Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

2002. Július 27., Szombat A L M A N A C H 1 4 3 7. OLDAL Két egyesület tevékenykedett Őrei Somogy vármegye 1932-es általános ismertetője és címtára szerint a kaposvári járáshoz, ezen belül a taszári körjegyző­séghez tartozott. A kisközségnek akkor része volt Tömörkepuszta is. Hetven évvel ezelőtt 483-an él­tek a faluban. A református elemi iskolában Pataky Sarolta volt a ta­nítónő. Az első világháborúban kilencen haltak hősi halált. A fa­luban kötelezett tűzoltó- és leven­te-egyesület, valamint tejértékesí­tő szövetkezet is működött. ■ Új utakon a Kapostáj Meghatározó szerepet tölt be az alig másfél éve alakult Kapostáj Mezőgazdasági Rt Orciban is. Ba­ranyai Sándor elnök igazgató el­mondta: négy településen 82 dol­gozónak adnak biztos megélhe­tést. - Őrei mellett Répáspusztán, Toponáron és Zimányban is van telepünk; mindenütt remek a kap­csolatunk az önkormányzatokkal, hiszen az itt élők életszínvonalá­nak emelése közös érdek. Az egy­kori termelőszövetkezet jogutód­jaként alakított részvénytársaság egyre több új utat fedez föl az ag- ráriumban. Továbbra is leginkább a hagyományos mezőgazdasági tevékenységre összpontosítunk. A Kapostáj Rt most 2300 hektár szántóföldön gazdálkodik. Ebből több mint ezer hektáron kukori­cát termeszt, 700 hektáron kalá­szosokat, 200 hektáron naprafor­gót és repcét, 150 hektáron lucer­nát. A környékbeli gazdákkal is Fiatalok az aratók után Őrei ismertségét leginkább az arató­fesztivál alapozta meg. Ezúttal heted­szer rendezték meg, minden eddiginél nagyobb sikerrel. S a népes mezőnyben mindig ott volt a Ro­zina család.- A férjem az első fesz­tiválon még másik csapattal indult; azóta ő kaszál, én a markot szedem, s egyik bará­tunk köti a kévét - mondta Rozina Lász- lóné. - Büszkék va­gyunk rá, hogy min­den évben az élme­zőnyben végzünk, s megszerez­tük már az első helyet is. Mégis úgy érezzük: itt nem az eredmény a legfontosabb, hanem a hagyo­mányok ápolása. Nincs annál jobb érzés, mint mikor egy sereg fiatal megjelenik a határban és az idősek gyakorlatát meghaladó ügyesség­gel vágja a rendet. Fontos, hogy az ifjabbak is megismerjék azoknak a szerszámoknak a használatát, amikkel egykor a nagyszüleik dol­goztak. Ezzel Szlávik József pol­gármester is egyetért, de szeretné, ha nemcsak egyetlen hét végén, hanem az év több napján is pezs­gő élet volna a faluban.- Ilyenkor az egész környék Évről évre nagy sikere van az aratófesztiválnak megmozdul, és segít a szervezés­ben. A közösségi életre is jó hatása van a fesztivál sikerének, de a fiata­lok megtartásáért többet kell nyúj­tanunk. Húsz házhelyet alakítot­tunk ki a községben, s ezeket ked­vezményesen adjuk az ide költö­zőknek. Ennek köszönhetően egy­re többen választják a város nyüzs­gése helyett ezt a nyugalmat. A község első embere szerint biztató folyamat indult el, hiszen évente három-négy családi ház épül föl a faluban. Úgy véli: az önkormányzatnak kötelessége, hogy minden támogatást megad­jon azoknak az ifjaknak, akik Őrei lélekszámát gyarapítják. ■ ORCI együttműködik; szolgáltatási köré­be tartozik a betakarításon, a szá­rításon és a raktározáson túl a kö­zös értékesítés is.- Fontosnak tartottuk az átlát­hatatlan kereskedelmi viszonyok letisztulását, s ezzel egy időben ki­építettük megbízható értékesítési csatornáinkat. így a terményt zö­mében állandó belföldi partnerek­nek adjuk el. 700 millió forintos évi bevételünknek csaknem a felét a szarvasmarha-ágazat adja, ez 470 tejelő tehén és a szaporulata. Évente mintegy 3,5 millió liter te­jet értékesítünk. Baranyai Sándor büszke arra, hogy a sikeres társaság nevét a megye és az ország határain túl is egyre többen ismerik. Ehhez az üzleti sikereken kívül hozzájárul az aratófesztivál is, amelynek a szervezésében, lebonyolításában is oroszlánrészt vállal a térség leg- nagyobb agrárvállalkozása. a FELÚJÍTOTT KÖRJEGYZŐI HIVATAL ORCI KÖZPONTJÁBAN. Négy különböző szakaszban építet­ték föl az őrei polgármesteri hivatal épületét, ma ez ad otthont a körjegyzőségnek is. A háború előtt a me­zőgazdasági szövetkezet hivatali helyiségei voltak ebben az épületben, majd később a kerékpáros rend­őr járőröknek alakítottak ki benne pihenőhelyiséget. Később hozzátoldották az orvosi rendelőt, tavaly- előtt pedig minden részletében felújították a központi téren álló épületegyüttest.____________________■ Sok élményt ad az erdei iskola A kilencvenes évek elején újították föl az őrei általános iskola épületét. Hiába szépült meg, a tanköteles gyermekek számának gyors apadá­sa miatt négy éve bezárták. Az oktatás azon­ban nem szűnt meg, hiszen a felújított épület azóta erdei iskolaként fogadja a tanulókat Szlávik József polgármester Orciban született, és itt járt iskolába. így különösen fájó szívvel vette tudomásul, hogy a városban dolgozó szülőknek jobb megoldásnak látszik, ha a gyerekeiket bevi­szik a toponári és a kaposvári iskolákba.- Ebből a folyamatból is kitűnik, hogy a város közelsége hátrányt és előnyt is hordoz. A hivata­li ügyintézés vagy a bevásárlás könnyebb az in­nen nyolc kilométerre levő megyeszékhelyen, és számos iskola közül választhatnak a szülők. Azért az őrei épület sem veszik kárba, hiszen ta­vasztól őszig nagyon sok természetközeli órán tanulhatnak itt a Kinizsi-lakótelepi iskola diákjai. Az erdei iskola mindenese Hering Sándorné, márciustól tölti be az intézmény gondnoki tisz­tét. Örömmel vállalta ezt a feladatot, hiszen sze­reti a gyerekeket, s néha még a szabadprogramo­kon is segít.- Orcinak megvan az az előnye, hogy a csendes környezet igazi élmény lehet a városból kiszaba­dult gyerekeknek. Itt a négy hálóterem, a tanter­mek és a modern étkező folytán megvan a városi kényelem is. A jól fölszerelt konyhában a gyere­kek nemegyszer maguk készítik el a reggelit és a vacsorát a szü­lők segítségével. A tanórák mel­lett sportolási lehetőséget is kí­nál a tágas udvar. A délelőtti oktatás után az osztályok sokszor nekivágnak az őrei határnak, s esténként gyakorta lobog tábortűz is az udvaron. Ilyenkor bográcsban rotyog a gulyás vagy szalonnát sütnek a nebulók. Hering Sándorné maga is gyakran részt vesz a foglalkozásokon.- A pedagógusokkal és a szü­lőkkel nagyon jó a kapcsola­tunk, s igyekszünk tovább öreg­bíteni az intézmény jó hírnevét. Ennek tudható be, hogy az isko­lai szünetben is kedvelt célpont az erdei iskolánk. A legutóbbi csapat diákjainak a kézügyessége volt remek: gyöngyfűzésben és batikolásban verhetetlenek voltak. A nyári táborok kis lakói barátságot is kötnek a helybeli gyerkőcökkel.______________■ Kicsiknek dudatánc, leánykarikás Énekszótól és cipők kopogásától hangos a művelődési ház nagyter­me. Francsics Attiláné, a Somogy táncegyüttes egykori oszlopos tag­ja most gyerekeket tanít a néptánc alaplépéseire.- Két éve az önkormányzat kért fel, hogy ismertessem meg a gye­rekekkel Somogy néptánchagyo­mányát. Többévi tánc után üdítő ez a foglalkozás a 4-10 éves tanu­lókkal. Majdnem húsz tanítvá­nyom van, s a nyaranta nagyszü­lőknél nyaralók is csatlakoznak. Az ifjú tehetségek hetente két al­kalommal ropják a táncot. Fran­csics Attiláné először mindig a ze­nét mutatja be nekik, s arra alakít­ják ki a koreográfiát, amelyik a többség tetszését elnyeri. - Elsősor­ban somogyi táncokat tanulunk. Nemcsak lokálpatriotizmusból, ha­nem mert ezek könnyebben tán- colhatók, s nem okoznak nagy ne­hézségeket a gyerekeknek. Az idei aratófesztiválon már másodszor léptünk föl. A dudatánc és a lányka­rikás különösen nagy sikert aratott. Ismert orci lakosokat kérdeztünk; milyen előnyeit látják a kis településnek, és mit tartanak hátrányának? A csendes környezet vonzza a városlakókat Telis Erzsébet nyugdíjas: - Sze­retek itt élni, nem költöznék be a zsúfolt városba, bár ott élnek a fia- mék. Hetvenegy éves vagyok, és Kaposvárról köl­töztem Orciba. Mi­előtt nyugdíjas let­tem volna, tizen­hét évig dolgoztam a textiliparban. Most 34 ezer forint a nyugdíjam, ebből éppen meg­élek. Állatokat nem tartok; bejárok a városba, és ott mindent készen megvásárolok, mert olcsóbban ju­tok hozzá, mint a faluban. A fiata­lok inkább a városba járnak dolgoz­ni, mivel itt nincs munkalehetőség. Csak a háztáji adna számukra meg­élhetést. Nekünk, időseknek kevés a kulturális lehetőségünk, estén­ként tévét nézünk, vasárnapon­ként pedig templomija járunk. • Kovács László munkanélküli: - Szívesen elköltöznék a faluból, mert itt nem ér­zem magam iga­zán jól, pedig itt is sok a fiatal. Az idős emberekkel azonban nehezen találom meg az hangot. Hiányoz­nak a barátaim, mert ők nem itt élnek. A katonaság után nem tudtam munkahelyet sze­rezni. Most jövedelmem sincsen; a szüleimmel élek, ők teremtik meg nekem is a megélhetést. A faluban igen kevés a lehetőség, még köz- piunka sincs, a városban viszont alacsonyak a bérek, és nem fizetik az utazási költséget sem. Legföljebb kőműves mellé tudnék elmenni. Szórakozási lehetőség sincs. Van ugyan itt egy mozi, de inkább a városba járunk be a barátaimmal. Pákányi Lívia kismama: - Kevés itt a faluban a rendezvény, főleg a kisgyermekes fia­tal szülőknek ke­vés. így többnyire a városba me­gyünk, ha szeret­nénk kikapcsolód­ni. Tizenkét éves koromban költöz­tünk ide. A közép­iskola után agrárdiplomát szerez­tem, s mielőtt babát vállaltam vol­na, Kaposváron dolgoztam. Akkor még a férjemnek is volt munkája. De azért könnyebben megélünk itt, mint a városban. Tarthatunk ál­latot, s van kertünk, így gazdálkod­ni is tudunk. Közel a város, a gyere­kek is oda járnak óvodába, iskolá­ba. Én diplomás vagyok, de ez itt túl sok, nem tudok vele elhelyez­kedni. Ha csak szakmunkás lennék, jóval könnyebben találnék munkát. Lengyel István vállalkozó: - Sze rintem fejlődik a falu, és SQk kapos­vári is kiköltözik ide. Vonzó ez a hely számukra is, mert nincs messze a várostól, és csendes, nyu­godt a környék is. A munka- és a szórakozási lehe­tőség azonban nagyon kevés. Orciban kezdtem a vállalkozásomat még autószerelőként, most egy au­tószalont vezetek Kaposváron. Sze­rencsés vagyok, mert a munkám egyben a hobbim is. A teendőim miatt kevés időt töltök a falumban. Nekem mégis az otthonom jelend a kikapcsolódást. Most nyílt új presz- szó, s ez egy kis életet vitt a hétköz­napokba. Meg kell említsem még az aratófesztivált, ez olyan rendez­vény, ami összehozza a falu lakosait. A legfiatalabbak tanítása mellett az idősebbekről sem feledkezik meg a civüben minőségbiztosítási ellenőrként dolgozó néptáncos. Ta­valy az önkormányzat támogatásá­val ki-mit-tud? vetélkedőre hívta a falu apraját-nagyját. - Az egész fa­lut megmozgatta ez a kihívás. Első­sorban a fiatalabbak léptek a világot jelentő deszkákra, és több műfaj­ban is megcsillogtatták a tehetségü­ket. Remélem, az idén még többen jönnek él, s az idősebbek is részt vesznek a nemes vetélkedőn. ■ Dr. Kolber István országgyűlési képviselő: - A város közelsége szá­mos előnyt hor­doz magában. Jó a község infrastruk­túrája, biztosítva van az alapellátás is. Emellett Orci­nak nagy előnye, hogy nagyon is rendezett, békés település. A hátránya is éppen eb­ben van, hiszen itt nincsenek na­gyobb üzemek és vállalkozások, ezért munka alig akad. Annak ide­jén én is évekig bejártam a megye- székhelyre dolgozni. Mégis úgy ér­zem: szép jövője van a település­nek, hiszen az elöregedési folyamat megállítható, ha néhány fiatal a vá­ros helyett mégis a kertvárosi kör­nyezetet választja majd. Ismertté kell tenni a falut, és ehhez az arató- fesztivál az egyik jó lehetőség. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7461 Orci, Petőfi tér 2. Tel/fax: 82/317-802 E-mail: orci@axelero.hu Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtö­kig 8-tól 16.30-ig, pénteken 8-14 óráig. A körjegyző hétfőn, szerdán, pénteken 8-12-ig fogad a hivatalban. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 557 Ötévesnél fiatalabb: 36 6-18 éves: 94 19-60 éves: 331 60 évesnél idősebb: 96 A község legidősebb lakosa Szlávik József né, 90 éves, a legifjabb pedig a három és fél hónapos Kenyeres Boglárka. SZŰKÖS KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzat az idén 35 mil­lió forintból gazdálkodik. Szemé­lyi juttatásra 4,3 millió forintot fi­zet, a dologi kiadás 6 millió fo­rint, a Zimánnyal közös körjegy­zőség fenntartására 13,5 millió forintot utaltat át. Az önkormány­zati munkát 2,5 millió forinttal segítik, felújításra 6 millió forintot különítettek el. Szociális juttatá­sokra csaknem hárommillió fo­rint megy el, s a sportegyesüle­tet félmillió forinttal segítik. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb helybéli lakosnak a Kapostáj rt ad munkát. A mező­gazdasági társaságnál általában négy-öt munkást foglalkoztat­nak. Az önkormányzat a másik foglalkoztató: az intézményeiben jelenleg heten dolgoznak. FELÚJÍTÁSRA HATMILLIÓ FORINT Felújításra mintegy hatmillió fo­rint jut az idén, mert szoros a költségvetés. A ravatalozó előte­rének a megépítése még tavaly­ról áthúzódó beruházás, és 1,6 millió forintba kerül. A közvilágí­tás korszerűsítésére mintegy 2,4 millió forintot költenek. A Kossuth Lajos utca tehermente­sítésére készített mezőgazdasá­gi út 1,2 millió forintba került. Emellett a körjegyzőség épüle­tének a berendezése mintegy 6-700 ezer forintot kíván, és ez évben végzik el a községben a köztéri árkok tisztítását is. EGY BOLT, KÉT KOCSMA Elsősorban az idősek járnak a községi boltba bevásárolni. Leg­jobban itt a tejtermékek fogynak, hiszen a kenyeret házhoz viszi a mozgó árus. A kocsmában télen a bor fogy jobban, nyáron a sör meg az üdítőitalok a kelendőek. A presszóban olykor még zenés mulatságot is rendeznek. Az oldal elkészítését a Kacsot Bt támogatta. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FARKAS KRISZTIÁN, JÓNÁS ÉVA, TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNG RÓBERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom