá­ba harmadikig járnak a gyerekek. Ez az év igazi hullámvölgy: ősszel csak hét tanulóval számolhatnak, pedig néhány éve a falunak még 23 iskolása volt. Negyediktől minden besenyői gyerek Lábodon tanul to­vább, de később is visszajárnak a községi könyvtárba. Kiss Csilla szerint a gyerekek többnyire a kö­telező olvasmányokat keresik, így Kiss Csilla most rendezi a régi köteteket ezeket is gyarapítani kell. A beren­dezést pályázati segítséggel felújí­tották, s beszereztek egyebek közt videolejátszót, magnót is. A me­gyei könyvtárral együttműködve folyamatosan bővítik az olvasniva­lót. Csak könyvekkel, mert a folyó­iratok, újságok előfizetésére rég­óta nem jut pénz az önkormány- zat szűkös költségvetéséből. ■ Rinyabesenyő! olvasóinkat kérdeztük! hogyan élnek, mi a gondjuk, és milyennek látják a falu jövőjét? Belenyugodtak az elzártságba, őrzik a falu Orsós Margit takarítónő: - Szeren­csés vagyok, mert az önkormány­zatnál kaptam ál­lást. Most a férjem van gyesen a két­éves kisfiúnkkal. Szobafestőt, kőmű­vest, erdei munkást helyben is találni, de hiányzik a mű­veltség. Ha más szakember is kell, Lábodra kell men­ni. Aki jól biciklizik, fél óra alatt visszatér, s van, aki 15 perc alatt lete­keri a hat-hét küométert. Vásárolni Nagyatádra érdemes bejárni, mert az itteni bolt igen drága. Amúgy jó itt lakni, lehet számítani a szomszédok­ra, összefognak a bajban. Sok gyere!# is van, és jó, hogy helyben van óvo­da meg iskola. Nem hátrány, ha vala­ki Rinyabesenyőről indul, de a fiata­loknak nem érdemes itt maradni. Szeszén Attila munkanélküli: - A gyesből, a családi pótlékból meg a munkanélküli-se­gélyből úgy 50-60 ezer forint jön ösz- sze egy hónapban. Most egy hónapig közhasznú dolgo­zó vagyok az ön- kormányzatnál. Helyben nincs munka, a bejárás meg nagyon bi­zonytalan. Állattenyésztő a szak­mám, de otthon csak baromfit tar­tunk. Szeretném, ha a három fiam­nak jobb szakmája, érettségije len­ne, és többre vinnék. Az ember egy idő után belenyugszik a sorsába, és nehéz is változtatni. Most szeret­nénk a szocpol segítségével házat venni. Van eladó, és amit kinéztünk, kicsit nagyobb lenne, mint a mosta­ni. Ott kényelmesebben elférnénk. Orsós Imre polgármester: - A falu megélhetése az erdőtől függ. A bese­nyői határban min­denfelé erdő van, de az önkormány­zatnak ebben sem­mi tulajdona nincs. Értéket hozó ön- kormányzati tulaj­don lehetne a meg­üresedett porták területe is, de ezek más földekkel együtt valahogy téesztulajdonba ke­rültek és sehogy sem sikerül vissza­szerezni. Haszon nem, csak a gond és a költség jut az önkormányzatra a sok parlagföld kezelésével. A falu fejlődésének a mozgatója lehetne a homokszentgyörgyi út is, ami a dél-somogyi településekről Pécsig 60 kilométerrel tenné rövidebbé az utat. De a 6,5 kilométernyi út­szakaszra régóta nem jut pénz. Fenyvesi József állattartó: - Né­hány bikát meg egy göbét tartok a malacaival; elbír­nék nagyobb ^gaz­dasággal is. Érde­mes lenne a föld­ből élni, meg aztán ha az ember nem dolgozik, nem is jut előbbre. Töb­ben is vagyunk itt, a faluban, akik szeretnénk gazdál­kodni, de nincs elég föld. A régi lege­lőket erdősítették, és már nem lehet visszavenni. A belterület nagy része is műveletlen, csak az önkormány­zat kaszáltatja. Pedig a rendszervál­tás idején egy soproni cég tulajdoná­ba került, de az nem igazi gazdája a földnek. Annak örülök, hogy sokat változott a falu, és ez a polgármes­ter érdeme is. Tiszta a község, rend­ben van a hivatal meg az iskola is. nyugalmát Orsós Fülöp alkalmi munkás: - Ti­zenöt éve itt lakom, megszerettem a falut. Csendes is, rendes is, de túl sok jóra nem lehet számítani. Buszjá­rat nincs, hogy el­járhatnék másho­vá dolgozni, ez is akadályozza a szegényt az előre­jutásban. Szakmám nincs, mert a szüleim nem tudtak támogatni, utó­lag a család mellett meg már nem le­het pótolni. Két kislányom van, öt- és hároméves, nehéz őket eltartani. Az erdőn adódik pár hetes alkalmi mun­ka, és segít a gombagyűjtés is. Van kertünk, és baromfit tartunk, így leg­alább jut az asztalra is; ha ezt mind meg kellene venni, ott lennénk, ahol a part szakad. Csak abban bízom, hogy a gyerekeim többre viszik. ■ ALMANACH - 16 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom