Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-02 / Vasárnap Reggel, 22. szám
2002. JÚNIUS 2. GAZDASAG Dolgozni veszélyes Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, tartja a mondás, s ehhez hozzátehetnénk: aki pedig hibázik, meg is sérülhet. Már persze, ha a munkája olyan jellegű. De vannak lappangó munkahelyi ártalmak is, amelyek csak az évek múlásával válnak nyilvánvalóvá. A különböző szakmákban különböző panaszokkal küszködnek a dolgozók, s bizony olykor komoly, esetleg halálos veszélyek is leselkednek rájuk. » Ha valaki a veszélyes munkahelyeket próbálja számba venni, egészen biztos, hogy az élelmiszer-ipart valahová a középmezőnybe tenné. S milyen nagyot tévedne! A felmérések szerint ugyanis a legtöbb baleset az élelmiszeriparban történik. A regisztrált esetek azonban azt mutatják, hogy a 'magas szám ellenére komoly veszélynek mégsem ők, hanem az építőipari munkások vannak kitéve. Az élelmiszer-iparinál harmadával kevesebb esetszámra ugyanis hatszor több halálos baleset jut, s a csonkolással járó szerencsétlenségek száma is magasabb - jelentette ki Kan- gyalné Garai Erzsébet, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főtanácsosa. 1997-től 2000-ig nem változott számottevően a munkahelyi balesetek száma. A ’97-es 26825 eset 2000-re 27 214-re emelkedett. Hasonlóan nem mutatott jelentős elétérést a halálos esetek száma sem, 147-158 tragédia történt a munkahelyeken. 2001-ben viszont jelentősen kedvezőbbek lettek a számok: a 25 536 balesetből csak 124 végződött halállal. Persze ágazatonként a sérülések fajtái jelentős eltérést mutatnak, hiszen a fafeldolgozók 6,5 százaléka szenved csonkolásos balesetet, míg ugyanez az arány az élelmiszeriparban 1 százalék alatti. De nem csak munkahelyi balesetek károsíthatják a kenyérkereső egészségét, hanem az egyes munkakörökben „elháríthatatlanul” jelenlévő kóroki tényezők is. A 2001-es év összesített adatai szerint a budapesti üzemorvosok 623 ezer alkalmazottat láttak el, ebből 52 ezren fizikai, 25 ezren kémiai, és majdnem 34 ezren biológiai ártalom következményeitől szenvedtek. Pszichoszociális és ergonómiai problémák miatt 95 ezer dolgozó egészsége sérült. A statisztika nem tért ki arra, hogy hány ember esetében fordultak elő az adott hatások kombinációi.- A fizikai, illetve kémiai tényező jelénléte - például zaj, vagy vegyi anyagok - könnyen megállapítható, műszeresen mérhető a szintjük. A biológiai kóroki tényezők jelenléte esetén a különféle fertőződések lehetősége állhat fenn - mondta dr. Horváth Endre, az ÁNTSZ Fővárosi Intézet munka-egészségügyi osztályának helyettes vezetője. - A negyedik kockázati kategória - leginkább szalagmunka, teljesítménykényszer, illetve döntéskényszer vagy éjszakai műszak esetén jelentkezik - egyes tényezőinek felismerése viszont nehéz. Nem véletlen ezért, hogy az utóbbi öt évben a fővárosban még egyetlen ilyen „bejelentés” sem történt - állítja. Az egyes kóroki tényezőkben érintettek nagy száma ellenére a fővárosban évente csak 100 körüli foglakozási megbetegedést jelentenek és ezek harmada „keresőképes” megbetegedést jelent. M. L. ■ A munka végül is nem, de a külső tényezők ártalmasak. Sőt, dr. Veér András pszichiáter szerint a munka lelkileg nem károsítja az embert, hanem ellenkezőleg: a munkanélküliségtől szenvedünk jobban.- Vizsgálatok viszont igazolják, hogy sok esetben lelki betegségek alakulhatnak ki olyanok kreatív dolgozóknál, akik önhibájukon kívül nem tudnak a maguk felé támasztott tökéletességgel megoldani egyes feladatokat - mondja dr. Veér András. - így az orvos is „beteggé” válhat, ha a pontos diagnózis ellenére nem tud segíteni az esetleges gyógyszerhiány miatt. Napjainkban a pszichés megbetegedések gyakran tetten érhetők olyan szakmáknál - sebész, menedzser -, ame- : lyek művelőinek komoly, felelősségteljes döntéseket kell meghozniuk, s emiatt feszültségben élnek. Szélparkok épülnek országszerte? Leltározzák a hiányt ■ Jelenleg csupán egyetlen szélerőmű működik hazánkban - Kulcson -, ám elképzelhető, hogy nemsokára több is lesz belőle. Legalábbis erre enged következtetni az a hír, hogy a német UTEC-Thomsen Tés közelében rövidesen felállít egy 70 méter magas szélerősségmérő tornyot, s ha az eredmények megfelelőek, az erőmű beruházása is hamarosan megkezdődhet. A cég a földet bérelni fogja a tulajdonosoktól. Az elképzelések szerint 40, egyenként másfél megawatt teljesítményű széltornyot kívánnak felállítani az elkövetkezendő két évben. Egy torony körülbelül ezer, négytagú család éves áramszükségletét fedezi. A szélpark működési ideje 25-30 év lesz - ám vélhetőleg nem ez lesz az egyedüli, mivel az UTEC-Thomsen Küngös-Berhida- Papkeszi-Ősi-Polgárdi térségében is tervezi szélparkok építését. A kérdéses régióban több mint száz, egyenként másfél megawatt teljesítményű tornyot készülnek felállítani, amelyek darabonként 1,8 millió euróba kerülnek. Az első tornyok - ha minden jól megy - 2-4 év múlva kezdenek majd működni. A német vállalat egyébként több száz településsel tárgyal szélparkok létesítéséről. ■ A napokban leköszönt kormány költekezése és kötelezettségvállalásai miatt a GKI által korábban becsült 5,5 százalék helyett várhatóan a 6 százalékot is meghaladhatja az államháztartás bruttó hazai termékhez viszonyított, konszolidált hiánya 2002-ben - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója a magyar gazdaság kormányváltás utáni fejlődési tendenciáiról szóló előadásában. A vártnál magasabb hiány oka az előző kormány túlköltekezése mellett, hogy a Magyar Fejlesztési Bank „szekrényében még sok a csontváz”, azaz, nem tudni pontosan, milyen és mekkora összegű garanciákat vállalt az előző kormány. Az új kormány ezért 2003-ra még nem, csak 2004-re lesz képes javulást felmutatni a makrogazdasági mutatókat illetően, vélekedett a GKI vezérigazgatója, aki szerint a jegybanknak is újra kell gondolnia monetáris céljait és eszközrendszerét, a kamatemelés ugyanis nem járható út. A GKI prognózisa szerint a 2002-es év végi, illetve az egész éves átlagos infláció 5,7 százalék körül alakul, s biztos,, hogy a 2003-ra kitűzött 3,5 százalékos inflációs cél még 2004- ben sem teljesül. HÍREK Ipari parkok informatikai hiányai A következő években az ipari parkok minőségi fejlesztésére kell koncentrálni, főként az informatika terén jelentős a lemaradás - állítja Székely Péter, a Magyar Tudományos Technológiai és Ipari Parkok (MATTIP) Szövetségének elnöke. Kifejtette: a Gazdasági Minisztérium ugyan kiírt már egy pályázatot, ám támogatást senki sem kapott. A MATTIP elnöke ugyanakkor nagy eredménynek nevezte, hogy 1996-hoz képest 75 százalékkal emelke- dett az ipari parkos beruházásokra megpályázható összeg. Az ország 146 ipari parkjában működő vállalkozások a hazai GDP 37 százalékát termelik. Növelné itthoni piacát a Sió ■ A múlt évben tovább erősítette piacvezető pozícióját a gyümölcstartalmú alkoholmentes üdítőitalok piacán a Sió-Eckes Kft., elérve a 24,7 százalékot - jelentette ki Fazekas Endre, a cég ügyvezető igazgatója. A múlt évben 87,7 millió liter üdítőitalt állítottak elő, árbevételük elérte a 10,4 milliárd forintot. Ennek a mennyiségnek 90 százaléka belföldön fogyott el. Magyarországon a Sió-Eckes piaci részesedését 2005 végére 30 százalékra kívánják növelni, ennek érdekében idén 1,2 milliárd forintos beruházást valósítanak meg. Élelmiszeripar: uniós remények A magyar élelmiszeripar komoly nyertese lehet az európai uniós csatlakozásnak - jelentette ki Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára. Kifejtette: Magyar- országon a 100 legnagyobb élelmiszer-ipari vállalkozás adja az éves termelés 63 százalékát, tehát a magyar cégek már ma is jobbak, mint az uniós átlag. Ráadásul az EU élelmiszer-ipari szabályozása 98 százalékban harmonizál a magyar előírásokkal. Az unióban az élelmiszeripar az első helyet foglalja el tartósan 600 milliárd eurós termeléssel, 2,6 millió embert foglalkoztatva. Ötszörözte nyereségét a Vegyépszer ■ Vegyépszer Rt. 2001-ben 5,55 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el, ami ötszöröse az előző évinek - mondta Tímár Gyula vezérigazgató. Hozzátette: ez annak köszönhető, hogy tavaly jelentkeztek először az állami autópálya-, és hídépítés-megrendelések bevételei. A Vegyépszer az egyetlen hazai vállalat, amely pályázaton kívül több százmilliárd forintos értékben állami megrendeléseket kapott, miközben a munka nagyját a szövevényes megbízói lista alján álló al-alvállal- kozók végzik. Kelendőek a háztartási nagygépek ■ Az elektromos háztartási nagygépek forgalma az idén a tavalyihoz és a tavalyelőttihez hasonlóan 80-90 milliárd forint körül lesz - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint. A piackutatók az idén február-márciusban ugyan kiugróan magas - az előző években csak karácsony előtt jellemző - forgalmat regisztráltak, ám valószínűnek tartják, hogy ez a tendencia nem lesz tartós. Az eladások év eleji megugrását a szokatlanul alacsony árakat eredményező akciókkal, az ezek hatására előbbre hozott vásárlásokkal magyarázzák. BEFEKTETÉS Jövőre kedvezőbb adó jár ás várható Igazán a magasabb jövedelműek számára változik a következő években kedvezően a személyi jövedelemadó-rendszer. Jövőre ugyanis egy ötvenezer forintot kereső ápolónő csak havi ötszáz forinttal, eközben egy háromszázezer forintot kereső bankár több mint havi húszezer forinttal kevesebb személyi jövedelem- adót fog fizetni. Az új pénzügyminiszter elképzelései szerint megváltozó adósávok ugyanis jövőre elsősorban a havi 100 ezer forint, 2004-ben pedig a havi 200 ezer forint fölött keresőket érinti kedvezően. ■ A héten hivatalába lépett új pénzügyminiszter, László Csaba már parlamenti meghallgatásán elmondta, milyen személyi jövedelemadó-rendszert képzel el 2003-ban és 2004-ben. Az új pénzügyér jövőre, és az azt követő évben csökkenteni akarja a személyi jövedelemadó kulcsait. Elképzelései szerint jövőre 1 millió 200 ezer forintig 19 százalék, 1,2 és 2,4 millió forint között 25 százalék, a fölött pedig 40 százalék adó sújtja a magán- személyek jövedelmeit. A miniszter 2004-ben tovább csökkentené a jövedelmek adóterheit, akkor az alsó kulcsot 18 százalékosra, a felsőt pedig 38 százalékosra kívánja mérsékelni. A sávhatárok megváltoztatásáról a miniszter nem beszélt. László Csaba terveit érdemes összehasonlítani a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszerrel. A most érvényben lévő törvény szerint évi 600 ezer forintig 20, 600 ezer és 1,2 millió között 30, a fölött pedig 40 százalék adó sújtja a személyi jövedelmeket. A változás alapján jövőre azok járnak a legjobban, akiknek a jövedelme 200 ezer forint fölött van havonta: ők évente 252 ezer forint személyi jövedelemadót takaríthatnak meg. A fele ennyi jövedelműek megtakarítása csak 72 ezer forintra várható. A 2004-es változtatások ugyancsak a 200 ezer forint fölötti havi jövedelműeknek kedveznek, ugyanis ettől a jövedelemhatártól fölfelé 2 százalékkal csökken a személyi jövedelemadó, miközben az ennél kevesebbet keresők adómegtakarítása minimális. Ha a két év változásait összegezzük, akkor is ugyanerre a következtetésre kell, hogy jussunk. László Csaba elképzelései szerint az első évben a 100 és 200 ezer forint közötti jövedelmek adókulcsa - s így az adója - csökken az átlagosnál nagyobb mértékben, az azt követő évben a 200 ezer fölötti jövedelmeket terheli viszonylag kisebb adó. A parlamenti képviselőkkel és a közvéleménnyel megosztott elképzeléseket még alaposabban árnyalhatja, hogy milyen adójóváírást vezethetnek be jövőre. Az évi egymillió forint alatti jövedelműek bérük 10 százalékát, de legfeljebb havi 300 forintot igényelhetnek visz- sza a költségvetésből. Az új kormány tervei szerint azonban már idén október 1-jétől adómentessé válik a minimálbér, ami csak úgy képzelhető el, hogy az adójóváírás arányát és mértékét is felemelik. A módosítás részleteiről azonban sem az új kormány tagjai, sem a pénzügyi apparátus nem nyilatkozott, így annak megfelelő kidolgozása enyhítheti a beharangozott adósáv-módosítások által kialakuló ellentmondásokon. Kialakítható ugyanis olyan adójóváírás, aminek bevezetése esetén az alacsonyabb jövedelműek is nagyobb adómegtakarításhoz juthatnak. A jól keresők azonban már előre dörzsölhetik kezeiket. BUX-a ü Az új kormány nem tervezi az általános forgalmi adókulcsok megváltoztatását. László Csaba szerint a következő két évben erre nem is lesz lehetőség. Ugyanis ez jelenti a költségvetés számára a legbiztosabb évi, körülbelül 1200 milliárd forintos éves bevételt. Ezzel szemben komoly érvágásra számíthatnak 2004-től a dohányosok. Az új kormány ugyanis visszavonta azt a kérelmet, amit még elődje intézett az Európai Unióhoz. A korábbi tervek úgy szóltak, hogy több lépcsőben vesszük át a dohánytermékekre vonatkozó európai adórendszert. Az új kormány elképzelései szerint nem lenne átmenet, | hanem egyszerre érvényesülne az árban az adótöbblet, vagyis másfél év múlva a cigaretták ára hirtelen megduplázódik.
