Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-08 / 157. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 1 8 2002. Július 8., Hétfő BALATONSZENTGYÖRGY HIVATAL A HONLAPON A polgármesteri hivatal cime: 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 91. Tel/fax: 85/377-108 E-mail: onkbszgy@axelero.hu Honlap: ww.balalDnszentgyDtgy.hu Ügyfélfogadás hétfőn 8-12, szerdán 8-16, kedden és csütörtökön 12-16 óráig. A KÖZSÉG KORFÁ JA Az állandó lakosok száma: 1689 Ötévesnél fiatalabb: 85 6-14 éves: 190 15-18 éves: 71 19-55 éves: 917 55-60 éves: 99 60 évesnél idősebb: 327 ÖNKORMÁNYZATI FORINTOK Az önkormányzat 306,6 millió forintból gazdálkodik. A legtöbb pénzt, csaknem 230 miió forintot a település működtetésére költi. Jelentősek a szociális kiadása is, több mint 14 millió forintot juttat a családoknak és az időseknek. Az idei ‘ beruházási, felújítási tervében több mint 64 millió forint szerepel. A fejlesztések közül legjelentősebb a kerékpárút és a buszforduló megépítése, a művelődési ház és az iskola felújítása, az informatikai hálózat bővítése. Területet is vásárol az . önkormányzat a telekalakításokhoz. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb szentgyörgyi lakost a Wienerberger Rt, a Magyar Posta, a MÁV, a Budafesték Kft, a Dét- Balaton mezőgazdasági szövetkezet, a Pellmix Kft és az önkormányzat foglalkoztatja. MILLIOMOSOK KLUBJA Egymillió forintnál több adót fizet a posta, a mezőgazdasági szövetkezet, a téglagyár, a Budafesték kft és a somogytamócai Pellmix kft, illetve Kiss József egyéni vállalkozó. GAZDAG CIVIL ÉLET Csaknem 500 tagja van a község civil szervezeteinek. A Kisbalaton néptáncegyüttesben az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi családból táncolt valaki. A sportegyesület, a polgárőr- és a tüzoltó-egye- sület mellett tevékeny a Vöröskereszt-szervezet, a horgászegyesület és a nyugdíjas-egyesület. A TÓ NYUGATI KAPUJA Az egyetlen balatoni település Szerrtgyörgy, amelynek nincs strandolásra alkalmas saját vízpartja, mégis igen jelentős a szerepe a térség életében, mivel nemcsak közúti, hanem vasúti csomópont is. Itt van a Dunántúl postai elosztóközpontja. S amiben különbözik a többi balatoni településektől: az iparosodás. Nemcsak a nagy cégek települnek ide szívesen, hanem gomba módra szaporodnak az egyéni és kisvállalkozások is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GÁLDONY! MAGDOLNA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ MILLENNIUMI PARK BALATONSZENTGYÖRGYÖN. Két éve létesítette a községi önkormányzat a millenniumi parkot a művelődési ház tőszomszédságában; itt állították föl - virágágyások között - a kopjafát, s padokat helyeztek el. A munka természetesen még nem fejeződött be, egy tókát is szeretnének itt létesíteni, de máris kedvelt pihenőhely és a közösségi rendezvények helyszíne. Egy új falurész központjává is válhat, amint megnyitják az új utcát és házakat építenek itt a községben letelepedő lakosok. _____ ■ A kultúra jövőszervező ereje Gazdag Szentgyörgy kulturális élete, mert az emberek szívesen részt vesznek a közös rendezvényeken. A megújuló művelődési házat mára szinte kinőtték az egyesületek, ezért hozta létre az önkormányzat a civilházat. A Somos dombjáról feltűnik a művelődési ház épülete, különösen most, hojgy új koronát kapott, s végeztek a tetőcserével. Évről évre változik a ház környezete is, a szabadtéri színpad és a millenniumi park a közösségi élet újabb színtere. - A felújítás sokba kerül - mondta Nagy Lajos polgár- mester -, eléri a tízmillió forintot. Az önkormányzat 75 millió forintért pályázott, de csak 5,5 milliót kapott három évre a megyei területfejlesztési tanácstól. A többletköltségeket így a község állja. A legfontosabb, hogy az idén elkészül a ház, s kívül-belül megújul. Fehér Katalin, a művelődési ház igazgatója nem bánja a jelenlegi felfordulást, hiszen most a festők-mázolók, burkolók vették birtokba a termeket, s az augusztusi nemzetközi néptáncfesztiválra megszépült külsővel fogadja a különböző nemzetek táncosait. Szentgyörgy nevét jól ismerik Európa országaiban, és táncosai voltak mindig a nagykövetei. Két éve rendezték meg az első nemzetközi néptáncfesztivált fergeteges sikerrel, a rendezvényekből jutott a szomszédos településekre, a megyébe is. Az idén augusztus 18-21. között tartják a fesztivált, erre görög, bosznia-hercegovinai, cseh és szlovák táncosok is jönnek. A 150 vendégnek az intézmények, a cégek és a családok adnak szállást, s örömmel vállalták az itt lakó németek is. A polgármester elmondta, 1950-ben épült a művelődési ház, 1968-ban toldották hozzá a könyvtárt és az ifiklubot. A 80-as években volt az utolsó nagy korszerűsítés, így nem halogathatták tovább a teljes tatarozást. Ez a település legnagyobb közösségi háza, több mint 550 négyzetméter alapterületű. Nagy Lajos jól emlékszik, hogy mindig itt találkoztak a fiatalok, s nem pártolt el egyik nemzedék sem, hiszen mindennap nyitva az épület. Eleinte a pingpong volt a legnépszerűbb, majd 1965-ben birtokba vették a Kis-Balaton néptáncosai, akik korábban az iskolában tartották próbáikat. Az igazgató megjegyzi, talán nem is tudják igazán értékelni, hogy állandó otthonuk van, hiszen ez nem mindenütt adatik meg. Tény, hogy mindig voltak olyan személyek, akik motorjai voltak a kultúrának. Beszélgetőtársaim sorolják a neveket: a Csapó házaspárt említik, Ureczky Csabát, Fodor Ivánt, Péter Zsoltot és Országh Bélát. Az önkormányzat azonban mindig a háttérben állt és szolgálta a gyarapodó igényeket. Ezt értékelik az emberek, mondta Nagy Lajos, mert tudják, hogy róluk szól a közélet. Szerencsés Szentgyörgy, mert van kinek átadni a stafétabotot. Tüskés Balázsnak, a képviselő-testület legfiatalabb tagjának szinte második otthona a művelődési ház egyik kuckója. Itt működik a stúdió már tíz éve, s hetente kétszer jelentkezik közéleti műsorral, illetve képújsággal a kábeltévén. így a falubeliek jól értesültek a helyi közérdekű kérdésekben. A fiatal képviselőnek szívügye, hogy Szentgyörgy közvetlen kapcsolatba kerüljön a külvilággal az interneten. A továbblépést csak a korlátozott műszaki lehetőségek akadályozzák. A Matáv ugyanis nem fejleszt Szentgyörgyön, bár itt, a faluban van a legkorszerűbb rendszere. A szűkös telefonvonalak és az ISDN hiánya miatt nem tudnak elég számítógépet beállítani a világháló fogadására, mert az ifiklubban, a könyvtárban és a művelődési házban csak egyetlen készüléken kezdemé- nyezhetik a telefonos kapcsolatokat. ________ ■ Au tózaj a csomópontban Szentgyörgy a Balaton nyugati közlekedési csomópontja, ez sok előnnyel jár, de talán a legtöbb gondot is okozza. A Berzsenyi utcán átszáguldó napi több ezer autó miatt panaszkodnak a lakosok, a Csillagvár utcában pedig az éjjelnappali téglaszállítás és a Battyánpusztán keresztül agyagot fuvarozó járművek zaja elviselhetetlen. A megoldást majd a 76-os út elkerülőszakaszának a megépítése hozza. A Balaton-fejlesztési tervben több változat is szerepel, de az önkormányzat a délen építendő elkerülőútban látja valamennyi gond orvoslását. A szent- györgyiek most aláírást gyűjtenek, hogy így is kifejezzék elégedetlen- ségüket a hatóságoknál. _______■ Pi ki a Balaton kapujában Szentgyörgy intézményi és kereskedelmi központjában a 76-os út mellett található a Piki centrum. Az étterem és az ABC-áru- ház egész évben nyitva tart. Reggel héttől este 10-ig lehet itt étkezni és este 8-ig vásárolni a hét minden napján. A vendégek kényelmét a jó parkolási lehetőségek is szolgálják. Az étterem kiváló konyhájáról híres, mert a babgulyásra és a pogácsára például szívesen visszatérnek a vendégek, akiket reggelire, ebédre és vacsorára is várnak. A vegetáriánusok is találnak itt harapnivalót. A Szentgyörgyön és a környéken élő német családok különösen szeretik jó konyhája és igényes kiszolgálása miatt. A csoportok szívesen megállnak itt, mert finom ételeket és kedvezményt kapnak. A Piki centrum a térség információs központja is, hiszen itt van a Balaton nyugati kapujában. Piki Centrum Telefon: 85/703-662 ___________ A Ér dért - otthon a fában Az Érdért Rt balatonszentgyörgyi fatelepe a dinamikus átalakulás időszakát éli. A cég az egyik legnagyobb fafelvásárló és -értékesítő Somogybán. Az utóbbi években évente 3 ezer köbméter faárut forgalmazott, s nem feldolgozott faáruból igen jelentős mennyiséget adott el külföldre. A világ több pontjára eljut a jó minőségű fűrészelt áru Szentgyörgyről. A telep legfőbb partnere Egyiptom, Ausztria, Finnország, Olaszország és Izrael. Jövőre 5-6 ezer köbméter lombos fa felvásárlását tervezik. Most 45 dolgozót foglalkoztat a fatelep, számukat a következő évben 60-70-re nő Fűrészelt faárut készítenek az üzemben külföldi megrendelésre is nyílnak meg országszerte óriás faáruházai, mint legutóbb a zalaegerszegi 2000 négyzetméteres, korszerű árusítóközpont. Két termelőüzeméből a tuzséri a fenyőáruk előállításával, á balatonszentgyörgyi pedig a lombos alapanyag feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik. A cél az, hoev a vásárlók valamennyi Érdért kereskedelmi véli, s biztos jövőt és szakmai továbbképzési lehetőségeket biztosít dolgozóinak. A szentgyörgyi telepet 1956- ban alapította az Érdért, a Balaton közeli területen korszerű faipari üzemet létesített, s évtizedenként élt meg jelentős fejlesztéseket. A 60-as évek végén épült az iparvágány, a 70-es években a födémszerkezeti elemgyár, a 80-as években a lombos fűrészáru-feldolgozó, a 90-es évek elején a számító- gépes vezérlésű szárítóüzem kazánnal. Ekkor telepítették a korszerű rönkfelvágó gépsort is. A cégnek 14 egysége van, sorra lepen minden szolgáltatáshoz hozzájussanak. Komáromi Elemér, a balatonszentgyörgyi fatelep vezetője elmondta, hogy a telep ismét jó piaci pozíciókra törekszik, állandó, jól fizető partner. Kül- és belföldi üzleti partnereik, a nagyfelvásárlók, illetve a családi építkezők számukra egyaránt fontosak. A cég termékeiből itt is vásárolhatnak az ügyfeleik, mert minden faárut megtalálnak, ami egy építkezésnél szükséges. A szolgáltatások is sokrétűek: vállalnak bérfűrésze- lést, bérvágást és szárítást. Balatonszentgyörgyi olvasóinkat kérdeztük; milyen terveket szőnek, hogyan képzelik el a község jövőjét? Bővítenék az iskolát, utazási irodát létesítenének Vass Béla iskolaigazgató: - Az ön- kormányzat 3 éve kezdte az iskolában a felújítást, az idén a területfejlesztési tanács 2,5 millió forintot adott, de mindez csak a tűzoltómunkára elég. Központi pénzre hiába pályáztunk. Két terv is készült azonban a felújításra és bővítésre, s nem mondtunk le a további pályázatokról. Addig is araszolunk előre: 2,2 millió forintból felújítjuk a sportpályákat, bővítjük az informatikai oktatás eszköztárát. Horváth Ferenc örökségéből felújítjuk a tantermek padozatát. Öt község 280 diákja jár ide, az oktatásban a környezetvédelem, az idegen nyelv, az informatika meg a készségtárgyak kaptak nagy szerepet. Czifra Csaba, a Dél-Balaton Mezőgazdasági Szövetkezet ágazatvezetője: - 1992-ben átalakult a szövetkezet, ennek 48 tagja, 32 alkalmazottja van. Két megyében 50 küo- méteres körzetben szervezzük a gazdálkodást, búza, kukorica, árpa termesztésével foglalkozunk. A partnereink közt kistermelők és nagyüzemek vannak, sőt a keszthelyi egyetem is. Kereskedelmi kapcsolatban állunk Szlovákiával és Horvátországgal. Az idén 40 millió forintért vásároltunk kombájnt, tavaly is vettünk egyet. Tervezzük egy magtár építését is. A szövetkezet tisztességesen fizet az alkalmazottaknak, s megbízható partnerek vagyunk. Beösze Tamásné, a Margaréta óvoda vezetője: - Az önkormányzat figyel az óvodára. Elkészült a tetőcsere, s 2003 végéig szeretnénk megépíteni a tornatermet. 1999-ben a vizesblokkokat újítottuk föl, tavaly a szociális helyiségeket. Az utóbbi három évben mindhárom csoportszobában kicseréltük a bútorokat. Jó helyzetben vagyok, mert az önkormányzat figyel a munkánkra, a szülők és a vállalkozók is sokat segítenek. A szülői munkaközösség alapítványt hozott létre; az idén számítógépet is kaptunk. A gyermektorna és zeneóvoda mellett bevezettük a német nyelv oktatását, most szakembert keresünk a fejlesztésére. Takácsné Lengyel Valéria körzeti védőnő: - Az idén csak hat gyermek született a körzetben. A kép- viselő-testület minden újszülöttnek tízezer forint többlettámogatást ad és 20 százalékos telekvásárlási kedvezménnyel igyekszik megtartani a fiatalokat. Szentgyörgyön a gyerekek egészséges, jó szociális körülmények közé születnek, a tanácsadó működési feltételei is kiválóak. Öröm számomra, hogy egyre többen és hosz- szú ideig szoptatják a gyermekeiket. Az önkormányzat támogatásával megszerveztük a nők rákszűrését is, s részt vett az érintettek 40 százaléka. Ősszel szeretnénk folytatni e munkát, mert egyre többen igénylik. Kiss József vállalkozó: - Tősgyökeres szentgyörgyi vagyok, itt születtem. Bár nem itt lakom, 1983-tól itt dolgozom; 16 órát itt töltök, ismerem az embereket. Az utóbbi 20 évben sok új vállalkozás alakult, s úgy látom, mindegyik megtalálja a számítását. Gondok persze mindig vannak. A község a Balaton nyugati kapuja, alkalmas a turizmus fejlesztésére, pihenésre eszményi hely. Az önkormányzat segíti a munkánkat s fogékony a gondok megoldására. Szerintem utazási irodát is kellene létesíteni Szentgyörgyön, az összehangolná a szobakiadók tevékenységét. Szükségük van a biztos háttérre, a szolgál- tatás minőségi működtetésére'. ■ :t;i -T I '<
