Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-16 / 164. szám
2002. Júuus 16., Kedd A L M A N A C H 1 3 5 7. OLDAL Tanítani akar kisiskolában Tanító akar lenni Pethes Szabolcs a szó legnemesebb értelmében, hogy a legkisebb faluban élő gyerekeknek is elég tágas legyen a világ. Ezért kétszer is az iskolapadba akar ülni.- Kicsi korom óta tanítónak készültem, talán a jó példa meg az édesanyám miatt - mondta Pethes Szabolcs. - Mivel anyám dajka az óvodában és sokat téblábol- tam körülötte, így hamar megszerettem a kicsikkel foglalkozást. A pedagógiai szakközépiskola után hirtelen elérhetetlen lett ez az álma. Egy gyermekkori esés és néhány rakoncátlanul nőtt fog miatt Pethes Szabolcsot először eltanácsolták a tanári pályától. Aki azonban tanítónak szegődik, nem adja föl könnyen. Az elkötelezett tanítónövendék hamarosan befejezi a soproni egyetem szociálpedagógiai szakát, s utána egyetemi diplomával a zsebében képesítés nélküli vagy napközis tanárként is elhelyezkedhet. Munka mellett pedig másoddiplomaként könnyen szert tehet tanítói végzettségre, mert ahhoz nem feltétel az alkalmassági vizsga.- Most minden fiatalnak, diplomásnak és szakma nélkülinek nehéz. Nem találnak megélhetést, és elhagyják a falut. Szerintem hamarosan visszafordul ez a folyamat, s lassan újfajta munkahelyek is elérhetők lesznek innét - állítja Szabolcs. - S ahogy a kis falvaknak, úgy a kis iskoláknak is lesz jövőjük. Mert nagy előny, hogy személyre szólóan törődhetnek a gyerekekkel, és igazán csak így érhető el eredmény. ■ Megrendelték a borjakat Nagy hagyománya van a tehéntartásnak Nagykorpádon, s ebben nagy érdeme van Gonda Istvánnak is. Harminc évig ügyelt inszeminá- torként az egészséges borjúszaporulatra, az egyre igényesebb tejelő fajták elterjesztésére.- Előbb állatorvosi szaksegéd voltam, aztán 1957-ben a mesterséges termékenyítőállomásra kerültem - sorolta Gonda István. - Akkor még újdonságnak számított a mesterséges megtermékenyítés, mégsem volt éppen kapós az állás. Akik velem együtt kezdték, innen mentek nyugdíjba, és kevesen pályáztak a helyünkre. Belenyúlni könyékig egy tehénbe még kesztyűben sem egyszerű, sokan nem is csinálnák meg. A munka legnehezebb része mégis a sok téli ázás-fázás meg az állandó úton járás volt. Eleinte három község tartozott hozzám, és naponta végigjártam lovas kocsin. Aztán bővült a kör meg a technika is. Motorkerékpárral, a végén gépkocsival kellett mennem; volt olyan nap, hogy 170 kilométert is bejártam. Gonda István szerint ma még többet kell utaznia egy inszemi- nátornak, s nem azért, mert több az állat, hanem mert nagyon is kevés. Nagykorpádon mára csak néhány gazda tart 30-40 fejős tehenet, s ebből csak az él meg, aki állja a versenyt a magas mi- nőségi követelményekkel. ■ Virágkosár égetett cukorból A lakodalmas hagyományok szerint az ifjú párnak készített díszes cukortortát éjfélkor késsel összetörték, hogy boldogságuk zálogául minden vendégnek jusson belőle egy darabka. Hozlár Ferencné és Lukács Lászlóné szépséges tortáit azonban ritkán zúzzák össze. Óvatosan tördel belőle a lakodalmas nép, hogy minél tovább gyönyörködhessen a kézzel formázott égetett cukor szépségében és finomságában. Kényes csemege a cukortorta: néhány nap alatt megpuhul és elformáüanodik a levegőn. Készítése különös ügyességet és gyakorlatot kíván. Étolajas deszkára kell kiborítani a porcukorból olvasztott, vágott dióval dúsított, forró masszát, s aztán étölajos sodrófával gyorsan elnyújtani és késsel körbevágni különféle formák szerint. Még azon melegében kézzel hajtogatják-formázzák a forró füleket, indákat, aztán ugyanígy cukorral összera- gasztgatják. Azután jön a cifrázás tojás- fehérjés cukormázzal. Hozlár Ferencé szerint azonban ez nem boszorkányság. - Gyorsan szárad, s mire a végével végzek, az eleje már kész is - mondta. - Magam is Iványos Kató nénitől tanultam a pörkölt torta készítését, mint többen is faluból. Régen csak esküvőre vitték, de most már rendelnek mindenféle jeles alkalomra. Az elsőt a lányom születésnapjára készítettem 15 éve. Esküvőkre most is emeletes torta illik, a legmagasabb 54 centiméteres volt. Születésnapra virágkosarat szoktak kérni, ennek még virágtartó csövecskéje is pörkölt cukorból van. ■ VIRÁGDÍSZBEN A FŐUTCA ÉS A HIVATAL. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nagykorpádi lakosok településük csinosítására, s versengenek, hogy kinek a háza előtt szebbek a virágágyások meg a díszcserjék. Az önkormányzat palántavásárlással és a közterületek rendben tartásával veszi ki részét a község szépítéséből. A faluba vezető út két végén az elvadult bozótost is kitisztíttatta és ligetszerű erdőt alakítottak ki, a Rinya mellett pedig pihenőhelyet. A közmunkások készítették a községnek a virág- tartókat, az önkormányzat épülete és a faluház előtt pedig kiépítették a díszburkolatot is. ___________■ Na gy álmok kis lépésekben Nagykorpád szépül. Hol a járdát cserélik dísz- burkolatra, hol a széles út menti sávon nyírják a füvet vagy ligetté szelídítik a közmunkások a falu melletti elvadult kiserdőt. Nagy tervei vannak az önkormányzatnak, de helyben kevesen találnak megélhetést.- Hatodszor megyünk végig a falun, mert gyorsan nő a fű - mondta Laudon József, a közmunkások brigádvezetője. - Egyre nagyobb a becsülete ennek a munkának, mert nincs is.más. A nagyobb mezőgazdasági üzemek tönkrementek, a régi téeszt kivette egy osztrák, de az is csak tengődik. Állami segítséggel talán újra lehetne indítani, hogy egy kertészet vagy állattartó telep foglalkoztassa az embereket. A többség igyekszik, de sok olyan is van, aki a maga szegénye. Sokat kell dolgozni otthon is, mert hiába kaptam állást az önkormányzattól, az nem elég a megélhetéshez. Négy gyerekem közül csak a fiam él még velünk, de a többinek is elkel a segítség.' Délben is van néhány vendég Szamosi Józsefné árnyas kiskocsmájában. Fröccsöt meg hideg sört kortyolgatva beszélik meg a világ dolgait. - Fizetéskor több a vendég is, de a hangos szó meg botrány nem jellemző - mondta. - Kell tudni az emberek nyelvén. Ehhez az anyósomnak több a türelme, de én sem bántam meg, hogy ezt választottam.- Szabad, tiszta levegőn élhetnek az emberek, s most szinte csak ez tartja itt a falu népét - mondta Tóth Tibor polgármester. - Verseng a lakosság, hogy kinek szebb és virágosabb a háza előtt, s a közmunkások is szívesebben dolgoznak, hogy látják az eredményt. Még sok minden hiányzik: a gáz, a szennyvízvezeték meg a korszerű telefonvonal, de a leggyötrőbb gond az út. Lábod és Nagybajom között nemhogy összekötné a falvakat, hanem elválasztja a világtól. Iparos, vállalkozó a lábát alig teszi be a faluba; pedig meg kellene tanulni kicsiben is gondolkozni. Az önkormányzat is ezt teszi. Az idén az energiatakarékosabb közvilágítást és a falu ivóvízkútjának a felújítását szeretnénk elérni. A nagyobb álmok-. hoz azonban eddig nem sikerült forrást találni. A Szabással közös, 152 hektáros tó mint mező- gazdasági és szabadidős létesítmény egyelőre tanulmánytervként vár befektetőkre. A régi termálfürdőt is a hozzá tartozó kúttal és területtel együtt munkahelyteremtésre szeretnénk hasznosítani.- Senki sem dolgozik a családból Nagykorpádon; én Lábodon vagyok felszolgáló, a szüleim bejárnak Atádra. Kevés időt töltök a faluban, mégsem költöznék el - állítja Boros Pál Tamás. - A legkedvesebb a nagy kert. Már megtervezte egy kertépítész, de a megvalósításával csak apránként halad, mert sokba kerül. A család és a föld erejében bízik Bélavári János. Nemrég hivatalosan is elindította a családi .vállalkozást. - Most nyolc tehenet fejünk, de novemberre már 19 tejelő tehenünk lesz - mondta. - Tervezzük az új istálló s a fejőház építését, meg a zárt rendszerű trágya- és takarmánytárolót 'is. Harminchét hektár földet béreltem, most szeretném megvenni a kincs- ......................... tá rtól. Ha az ígért hitel összejön, akkor négy év alatt kialakul a 20-30 tehenes családi gazdaság. Ez az a méret, amivel a magunk erejéből meg tudunk birkózni.- Még én is besegítek a munkákba, de jobbára csak a szünetekben - tette hozzá a fia, Bélavári János Balázs, a zalaegerszegi számviteli főiskola hallgatója. - Ha végzek, szinte biztos, hogy nem maradok itt, talán még a megyében sem. Oda kell menni, ahol jobban megfizetik a munkámat. ■ BELAVARI JÁNOS Nagykorpádi olvasóinkat kérdeztük; milyennek látják a községet, elégedettek-e a fejlődésével, és milyen terveik vannak? Az a legfontosabb, hogy megtartsuk a Gyócsiné Kozári Erika gyesen levő anya: - Több kisgyerek is született nemrég, az én 3 hónapos picim most a legfiatalabb a faluban. Van még két ötéves ikergyermekünk is. Szeretünk itt lakni, sosem költöznék el. Én is idejártam iskolába, s a gyerekeink is jó alapokat kaphatnak itt, hogy megállják a helyüket. A férjemet szobafestőként egy atádi vállalkozó alkalmazza, de a faluban is akad munkája. A bejárás nem gond, mert sűrűn járnak a buszok. A saját házunkban lakunk, ezen persze mindig volna mit javítgatni, de majd csak rákerül a sor. Nekünk nem hiányzik sem a gáz, sem a szennyvíz, mert olcsóbb a fa. Központi fűtés van a házban, minden kényelmünk megvan. Szabóné Horváth Gyöngyi intézményvezető: - Kevesebb a gyermek, most csak 16 óvodásunk van. Harminc- nyolc tanulóval zártuk a tanévet, s az idén csak 33 iskolásunk lesz. Öt év alatt úgy 28 kisdiák lesz, de egyre több közöttük a szociális és tanulási nehézséggel küszködő. De úgy látszik, nincs veszélyben sem az iskola, sem a gyerekek sorsa. Elég jól fölszerelt az intézmény, s az összeszokott pedagóguscsapat a német szakkörtől a felzárkóztatásig mindent megtesz, hogy sehol ne kerüljenek hátrányba a gyerekek. Sokan szereznek diplomát is. Akik itt nőttek fel, nem kívánkoznak el, s mostanában talán kevesebb az elköltöző is. Nyíri Miklósné postavezető: - Csak ketten járatnak itt napilapot, a mintegy száz hetilap is főként műsorújság. Drágább újságokat nem vesznek, kevés az emberek pénze. Reggelente szokták a csekkeket feladni, s egy- egy családnak összesen úgy tízezer forint a havi költsége, de akad olyan is, akinek 30 ezernél is többet kell fizetnie. Mióta elérhető a telefon, szinte senki nem küld képeslapot meg táviratot. Sokallják az árát. Csomagot is ritkán küldenek, akkor is inkább csak a börtönbe; egy-két családnál ez rendszeres. Sokan kapnak azonban csomagokat is, mert á csomagküldő szolgálattól vásárolnak. Ezekből persze sokat vissza is küldenek. Varga József gépkocsivezető vállalkozó: - A korombeliek nem hagyták el a falut. Tizenöt osztálytársam volt, s csak három ment el. Érdemes itt családot alapítani, én sem vágyom innen máshová. A 90-es években fuvarozóvállalkozásom volt, de abba kellett hagynom. Most sikerült szerződéses munkát találnom, s egyik társammal szeretném újraindítani a belföldi árufuvarozást. Most is van munka a környéken, a bejárás meg nem nehéz. A régi té- esztelep is ígér vagy 15 új munkahelyet. A helyi közösségi élethez talán csak a focicsapat hiányzik, ezért sokait eljárnak a vidéki klubokhoz. S nyáron jó lenne a fürdő is, de arra igazán sok pénz kellene. fiatalokat Győrfi Rita családgondozó: - Egy éve dolgozom itt a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál. Szerencsés vagyok, hogy diplomásként állást kaptam a falumban. Család- alapítást egyelőre még nem tervezek, de szeretem tartalmasán tölteni az időt. Úgy tapasztaltam, hogy a fiataloknak elég kevés itt a szórakozási lehetőségük. Varga Istvánné faluházvezetővel szervezünk most a gyerekeknek egész nyárra szóló szabadidős rendezvénysorozatot sok játszóházzal és kirándulásokkal. Az ifjúsági klub is újraindult, és már rendszeresen oda jár 15 kiskamasz. A fő cél az, hogy az idősebbeknek is teremtsünk hasznos elfoglaltságot, mert ennek is van megtartóereje. ■ NAGYKORPÁD hivatal mindennap A polgármesteri hivatal címe: 7545 Nagykorpád, Petőfi u. 92. Tel/fax: 82/385-467 Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 7-16, pénteken 7-13 óráig; körjegyzői fogadóóra hétfőn, szerdán 7-16, pénteken 7-13 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA: Az állandó lakosok száma: 638 Ötévesnél fiatalabb: 38 6-14 éves: 97 14-18 éves- 38 18-60 éves: 355 60 évesnél idősebb: 110 TIZENHÉTMILLIÓ SEGÉLYRE Az önkormányzat 79,2 millió forinttal gazdálkodik. Ebből 13 mik lió forint a rendszeresen fizetett szociális segély, s csaknem 4 millió forintot költ eseti segélyekre. A kisiskola fenntartása 5,7 millió forintba kerül, a napközi otthoné 1,5 millióba, az óvoda pedig 4,6 millió forintba, a felsősök után 1,2 millió forintot fizet. A lábodi szennyvíztelep működtetéséhez 1,9 millió forintot utal át, a körjegyzőséghez 14,4 milliót. Felújításra az idén 700 ezer forintot szán az önkormányzat; a faluház festését, az orvosi rendelő burkolatának cseréjét és a Szabadság út feljáróját készítteti el. Beruházásra 2,9 millió forint jut; a vízmű javítása és új kút fúrása egymillió forint. A temetői vizesblokk építése félmillió forintba kerül, a településrendezési terv 900 ezer forint. A község díszkivilágítására mintegy 300 ezer forintot költ. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A falu legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat. A hivatal és a körjegyzőség négy embernek ad munkát, az általános iskola és az óvoda tíznek. Kilenc közmunkást is foglalkoztat. A volt tsz és állami gazdaság helyén három mezőgazdasági cég tevékenykedik; az osztrák tulajdonú Peppi 2000 Kft három embernek, a Németh Bt hatnak, az Agrona kft háromnak ad munkát. A magán- vállalkozó Szentgyörgyi Zoltán is három munkást alkalmaz. A környéken 25-en dolgoznak, s jó né- hányan a nagyatádi üzemekben. KÉT ÜZLET, HÁROM ITALBOLT A két vegyesbolt kínálatával elégedett a lakosság. Az áfész nemrég újította föl az üzletét, ez a cooplánchoz tartozik, s akciós árut, ruhaneműt, vegyi és háztartási cikkeket is árusít. Nagy a kéjété a friss cukrászsüteménynek. Hasonló a kínálat Szent- györgyiék vegyesboltjában. Friss tőkehúst egyik bolt sem tart, de fagyasztott baromfi, felvágott, primőr zöldség-gyümölcs állandóan van. Vásárosok is járnak a faluba. A három italkimérő hely a főutcán van. A kocsmajelleget megszüntették, helyette terasz- szerű a kerthelyiség, s a virágo- sítására is gondot fordítanak. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA
