Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 3 8 2002. Július 1., Hétfő ZAMÁRDI HIVATAL HÁROM NAP A polgármesteri hivatal címe: 8621 Zamárdi, Szabadság tér 4. Tel.: 84/348-400, fax: 349-147. E-mail: zamardi@somogy.hu Ügyfélfogadás hetente három­szor: hétfőn 13-16, szerdán 8-16, pénteken 8-12 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 2392 18 évesnél fiatalabb: 460 19-55 éves: 1230 55-60 éves: 170 60 évesnél idősebb: 532 FEJLESZTÉSRE 80 MILLIÓ Az önkormányzat idei költségve­tésében 480 millió forint bevé­telt és kiadást tervezett. Az intéz­mények működésére 380 millió forintot szán, valamint a stran­dok, közterületek fenntartása is ide sorolandó. Fejlesztésre 80 millió forintot irányoztak elő. Az intézményi beruházásokon túl ki­kötőt, utat, járdát, vizesblokkot építenek és rendezési tervet ké­szíttetnek. Szociális kiadásra - segélyekre, kiegészítő családi pótlékra stb. - nyolcmillió forin­tot költenek, s egyetlen rászoru­ló sem marad ki ebből a körből, A NAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb dolgozót az önkor­mányzat foglalkoztatja: 120-ata polgármesteri hivatalban, az is­kolában, óvodában, a tourin- form-irodában, a közösségi ház­ban, a családsegítő szolgálatnál és a gamesznál. A Sziko Bt is több helybélinek ad munkát, s a Friesz-gumijavitó, a boltok, szál­lodák, vendéglők is. Az utóbbiak többsége csak a nyáron üzemel. TÖBB CIVIL SZERVEZET Több civil szervezet munkálkodik a faluért. Ezek: a Nők a Balato­nért helyi csoportja, Egyesület Zamárdiért, Zamárdi Baráti Kör, galambász- és polgári egyesület, . Polgári Asztaltársaság, Vizimen- tő- és Vitorlásegyesület, a Máltai Szeretetszolgálat csoportja, Vö­röskereszt-szervezet, hegyköz­ség, Német Ingatlantulajdonosok Egyesülete, SOS-aiapítvány, Pető­fi Sportegyesület, Versbaráfok Kö­re, nyugdíjasklub, Fonó énekkar, néptáncegyüttes, polgárőrség. PANZIÓK, IRODÁK Tíz helyi utazási iroda, 25 panzió és csaknem száz kisebb vendég­látóegység szerepel a tourinform- íroda nyilvántartásában. Zamár- dié a Balaton déli partjának leg­hosszabb szabadstrandja. A köz­ségben egyebek között mini had­történeti múzeum is látogatható. KÉT TESTVÉRTELEPÜLÉS Többévi kapcsolat után tavaly tették hivatalossá a község együttműködését az erdélyi Magyarzsákod-Székelyvéckével és a németországi Malschsal. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA) FÓNAI IMRE, KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓK: GÁTI KORNÉL ZAMÁRDI BÜSZKESÉGE: A TÁJHÁZ. Az épületet 1847-ben Friesz Benedek készítette, ebben egy tisz­taszoba, konyha és egy hátsó szoba van, ahová csak a tornácról lehet bemenni. Tehén- és lóistálló is ta­lálható az udvarán. A Balaton környéki parasztházak stílusában épült tájházat 1977. október 2-án avatták. A paraszti életmód kellékei mellett régi zamárdi fotók is láthatók az épületben, az udvarára pedig kemen­cét is építettek. Az épületet a község civil szervezetei közül rendszeresen a Családi Kör veszi igénybe. ■ A jövő még nem kezdődött el Ha végre lezárul a jogvita Szántóddal és vilá­gossá válnak a község közigazgatási határai, akkor kezdődhet Zamárdi jövője, feltehetőleg jövőre - vélekedett Kiss Jenőné polgármester. A határvitában akár már az idén jogerős bírósági ítélet születhet - erre számít Kiss Jenőné. - Jelen­tősen megnehezíti a munkánkat, hogy perfel­jegyzés alatt levő önkormányzati területre nem adnak építési engedélyt - magyarázta a zamárdi polgármester. - Az önrészt félretettük például a község közepén álló Magyar-ház felújítására, de nem tudunk pályázni a perfeljegyzés miatt; pe­dig égetően szükség lenne rá, hogy a számos he­lyi civil szervezet ott leljen otthonra. Ha a határ­vita lezárul, csak akkor válik el: mekkora terüle­ten tervezhetünk fejlesztéseket. Ennek ellenére el kell készíttetnünk a település rendezési tervét egészen a rév vonaláig, s majd meglátjuk, kinek ad igazat a bíróság. Reményeink szerint nekünk, s akkor egyes, most a szántódiak által „bitorolt” terület is visszakerül Zamárdihoz. Pályázati segítséggel több beruházás, fejlesztés valósult meg az utóbbi időben. Tízmillió forintot költött az ön- kormányzat a strandok meder­kotrására, s két új vizesblokkot is készíttetett, felerészt pályáza­ti támogatással fövenystrandot alakítottak ki, s elkészült a Bács­kai utcai kikötő. Aszfaltsző­nyeggel látták el az Arany János utcát, járdát építettek a Rózsa utcában. Valamennyi felsorolt beruházás strandközeli terüle­tet érintett, ezúttal tehát ezen a téren az önkor­mányzat a Balaton-partot részesítette előnyben. Az ősszel korszerűsítik a közvilágítást az egész faluban, s átépítik a 70-es út Széplak alsói csomópontját. Itt is ugyanolyan lámpás kereszte­ződés lesz, mint felsőn, s bár a megyei közútke­zelő kht az út gazdája, az önkormányzat is hoz­zájárul a költségekhez. Készül a Jegenye tér tel­jes átépítésének a terve. A falubelieknek az a kí­vánsága, hogy itt alakítsák ki a település alköz- pontját. ______________________ ____ ■ Ar anykönyvet írt a díszpolgár Huszonhat évig az iskola igazga­tója volt Friesz Kázmér, a község díszpolgára, s egyben az 53 tagú Egyesület Zamárdiért vezetője, honismereti szakkört vezet és helytörténeti kutatásokat végez.- Harminchat évesen, 1965-ben lettem igazgató - emlékezett. - Az iskola a tornatermet leszámítva az időben nyerte el mostani formá­ját. A falu ötvenévesnél fiatalabb lakóinak nagy része az én kezem alatt nőtt fel, s ez tagadhatatlanul jó érzés. Mindig elsőként mentem az iskolába s utolsóként jöttem el. A tízéves Egyesület Zamárdiért vezetője elmondta, szeretnék fel­újítani a Magyar-házat, ott könyv­tárt alakítanának ki s helyiségeket a civileknek. A „Gondozott, virágos porta” mozgalomban is részt vesz­nek, s a falu tavaszi nagytakarításá­ban is. Az egyesület azokat tömö­ríti, akik a település szépítése, fej­lesztése érdekében munkálkodnak.- Megkezdtük a Szamárkő kö­rül a parkosítást - mondta Friesz Kázmér. - A 4,5 hektár mintegy harmadát alakítottuk át társadal­mi munkában. A helytörténeti ku­tatások is sok időmet lekötik. Har­mincévi munkám eredménye a 400 oldalas Zamárdi című kötet, ez köz­ségtörténeti tanulmányokat közöL Ebben Bor Ferenc, Novák András és Pillér Dezső volt a segítségére.- A népszokásokat foglaltam össze a Kézfogótól a keresztelőig­ben; ennek so­rán fölleltem őseim egyik 1788-as házas­sági szerződé­sét is - mondta Friesz Kázmér. Két éve írtam a Temetők, te­metkezési szo­kások Zamár- diban című munkám, s elkészítettem az I. és a II. világháborúban elesett hősök aranykönyvét is. Kutatásaimról egyébként negyedévente beszá­molok a honismereti szakkörben. A következő munkám a község társadalmi rétegződése lesz. __ ■ Tá blák a plakátháború ellen Tíz új, zárható információs táblát raknak ki hamarosan a zamárdi közterületekre. - Azért készíttet­tük ezeket, hogy szűnjön meg az elszabadult plakátháború - mond­ta Nagyné Horváth Klára, a tourin- form-iroda vezetője. - Most ugyan­is az győz, aki utoljára ragaszt. A napokban jelenik meg a nyá­ri zamárdi rendezvényeket ösz- szegző programfüzet. A Zamárdit bemutató tóadványt tavasszal ad­ták ki, ám olyan népszerű lett, hogy már az utánnyomását kell megrendelni. Nagyné Horváth Klára szerint újabb tízezer pél­dányt készítenek belőle, s a jövő tavasszal frissítik föl az adatokat. Kiállítás is látható most a nyá­ri szezonban a Kossuth utcai, tourinform-iroda udvarán. Őri Tóth István balatoni fotótárlatát tekinthetik meg az érdeklődők augusztus végéig. _______ a Ús zásoktatás Az egész évben üzemelő Hotel Família zamárdi egyik legpatiná­sabb pihenőhelye, ahol állándó kedvezményekkel várják a vendé­geiket. Nemcsak ennek köszön­heti népszerűségét, hanem a szol­gáltatásainak is: uszoda, szauna, szolárium, kondicionálóterem, te­niszpályák, masszázs, fodrász, kozmetika áll a pihenők rendelke­zésére, sőt egészség-, szépség- és fogyókúrás programok is.- A jövőben üdülési csekkel is a Famíliában lehet hozzánk jönni - ígérte Nagy Jánosné, a hotel vezetője. - Cso­portokat is fogadunk, hiszen mintegy száz résztvevős konfe­renciák, vásárok és kiállítások megtartására is alkalmas az épü­letünk. A zamárdi fiatalok szóra­koztatását a hétvégi diszkó szol­gálja, de a helyi iskolások - csak­úgy, mint a földváriak - a hotel medencéjében tanulják az úszás alapjait. Más környékbeli iskolá­kat is szívesen látunk. a A község kőhegyi értékei A borfogyasztás és a kultúra egymásra talált a kőhegyi Szent Kristóf borházban; borpince, pincegaléria, borkert, fazekaskiállítás, régi képek tárlata - mind egy helyen található. Bacsa András pincészete a borút minősített állomása Zamárdi fazekas, Hekeli Lívia mutatja be alkotá­sait, s a régi Zamárdi is megelevenedik a repro­dukciós képeken. Ez utóbbit Őri Tóth István, a zamárdi nyári fa- faragó-szimpozion szer­vezője állította össze. Bacsa András tulajdonos elmondta: igyekeznek összekötni a borfogyasz­tást és a kultúrát.- A mienk az egyetlen hely a településen, illetve a környéken, ahol minőségi borok termelésé­vel, palackozásával és forgalma­zásával foglalkoznak - mondta Bacsa András, és azt is hozzátet­te: ez a pincészet a borút egyik minősített állomása. - A borá­szatban a felső kategóriát tűztük ki célul, csakúgy, mint a vendég­látásban. A nagybetűs borkultú­rát szeretnénk szolgálni. Pincesori összefogás A kulturális értékek mellett a helyi ételek is elsőbbséget élvez­nek, ez is bizonyítja, hogy van mit kínálni az ide érkező vendégek­nek. Csak zamárdi alapanyagok­ból és helyben készített ételeket szolgálnak föl Az egyik érdekes­ség a biokecskesajt, ez háromféle ízesítésben is fogyasztható. Hét és fél hektárnyi saját területünk van, s további másfél hektárt bériünk és jelenleg ötfajta - zöld veltelini, olaszrizling, irsai, királyleányka és kék­frankos- palackozott borral vagyunk jelen a piacon - mondta a tulajdonos. - Jövőre, a chardonnayvel bővül a kínálat, és vörösbor- szőlő-fajtákat is sze­retnénk még telepí­teni, ezekből ugyan­is kevés van a tele- pülésen. ■ Az alsó pincesoron több régi, nádfedeles műem­lék pince is van. Ennek fél kilométeres körzeté­ben találhatók Zamárdi kulturális értékei: a táj- ház, a Szamárkő, a tengeri akvárium, a Kis-er- dö a védett növényeivel, emellett kerékpár- és gyafogostúrautak is vannak ama. Az ott élők ezért egyfajta kis „régió" kialakítását tervezik kö­zös reklámtevékenységgel, hogy felhívják rá a vendégek figyelmét: van más is, mint a strand. Zamárdi olvasóinkat kérdeztük; mire volna szükség elsősorban a nagy távlati cél elérése, a várossá válás érdekében? Leginkább a lakosság összefogását hiányolják Csutak Sándor, a helyi Petőfi sportegyesület elnöke: - Mindenek­előtt vállalkozó szellemű képvise­lő-testületre van szükség; valamer­re el kell indulni a fejlődési irányt ki­jelölve. Nagyok a ki nem aknázott le­hetőségek. Befek­tetőket kell a faluba csábítani azok­ra a területekre, amiket eddig nem sikerült hasznosítani. Ilyen például az az ingatlan, ahol egykor a Dajka­villa állt. A Jegenye téren is akad­nak szabad területek. Munkahelye­ket teremthetnének az új, betelepü­lő vállalkozások, és ez fejlődést in­díthat el. Kívánom, hogy a követke­ző képviselő-testület olyan sikeres legyen, mint a megyei bajnokságot most megnyerő futballcsapatunk. Hauszmann János vendéglátós vállalkozó: - A várossá válás nem rossz elképzelés, de végre neki kel­lene látni az ala­pok megteremté­sének. Zamárdié a déli part leghosz- szabb, három kilo- méteres szabad­strandja. Jó volna ide összpontosítani az erőket; par­kosításra, a zöldterületek karbantar­tására, lídósításra gondolok, hogy büszkék lehessünk rá. Építeni lehet­ne a német ingatlantulajdonosok egyesületének tagjaira, összefoghat­nánk velük. Ez az összefogás hiány­zik a falubeliekből S nagyon fontos, hogy lezáruljon az évek óta húzódó jogvita Szántóddal Jó példáért nem kell messzire menni a várossá vá­lás érdekében, csak Földvárig. Csákovics Gyula vállalkozó: - Zamárdi jövőjének záloga az össze­fogás. Ez sajnos, hiányzik. Nagyon jók a falu adottsá­gai, ezek többre hi­vatottá teszik, mint amennyit most fel tud mutatni. Fon­tosnak tartom, hogy a település különálló részei - Zamárdi felső és a Széplak alsói rész - sokkal inkább szerves egységet mutassanak a tele­püléssel, mint eddig tették. Emellett nemcsak szezonokban, hanem hosszú távon kell gondolkodnunk, terveznünk. Ez mind a vállalkozók­ra, mind a település vezetésére érvé­nyes kell legyen. Erősíteni kell a kö­tődést a helybeliekben, hogy a tele­pülésüket ne csak a lakhelyüknek tekintsék, hanem otthonuknak is. Egyed Zoltán Attila építész: - Te­lepülésfejlesztési programot kellene elindítani Zamár- diban, s ennek so­rán szabadstran­dok épülhetnének, valamint játszótér, sportpálya, park. A központ fejlesz­tését is meg kell kezdeni 12 év után, ez a templomtól a partig húzó­dó tengelyt jelenti. A környezetvé­delmet is kiemelten kell kezelnünk, járdákat építenénk, és a külterületek tisztán tartására is nagyobb figyel­met kell fordítani. A turistaútjainkat is tovább kellene’ fejleszteni, több irányba elvinni. Fontos volna a tele­pülés vezetése és a lakosság közti párbeszéd javítása. Az itt lakókat jobban be kellene vonni minden őket érintő kérdés megvitatásába. Szabó Melinda gazdasági ügyinté­ző: - Kevés a szórakozási lehetőség helyben a fiatalok­nak, ezt a testvé­rem példájából is látom. A diszkók eltűntek Zamár- diból, ezért most a fiatalok Siófokra és Balatonföldvárra kénytelenek utaz­ni, hogy színvonalas zenés szórako­zóhelyet találjanak. Én ugyan több­re tartok egy baráti beszélgetést, de sokan vannak, akik máshogyan képzelik a kikapcsolódásukat. Sze­rencsére egyre több a fiatal a falu­ban; a letelepedésüket, Zamárdiban maradásukat, úgy érzem, megfele­lően segíti a helyi önkormányzat. Én a születésem óta itt lakom, bár a tanulmányaim Székesfehérvárhoz kötöttek, jó volt visszatérni. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom