Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-26 / 173. szám

6. OLDAL ALM ANAC H 1 4 8 2002. Július 26., Péntek HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8854 Őrtilos, Rákóczi u. 29. Tel.: 82/735-850, fax: 735-811 A hivatalban hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30- 13 óráig fogadják az ügyfeleket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 665 Ötévesnél fiatalabb: 39 5-18 éves: 107 18-55 éves: 326 55-60 éves: 37 60 évesnél idősebb: 156 FEJLESZTÉS PÁLYÁZATTAL Az önkormányzat az idén 46,4 millió forintból gazdálkodik. Mű­ködésre 43,9 milliót költ, felújí­tásra kétmilliót. Az első lakáshoz jutást 400 ezer forinttal támo­gatja. Az óvoda fenntartása 9,5 millió, a falugondnoki szolgálat 1,9 millió forintot kíván. Az álta­lános iskolások Zákányban ta­nulnak, így oda 3,6 millió forin­tot utal át. Nemrég két sikeres pályázat révén számítógéppel és technikai berendezésekkel gya­rapodott a falu, most a válság- kezelő programtól remél támo­gatást. Kisebb beruházásokat is elvégeznek az idén; Szentmihály- hegy vízelvezetését szeretnék megoldani, és bővítik a busz­fordulót. S a télen már vezeté­kes gázzal füthetnek a lakosok. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat a legnagyobb munkaadó, 18 embert foglalkoz­tat. A Musztács Kert Kft és a Vi­tae kft tíznél többnek ad munkát. Sokan a városokban dolgoznak. ŐRÖK VOLTAK A NÉVADÓK Őrtilos a nevét állítólag onnan kapta, hogy a hajdan itt őrzött puskaporraktárak őrével tilos volt érintkezni. Az őrhelyek nyoma a határban ma is látható, azoknak a sáncoknak a maradványa is, ami mögött 1848-ban Perczel Móra magyar sereg ágyúit elrejtette. Itt volt a szabadságharc első ütkö­zete, mikor próbálták meggátolnii Jellasics csapatainak átkeléséit. SZELLÖRÓZSA, ZERGEVIRÁG A Duna-Dráva nemzeti park egyik legszebb része az őrtilosi, 500 hektárnyi védett terület. Természeti értéke részben a Dráva, a legtisztább vizű európai folyó. Kavicszátonyain él egye­bek között a csermelyciprus, és itt fészkel a kiscsér. Ólyan or­szágosan egyedülálló illír nö­vényfajták találhatók itt, mint a pofok árvacsalán és a hármas levelű szellőrózsa. Szentmihály- hegy jellemző növénye a hazánk­ban ritka osztrák zergevirág. Az oldal elkészítését a Musztács Kert Kft AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY ŐRTILOS LAKOSAINAK EGYIK BÜSZKESÉGE: AZ ÓVODA. A gyermekintézmény tágas udvara az árnyat adó fűzfával és a fajátékokkal fölszerelve igazi gyerekparadicsom. Favasút, faautó, csúszda és ha­jó, homokozó és babaház várja a kicsiket; az ügyesebbek a kötélhágcsón is játszhatnak. A tartókban meg­annyi virág illatozik, és muskátliscserepek sorakoznak az óvoda ablakaiban. Az egy hónapos nyári szü- netben felújították az óvoda épületét, egyebek között új parkettát fektettek le a csoportszobába.______■ Hátrányból előnyt kovácsolnának Őrtilosba évtizedekig még a madár is csak iga­zolvánnyal repülhetett be - emlékeznek a la­kosok. A határ menti falunak ebből a kénysze­rű zártságból számtalan hátránya származott, de csak így őrizhette meg a természet érintet­lenségét, és sokak szerint ez az egyetlen esély a fejlődésre. A lakosság lélekszáma kicsi, de a község köz- igazgatási területe nagy. Legtöbben a központi részen laknak, a Drávához közelebb eső terület Szentmihályhegy, s ide tartozik Asszonyvár és Földvári-hegy is.