Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-21 / Vasárnap Reggel, 29. szám
2002.JÚLIUS 21. RIPORT Mennyit ér egy élet? Május 9-én fegyveresek léptek be az Erste Bank móri fiókjába, s mindenkit, aki az épületben tartózkodott, lelőttek. Nyolc ember halt meg: hat a helyszínen, kettő pedig a kórházban. A bankrablás két áldozatának hozzátartozói a napokban keresetet nyújtottak be az Erste Bank ellen, mivel szerintük a pénzintézet nem tett meg mindent az ott dolgozók és az ügyfelek biztonsága érdekében. A két család képviselője dr. Magyar György ügyvéd, aki szerint a kártérítések összege egyenként meghaladja a 10 millió forintot - a pontos összeget később határozzák meg. A másik hat család a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesülettel áll kapcsolatban, s az érdekképviselők és a jogi képviselet között nem igazán rózsás a viszony. Magyar György szerint az egyesület igyekszik lebeszélni a hozzátartozókat, hogy jogi úton érvényesítsék kártérítési igényüket a bankkal szemben. ■ Dr. Magyar György ügyvéd lapunknak elmondta: két hozzátartozói kört képvisel. Az egyik áldozat, egy 43 éves hölgy alkalmazottként dolgozott a bankban, az ő családja - két lánya, szülei, testvére és férje - a székesfehérvári Munkaügyi Bírósághoz nyújtottak be keresetet. Jogalapként a Munka törvénykönyve 174. paragrafusára hivatkoznak, miszerint a munkahely nem tett meg mindent a tragédia elhárítása érdekében. A másik áldozat egy biztosítási ügynök volt, aki félaíkal- mazotti, szerző déses viszonyban állt a pénzintézettel, hiszen a tragédia időpontjában épp egy házaspár ingat lanhitelét intézte. Az ő szülei a Fővárosi Bírósághoz fordultak. A kártérítési igény pontos ösz- szegét még nem határozták meg. Ám dr. Magyar György szerint mindkét esetben 10 millió forintnál nagyobb összegről van szó.- Más jogcímen kap kártérítést egy szülő és más jogcímen egy unoka - jelentette ki az ügyvéd. - Az összeg függ többek között az életkortól, a rokonsági foktól, a saját jövedelmi viszonyoktól, az elhunyt jövedelmi viszonyaitól és még sorolhatnám.- Az Erste Bank fiókját egy tej csárda helyén alakították i ki, minimális biztonsággal mondta. - A pénzintézetnek volt már egy korszerűbb fiókja, de még ezt üzemeltette. A tragédia ! után már ki sem nyitottak, az új épületben folytatták a munkát. Az ügyvéd tudomása szerint a Fehér Gyűrű egyesület a mészárlás után minden k ^családhoz bekopogott, hogy majd ők ellátják az érdekvédői feladatot. Ám Magyar György szerint furcsa, hogy a szervezet azóta is lebeszéli a családokat arról, hogy jogi eszközökkel lépjenek fel a bank ellen.- Olyasmiket mondanak a hozzátartozóknak, hogy ha elkezdik firtatni a bank felelősségét, még annyit sem fognak kapni, mint amennyit most a pénzintézet fizetne, meg hogy ha rajtuk keresztül kapják meg a pénzt, akkor jobban járnak, mert nem kell utána adózni - jelentette ki az ügyvéd. - Három hete alá is írattak velük egy papírt, miszerint mindenki hagyja őket békén. Valamiért a Fehér Gyűrű nem szeretné, ha az Erste Bank felelősségét jogi úton megállapítanák. Lapúnk természetesen megkereste a Fehér Gyűrűt is, ám ők csupán egy sajtóközleményt juttattak el szerkesztőségünkbe: „Áz egyesület jogászai az előzetes bank- biztonsági szakértői vélemények, a nyomozás adatai, valamint a hatályos jogszabályok alapján úgy ítélik meg, hogy a bank felelőssége minden kétséget kizáróan jelenleg nem állapítható meg, így a bankkal szemben kártérítést nem kezdeményeznek, megjegyezve, hogy az egyesület története során kilátástalan perekbe soha nem hajszolta bele ügyfeleit.” Hozzáteszik: amennyiben jogilag védhető alap mutatkozik a bank akár részleges felelősségének megállapítására, a Fehér Gyűrű lesz az első, amely a hozzátartozók képviseletében kártérítést kezdeményez. A közlemény szerint az egyesület azóta „szálka” dr. Magyar György szemében, amióta az egyik áldozat hozzátartozói között felmerült egy nézeteltérés a várható támoDunajszki-Oláh: kártérítés nélkül ■ Maguk a munkaadók nem szívesen nyilatkoznak ezekről az esetekről. Lapunk megkereste a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot, amelynek két munkatársát 1997 októberében Groznijban elrabolták. Dunajszki Gábor és Oláh István összesen 9 hónapot töltött fogságban, mire 1998. július 25-én kiszabadultak. Hazaérkezésük után Dunajszki kártérítést követelt a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattól, ám amikor erről érdeklődtünk Fekete Dánieltől, a MOSZ szóvivőjétől, a következő szűkszavú faxot kaptuk: „A szeretetszolgálat az elrabolt két munkatársának kártérítést fizetett. Az ügy lezárult." Hogy pontosan mekkora összegű volt a kártérítés, arról a szervezet nem óhajtott nyilatkozni. Az egyik volt túsz, Oláh István szerint nem véletlenül: ők ugyanis csak a fogva tartásuk alatti átlagjövedelmüket kapták meg.- Biztosítottak volna egy rehabilitációs lehetőséget Németországban, de novemberben már nem volt igazán jó idő, ezért nem éltünk vele - jelentette ki. - Sokan azt hiszik, mindketten pereltük kártérítésért a szeretetszolgálatot, ám ez nem igaz: csak Dunajszki Gábor kollégám vitte az ügyét a Munkaügyi Bíróság elé, ám elég későn, ezért ezt első és másodfokon is elveszítette. Én már akkor is azt mondtam: az, hogy újra a családommal lehetek, számomra mihden kártérítésnél többet ér. Oláh István szerint miután ők hazatértek, munkáltatójuknak az volt az érdeke, hogy minél hamarabb megszabaduljon tőlük. S ez nem is volt nehéz, mivel az átélt megpróbáltatások után sokáig egyikük sem volt döntésképes állapotban. Őt például a felesége sokáig nem merte boltba küldeni, ugyanis mindenből tízszeres mennyiséget vásárolt, mivel benne volt a félsz: nehogy megint éheznie kelljen. gatások felhasználását és befektetését illetően, s a Fehér Gyűrű az áldozat törvényes örökösei - két gyermeke és özvegye - képviseletét vállalta, míg a nagyszülők az ügyvédet keresték meg. Az egyesület csatolta a hat hozzátartozó által aláírt nyílt levelet is, amelyben kérik, hogy dr. Magyar György a nevükben ne nyilatkozzon, illetve tartsa tiszteletben a szabad ügyvédválasztás jogát. Az Erste Bank írásban válaszolt kérdéseinkre, s ebben többek között az állt, hogy a móri bankfiókban a törvényi előírásoknak megfelelő biztonsági berendezések voltak. „A keresetek beadása nem érte váratlanul a bankot, és tiszta lelkiismerettel áll az eljárás elébe, hiszen a tragédiát a bank működési körén kívül eső, elháríthatatlan terrorjellegű támadás okozta, ezért jogi értelemben kártérítési felelősség az EBH-t nem terheli. A} Erste Bank visszautasít minden olyan megalapozatlan állítást, amely szerint a bank nem járt el kellő gondossággal a bankfiókban dolgozók, illetve az ott megforduló személyek személyi biztonságának érdekében.” A banktól származó információk szerint a tragédia idején még nem volt kész a másik móri bankfiók. Három nappal a történtek után átmeneti fiókot nyitottak, és felgyorsították a bankfiók építési munkálatait. A tragédiát követően az Erste Bank az áldozatok hozzátartozói mellé állt, és úgy döntött, hogy adományokkal támogatja őket. „Nagyon örülünk, hogy a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesülettel tudtunk együttműködést kialakítani, amely az erőszakos támadásokban kárt szenvedett áldozatok hatékony jogi és vagyoni érdek- képviseletéhez szükséges legnagyobb szaktudással rendelkezik. A Fehér Gyűrű gondoskodik az áldozatok hozzátartozóinak jogi érdekképviseletéről is.” - áll a pénzintézet válaszában, amely végül kiemeli: a Fehér Gyűrűnél magán- személyek - Erdei Tamás, a Bank- szövetség elnöke, Varga Mihály volt pénzügyminiszter, László Csaba pénzügyminiszter, 'Kisbe- nedek Péter EBH-vezérigazgató - kezdeményezésére támogatói számla nyílt, amelyre bárki elhelyezheti adományát.- Az emberi élet minden esetben egyetlen és megismételhetetlen, éppen ezért az értéke pénzben nem kifejezhető. Legfeljebb kárpótolni lehet a családot az elszenvedett veszteségekért - jelenül 1994. március 16-án délután a Heves megyei Ivádon meggyilkoltak és kiraboltak egy idősebb nőt, P. Rozáliát. A gyanú egy értelmi fogyatékos férfira, Pusoma Dénesre terelődött. A férfi eleinte tagadta tettét, ám a vallatás során egyre jobban összezavarodott, egy idő után már az álmait is beleszőtte az emlékeibe, sőt, a nyomozás során előkerült egy rejtélyes kézzel írott beismerő vallomás is - csak épp három hónappal később. Pusoma Dénes egy év két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, s ugyanennyit már a bírósági ítélet után. Ártatlansága úgy derült ki, hogy egy másik rab, D. Alex eldicsekedett társainak P. Rozália megölésével, s azok beárulták őt. A dologi károkért 400 ezer forintot, a leült két év négy hónapért kétmillió forintot kért kártérítésként. Az Igazságügyi Minisztérium azonban nem volt hajlandó fizetni. Pusoma Dénes 1997. július 31-én tízezer forintért eladta a putriját, néhány éjszakát a temetőben, apja sírján töltött, majd kiment az ivádi erdőbe és felakasztotta magát. tette ki Rückné Tamás Éva, az Allianz Hungária Biztosító főosztályvezető-helyettese. A vagyoni kártérítés a pénzben jól kalkulálható anyagi veszteségekért jár: megnézik, az áldozatnak mi volt a foglalkozása, mennyit keresett, s hogy például mennyire vett részt a család házimunkájában. Sarkosan fogalmazva ez azt is jelenti, hogy egy. munkanélküli élete biztosítási szakmai szempontból pénzben kifejezve kevesebbet ér, mint egy jól kereső üzletemberé. A nem vagyoni kártérítés azt a helyzetet kompenzálja, amely a családtag halálával bekövetkezett. Ilyen például, hogy az özvegynek egyedül kell nevelnie a gyermekét, vagy hogy a szülők idősebb korukban nem számíthatnak majd a gyermekük támogatására.- Találkoztam már 10 millió forint fölötti kártérítéssel, de ha azt vesszük, hogy a járadékra a hozzátartozó olykor az élete végéig jogosult, akkor ez az összeg is elérheti a több tízmilliót - jelentette ki a főosztályvezető-helyettes. Hozzátette: a több mint három évvel ezelőtti tragikus deutsch- landsbergi buszkatasztrófa 18 halottja és 28 sebesültje után eddig már több mint 400 millió forintot fizettek ki. D. T. A Valami Amerika sikere után Herendi Gábor hihetetlen merészségre vetemedett, viccet csinálna a magyar történelemből. A mozi a hét vezérről szólna, akik végigbotladoznák a magyar históriát a honfoglalástól máig. Az angoloknak ez meg se koty- tyanna, de mi tudunk-e nevetni magunkon? ■ Herendi Gábor pénzbeszerző körúton van, cégekkel tárgyal, hogy új moziját leforgathassa. A Valami Amerika hihetetlen siker, eddig 420 ezren látták és már nullszaldós, vagyis visszahozta az árát. Az új mozival viszont veszélyes vizekre téved, a hét vezért bukdá- csoltatná végig a magyar történelmen.- Természetesen tudom, hogy nem mindenki röhögne - mondja a rendező. - Hiába tartjuk magunkat humoros nemzetnek, a történelmünkből eddig nem nagyon csináltunk viccet, ellenben az angolokkal, akiknek a Gyalog galopp csak az egyik filmjük ez ügyben. A forgatókönyvet már megírta Harmath Gábor barátom, s az sem véletlen, hogy Magyar vándor lesz a címe. A fimben van némi szerepe Magyar Zoltán olimpiai bajnok híres gyakorlatának, a Magyar vándornak, ezért tőle is engedélyt kértem. Herendi Gábor maga is érdekes figurája a magyar filmgyártásnak, hiszen reklámfilmeket gyártott, s az abból gyűjtött pénzt befektette első filmjébe. Két mozifilm között most is azzal keresi a kenyerét, sörreklámban például verhetetlen. A Soproni Ászok sikere után most Bajor Imrével elkészítette a Pécsi Szalon reklámját. A Magyar vándor forgatását csak jövőre kezdik, de már készülnek a jelmeztervek, sőt íródik a film zenéje is, de ez épp úgy hétpecsétes titok, mint a szereplők kilé csak gazdagodhat azzal, ha önkritikusan és akár öniróniával tudja szemlélni múltját, hiszen a történelemben rejlő tanulságokat így lehet hasznosítani a jövőben. A népek tarka táborában is csak így tudjuk kijelölni pontos helyünket. A maA hét vezér végig te. Herendi botladozik majd s.yar nemze; csak annyit , : ti sajátossávoit hajian- ® magyar történelmen g0k Köre is dó elárulni, 1 bővülhetne: hogy az egyik vezér Szabó nem csak sírva vigadó, de Győző, a Valami Amerika egyik főszereplője lesz. Szvák Gyula történész szerint a magyar közeg általában nem alkalmas saját történelme humoros vagy vicces interpretálására. Különösen nem akkor, amikor a nemzeti érzelmeket ennyire felkorbácsolta, és kisajátította a jobboldal. Én mégis azt hiszem, hogy egy nép kacagva búfeledő nép is lehetnénk. Réz András szerint a hatalomiparosok biztos rácsimpaszkodnak majd, s botránnyal, tiltakozással próbálkoznak némi hasznot hajtani maguknak. „Kiderül majd, hogy képesek vagyunk-e magunkon, történelmünk álpatetikus rémségein röhögni. Az angoloknak ez régóta megy, ők sose mondanák a Monty Python csoportra, hogy nemzetgyalázó. Persze, a moziba járó fiataloktól sem idegen, hogy viho- rásszanak. Igaz, ők még emberből vannak, nem politikusból. Egyébként a történelemtanároknak is segít-het egy ilyen mozi, hiszen könyebben ráve- hetik majd a srácokat, hogy többet olvassanak a történelemről.” Láng Györgyi (Pa-dö- dő) mindent szeret, amiben van eredeti ötlet és humor, s ha tehetné, már most befizetne az új Herendi-mozira. „A nézők röhögni fognak, a miépesek, fideszesek viszont övön aluli ütésnek érzik majd, hogy valaki ezen viccelődik. A magyaroknak van humoruk, csak bizonyos pártelnököknek nincs...” D. L. Röhög majd az egész ország?
