Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-28 / 149. szám
2002. Június 28., Péntek A L M A N A C H 1 5 5 7. OLDAL Vadászház a patakparton Patakok találkozásánál épült a petekúti vadászház. Nemrég kívül- belül felújították, de ha az időjárás engedi, szívesebben tanyáznak előtte a vadászok - mert igen szép helyen van - a jól sikerült hajtás után. Magasra nőtt, évszázados fák veszik körül; messze van a zajos főút, itt csak az erdő állatainak ne- szezése hallatszik. Imrei Károly vadászmester azt mondta: gyakori vendégek itt a szentpéteriek. Az „erdei falunapon” pörköltre és halászlére hívják őket a vadászok - az utóbbinak Dóbék Lajos a mestere -, s ingyen adnak vadhúst a környék falusi rendezvényeire is.- A vadászható területünk 4200 hektár, ennek a kétharmada mező- gazdasági terület. Mivel kevés az összefüggő erdő, minden évben tetemes a vadkár, a társaságunk azonban idejében rendezi a földtulajdonosokkal, akárcsak a bérleti díjat. Bevételünk a lőtt vad értékesítéséből és a bérvadásztatásból származik; innen kevesen mennek haza vadászélmény nélkül - mondta a vadászmester. A társaság célja az, hogy tagjai minél olcsóbban vadászassanak. Tízéves bérleti szerződésüket is szeretnék meghosz- szabbítani, s még komfortosabbá tenni a vadászházat. ■ Otthont épít a hegytetőn Szerencsés embernek mondja magát dr. Szabó Csaba, a nagykanizsai városi kórház igazgatója, mert megvásárolhatta a páratlan kilátást nyújtó, legutolsó belterületi ingatlant a falu szélén. És őszre már fölépül a háza is. Azt mondta: ha a telkéről körbenéz, erdőt, tavakat lát, s a völgyek között megbúvó kis falut, s üyen még Svájcban sem adatik meg mindenkinek.- Kedveli a vidéket?- Mindig városlakó voltam, ám az élet lehetőséget adott arra, hogy megismerjem a különféle égtájakat. Évekig dolgoztam Afrikában - mondta -, jól tudom, hogy milyen külföldön' az élet. S azt vallom, amit Tamási Áron: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Én már két helyen is otthon vagyok: Zalában és Somogybán.- S miért választotta új otthona színhelyéül éppen ezt a falut?- Aki egyszer is fölmegy erre a dombtetőre, az épülő házamhoz, az megérti. Mindent megtalálok itt, ami olyan embernek kell, aki már nem szereti a várost. Gyerekkoromból jól ismerem ezt a vidéket, mert sokat bicikliztünk errefelé; akkoriban még fekete gólya is fészkelt az erdőszélen. Ennek a kis településnek előnyös a város közelsége, s emellett meg tudta őrizni azt a többletet, amit a vidéki élet kínál: a csendet, a nyugalmat, és remélem, a békességet is. Őszintén mondom: boldog vagyok, hogy hamarosan szentpéteri lakos lehetek. ■ Nyolcvanéves mesemondó Kérdezzétek meg Pauska nénit, majd ő megmondja - gyakran elhangzott ez Szentpéteren. S leginkább akkor, ha föllépésre készültek az asszonyok, s ki más adhatott volna tanácsot nekik, ha nem Pauska Mihályné népi mesemondó, számos művészeti szemle díjazottja, az 1986-os országos vers- és prózamondó verseny ezüstérmese.- Szegények voltunk, de egy haragosa sem volt a szüleimnek - mondta büszkén a 80 éves asz- szony. - Apám és anyám nagyon sok mesét ismert, s én valameny- nyit megtanultam tőlük; már gyerekként is folyton szerepeltem, fölléptem a műkedvelő előadásokon. Hamar elterjedt a hírem, és azt mondták a falubeliek: ha. Maris ka szerepel, elmegyünk a műkedvelőre. Igen sokfelé jártam később, még Leningrádba is eljutottam egy jutalomúton. Megsárgult okleveleket és fényképeket, ajándék könyveket őriz öreg szelvényében. Évtizedek múltán is pontosan emlékszik rá, melyiket miért kapta. Büszkén említi azt a decsi szőttest és párnát, Pauska Mihályné: Sokat anyámtól tanultam amivel Czine Mihály irodalomtörténész professzor lepte meg. Nem feledte el a meséket sem, noha ma már nincs, akinek elmondja őket. Napjai egyformán telnek: elballag szerettei sírjához a temetőbe, megöntözi a virágait vagy tévét néz. Öröme az, hogy kézimunkái a templom oltárát díszítik. _______■ KO RSZERŰ KÖZSÉGHÁZA POGÁNYSZENTPÉTEREN. A község lakosainak egyik büszkesége az új községháza. Itt van a polgármesteri hivatal és a házasságkötő terem, s itt kapott helyet a postahivatal, valamint az orvosi rendelő, ahol a háziorvos szerdánként fogadja a betegeket és a tanácsot kérő szentpéteri lakosokat. A mutatós házasságkötő teremben ugyan ritkán tartanak esküvőt, a kis településen élők sze- rint azonban Pogányszentpéteren szerencsére nem csökkent a házasulási kedv. ____________________■ Sz épülő falu Somogy határán Kevés ötszáz lelkes településnek adatik meg, hogy olyan látványosan fejlődjön, mint Pogányszentpéter. A zalai dombok lábánál fekvő faluban takarosak a porták, virágosak az udvarok; az üres házak rendre elkelnek, s beépülnek a telkek. Az itt élők többnyire derűsen néznek a holnap elé. Somogynak Zalával határos csücske páratlanul szép. Á szentpéteri lankás domboldalakon erdők és zöldellő mezők váltakoznak, a völgyben halastavak és keskeny patakok bújnak meg. Az első oklevél 1381-ből való, ami megemlíti a Szent Péter apostolról elnevezett pálos kolostort. 1544-ben elpusztult a falu, s csak két. évszázad múltán települt újjá. Bár a múlt század elején többen laktak itt, mint napjainkban, mégis igen csekély az elvándorlás.- Nem mondom, hogy nem vágytam a városba, de itt maradtunk, s ma már semmiért nem költöznék el - mondta a nyugdíjas Horváth Ferencné. - A férjem mindig talál munkát a ház körül, városban ki sem bírná. Mindenkit szeretek a környéken, jó viszonyban vagyunk egymással. Nem kerüljük el a másikat, hogy meg ne kérdeznénk: hogy van, hova megy? Áz utóbbi években pedig sokat fejlődött a település, egészen más a falu, mint korábban. Az asszony mozgáskorlátozott, ezért különösen örül a falubusznak, amit tavaly vett az ön- kormányzat. Most már nem okoz gondot a gyógyszerek beszerzése, és a mozgássérültegyesület csurgói rendezvényeire is elviszi a busz. Örömmel említette, hogy gazdára talált az egyik szomszédos ház, és nemsokára fiatalok költöznek ide.- Hárman is építkeznek most, s új telkeket is kellett kijelölni - mondta Gács László polgár- mester. - A letelepülőket vonzza a falu kedvező fekvése. Innen autóval percek alatt eljutnak Nagykanizsára; a halastavak és erdők munkát adnak, a faluban működő kft pedig folyamatosan bővül. A polgármester hosszasan sorolja a változásokat: bővítették az óvodát, a középületeket pályázati támogatással felújították, játszótér épült, és a temetőhöz pedig kerítés, rendbe tették a világháborús emlékmű és a sportpálya környékét is. Hamarosan kiépül a vezetékes gáz, s akkor már csak a szennyvízcsatorna van hátra a fejlesztések közül.- Sokan élnek a mezőgazdaságból, és sajnos, nemcsak az időjárás sanyargatja őket, hanem a költségek is. Ezeket a termények ára alig-alig fedezi - panaszolta a nehézségeket a polgármester. Hozzátette: szerencsére a segítő szándék nem halt ki az itt élőkből. Véleményét osztja Kálmán Gábomé is, aki a hároméves Gergővel és Dórával még otthon van, de augusztustól újra munkába áll.- Az óvónőképző szakközépiskola elvégzése után helyben kezdtem dolgozni, ezért sem volt kérdéses, hogy itt maradunk a férjemmel - mondta. Ő Nagyatádról jött, de nem sokáig volt idegen: hamar befogadták a falubeliek. Sőt, előre köszöntek neki; jó, hogy mindenki ismer mindenkit. Ha egy szentpéteri bajban van, a másik nem tesz rá még egy lapáttal, hanem megpróbál segíteni. Ezt magam is megtapasztaltam, hiszen mikor kórházban voltam, még azok is meglátogattak, akikre nem számítottam. Már készül a leendő házunk tervrajza, hamarosan építkezni fogunk. Olyan rohamosan fejlődik a falunk, hogy még az idegenek is észreveszik. Annak meg különösen örülök, hogy helyben járhatnak óvodába a gyerekek, mert így nem kell buszozniuk, ahogy annak idején nekem. Hál’ istennek annyi az óvodás, hogy kevés nekik a hely. ____________■ PO GÁNYSZENTPÉTERI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: MILYENNEK LÁTJÁK A TELEPÜLÉSÜKET, ÉS HOGYAN KÉPZELIK EL A KÖZSÉG JÖVŐJÉT? Egymást segítő családok, töretlen fejlődés Kodela Györgyné kispostavezető: - Sokat fejlődött, szépült a falu az utóbbi években, s ez az új létesítményeknek köszönhető. 1994-ben építtette az önkormányzat az épületet, ahol helyet kapott a posta is, mert a régi helyen nagyon rossz körülmények között dolgoztunk. Egyre több fiatal költözik ide a városból, dolgozni azonban visszajárnak, mivel itt nincs munkalehetőség. Jó lenne, ha volna szórakozási lehetőségük, ■ s még inkább a 10-12 éveseknek. Kellene egy hely, ahol beszélgethetnek és táncolhatnak. Már a nagyszüleim is itt éltek, és a lányoméit sem költöztek el; úgy gondolom, van jövője a településnek. Zakócs József nyugdíjas: - Nagy változást hoztak az utóbbi évek. A polgármester munkájának köszönhetően rendezett a település, az ingatlantulajdonosok is figyelnek a portájukra. Nem minden település dicsekedhet falubusszal, mi igen. Van helyben óvoda és alsó tagozatos iskola, de ha a szülő úgy gondolja, városi intézménybe is írathatja a gyerekét. Itt születtem, és a gyerekeim is itt maradtak, mert jó a közlekedés, be tudnak járni Kanizsára dolgozni. Összetartóak az emberek, nincsenek nagy viták, csak annyi az ellentét, mint másutt. A település jövője mellett szól, hogy főút mellett van, és hamar eljuthatunk a városba. Illés László személy- és vagyonőr: - Harminckét éve itt élek, és hamar befogadtak a szentpéteriek, de én is tettem ezért. Jóban vagyok a szomszédaimmal, s vannak barátaim. Vadban és halban gazdag ez a vidék, és sokat fejlődött a falu, leginkább az utóbbi években. Vannak olyanok is, akik gátolják a fejlődést, ennek ejlenére óriásit sikerült előrelépni. Rendben vannak az épületek és a temető is, csak a szennyvízvezeték meg a gáz hiányzik. Büszkék vagyunk a futballcsapatunkra, mert jól szerepelnek a fiúk a város környéki bajnokságban. Van jövője a településnek, ezt igazolja az is, hogy többen költöztek már ide Nagykanizsáról. Varga Gyula vállalkozó: - Már a nősülésem előtt építkezni kezdtem, mert nem akartam elmenni innen, s most sem tudnám másutt elképzelni az életem. Sokat fejlődött a falu. Van kerékpárút, új az iskola, óvoda és a községháza is. Felújították a kultúr- házat, készül a millenniumi park. Sok az új ház. Csak páran költöztek be Kanizsára, de mostanában inkább onnan jönnek ide. Az emberek összetartóak, még az építkezésben is segítettünk egymásnak. Helyben kevés a munkalehetőség, az emberek többnyire a városban dolgoznak, de ez nem okoz gondot, mert jó a közlekedés. Busszal akár Pécsre is könnyen eljutunk. Latin Gyula vállalkozó: - Öntuda- tosabbak lettek az emberek, és változott a szemléletük; többen próbálkoznak új dolgokkal. Szentpéter a szép tájnak, a tavaknak és a 61-es út közelségének köszönheti vonzerejét. Kulturált, rendezett a település, és folyamatosan fejlődik. Az iskola, a játszótér, a parkok, a futballpálya és a Latin fogadó mind a fejlődést mutatják. Hiányzik ugyan még a szennyvízvezeték, de hamarosan bevezetik a gázt, és nemrég korszerűsítették a villanyhálózatot. A község jövőjét meghatározza a falu vezetése, az emberek egymáshoz való viszonya, és nagyban segíti az itt élők tisztes- ségesen végzett munkája. ______■ PO GÁNYSZENTPÉTER HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8728 Pogányszentpéter, Baj- csy-Zsilinszky u. 84. Tel.: 82/720-188 A falu az iharosberényi körjegy- . zöséghez tartozik és a szentpé- terieknek csütörtökön tartanak körjegyzőségi fogadónapot. A polgármester mindennap 8-10 óráig várja a polgárokat. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 511 Ötévesnél fiatalabb: 49 6-18 éves: 86 18-55 éves: 269 55-60 éves: 27 60 évesnél idősebb: 80 UTAT, PARKOT ÉPÍTENEK Az önkormányzat az idén 55 millió 485 ezer forintból gazdálkodik. Óvodát és alsó tagozata? iskolát tart fenn évi 12,2 millió forintból, valamint konyhát 4,4 millióból. A felsős tanulók az iharosberényi iskolába járnak, utánuk 2 millió 774 ezer forintot fizet. A körjegyzőségnek mintegy hárommillió forintot, a csurgói családsegítő szolgálatnak 1,2 milliót juttat. A település tisztasága az önkormányzatnak egymillió forintjába kerül, a falu- gondnoki szolgálat fenntartása 1,9 millió forinttal növeli a kiadást. Ötmillió forintot szántak fejlesztésre. Terveik között szerepel a szőlőhegyre vezető út meg a Dózsa utca útjának a javítása, illetve járdaépítés, ezenkívül szeretnék parkká alakítani a millenniumi parkot. Ehhez pályázati támogatást is remélnek. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A bútoripari kellékeket gyártó Metnix kft a legnagyobb munkáltató: harminchat embert foglalkoztat. Az önkormányzat húsz dolgozót alkalmaz. A legtöbb szentpéteri Nagykanizsára és Csurgóra jár, néhány Iharos- berénybe és Magaséra, valamint az iharosi erdészethez. KÉT EGYESÜLET Az országban a második közművelődési egyesület Pogányszentpéteren alakult. II. Rákóczi Ferenc nevét vette föl, s tagjai a helyi hagyományokat kutatták, tanfolyamokat és népfőiskolát indítottak, s kapcsolatba léptek több hazai és külföldi csoporttal. A lelkes tagok mára megöregedtek, néhányan pedig elköltöztek. A pogányszentpéteriek nem titkolt vágya: szeretnék ismét felpezsdíteni az egyesületi életet, ahogy tették a sportklubbal is. Ma újra büszkék a focicsapatra, amelynek játékosai a Nagykanizsa környéki bajnokság harmadik helyén állnak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, VARGA ANDREA FOTÓK; VARGA GYÖRGY