- E tagoltság is közrejátszik, hogy kevesen járnak a rendezvényeinkre, amikkel a falu életét igyekszünk gazdagítani. Sok a nyugdíjas, ők már nehezen mozdulnak ki - mondta Lévák Jánosné polgármester. A környék számos ün­nepségére is eljutnak a falubusszal; nemrég jár­tak a palacsintasütő versenyen, és készülnek az „erős ember” versenyre. Minden évben nagy si­kerrel rendezik meg a kihívás napját. - Szentmihályhegy a falu legcsodálatosabb része, természeti értékekben gazdag. Zsáktelepülés, így nincs átmenő forgalom, itt a festői szépségű tájban rejlő lehetőségek kiaknázása jelenti a jö­vőt. Vannak már kezdeményezések, de még több kellene. S rendezvényeket is kell kínálni a vendégeknek, szerencsére a környéken sok helyre kirándulhatnak. Jó volna, ha a Du- na-Dráva Nemzeti Park igazgatósága is támo­gatná a törekvéseinket, és kilátóval, tanösvé­nyekkel segítené a turisták ide vonzását. A Dráva völgyét szegélyező dombsor tetején a XVIII. században épült - középkori alapokon - a Szent Mihály-templom, a híres búcsújáróhely. Sok embert vonz az Anna-napi búcsú, még a Dráva fúlpartjáról is jönnek horvátok. Ilyenkor ideiglenes határátkelőt nyithat Őrtilos. A polgár- mester szerint érdemes volna lerakni a vallási turizmus alapjait. Kalinics Árpád önkormányzati képviselő is egyetlen kitörési pontként említi a turizmusfej­lesztést. Élni kellene az adottságokkal és sok­kal hatékonyabban reklámozni.- A hetvenes években még ezren laktak itt; futball- és ifjú­sági klub, mozi volt, s havonta bál. Most nincs szervezet, ami összefogná a fiatalokat, pedig nélkülük a falunak nincs jövője. Sokan elköltöztek, az idősek ki­halnak. Többet kellene törődni a fiatalokkal - mondta. A termé­szetvédelmi területen nem lehet ipari beruházás, így a természe­ti értékekből kell hasznot húzni. Biztató, hogy Szentmihály- hegyen egyre többen vesznek birtokot. A 18 éves Kalinics Szil­via is egyetért apjával. Elmond­ta: barátjával Ortilosban tele­pednek le, de nem biztos ben­ne, hogy a munkalehetőség nem szólítja-e őket máshová. Hosszan sorolta a település szépségeit, de hozzátette: ame­lyik fiatal egyszer elmegy in­nen, nem jön vissza. Az óvodások még megtöltik az óvodát. Húsz helyre 25-26 gyermek jut, valamivel kevesebb, mint korábban. Tóthtié Iváncsics Gyöngyi óvo­davezető örömmel mondta: intézményük minő­ségfejlesztési munkájának ellenőrzésekor a szakemberek mindennel elégedettek voltak. Az óvoda közösségformáló szerepet is vállal a falu­ban. Népszerűek a rendezvényeik; nemcsak a szülők és a nagyobb testvérek, hanem a nagy­szülők is ott vannak ^minden ünnepségen, vetél­kedőn. Az Együtt Őrtilosért egyesülettel azon munkálkodnak, hogy időset és fiatalt még több rendezvénybe bevonjanak.- A gyerekeink fele hátrányos helyzetű. So­kukat egy szülő neveli, .ezért valóban szeret­nénk lurkókuckó lenni - mondta a vezető. Az óvoda minden évben megünnepli a születés­napját. Az idén különös gonddal készülnek rá, 15 gyertya ég majd a tortán. ________________■ Zr ínyiújvár legendája Zrínyiújvárról még az őrtilosiak is keveset tudnak. Helyét napjainkra benőtte az erdő, s már csak nyo­mokban emlékeztet az egykori erődre. Az arra járókat tábla tájé­koztatja erről az egykori Zrínyi­emlékhelyéről. Története dr. Cseke Ferenc kutatásai nyomán vált ismertté. Zrínyi Miklós azt vallotta: a tö­rökök kiűzését nagyban elősegíte­né, ha Kanizsa várát visszafoglal­nák. Úgy vélte, ha a Mura bal part­ján Kanizsát ellensúlyozó erőssé­get építenek és a magyar kézen le­vő Kiskomárom várára támasz­kodnak, bekeríthetnék a török őr­séget. Ezért 1661 nyarán meg­kezdte Zrínyiújvár kiépítését a Mura és a Visszafolyó-patak völ­gye közü dombvonulat északi ré­szén, s ezzel el is készült a török állandó zaklatása és Bécs ülalma ellenére 2-3 év alatt. A hadvezér 1664-ben elérkezettnek látta az időt terve valóra váltására, s ezt kellőképpen előkészítette a téli hadjárat. A bécsi udvar azonban késlekedett, az összegyűlt haderő kevésnek bizonyult,^ és későn kezdték az ostromot. így a megle­petésszerű támadás elmaradt, a töröknek volt ideje erős felmentő sereget küldeni. A török haderő nemcsak a kanizsai ostromgyűrűt törte szét, hanem 1664. június 30- án, egyhavi ostrom után Újvárt is elfoglalta, s ezzel szertefoszlott Zrínyi Miklós álma. A hagyomány szerint a várat felrobbantották, és kútját az elesett magyar vitézek holttestével tömték be. ■ Palacsinta gesztenyésen A palacsinta készítésének Bíró Lajosné a mestere. Ezt nemrég iga­zolta szakavatott bizottság is, mi­kor a Rinya menü napokon a leg­gyorsabb palacsintasütők közé so­rolta. Két perc alatt húsznál több palacsintát sütött. Azt mondta: a jó palacsinta titka, hogy a tésztáját tejjel keverjék ki és ne vízzel. Fél kiló liszthez négy tojás jár, egy ke­vés só meg annyi tej, amennyit a tészta „fölvesz”.- Van benne gyákorlatom, mert a családom szereti a palacsintát. Mikor nagyon éhesek és gyorsan kell valami laktatót készítenem, palacsintát sütök. Egy alkalommal 60-80-at, hogy jusson a szomszéd gyerekeknek is - mondta a három- gyermekes családanya. Ennyi nem okoz gondot, ugyanis az óvoda szakácsaként gyakran 200-300 pa­lacsintát is kisüt a kicsiknek, mind­össze két óra alatt. Egyedül, de négy palacsintasütővel... A gesztenyés töltelék a különle­gessége; a masszát margarinnal és tejszínnel vegyid, a fölcsavart pala­csintát pedig csokiöntet teszi még ízletesebbé. - Az őrtilosi csapat Erdei iskola < Bíró Lajosné: Sokat sütök, mert szeretjük először nevezett be erre a palacsin­tasütő versenybe, s mivel nem is­mertük a szabályokat, felkészület­lenül talált bennünket néhány do­log - árulta el Bíró Lajosné. - En­nek ellenére jól éreztük magunkat, és szeretnénk jövőre is részt venni a nagy megmérettetésen. _______■ i laktanyából Az egykori határőrlaktanya épülete csaknem egy évtizedig állt üresen, s közben váltakoztak a tulajdono­sai, és egyre romlott az állaga. Ta­valy vásárolta meg egy kaposvári, s tavasszal nekilátott a felújításnak. A munkával már végeztek; ősztől er­dei iskola lesz itt, csak az engedély­re várnak. Az erdei iskola az Euró­pai Unió oktatási intézményeiben már csaknem követelmény, és az oktatási minisztérium is ajánlja. Hazánkban azonban nagyon kevés a megfelelő színvonalú, egyhetes oktatásra alkalmas erdei iskola; ezeknek az iskolai tanrendbe való beillesztése az adott intézmény fel­adata. A szakemberek elsősorban a 3-4. és az 5-6. osztályosoknak ajánlják a természetközeli oktatást, és ehhez itt kiváló a környezet: a Dráva és a nemzeti park egyedülál­ló, értékes növény- és állatvilága. A biológiai és földrajzi ismeretek mel­lett számos történelmi érdekessége is van a környéknek; a szabadság- harc helyi eseményeire emlékeztet a Festungnak és Zrínyi Miklósra, a híres költőre, hadvezérre Zrínyi- újvárnak a romja. A nagyobb laktanyaépületben hat hálótermet és fürdőket alakítot­tak ki mintegy harmincöt tanuló­nak, a kisebb épület pedig tante­rem lesz. Az első csoportokat szep­temberre várják, de már októberra is foglaltak le helyet budapesti isko­lák. Sőt, mint hallottuk, somogyi intézmények is érdeklődnek az őrtilosi erdei iskola iránt. ■ Őrtilosi olvasóinkat kérdeztük: milyennek látják a települést, és hogyan képzelik el a község jövőjét? Reménykednek a falusi turizmus fejlődésében Zborovszky Béláné panziótulaj­donos: - Fejlődik a község, nálunk pedig egyre több a vendég. Azt hallot­tam, hogy újabb panzió épül, és még egy erdei is- kolá is. Mozgoló­dik az Együtt Őrtilosért, Somo- gyért Egyesület, a tagjai nagyon lelkesek, és virágo- sítják a települést. A falu szépsége a környezet érintetlenségében rej: lik. A Duna-Dráva Nemzeti Park is szeretné látogatottá tenni, de bő­ven van még mit fejleszteni. A tu- ristautakat benőtte a gaz, a bánya­tó hínaras. Itt nem élnek tehetős emberek, így szerencsére nincs te­leszórva hulladékkal a környék. A falu, úgy érzem, nem befogadó: fenntartással fogadja az idegent, még ha jó szándékkal jön is. Kozma Józsefné postamester: - Itt születtem, szeretem ezt a falut. A táj nagyon szép, az itt élők pedig barátságosak, se­gítőkészek. Fejlő­dött a falu, bár nem látványosan. Az Együtt Őrti­losért, Somogyért egyesületnek kö­szönhetően több a virág; megújult a kultúrház. Felújították a templo­mot, és hamarosan lesz új haran­gunk is. Iskolánk, sajnos, nincs, de az óvodában próbálnak több ren­dezvényt is szervezni, és nagyon szép az óvoda udvara. Távol esünk a várostól, és rossz az autóbusz­közlekedés Csurgó felé, és ez meg­nehezíti a munkavállalást. Egyre többen érdeklődnek azonban el­adó házak iránt, és bíáom benne, hogy beindul a falusi turizmus. Kunos Zoltánné képviselő: - Sze­retem Őrtilost, ezért itt építettem házat, s nem köl­töztem el, mint sok korombeli. Itt éltek az őseim is, ebben a temető­ben nyugszanak. Húsz kilométeres körzetben sok em­bert ismerek, és is­mernek engem is; úgy érzem, hogy megtaláltam a számításomat. Fej­lődött a falu, portalanított utak, te­lefonhálózat, kábeltévé épült, az utóbbi két évben pedig szépül­tünk. Fontos feladat a szennyvíz- hálózat kiépítése és az elzártsá­gunkból fakadó lemaradás pótlása, és hogy Szentmihályhegy termé­szeti adottságait jobban kihasznál­juk a falusi turizmus érdekében. Jó a nyugalom, de tudjuk: fejlesztés nélkül a falunak nincs jövője. Meszlarics Lászlóné vasúti dol­gozó: - Hétéves korom óta itt la­kom, itt él az egész rokonsá­gom. Szeretem a falut, mert csen­des és nyugodt, s az emberek több­sége összetart. Szépítettük az ut­cákat, rendezettek a porták. Helyben viszont nincs munkalehetőség, ezért a fiatalok el­költöznek, köztük az én két gyere­kem is. Keresetkiegészítésként so­kan foglalkoznak itt málnával és fe­nyővel. Hamarosan kiépül a vezeté­kes gáz, s már csak a szennyvízel­vezetést kell megoldani. Jó lenne a szentmihályhegyi környezetet tu- risztikaüag jobban kihasználni, a fi­ataloknak pedig szabadidős elfog­laltságot teremteni, mert amíg a fia­talok elköltöznek, aggasztó a jövő. Orsós László rokkantnyugdíjas: - Szeretem Őrtilost; gyerekkorom óta itt lakom. Szép hely és jó a falu népessége, összetartanak az emberek. A mel- lékutakat is asz­faltozták, sokáig csak sóderosak voltak, megszé­pült a templom, és a polgármester­nek köszönhetően megépült a ját­szótér. Kicsi a falu, ezért nincs szó­rakozási lehetőség, de ennél na­gyobb baj, hogy munkalehetőség sincs helyben, csak Nagykani­zsán. A téesz megszűnése után né- hányan tudnak csak megélni a földből. Van jövője a településnek, és biztos vagyok benne, hogy fej­lődni fog. Egyre több telket, pincét vásárolnak Szentmihályhegyen, és sokan kiköltöznek a városból. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom