Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-29 / 175. szám

2002. Július 29., Hétfő A L M A N A C H 1 0 1 7. OLDAL MÁN bontó Kerekiben Öt kamionbontó is van az ország­ban, de csak a Bock és Sas Kft az, amely egyetlen típussal, a MÁN kamionokkal foglalkozik. Ezek­hez a járművekhez itt minden al­katrész beszerezhető. Ennek, il­letve kedvező áraiknak is köszön­hető, hogy már nemcsak belföld­ről, hanem a környező országok­ból - Romániából, Ukrajnából, Szlovéniából - is fölkeresik.- Mi egy német-magyar cég va­gyunk, Németországból szinte hi­bátlan műszaki állapotú járművek érkeznek hozzánk, ezeket aztán elbontjuk - mondta Sas Attila ügy­vezető. - Szétszerelés előtt alapo­san átvizsgáljuk a járműveket, és a fődarabokra akár három hónapos szavatosságot is vállalunk. A kö­zeljövőben továbbfejlesztjük az üzletet, szeretnénk foglalkozni a kamionok javításával is. A hét dolgozót foglalkoztató cég hét éve költözött a település­re, s azóta folyamatosan fejlődik. Öt éve kezdték meg egy csaknem 2,5 hektáros telep építését, ott mintegy 3000 négyzetméteres raktárépületet és 1000 négyzetmé­teres műhelyt, valamint irodákat és egyéb helyiségeket is kialakíta­nak. A céljuk egy színvonalas ha­szonjárműcentrum létrehozása. BOCK ÉS SAS KFT Kereki 8616, Petőfi út 2. Telefon: 06(84)365-028, fax: 06(84)365-344 a Uralják a ralisportot is Gumiszerelő autójukkal bárhová ki tudnak szállni, ahol baj van Tizennégy évvel ezelőtt, 1988-ban alakult meg az Agrogumi, a hato­dik bejegyzett kft- ként Somogy me­gyében. Az akkor mindössze négy dolgozót alkalma­zó cég azóta hatal­mas fejlődésen ment át. Ma már csaknem ötven szakembert foglal­koztat, Kereki köz­pontján kívül a fő­városban és Érden is van telephelye, Pápán, Zalaeger­szegen, Pécsen és Kecskeméten pedig leányvállalata működik.- Gumiabroncs kis- és nagyke­reskedelmével foglalkozunk. Ezen belül a Michelin termékeit kínál­juk, valamint kizárólagos magyar- országi forgalmazói és importőrei vagyunk a Yokohama gumiab­roncsoknak is - mondta Búzás Já­nos, a cég vezetője. - Emellett acél- és könnyűfém keréktárcsák­kal is foglalkozunk. Minden szol­gáltatást biztosítani tudunk, ami a gumiabroncsokkal kapcsolatos, a kerékpártól a nagy földmunkagé­pekig bezárólag. Az interneten is megtalálhatóak a cég ajánlatai, így azon is leadhatják megrendelései­ket a vevők a saját vevőkódjukkal és jelszavukkal. Kereki életére is nagy hatással van a kft, hiszen a legnagyobb adófizető a településen. Mint meg­tudtuk, évente mintegy 4,5 millió forint bevételhez jut általa a köz­ség, s ez a költségvetésnek jelen­tős bevételi hányada. A dolgozók munkakörülményeire fokozottan figyelnek a cégnél, s napi egyszeri meleg étkezést térítésmentesen biztosítanak nekik. Mint Búzás Já­nos elmondta, az éves bérköltsé­gük a járulékokkal együtt 135 mil­lió forint. Emellett egy alapítványt támogatnak, és a ralisportban is megvetették a lábukat.- Kiemelt támogatói vagyunk a Magyar Nemzeti Autósport-szö­vetségnek - mondta Búzás János, s hozzátette: az általuk szponzo­rált versenyző, Aschembrenner György az „N” géposztály abszo­lút első helyén végzett az előző év­ben, és az abszolút értékelésben a negyedik legjobb. - Négy éve kezdtük támogatni a motorspor­tot, a Nemzeti Bajnokság másod- osztálya, melyet Yokohama-baj- nokságként írnak ki, gyakorlatilag kizárólag a mi abroncsainkon fut, azóta a rali-abroncspiac ötven szá­zalékát mi uraljuk a Yokohama gu­miabroncsainkkal. A rali másod- osztályt hivatalosan Yokohama- bajnokságnak nevezik. A legújabb kezdeményezésük a Point S magyarországi hálózatának a létrehozása, hogy a multinacio­nális cégekkel szemben is fokozot­tan védve legyenek a kisebb cégek, vállalkozások. Ez a hálózat ugyan­is minden gyártótól független, önálló gyorsszervizhálózat, amely Európában több mint nyolcszáz, Magyarországon egyelőre huszon­öt helyen vehető igénybe, de las­san nálunk is országos lefe- dettségű hálózattá növi ki magát. A vásárlók azonos áron egysége­sen magas színvonalú szolgálta­tást kapnak, rendszeres kedvez­mények révén pedig kedvező vá- sárlási lehetőséghez jutnak. a KEREKI BÜSZKESÉGE: A KÖZÖSSÉGI HÁZ. Két éve újították föl kívül-belül a közösségi házat. Az épület a háború előtt a helyi földbirtokos igazgatósági székháza volt, az ötvenes évektől azonban egyre romlott az állaga. A millennium évében azonban sikeres pályázata folytán támogatást nyert felújítására az önkormányzat, saját erőt is felhasznált, és jelentős értékű társadalmi munkát végeztek a kereki lako- sok is. így megszépült a ház, és azóta minden közösségi rendezvényt ebben tartanak. _______________■ Te nnék a dolgukat, ha lenne miből Nagy gond a pénztelenség; borzasztó állapot, hogy tudnánk, mit kell tenni, csak éppen nincs miből - mondta Mészáros Gábor alpol­gármester. Sok a faluban a teendő is.- Most a futballpálya öltözőjének a teljes felújítása volna a legfontosabb - állította Mészáros Gábor. - Már olyan rossz az állapota, hogy ha nem javítjuk ki, nem indulhat el a megyei másodosztályban sze­replő focicsapatunk, amelyre pedig igen büszkék vagyunk. Tízmillió forint kellene a beruházásra; hárommillió tartaléka van az önkormányzatnak. Csak pályázattal van esélyünk a beruházásra. Az alpolgármester szerint másutt is volna helye a pénznek. A település is átállt évekkel ezelőtt a tartályos gázra, és most már ehelyett Kerekiben is inkább a földgázt akarják. - Mikor bevezettük, még 50-70 forint volt a gáz köbmétere, s az ígérték, hogy ez nem is fog jelentősen emelkedni - magya­rázta. - Ma azonban már 265 forintnál tartunk. Az átalakítással a Kögázt bíztuk meg, közösen a szomszédos Pusztaszemessel. Ez eddig hárommil­lió forintjába került a két falunak. Készül a terv, és az ígéretek szerint december vé­gére már lesz földgáz Kerekiben. Csatornázni is kell a települé­sen, erre Lullával, Pusztaszemes­sel, Kisecsennyel és Bálványossal társultak. A tervek szerint Lullá- nál építik meg az öt falu szenny­vizét befogadó tisztítót. A beru­házás költségeit 400 millió forint­ra becsülik. - Végigjártam a falut, hogy a csatornázás végett rábír­jam a lakosságot a lakás-elő- takarékossági szerződés megkötésére - árulta el. - Már 90 százalék fölött van a belépők aránya, és azt hiszem, ezzel Kereki bátran odaállhat a többiek elé. A község idei, nem egészen 40 millió forintos költségvetéséből alig futja fejlesztésre. - Terveink vannak, tudjuk mi a teendő, csak azt nem, hogy mikor mire lesz elég a pénz - mondta Mészáros Gábor. - Az ÁNTSZ előírta, hogy vizesblokkal kell fölszerelni a ravatalozót. A feladat tehát adva van. Rendbe kellene tenni az útjainkat, vízelvezető ár- kokat kell kialakítani és járdákat felújítani. ■ Függönyt varrnak, álmot szőnek Már csak hat dolgozót foglalkoz­tat a varroda. Szmida István tulaj­donos azt mondta: legalább 14-15 varrónővel lenne nyereséges. - Tavasszal többen inkább a Bala- ton-parti üdülőkbe mentek - mondta. - Kevés a dolgozó, kevés a megrendelés is, ördögi kör ez. Egyre szűkül a piac a lakástextil­iparban. Zömmel exportra dolgo­zunk: térítőkét és függönyöket varrunk, mert belföldön igen ne­héz vevőre lelni. Óriási mennyi­ségben tört be a keleti áru. Ez el­len nincs mit tenni, amíg az em­bereknek nem lesz elég pénzük, addig megveszik az olcsót. Mi csak minőségi árut adunk ki a ke­zükből, de így is kétes a talpon maradásunk. Számunkra az lenne kedvező, ha a tóparti üdülőknek jól menne, ez esetben sok meg­rendelést kapnánk tőlük. Ám ez egyelőre csak szép álom, ______■ Al apítvány Fehérkő híres váráért A megye legépebben megmaradt alapítványt. Útjelző táblákat he- sét igen: a török hódítás idején várromja Kerekiben van; a szak- lyeztek el, s rendbe tették a kör- pusztították el a magyarok, hogy irodalom Fehérkő néven ismeri, nyékét. Távoli .céljuk a vár újjá- az ellenség menedéket ne találjon A várban 1961/63-ban végeztek építése. A falut III. Béla király benne. Falai évszázadokig romla- feltárást. Nemrég néhány fiatal egyik 1193-as oklevele említi elő- doztak; tégláit elhordták s belőlük összefogott a vár megmentéséért, szőr, a vár építésének idejét nem több házat építettek a faluban, sőt ezért létrehozta a Kereki Várért ismerjük. Sorsának a beteljesülé- 1830-ban templomot is. ________■ Ker eki olvasóinkat kérdeztük; milyen az élet a településen, mit hiányolnak a leginkább? Turistaparadicsom lehetne, ha népszerűsítenék Bogdán Sándor gameszdolgozó: - Sokat kell gyalogolni a faluszélről annak, aki busszal szeretne Tab, Ka­posvár felé utazni, mert csak a falu központjában áll meg. Tehetnének még megállót ebbe a hosszú faluba. Sok embernek a bolt is távol van. A Dózsa utcai út burkolata pedig rosszabb, mint amikor megjavították, pedig nem­rég csinálták meg. Vagy nekünk így is jó? Az esővíz megáll az úton a községben sok helyütt, nem árta­na gondoskodni a megfelelő elve­zetésről. Az önkormányzat sokat tehetne azért, hogy az érdeklődők rátaláljanak a valaha híres várra. Ide jönnének bízvást a turisták; így is meg-megjelennek, pedig ezt se­hol nem reklámozzák. Oroszi István nyugdíjas: - Nem nagyon törődik itt senki semmivel. Egy magánvállal­kozó rendben tart­ja, lekaszálja a ma­ga területét, amúgy meg a kör­nyéket fölveri a gaz. Volt régen egy nem túl meredek út a várhoz, ma már senki sem találná meg, úgy be­nőtte a dudva. Amíg a falu jelentős területei a téesz kezében voltak, ad­dig rend volt, de a szövetkezet meg­szűnt, s látható, hogy a nyomában milyen űr maradt. Amúgy meg a pénz hiányzik a legjobban. Mesz- sze vagyunk nagyon Földvártól, nem annyira a valóságban, mint képletesen. Ott képződik, oda jut vissza a pénz, Kerekinek már nem marad. így csak nehezen, lassan tud fejlődni ez a Balaton-közeli falu. Geiger Ferencné adminisztrá­tor: - Huszonegy éve kerültem ide, s nagyon jól ér­zem magam, ösz- szetart a lakosság. Kisebb rendezvé­nyek is vannak: bálok, gyermek­napok, sportna­pok, ebből a fiata­lok is kiveszik ré­szüket. Mi az üdültetéssel igyek­szünk kiegészíteni a családi kasz- szát, de már nagyon nehéz vendé­get fogadni. Az utcáról már nem térnek be hozzánk szállást keres­ve. A faluban talán csak négy-öt család van, amelyik ezzel foglalko­zik. Ide csak akkor jönnek a turis­ták, ha zsúfolásig tele a Balaton- part, de egyelőre ott is sok az üres hely. Pedig kellemes környezetben pihenhetnek, és több látnivaló is van, ilyen a halastó és a vár. Tóth Istvánná nyugdíjas: - Nagy Bakos Ferencné háztartásbeli: - a forgalom; sok a kamion meg a te- Nemrégen tették ki a jelzést a főút vári főút mentén, ||SjÍ3S|j| nyába mutat; úgy ahol én is lakom. tudom, nem a fa­Ez ellen nem tu- luvezetés, hanem dunk mit tenni, a cserkészek ötle­de az M7-es lejá- Bjf te volt; a cserké­rója elkészültével szék takarították félő, hogy ez még Bi% is a vár környékét, tovább erősödik. Valaha táblák je­A másik gond, hogy nekünk, idő- lezték, merre visz a turistaút a vár- seknek bizony messze van a falu hoz, és voltak padok is meg ren- központja. A falu elején lakom, des, karbantartott út, amin még az szerencsére van a közelben bolt, öregek is fölkapaszkodhattak a ro- ahol vásárolhatok, ha az nem vol- mokhoz. Ma semmi, csak egy kis na, bizony, bajban lennék. Ráadá- csapás, azt sem találja meg az ide- sul a felújított községháza és az or- gén. A várdomb alját meg körbe- vosi rendelő is a központban talál- nőtte a gaz. 1963-ban magam is se­ható, ezekre a helyekre pedig néha gédkeztem a rom feltárásában. Ké- el kell menni. Jó volna, ha a réggé- sőbb senkinek sem volt rá gondja, li fél küences buszjárat megállna a pedig Kereki híres turista-kirándu- falu elején, ezt már többször is kér- lóhely lehetett volna általa. De ta­tük, még aláírást is gyűjtöttünk. Ián még most sem késő. ________■ HIV ATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8618 Kereki, Petőfi Sándor utca 64. Tel.: 84/365-016 Ügyfélfo­gadás hétfőtől péntekig naponta 8-12 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 522 Négyévesnél fiatalabb: 19 4-9 éves: 29 9-14 éves: 32 14-19 éves: 38 19-24 éves: 38 24-60 éves: 243 60 évesnél idősebb: 123 A KIADÁS 32,5 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 39 mil­lió forintból gazdálkodik. A műkö­dési kiadásai 32,4 millió forintot rúgnak, felhalmozásra pedig hét­milliót tervezett a képviselő-testü­let. Helyi adóból 2,8 millió forint­ra számítanak, s tavalyról van 4,5 millió forint pénzmaradványuk. A legfontosabb feladat az idén a sportöltöző teljes felújítása és a földgáz behozatala a faluba. Óvo­da is van a faluban, évente 4,7 millió forintba kerül a fenntartása, de kevés a gyerek. így időről idő­re fölmerül a kérdés: megéri-e. A képviselőtestület eddig még mindig megvédte az intézményt. HUSZONHÁROM SEGÉLYEZETT A kerekiek közül legtöbben ilyen­kor Földváron dolgoznak; az ide­genforgalom teremt nekik munka­helyet. Sokan járnak Tabra is a Flecstronicsüzembe. Segélyt nyá­ron kevesen igényelnek; különféle szociális támogatást 23-an kaptak. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A faluban a varroda és a gumi­javító a legnagyobb foglalkozta­tó. A kisebb-nagyobb vállalkozá­soknak mindegyike a kaposvári főút mellé települt. Az önkor­mányzat két közhasznú munkást és egy hivatalsegédet foglalkoz­tat, néhányan az óvodában, il­letve a lovastanyán dolgoznak. A LEGHÍRESEBB KEREKI A település legismertebb lakosa dr. Zsákai Zsolt háziorvos. Hob­bija, a pipázás révén vált híres­sé, pipaszívásban ugyanis két­szeres világbajnok. 1997-ben és 1998-ban lett a legjobb ebben a különleges sportban. Négyszáz pipát őriz a gyűjteményében. KEDVELT A HORGÁSZTÓ Egyre növekszik a kereki horgász­egyesület taglétszáma. A falu ha­tárában létesített tó igen sok em­bernek kínál kikapcsolódási, szó­rakozási lehetőséget. Versenye­ket és különféle rendezvényeket is szervez az egyesület. A Séd­patakon valaha - amikor még a mezőgazdaságban használatos volt a szilárd műtrágya - ülepítő-, tisztítótavakat alakítottak ki, és ebből lett később horgásztó. a AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓK: GÁTI KORNÉL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom