Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-09 / 185. szám

2002. Augusztus 9., Péntek 7. OLDAL Elnéptelenedett, majd újjáépült A falut először egy 1447-ből való oklevél említi Kyszenthpal néven, majd az 1536. évi adólajstrom. A XV. században a Kanizsai család birtoka volt, majd 1471-től a Himfyé, később a berzencei ura­dalomhoz tartozott. Az 1565/66. évi török adólajstromban azon­ban csak egy házzal szerepelt. 1599-ben Dersffy Ferenc lett a bir­tokosa. A hódoltság idején azon­ban elnéptelenedett a falu, még a XVIII. század eleji összeírás sem említette. 1757-ben is csak pusz­ta; akkor Szalay János volt a tulaj­donosa, később a Seger, majd a Zichy család. Az 1848-as jobbágy­felszabadítás nyolc háztartást érintett, a lakosok száma akkor mintegy kétszáz volt. 1870-ben 34 házban 212-en laktak, 1900-ban 240-en, 1941-ben 243-an éltek a faluban, tavaly 108-an, ma mind­össze 102-en. A gyerekek Porrogra járnak óvodába, Csurgóra és Porrogszentkirályra iskolába. ■ Élményt nyújtó sikerkönyvek Harmincegy olvasója van a kis bibliotékának. Jeszek István könyvtáros azt mondta: hetente kétszer tart nyitva, s itt az öt­évestől a 80 évesig minden kor­osztály képviselője megfordul. A könyvtárnak 3678 saját kötete van, a többit letétbe kapja az ellá­tószolgálattól. - Az önkormány­zatnak nincs pénze a könyvállo­mány bővítésére - mondta Jeszek István- Amíg tehettem, a fiatalok­ra gondolva nagyon sok ifjúsági regényt, kötelező olvasmányt, en­ciklopédiákat, lexikonokat rendel­tem, hogy mentesítsem a szülőket legalább ezek költségeitől. Mindenkinek ajánlja a könyvet, s maga is sokat olvas. Most éppen az atommagkutatás foglalkoztatja; a hirosimai atomtámadás 57. év­fordulója kapcsán mélyedt el ben­ne. Úgy véli; ha a családban szeret­nek olvasni a szülők, ott a gyerek is szíve­sen vesz köny­vet a kezébe, de a videó sok otthonból száműzte az olvasást.-Leginkább a bestsellere­ket viszik. A legidősebb olvasónk, a 80 éves Horváth Mihályné is a Dániellé Steel-könyveket kedveli. Manap­ság divat idegen szavakat használ­ni, de a jelentését gyakran nem ér­tik az emberek. Jönnek hozzám, s kérdezgeük, mit jelent ez vagy az. Ha én sem tudom, leveszem a polcról az idegen szavak szótárát, és kikeressük. Azt vallom: nagyon hasznos, és az egyik legnagyobb élményt nyújtó dolog a könyv. ■ Vadászház a cimboráknak A Porrogszentpál-széli dombok messze nyúló, sűrű erdőire néz ez a mutatós vadászház Vadban gazdagok a kertek végétől messze nyúló erdők, s a falu címe­rében az ezüstszarvas is bizonyít­ja a község és a vadászat évszáza­dos kapcsolatát. A faluszéli dom­bok sűrű erdejére néz egy mutatós vadászház. A kétszintes, hazai és külföldi vadászatok emlékét idéző épület baráti összejövetelek, üzleti megbeszélések színhelye.- Egy isten háta mögötti helyen szerettem volna fölépíteni a házat, hiszen aki vadászni vágyik, szíve­sebben jön ide, mint egy zajosabb helyre. Megfogott a porrogszent­páli környezet szépsége, és a tér­séghez köt a faipari vállalkozásom, valamint a gyékényesi Csokonai va­dásztársaság, amelynek második ciklusban vagyok az elnöke. A zsáktelepülésen nem dübörögnek autók, de jól megközelíthető, és megvan a kellő infrastruktúra is - mondta Penczinger László, a tulaj­donos, aki keveset tartózkodik itt, de bizonyos alkalmakkor vendé­gektől hangos a ház. - Ide jönnek szusszanni a vadászcimborák, ahogy magam is hozzájuk megyek, ha kikapcsolódásra vágyom. ▲ SZENTPÁLIAK BÜSZKESÉGE: A MŰVELŐDÉSI HÁZ. Kívül-belül felújították a kultúrház épületét; ebben alakították ki a váróval együtt az orvosi rendelőt, illetve itt kapott helyet a községi könyvtár, az ön- kormányzati helyiség meg a díszterem, valamint a fiatalok klubszobája. A megújult épület első, nagysza­bású rendezvénye a millennium évében a megye jelképének átvételekor rendezett ünnepség volt. Négy település polgármestere vette át akkor a megyezászlót és a -címert. _____________________________■ Re ménykedők a hétszergörbén Kis zsáktelepülés Porrogszentpál a „hétszer­görbe” egyik emelkedőjén. Erdő öleli körül, lakosai a kertekben málnát, szedret, uborkát termesztenek és fenyőt nevelnek. Azt mond­ták: nem félnek attól, hogy a főúttól távol eső, 102 lelkes falu kihal, mert egyre szépülnek a porták, s akad vevő az eladó házakra is. Szentpál sem kivétel a kistérséget sújtó munka- nélküliség alól. Az itt élők helyzetét nehezíti, hogy Nagykanizsa felé, amely több munkalehető­séget kínálna, mint Csurgó, nagyon rossz a közle­kedés. Göbölös Tibomé, aki reggel három felé in­dítja a családját, nem is tudott munkát vállalni.- Zajosan kezdődnek a reggelek - mondta. - A férjem a gyékényesi mezőgazdasági rt-nél dolgo­zik, hatkor kell és ébreszt valamennyiünket. Egyik gyerekünk Csurgóra jár iskolába, a másik Porrogra megy óvodába, mindegyiket a falu elejé­ig kell kísérnem, mert ott állnak meg a buszok. Mikor összeházasodtunk, töprengtünk, hogy ho­vá költözzünk, aztán maradtunk. Csendes, nyu­godt hely ez, a férjemet ide köti a munkája, és a gyerekek is ide születtek. Igaz, hogy sok az idős ember a faluban, de vannak fiatalok is. A fiatalasszony szerint sok hagyomány már nem él, de a búcsú nagy ünnep. Templomuk nincs, a falu nevezetessége a harangláb, amit 1895-1900 között építettek, s tornyában három különböző harang szólal meg. A lakosság zöme evangélikus, a többi katolikus, de pünkösd utáni vasárnap együtt tartják a búcsút; ilyenkor az el­származottak is visszatérnek.- Régen kispad volt minden ház előtt - mond­ta Lancsák Istvánná. - Ma már nincs; talán meg is szólnák azt, aki kiül,, hogy nincs neki dolga. A szomszédokhoz azért eljárunk beszélgetni... A férje kőműves, Lancsákné pedig a háztájiban dolgozik. Hatszáz négyszögöl málnása van, szed­ret és uborkát is termeszt, az Öreg-hegyen pedig fél hold lucfenyő van, az ólakban pedig rendsze­rint 50-60 hizlalni való sertés várja.- A málna nagy része elfagyott, de az idei árá­val elégedett vagyok. A fenyőre pedig már most jelentkezett vevő; előre fizetett volna, de nem ad­tuk el. Sokan kivágták a lucot, mikor nem volt ára, most meg a nemes fajtákat nem veszi a ke­reskedő - tette hozzá; talán mert arra nincs pénzük az emberek­nek...- A kis falvak jövőjét a mező- gazdaság jelenti. De ha a terme­lő nem kap hitelt és több támo­gatást, akkor mi lesz? - kérdezte Pécsi Jenő képviselő. - A kör­nyék legjobban gazdálkodó fa­luja vagyunk - tette hozzá. Az utóbbi időszak legnagyobb be­ruházása az új, Somogy- bükkösddel közös kút volt 24 millió forintért. A két falu pol­gármesterének sok utánajárása folytán valósult meg. Most a gázt vezették be, bár megoszla­nak a vélemények, hogy szük­ség van-e rá. Egyelőre én sem vezettettem be, de ez a jövő, mert hamarosan nehéz lesz a fá­hoz jutás. Már csak a szennyvíz- vezeték hiányzik, mert a sze­métszállítást is megoldottuk, négy falu közös teherautója vi­szi el a szemetet. Összetartanak a szomszéd falvak, mert csak így juthatunk előbbre. A képviselő szerint két fontos dologra volna nagy szükségük. Az egyik egy régóta dédelgetett álom, ehhez a tervek is készek és az akarat sem hiányzik, csak a megvalósulás várat magára. Egy, a falut Nemespátróval összekötő út közelebb vin­né őket Nagykanizsához, s akkor talán kevesebb volna a munkanélküli. A másik fájó pont: termál­vizet rejt a föld, de nem tudják hasznosítani. - A földek aranykorona-értéke kevés, a jövőt a termál­víz kiaknázása jelentené. Már arra is gondoltam, hogy a környékbeli fürdőknek nem tenne jót a ve- télytárs, ezért nem léphetünk előbbre. ________■ PO RROGSZENTPÁLI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! MILYENNEK LÁTJÁK A FALUJUKAT, FEJLÖPIK-E, ÉS Ml A LEGNAGYOBB GOND? Kevés busz visz a városba, nincs munkahely Füstös Ildikó gondnok: - Fejlő­dött ez a‘település, már amennyire egy kis falu fejlőd­het. Nemrégiben vezették be a gázt, van villany, víz, te­lefon, minden, ami a komforthoz kell. A lakosságnak több mint fele idős ember, öregszik ,a település, mint ahogy más falvak is. Ám amíg vannak fiatalok és azok­nak vannak terveik, addig élni fog. Itt, helyben, sajnos, nincs munka­hely, a városokba meg rossz a köz­lekedés. Csurgó felé ugyan jobb, mint Nagykanizsára, de ott keve­sebb a lehetőség. A porrogszent- páüak sem másmilyenek, mint a többi falu lakói. Úgy érzem, segítő­készek az emberek; kicsi a telepü­lés, így egymásra vagyunk utalva. Szilágyi Istvánná nyugdíjas: - Szépült a falunk, virágosládákat tettek ki az utcára. Van villany, víz, telefon, a gázt pe­dig most vezették be. Nem hiányzik semmi, talán csak a szélesebb út; ha egy nagy autó megáll a faluban, a másik alig tudja elkerülni. A pol­gármesterünk amit tud, megtesz a településért. Mivel itt nem volt munkalehetőség, sok fiatal elment, de bízom benne, hogy nem hal ki a falu. Én semmiért nem mennék el innen, 54 éve itt élek. Most már csak magam, de nem baj, csak egészség legyen. Szeretem a falut, mert csendes, tiszta, és mindenki ad a portájára. Itt nincs gyűlölkö­dés; igaz, nem is vagyunk sokan. Varga Józsefné boltvezető: - So­kat szépült Szentpál; most vezették be a gázt, és virá­gosládákat helyez­tek ki az utcákra. Elhanyagolt terü­let alig van, ki-ki rendben tartja a portáját. Tősgyö­keres szentpáli va­gyok, soha nem akartam innen elköltözni. Megter­melek mindent, városban ezt nem tudnám megtenni. Sajnos, munka­hely nincs; néhány vállalkozó van ugyan a faluban, mások eljárnak Csurgóra, Gyékényesre, én szeren­csére helyben dolgozom. Senkivel nincs bajom, itt egyébként is össze­tartanak az emberek. Több rendez­vény kellene, csak nincs, aki meg­szervezze, pedig az még közelebb hozná egymáshoz az itt élőket. Bíró Imréné képviselő: - Fejlő­dött a település: utakat javítottak, megépült az új kút, bevezették a gázt. Talán gyara­podik a lakosság is; nemrég egy holland házaspár vett házat, veszp­rémiek pedig üres telket. A fiatalok sem mennek el, együtt dolgoznak a családdal a földeken. Több mun­kalehetőség kellene, mert most hat munkanélküli van; többen Csurgó­ra járnak dolgozni. Jó volna, ha megépülne a pátrói út, hogy Nagy­kanizsával is jó legyen az összeköt­tetésünk. Tősgyökeres szentpáli vagyok, és szeretek itt élni. Két évig Balatonkeresztúron laktam, de visszajöttünk. Itt összetartóak az emberek, és nem marják egymást. Túri Jánosné varrónő: - Kis falu ez, így nincs munkalehetőség. Töb­ben Gyékényesre, Csurgóra járnak, én is ott dolgozom a varrodában. El­öregszik a falu, és nincs munkahely, ami itt tartja a fia­talokat. Rossz a buszjárat Nagyka­nizsára, pedig ott talán könnyebben kapnánk munkát. Szentpál is sokat szépült, s mindenki rendben tartja a háza táját. 26 éve jöttem ide, akkor még több volt a gyerek is. Én szép­nek találom ezt a falut, szeretem. Régebben még mondtam, hogy köl­tözzünk el, de most már nem men­nék sehova. Jól megférnek egymás­sal a szentpáliak, ellentét sincs, viszont mikor ide költöztem, még összetartóbbak voltak. ■ PORROGSZENTPÁL HIVATAL A SZOMSZÉDBAN A polgármesteri hivatal címe: 8858 Porrogszentpál, Fő út 32. Tel.: 82/709-230 A község a porrogi körjegyzőség­hez tartozik, ahol hétfőtől csütörtö­kig 7.30-tól 16 óráig várják az ügy­feleket, pénteken pedig 7.304ÓI 13.30 óráig. A polgármesternek a fogadónapja minden hónap első hétfőjén van 184ÓI 20 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 102 Ötévesnél fiatalabb: 6 6-18 éves: 12 18-55 éves: 51 55-60 éves: 9 60 évesnél idősebb: 24 MEGÉPÜLT A GÁZVEZETÉK A település önkormányzata az idén 15,4 millió forintból gazdál­kodik. Fejlesztésre 488 ezer fo­rintot szánt; ebből az összegből 300 ezer forintot fordítottak az önkormányzati épületek gázbe­kötésére és 188 ezer forintot a szociális teleház kialakítására. A körjegyzőségnek 1,1 millió forin­tot juttat az idén az önkormány­zat, a falugondnoki szolgálathoz 117 ezer, az óvoda fenntartásá­hoz 502 ezer forinttal járul hozzá. A védőnői szolgálat 50 ezer fo­rintba kerül, a szemétszállítás 40 ezer, a szociális gondozó pedig 103 ezer forinttal terheli a költ­ségvetést. A Csurgóra járó diá­kok után 280 ezer forintot fizet. EGYETLEN MUNKAADÓ A település egyetlen munkaadója az önkormányzat, két embert fog­lalkoztat. A legtöbben Csurgóra és Gyékényesre járnak dolgozni, va­lamint őstermelőként, vállalkozó­ként keresik a kenyerüket. NAGY LAJOS KIRÁLY KÚTJA A „csurgóskúti gödörben” ma is tiszta, hideg vizet ad az a forrás, ahol a hagyomány szerint Nagy Lajos király - seregével útban Ná­poly felé - megitatta a lovát. A község környékének a földrajzi ne­veihez más legendák is fűződnek. AToronyknező például onnan kapta a nevét, hogy hajdanában a török hódoltság előtt - a monda szerint - ott volt a falu tornya; leg­alábbis ezzel magyarázzák a föld­ből kiforgatott téglamaradványokat. GYAKRAN SZOMSZÉDOLNAK A falu a szomszédos, a hét­szergörbe menti településekkel nemcsak közös körjegyzőséget tart fenn, hanem a beruházások, fejlesztések többségét is együtt valósítja meg. Négy faluból van­nak tagjai a Porrog és Környéke Egészségegyesületnek, a hagyo­mányőrző Hétszergörbe egyesü­letnek, a nyugdíjasklubnak, s együttműködésüknek köszönhe­tő a szociális teleházprogram is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓK; VARGA GYÖRGY A L M A N A C H - 15 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom