Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-29 / 150. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 1 0 2002. Június 29., Szombat - = H HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7465 Szentgáloskér, Kossuth u. 3. Tel.: 82/704-017, fax: 82/457- 002 Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig reggel 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-13.30 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 619 Ötévesnél fiatalabb: 39 6-18 éves: 115 19-55 éves: 314 55-60 éves: 39 60 évesnél idősebbek: 112 FEJLESZTÉSRE 40 MILLIÓ Az önkormányzat idén 111,5 millió forintból gazdálkodik. A működési költség 68 millió forint, a felhalmozott összeg 43,5 millió. Az iskola és óvoda fenntartása 23 millió forintba kerül, a művelődési ház és könyvtár 1,8 millióba kerül, a körjegyzőségnek 18.5 millió forintot utalnak át, a polgármesteri hivatalra 4,6 milliót áldoznak. A gazdálkodási feladatokra 5,8 millió forintot különítettek el, szociális kiadásokra mintegy .10 millió forintot. A több mint negyvenmillió forintos fejlesztésre szánt pénz egy részéből a lapapusztai út kiépítését fejezik be. Negyedszer pályáznak a falugondnoki gépkocsira, de ismét elutasították a szolgálat létrehozásának igényét, s ezt ismét szeretnék benyújtani. A község rendezési tervére is adtak be pályamunkát, ez végül 1.5 millió forintot hozott, így az idén elkészül az új terv. A ravatalozónak négyszázezer forintból építenek előteret, s újrafestik az épületet. A jegyző szolgálati lakásának a felújítására 1,5 ezer forintot nyertek, s így 2,2 millió forintos beruházást végeznek el. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb helybélinek az Agrária Rt ad munkát, itt nyolcvannégyen dolgoznak. A második legnagyobb munkaadó az önkormányzat, amely húsz dolgozót foglalkoztat. Ezenkívül néhány kisebb vállalkozás is van Szentgáloskéren, ezek négy-öt munkásnak adnak kenyeret. KÉT BOLT, KÉT KOCSMA A község boltjaiban elsősorban a mindennapi alapélelmiszerek kaphatók. A liszt, a cukor, az étolaj és a tej mellett mostanában a hentesárut is viszik, mert lassan elfogy a téli disznóvágásokból otthon tárolt hús. A két kocsmában az emberek leginkább fröccsöt fogyasztanak, de a melegebb napokon a sör a legnépszerűbb ital. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNG RÓBERT MEGÚJULT ISKOLA AZ ÖREG TÖLGYFA ALATT. Az 1890-es években épült a szentgáloskéri iskola öreg épülete, ide jártak s itt tanultak több mint hetven évig a gyermekek. A körzetesítés nyomán a múlt század végén tizenöt évig szünetelt a községben az iskolai oktatás, ám nyolc éve újraindult, és teljesen felújították az épületet is. Több mint négymillió forintot áldoztak a munkákra 1992-ben, s így ma már csak az udvaron álló százéves tölgyfa emlékeztet a régi iskolára. ________________________________________■ Fa faragó huszár a csapat élén Harminc éve kutatja már Varga Károly a fába rejtett titkokat. A somogyi hagyományőrző huszáregyesület tagjának kezei közül sok kopjafa, pásztorbot, plasztika és díszes kapu került ki. Nemzetközi kiállítások és alkotótáborok állandó meghívottja, a legbüszkébb mégis a szentgáloskéri kötődésére.- A mülennium évében faragott kopjafáimat elvitték az ország minden részébe; a legtöbbet nekem mégis a szentgáloskéri szabadtéri alkotásaim jelentik. Itt nem szakmai ítészek, hanem a lakosság minősíti a munkámat. Szerencsére a képviselő-testület tagjai is nagy lokálpatrióták, így kerültek a padjaim és a világháborús emlékművek a kéri utcákra és terekre. A fafaragó huszár nagy tiszteletnek örvend. Művészi munkái mellett nem átall egy-egy fából készült célszerszámot sem megjavítani a helybelieknek. Közvetlensége és a falu iránti kötődése folytán senkit nem ért meglepetésként, hogy a nemrég alakult nyugdíjas-egyesület elnökének választották.- Örömmel vállaltam el a feladatot, és nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a nyugdíjascsapat megszervezésébe. Már hatvannál több tagja van az egyesületnek; egyelőre kéthetente találkozunk. ígéretet kaptunk, hogy saját klubhelyiségünk is lesz. Nagy törekvésem, hogy vállaljuk a népi kultúra ápolását is. Ez magába foglalja a népi képzőművészetet, a néptáncot, a népzenét és a karéneket is. Most azon ügyködünk, hogy a körhyék összes nyugdíjas-egyesületével fölvegyük a kapcsolatot. ■ Uniós út a kéri határban Több fiatal kevesebb munkahelyre Szentgáloskér azon falvak közé tartozik, ahol legalább annyi a fiatal, mint a nyugdíjas. Néhány éve újraindult az iskolai oktatás, és ez újabb lendületet adott a községnek. A fiatalok összetartanak, s helyben akarnak boldogulni, ez azonban egyelőre csak a szerencsésebbeknek sikerül. Az oktatás nyolc évvel ezelőtt, szeptemberben kezdődött újra. Szentgáloskér vezetése tudta, hogy nagy anyagi kockázatot vállalnak az iskola indításával, de úgy gondolták: csak így menthetik meg az elöregedő települést. Vargáné Esküdt Aranka iskolaigazgató szerint az azóta eltelt idő tökéletesen igazolta a várakozásukat, és hosszú idő után most a legösszeforrottabb az ifjúság a településen.- Az óvoda és az iskola az alap, amely a legkisebbektől a tinikig minden fiatalnak közös nevezőt nyújt. Kétségtelen, hogy ez többletfeladatokat ró a nevelőkre, a pedagógusokra is, itt azonban mindenki nagy hittel vetette bele magát a közösségépítő munkába. Ennek eredményeként mára sok közös rendezvényt szervezünk az iskolánkba visszajáró tanulóinkkal. A már végzett diákok szervezik a gyereknapot, s oroszlánrészt vállalnak a falunapi rendezvényből, s rendszeresen segítenek a kicsiknek is a tanulásban. Most például Gunarasra szerveznek közös kirándulást. Az iskola három pedagógusa nemcsak az ifjúsági élet szervezésében, hanem a jelenleg 19 gyereknek második otthont jelentő iskolában is megtesz mindent, hogy minél felkészültebb diákok menjenek innen a felső tagozatba. A két tanító és egy napközis nevelő elsősorban a felzárkóztatásra figyel, mert sok az ingerszegény környezetből jövő gyermek.- A pedagógiai programunk a személyiségfejlesztésre épül, azaz,minél több időt szeretnénk szentelni egy-egy diákra. Kétségtelen, hogy sok időt vesz el a szerényebb képességű tanulók lemaradásának a pótlása, de kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségekre. A sok kirándulás és közös rendezvény pedig abban segít, hogy még jobban megismerjük otthoni körülményeiket. Nemrég Vargáné Esküdt Aranka például az Északi-középhegységben, Bükkszentkereszten jártunk a diákokkal. A iskola védettségéből kikerült ifjaknak azonban már nehezebb a dolguk, hiszen a munkalehetőség rendkívül kevés. Ifi. Horváth Tibor azon szerencsések közé tartozik, aki helyben is megtalálta a számítását.- Kicsit távol esünk a Balatontól és Kaposvártól is, így a fiataloknak nincs nagy mozgásterük. Mondhatnám, hogv én is kényszerhelyzetből dúltam, de most már szeretek a magam ura lenni és élvezem az asztalosszakma kihívásait. Négy éve dolgozom a műhelyemben. Szerencsém is volt, mert senki sem tudná húszas éveinek az elején megteremteni egy asztalosműhely anyagi alapjait. Nekem is szüleim segítettek, hogy beszerezhessem a gépeket, s évek kitartó munkája kell ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés. Ifj. Horváth Tibor szerint az lenne az igazi, ha a területre szakosodhatna, de ez már fényűzés egy kis településen dolgozó asztalosnak. Úgy véli: egy ilyen kis műhelyben minden munkát el kell vállalnia az ablakoktól az asztal készítéséig vagy a fapavilonoktól a bútorokig.- Érdekes módon az esetek felében kaposváriak a megrendelők, s visszatérnek és újabb ügyfeleket is hoznak, akiknek egyszer már dolgoztam. így ha nem is nagyra törő álmokkal, de megélek a munkámból. Ilyen esélyt ma, sajnos, nem kap a legtöbb fiatal Szentgáloskéren, így nem is élhet vele. Igaz, hogy a tizenévesek ma is összetartanak, de a korombéliek már többnyire családosak, így nem járunk össze. Sokaknak leköti az erejüket, hogy állandó munkát találjanak, s ne kelljen beletörődniük az idénymunká- sok bizonytalan kenyérkeresetébe. _______________■ If j. Horváth Tibor Az egykori termelőszövetkezetből alakult Agrária Rt ma a térség legnagyobb mezőgazdasági vállalkozása; 84 családnak ad munkát, s termelésből származó bevétele meghaladja a félmilliárd forintot. Pásztohy András elnök vezérigazgató büszke rá, hogy remek a kapcsolatuk a térség intézményeivel és önkormányzataival is. A környező falvak legnagyobb adófizető cégének rendszeres támogatása megmutatkozik a községek fejlesztésében is.- A siker alapja, hogy mindenben igyekszünk megfelelni a minőségi követelményeknek a legkorszerűbb technológiai előírások betartásával. Elsősorban élelmiszer-ipari és takarmányalapanyagot termesztünk: kalászosokat, cukorrépát, napraforgót, takarmánygabonát és kukoricát, s jelentős a tejtermelésünk. Nálunk olyan munkavállalók dolgoznak, akik magukénak vallják a vállalkozást; a szövetkezet tagjai voltak, s többségük ma is részvényes. A nagyüzemi tevékenység mellett az Agrária Rt megteremtette a vetőmag-előállítás lehetőségét is. A munkavállalók a saját területükön állítják elő az alapanyagot.- Az rt szolgáltatása a szakmai irányításon túl a gépi munka, s a többi teendőt az egyéni termelők végzik a maguk kockázatára. A vetőmag-előállítás 150 hektáron 44 családnak ad kiegészítő jövedelmet. Büszkék vagyunk rá, hogy a közvetett megrendelők a világ legnagyobb magter-mesztő cégei. Képviselői rendkívül elégedetten szemlézik a táblákat, mert Európa más részein ritkán van lehetőség ekkora egybefüggő Rendszeresen átvizsgálják a gépeket területen vetőmag előállítására. Ennek egyik feltétele a társaságunk által használt mintegy 2800 hektár föld, s a vetésforgóval biztosítható a távolság és a nagy táblák kialakítása. Pásztohy András szerint a színvonal megőrzése miatt fontos a kapcsolat a világ meghatározó vetőmag-forgalmazó cégeivel. Ennek erősítésére nagyüzemi fajtakísérleti bemutatókat tartanak, s ezekre meghívják a környékbeli gazdálkodókat.- Mindig is csapatban gondolkodtunk, s adottságaink, a kiváló szakvezetés és jól képzett szakdolgozóink révén reméljük, hogy az unióban is megálljuk helyünket a világszínvonalú mezőgazdasági szereplők között. Erre biztosíték, hogy termékeink többsége közvetlenül vagy feldolgozás útján most is nemzetközi keres- kedelmi forgalomba kerül. a Ismert szentgáloskérieket kérdeztünk: hogyan látják, mire volna leginkább szükség a településen? Szennyvízcsatornát, járható utakat szeretnének Budai Bertalan agronómus: - Elsősorban az utak állapotán volna mit javítani. Ennek az elmaradásáról persze a szerény költségvetésű ön- kormányzat nem tehet semmit, mert a városok és a falvak közötti pénzelosztáskor még mindig nem veszik figyelembe a hátrányfelzárkóztatást. Ameddig egy kis falu csak a normatív támogatásokból tud gazdálkodni, még annak is örülni kell, ha az intézményeit fenn tudja tartani bizonyos szinten, és nem futja fejlesztéseibe. Itt szerencsére azért példaértékű az a munka, amit az iskola és az óvoda megtartásáért folytat a település. Ez nagyon fontos, mert ebben lehet Szentgáloskér jövője. Weingné Horváth Ilona postamester: - Hátrány, hogy a településen nincs állandó munkalehetősége a legtöbb fiatalnak. Igaz, hogy el tudnak menni kapálni kora tavasztól késő őszig, de az idénymunka nem elég. Állandó munkahelyre pedig esély sincsen, mert Kaposváron azt kérdezi meg a munkáltató legelőször, hogy honnan ptt a jelentkező. Ha kiderül, hogy Szentgáloskérről, akkor nem veszik ol, mert a bérletet nem fizetik ki. A falukép viszont nagyon sokat szépéit az utóbbi tíz évben. A kastélyt is felújították, s végre lehet látni, hogy van gazdája az épületnek. Van még pár út, amit meg lehetne javítani, de az is meglesz. Egerszegi Ferenc polgármester: -.Sajnos még vannak sáros utcáink is, ezért a legfontosabb az úthálózatnak a rendbetétele. Reménykedünk abban, hogy a szegényes költségvetést pályázati támogatással erősítve lehetővé válik a portalanított utak és járdák megépítése. A közlekedés így még nem Ídelégítő, s ennek leginkább a fiatalok érzik a hátrányát. Csak akkor várható el a faluhoz kötődés, ha az út- és közműfeltételeket is megteremtjük. Biztató, hogy 2005- re elkészülhet a szennyvízberuházás, de ez a lakosságra is nagy terhet ró. Sok a szerény anyagi körülmények között élő lakos, ezt csak jó hitellel lehet megoldani. Horváth Jánosné gyámügyi előadó: - Elsősorban a munkahelyek hiányoznak a településről. Azt hiszem, hogy ez a település is a nagyvárostól való távolság miatt szenved sok mindenben hátrányt. Keveseknek adatik meg az elhelyezkedés lehetősége a megyeszékhelyen, különösen az alacsony iskolai végzettségűek körében. Itt is elég sok az olyan ember, aki nem tud elhelyezkedni és számukra csak a szociális segélyek nyújtanak szerény megélhetési lehetőséget. Sok minden kellene még a településen; hiányzik még a csatornázás, és jobb utakra is szükség lenne. Szarka Zoltán alpolgármester: - A Lapapuszta településrész felé vezető út felét tavaly már elkészítettük, de az idén meg kellene építeni a másik felét is. Csaknem 70 ember mindennapi élete válna köny- nyebbé, ha jó úton tudnának bejárni a településre, és jobb lenne a buszközlekedés is. Emellett igazán jó lenne, ha a falu néhány nagy becsben tartott emlékművét, műemlék jellegű épületét is fel tudnánk újítani. Sajnos, mindegyik beruházáshoz több millió forintra volna szükség, s ez a közeljövőben nem áll a rendelkezésünkre. Ezenkívül a fenntartás anyagi terheivel is számolni kell, ez megterheli a költségvetést. ■
