Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-14 / Vasárnap Reggel, 28. szám

4 RIPORT 2002. JULIUS 14. Meghökkentő mentősmesék Vannak szomorú szakmák, ilyen a mentősöké is. Ahol ők megjelen­nek, ott általában bajt, kínt és szenvedést kell orvosolni. Ám aki azt hiszi, hogy a mentőautók személyzetével nem esnek meg humoros, furcsa, extrém helyzetek, az nagyot téved. Persze ezeket a sztorikat általában csak egymásnak mesélik. Néha azonban kivételt tesznek - mint most is -, s így kiderül, hogy a mentős, ha kell, akár szexuális tanácsokat is nyújt, de egyszer már megmentették Lenint is... | „Az embernek nem kell bolondnak lennie, hogy itt dol­gozzon, de az mindenesetre segít.”. Ez az öniróniától sem mentes felirat Budapesten, a Ró­bert Károly körúti mentőállomás garázsirodájában található, és sok mindent elárul eme hivatás gya­korlóiról. Ha néha van egy kis ide­jük dumálni, mindig a furcsa, vagy épp humoros sztorik felé ka­nyarodik a szó.- Vannak alaptörténetek, ame­lyekről már senki sem tudja, hogy mi­Olykor előfordul, hogy egy mentős a távolból többre megy, mint egy orvos, aki a hely­színen tartózko­dik. Juszt László a tanyáján elcsú­szott, hanyatt esett, s borzasz­tóan fájni kezdett a mellkasa. Elő­ször nem akart or­voshoz menni, ám amikor este lefeküdni sem tu­dott, úgy döntött, a fővárosban kivizsgáltatja magát.- Autóba ültünk, s menet köz­ben felhívtam dr. Andics Lászlót, az Országos Mentőszolgálat ve­zetőjét, akihez régi barátság fűz - emlékezett vissza Juszt. - Részletesen elmondtam, hol fáj, mint fáj, s ő eme „távvizsgálat” eredményeként közölte, hogy a hatodik és a hetedik, vagy a hete­tmmtmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmm kor és kivel estek meg, ám ennek ellenére mindenki meséli - mond­ja Cserkuti Csaba állomásvezető mentőtiszt. - Ilyen például a hűtő­szekrényes sztori. Egyszer egy családnak elromlott a jégszekré­nye, mire a férj - aki egyedül volt otthon - kihívta a szerelőt. A mes­ter meg is érkezett, s azonmód derékig bebújt a hűtőszekrénybe, hogy megjavítsa azt. A férj köz­ben valamiért átszaladt a szom­szédba, s közben megérkezett a feleség. 0 csak egy férfihátsót látott a dik és a nyolcadik bordám valószínű­leg eltörött. Ámde Juszttal a rendelőben a rönt­genvizsgálat után közölték: szó sincs törésről, mindösz- sze zúzódásai van­nak. Kapott fájda­lomcsillapítót, s ha­zaengedték.- Másnap egy baráti összejövete­len hirtelen köhögni kezdtem, s ezzel egyidejűleg az előző napi fájdalom ötszöröse tört rám - mondta Juszt. - Visszamentünk a rendelőbe, s kiderült, hogy Andics Lászlónak volt igaza: va­lóban eltört a bordám, csak ad­dig nem mozdult el, amíg köhög­ni nem kezdtem. Egy mentős pontosabb diagnózist adott ne­kem a távolból, mint egy teljes orvoscsapat röntgengépestől... hűtőből kikandikálni, s mivel azt hitte, hogy az ura az, hát hmm... egy intim helyen megmarkolta. Szegény szerelő felkapta a fejét, s úgy bevágta, hogy azonnal el­ájult. A nő megijedt, látta már, hogy tévedés történt, hívta a mentőket, ők hordágyra is tet­ték a mestert, ám amikor meg­hallották, hogy mi okozta a bal­esetet, úgy elkezdtek nevetni, hogy leejtették a pácienst, aki­nek aztán a karja is eltörött... Emlegetik a mentősök azt az esetet is, amikor egy szobafestő azzal hívta fel őket, hogy a szem­közti ház egyik lakásában akasz­tott ember lóg. A kocsi kivonult, felrohantak, majd leültek a földre röhögni: az „akasztott ember” ugyanis egy életnagyságú Lenin- poszter volt... A részegekkel van a legtöbb baj. Nemrégiben az Árpád hídi metrólejárónál egy egyetemista élesztgetett egy élettelen férfit.- Masszírozta a földön fekvő mellkasát, amikor megérkeztünk - emlékezik vissza Cser Gyula mentőkocsi-vezető, ma már ga­rázsmester. - Váltig állította, hogy a pasas nem lélegzik, keringése sincs. Mi viszont láttuk az eszmé­letlen férfi zsebéből kikandikáló vodkásüveget... A „mentősélesz- tést” alkalmaztuk, az illető mell­kasán hüvelykujjal erősen meg­nyomtuk a szegycsontot. Mivel ez borzasztóan fáj, az, aki kicsit is magánál van, erre reagál. Nem volt ez másként az Árpád hídnál sem: a „halottunk” azonnal fel­ugrott és elszaladt, akár a nyúl. A mentők néha nemcsak testi, hanem lelki elsősegélyt is nyújta­nak. Cserkuti Csabát egyszer az­zal hívták ki, hogy egy lány rosz- szul lett a munkahelyén.- Szédült, remegett, ám amikor kikérdeztük, nem akarta elárulni az okát. Aztán nekem négyszem­közt bevallotta, hogy a barátja ka­„Az embernek nem kell bolondnak lennie, hogy itt dolgozzon, de az mindenesetre segít.” tona, de van egy másik fiú is, aki ajánlatot tett neki. Szegénykém­nek hiányzott az, intim együttlét, de hűtlen sem akart lenni, s ezért lett rosszul. Azt tanácsoltam, hogy engedjen a csábításnak, csak a kedvese meg ne tudja. Eb­ben maradtunk, utána hozzá már nem hívtak ki többször... Az öngyilkosok is sok mun­kát adnak a mentősöknek, ám néha előfordul, hogy némelyi­küknél a tragédia az ellenkező végletbe csap át. Mint annál a fiatal lánynál, aki a munkahe­lyén akart végezni magával. Fel­állt egy vízzel teli hordó kávájá­ra, kötelet vetett egy kampóra, leöntötte magát benzinnel, majd gyufát gyújtott, és lelépett. Nyil­ván úgy gondolta, hogy így dup­lán esélyes a halálra - ám nem számolt azzal, hogy a kötél elég. A lány beleesett a hordó vízbe, ami a legjobb volt, ami történhe­tett, ugyanis égési sérüléseknél a legfontosabb a gyors hűtés...- A téves riasztások mindig bosszantóak, ám megkönnyebbü­lést is jelent, hogy nincs komoly baj - állítja Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője. - Egyszer azért riasztották a rohamkocsit, mert az egyik budapesti szállodában egy vendéget torkon szúrtak. Rohan­tak a kollégák, a londinerek csak néztek, hogy mire ez a felhajtás. Kiderült: kis nyelvi félreértésről volt szó. Nem torkon szúrták a kedves vendéget, hanem csak egy picit szúrt a torka... Nemere István regényíró kar­rierje kezdetén egy időben mentő­ápolóként is dolgozott.- Egy páciens úgy döntött, hogy felakasztja magát, még­hozzá nem is akárhová, hanem a házuk tetejéről kiálló gerendá­ra. Végre is hajtotta a tettét, ám a szomszédok meglátták, s ro­hantak, hogy segítsenek rajta. Minket azonban nem fulladás miatt hívtak, még csak a nyaka sem sérült meg. Az történt ugyanis, hogy a segítőkész bará­tok levágták a szerencsétlent a kötélről, de annyi eszük már nem volt, hogy megfogják. így a pasas egyemeletnyit zuhant. Ránk azért volt szükség, mert a férfinak az életmentők miatt el­törött a karja... D. T. Árulkodó sztárfirkák Firkálni szinte mindenki szokott. Hosszú értekezletek alatt a jegyzettömbbe, a presszóban a számla hátuljára, iskolai előadások alatt, és néha csak úgy, kedvtelésből, szinte nem is figyelve a vonalakra. A firkáknak aztán általában az a sorsuk, hogy eldobják őket, megsemmisülnek, hiszen igazából nem szólnak semmiről, időmúlató pótcselekvés termékeinek tekintik őket. Holott a firkák fontos dokumen­tumok: rajzolójuk személyiségéről, világnézetéről, pillanat­nyi lelkiállapotáról adnak fontos információkat. Feuer Mária pszichopedagógus húsz évig gyűjtötte azokat a fir­kákat, amelyek alapján nemrégiben az Akadémia Kiadónál megjelentette A firka lélektana című könyvét. Állítja: a fir­kák legalább annyit elárulnak készítőjükről, mint az írás, s hogy ezt bizonyítsa, vállalta, hogy játékos formában kielemzi két, általa nem ismert híres személyiség firkáit, így most olvasóink is megtudhatják, miről árulkodik Détár Enikő és Bárdos András notesza. kisebb jel árnyalhatja az ille­tőről kialakult képet.- Persze a firkákban meg­jelenhetnek a jellemtől, a sze­mélyiségtől független ténye­zők is - mondta Feuer Mária. - Hiszen az, hogy hol bicsak- lik meg a rajz, vagy hol lesz elnagyolt, nagyban függhet a firkálás körülményeitől is. Éppen ezért szoktam monda­ni, hogy a firka mindig csak egy pillanatkép. Az olvasható ki belőle, amilyen állapotban a firkáló az adott helyzetben volt. A személyiség dinami­kájának megismeréséhez en­nél tehát több kell. Számom­A leggyakrabban ismétlődő firkám sok-sok írott kis I be^l ■ Bármily furcsán is hang­zik, igaz: a firkának idáig nem volt Magyarországon is fellelhető, kötetbe foglalt szakirodalma. Feuer Mária ugyan régebben foglalkozott a gyermekrajzok fejlődés- lélektanával, illetve ezek pszichológiai vonatkozásai­val, ám a gyermekrajzok mö­götti mélyebb jelentéstartal­mat egészen másképp, más szempontok alapján kell ér­Precíz, az otthonát szerető és ápolgató ember rajza. Kis dolgok­nak is tud örülni... telmezni, mint egy kiforrott személyiség firkáit.- Minden, amit papírra vetünk, az kommunikáció - állítja a kötet szerzője. - Ez alól a firkák sem jelentenek kivételt. Öntudatlan, árulko­dó jelek ezek, akárcsak a mi­mika: a gazdájuk nincs is igazából tudatában annak, hogy elárult magáról vala­mit. Jelképes üzenetek ezek, információk a pszichikum mélyebb rétegeiből. A firkák elemzése során megkülönböztethetők általá­nos és egyéni részletek. Ha például valaki rendszeresen kockát rajzol, akkor nagyvo­nalakban tudható, hogy ki­forrott személyiségű, kreatív emberről van szó, aki sokat dolgozik azon, hogy megis­merje és megértse önmagát. Ám ezen túlmenően fonto­sak lehetnek még az apró részletek: a vonalak vastag­sága, sűrűsége, a vonalveze­tés lendülete és még számos Szeret játszani. Képes arra, hogy melegséget és fényt vigyen annak az életébe, aki vonzódik hozzá ra az igazi kincsesbánya az, ha valaki egy régóta vezetett „firkálós” noteszát mutatja meg: Tettenérhetők bizonyos lelki folyamatok, fejlődés­lélektani momentumok. S hogy miképp, mi alap­A rajzoló fokozottan törekszik a biztonságra, számára óriási érték a stabilitás és a hűség ján lehet valakinek a firkáit elemezni? Nos, a pszicho­pedagógus szerint sohasem maga a firka a kündulópont, hanem a rajzoló személy.- Húsz éve gyűjtöm a kü­lönböző firkákat, s ez idő alatt igyekeztem mindig a firkáló ismert személyiség- jegyeit párosítani a jellemző formákkal, ábrákkal. Elő­ször mindig az embert vizs­gáltam, s csak utána a firká­it. Visszafelé gondolkodtam. Hogy érthető legyen, marad­junk a kockapéldánál: meg­figyeltem, hogy a kreatív emberek sokszor rajzolnak kockát. Ebből tehát az követ­kezett, hogy aki kockát raj­zol, az általában kreatív, ki­forrott személyiségű ember. Valamennyi firka értelmezé­se során ezt a módszert kö­vettem. Feuer Mária úgy véli, a firkák nyomán kibontako­zó jellemrajzot leginkább az önismeret fejlesztése, az énkép feltérképezése során lehet jól hasznosítani. Détár Enikő: tű egymásba öltve, ami úgy néz ki, mint egy vízszintes spirál. Olykor e, többször is átírom. Ezenkívül gyakran rajzolok női ruhákat is, de mindig fej nélkül. A szabálytalan kocka forma is előfordul a firkáim között, a fel­jegyzett időpontoknál pedig a percek számjegyei köré négyzetet szok­tam rajzolni. Gyakori még a téglalap is, befelé görbülő vonalakkal. Feuer Mária: - Feltehetően egy agilis, lendületes nőről van szó, aki a nőiességét és a férfias tulajdonságait megpróbálja szintézisbe hozni. Pontosan tudja, hogy sok minden árulkodik férfias attitűdjéről, s bár próbál­ja titkolni, ez mégis olykor átleng női mivoltán. Precíz, utál késni, viszont hajlamos az agresszióra. Tud relaxálni, képes megtervezetten is pihenni. Nem kedveli a szabályozottságot, ám az élet erre folyton rákényszeríti. Olyan ember ő, aki meg­próbál megfelelni az elvárásoknak, de sohasem adja fel önmagát. Bárdos András: - Nagyjából 12-13 éves korom óta, ha csak papír kerül elém, először mindig azt firkantom rá, hogy „Törő”. Nagy ra­jongója vagyok ugyanis az Újpest focicsapatának, illetve legendás csatáruknak, Törőcsik Andrásnak. S bár Törő már húsz éve nem ját­szik, még mindig az ő nevét firkálgatom. A másik jellemző firka a margaréta: egy kör, rajta sok félkörrel, majd ezeket a félkör „szir­mokat" is újabb félkörökkel zárom le. Többet nem árulok el, attól tartok, már így is túl sok, rám nézve terhelő információt adtam... Feuer Mária: - A margaréta a férfiprincípium elsődleges jelképe. Aki ezt rajzolja, olyan ember lehet, aki állandóan finomítgatja a személyiségét, szeretne magáról minél előnyösebb képet kialakítani. Kiegyensúlyozott személyről van szó, aki szíve­sen vállalja a társaság középpontja szerepét, pozitív formában törekszik arra, hogy ha valahol megjelenik, „fényt árasszon” maga körül. Ami pedig a „Törő” nevet ille­ti: ez szerintem nem csak a foci iránti rajongás számlájára írható. Lehet ennek egy fedettebb, asszociatív jelentése is, ami egy, a dolgokat részeire bontó, vizsgálódó emberről árulkodik. Ez az illető nagyon jól együttműködik másokkal, nem áll tőle messze a csapatmunka, s nagyon fontosnak tartja a látványosságot. Ez szerinte korántsem ön­célú.- Sokan azokat a rajzokat is megnézik, illetve azokat a magyarázatokat is elolvas­sák, amelyek rájuk nem is jellemzőek. Ez pedig segíthet abban, hogy az életük bizo­nyos szakaszait, jelenségeit más szemmel nézzék.- A firkák elemzésében még rengeteg lehetőség van- állítja dr. Agárdi Tamás, a Grafológiai Intézet elnöke, klinikai szakpszichológus.- A rajz és az írás ugyanis valamiféle struktúrába ren­dezhető, egy betű leírásá­nak vannak alapvető szabá­lyai. Ám a firkák között vannak amorf alakzatok is, amelyeknek a jelentése még kibontásra vár. - S hogy miképp néz ki a firka­elemzés a gyakorlatban? Megkértünk két ismert sze­mélyiséget, hogy árulják el, miket szoktak szabad idejük­ben rajzolgatni. Érdekesség, hogy Feuer Mária úgy mon­dott ezekről a firkákról véle­ményt, hogy nem tudta, kik­ről van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom