Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-09 / Vasárnap Reggel, 23. szám

2002. JUNIUS 9. SZTÁROK ES SZTORIK 13 ~9~w Onsorsrontó voltam Körtvélyessy Zsolt a nap huszonnégy órájában színésznek tartja magát. Ha Hoffer Józsefet a sorozatból kiírnák, Zsolt visszatérne a világot jelentő deszkákra. A színészvilág egy­kori botrányairól elhíresült fenegyereke mára bölcsebb lett, és már kevésbé forrófejű. Az egykori botrányhős jelenleg is jó kondíciónak örvend, hiszen fiatalon tízpróbázott, jelenleg triatlonozik, és évről évre elindul a színészolimpián. ■ - Mihez kezdett volna, ha Hoffer József meghal?- Nagyon sajnáltam volna, ha úgy alakul, hiszen ez szá­momra a sorozat végét jelen­tené. Sajnálnám, mert egy jó kis csapat van itt együtt. Valószínűleg visszamentem volna a színpadra, ahol ko­rábban harminc évet töltöt­tem, bár a sorozat alatt is a Magyar Színház tagja vol­tam. A visszatérés kihívást jelentene. Engem mindig is vonzottak a kihívások, és vá­gyom rá, hogy újra színpa­don játsszak. Első lépésem Gogol Egy őrült naplója című művének színpadi felújítása volna. Az emberek már egy kicsit azonosítanak ezzel a szereppel. Ez viszont kettős­séget hordoz, előny, mert úgy érzem, hogy bejön rám a néző, mert kíváncsi rá, hogy mit tudok a színpadon. És ta­lán „hátrány”, mert egy jó da­rabig még azonosítanak. Na­gyon jól kell majd játszanom ahhoz, hogy Hoffer Józsefet „elfeledtessem”.- Az emberek hogyan vi­szonyultak a „betegsé­géhez”?- Nagyon sokan megállí­tottak az utcán, és folyton azt kérdezték, hogy ugye nem hal meg, nem beteg? Hogy mennyire fog majd hiányoz­ni a nézőknek ez a fajta ka­rakter a sorozatból, nem tud­hatom, de úgy érzem, hogy nem voltam népszerűden, és szeretnek.- A Hoffer család a soro­zattól függetlenül is együtt marad?- Azt merném állítani, hogy a stábon belül mi va­gyunk az egyetlen csapat, akik a privát életükben is ennyire jóban vannak. Bar­bara, a sorozatbeli lányom az édes kislányom legjobb ba­Körtvélyessy Zsolt SZÜLETETT: Budapest, 1941. április 2. CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős, felesége Egerszegi Judit színésznő GYERMEKE: Kinga (19) DIPLOMA: Filmszínészképző Stúdió (1965), Színház- és Filmművészeti Főiskola (1969) FILMSZEREPEI: körülbelül száz tévé- és mozifilm, ebből körülbelül negyven külföldi produkció SZÍNHÁZ: százötven szerep rátnője, szinte nap mint nap összejárnak, és ő a stúdión kívül is papának szólít. A „fiam”, Halász Gábor pedig az én egyik legjobb barátom, minden héten többször talál­kozunk. Most épp egy szín­házat keresünk, ahol előad­hatnánk egy kétszemélyes színdarabot. Nagyon jó ér­zés, ha az embernek két csa­ládja van.- Valamikor a szín­házi világ egyik fe negyereke volt...- Elég forrófejű vagyok jelenleg is, de bizonyos dolgokban kicsit bölcsebb lettem. Amikor még fe­negyerekként tar­tottak nyilván, al­koholizáltam, vere­kedtem, igazi ön- sorsrontó voltam. Fiatalnak és erősnek éreztem magam, de mindig volt egy fé­kem, a színházi elő adás. Majdnem mindig főszerepeket játszottam, és ez nem igazán működhetett volna másnaposán. Ré­gebben gyak­ran jártam bárokba, de ma már inkább kihagyom, hi­szen nézzük csak Simon Tibi történetét. Ma már nem léte­zik az a betyárbecsület. Az, hogy ketten kiállnak, és egy jót bunyóznak. Ma már nem az a döntő, hogy ki az erő­sebb, hanem a fegyverek beszélnek, és élethalálharc folyik.- Mit csinál, ha épp nem színész?- Színész vagyok, mert ez egy huszonnégy órás pálya, szinte éjjel-nappal ezzel fog­lalkozom. Júniusban már harmadszorra indulok a szí­nészolimpián triatlonban. Nemsokára elkezdem az edzéseket is, amely futást, úszást és kerékpározást je­lent. Fiatalkoromban tízpróbáztam, így még most is elég jó kondí­cióban vagyok an­nak ellenére, hogy már elmúltam hat­vanéves. Soha éle­temben nem hagy­tam el magam, de ezt a feleségem sem engedné, hiszen ő aktívan sportol, body-buildingezik. Szeretek a csalá­dommal lenni, hi­szen nagyon szép ott­hont teremtettünk az évek során, ahol mindig jól érzem magam. Bagi LAszló hírek A színpadok doktora: Blaskó Péter M Blaskó Péter mostanában a gyógyításnak áldozza magát. Legalábbis a színpadon. Zsinórban játssza a doktorszerepeket. A Vígszínházban Gorkij Nyara­lók című darabjában lesz orvos, Takáts Alice hang­játékában pedig egy Szomory írta doktor. „Felüdü­lésként” sikerrel játssza Kádár Jánost Veszprémben, és Széchenyi apja lehetett a Hídemberben. „Szeren­csére a Szigethy-féle Kádár-előadást a Vígszínház is meghívta, így nem skatulyázódom be színpadán.” Fullajtár után Lengyel a legjobb ■ A Katona József Színház Kés a tyúkban című elő­adása Lengyelországban a fődíj mellett elnyerte a kritikusok díját is a toruni Kontakt 2002 elnevezésű nemzetközi fesztiválon, Lengyel Ferenc pedig a leg­jobb férfialakításért járó elismerést tudhatja magáé­nak. Lengyelország előtt a pilseni Nemzetközi Szín­házi Fesztiválon tarolt a társulat. Azért próféták vol­tak idehaza is: a produkció két éve a Magyar Színhá­zak Fesztiváljának fődíjasa lett. Fullajtár Andrea pe­dig e darabban nyújtott játékáért kapta meg a leg­jobb női főszereplő díját a hazai színikritikusoktól. Jancsó, a „tengeri csillag” ■ Újabb ékes csillaggal gazdagodott Jancsó Miklós: a héten zajló várnai Fekete Tenger Csillaga nemzet­közi fümfesztivál életműdljasa lett. fgy tisztelgésül több alkotását is levetítették, többek között a Még kér a népet, s a Csillagosok, katonákat... A verse­nyen a hazai színekben ígéretes esélyekkel indul Tímár Péter a Vakvagányokkal. Kocsis Zoltán első 50 éve ■ Kocsis Zoltán együtt él a Nemzeti Filharmonikusok­kal, majdnem egyszerre lettek ötvenévesek. A zene­kar egy hónappal előzte meg zeneigazgatóját. A zongoraművész-zeneszerző-karmester mióta csak az eszét tudja, játszik, bár a konzervatóriumból el akarták tanácsolni, mondván, gyenge a keze .....Első 50 évéről” csak annyit mond, hogy nem változott az ízlése, Mozartról, Bachról, Beethovenről, Bartókról ugyanúgy gondolkodik, mint annak idején. „Az én zenei értelmem szűz, friss, romlatlan maradt min­denféle káros befolyás elől. Nem tudta megfertőzni semmi, legfeljebb okosabb, toleránsabb lettem. Nem biztos, hogy ezek pozitív változások...” Kriszta tűzkeresztsége ■ - Végre kiutaztam New Yorkban tanuló férjemhez, hogy egy kicsit vissza­változzak feleséggé - idézi Bombera Krisztina. - Szeptember 11. New York-i életem nagy napja lett volna. Az is lett, csak nem úgy, ahogy terveztük. Délelőtt 10- re mentem volna egy „mun- kamegbeszélős” kávézásra az ABC tévé hírmagazinjá­nak szerkesztőnőjéhez. Elő­ző este együtt iszogattunk magyar barátainkkal, és a társaságunkban volt Kramer tűzoltóparancsnok, aki néhány óra múlva már a lángoló ikertornyok egyiké­nek felső emeletére igyekezett, majd pár nappal ké­sőbb az eltűntek listáján szerepelt... Szeptember 11- én reggel egy kávésbögrével a kezemben bámultam a képernyőt. Csak akkor fogtam fel, hogy tényleg ég a Világkereskedelmi Központ, amikor egy barátnőm hívott: azonnal induljak, forgatni kell... Ami nem fért a tudósításokba, azt Bombera Kriszta szubjektív napló formájában foglalta ösz- sze Felhőkarcolat, New York címmel. Sas-taps miniszteri segítséggel ■ - Örülök, hogy ilyen tenyerespajtásaim lettek... - jegyezte meg a hét végén Sas József a Pizza Hűt Erzsébet körúti étter­mében, amikor tenyérlenyomata a Csilla­gok Falára került. Az már játszi élvezetet jelentett számára, hogy a hírességeknek járó szobrocska ugyanott készül, ahol az igazi Oscar-szobrok...- Ami igazán jólesik, hogy „dicsősé­gemre” ilyen sokan eljöttek, vidéki kollé­gák is - fűzi hozzá. Sas „mikroszkopikus” direktor mindenképpen kuriózumnak szá­mít a Hemingway Alapítvány megszavazta hírességlajstromban: ő volt, akivel Görgey Gábor búcsúzott a kuratórium éléről, mert miniszterként már nem jelölhet művészt kézlenyomat-, aláírás-örökítésre. Sas Jó­zsef ettől függetlenül továbbörökíti a poli­tikai kabaré műfaját. Két őszi bemutatóra is készülnek. A Maksamétára és Defekteffektekre, és egy nagy, még címesincsre. Előzőből kiderül, hogy Maksáékat a miniteátrumba csalta, utóbbiról pedig mondja, hogy aktuálisan a kialakult ket­tős hatalomról szól majd. Addig viszont jön a szent vakáció.- Nyáron 15 éve nem csinálok semmit, csak utazok, s gyűjtöm az anyagot. Idén cél a veronai já­tékok, s Velence, ami ötévenként a feleségemé. Viszont Seregi Lacival is szeretünk mediterrán tá­jékokon csatangolni, s jókat röhögni. Ez sem marad el mint rendes kedvtelésem: olasz kereskedők­kel hosszas és hangos alkudozásokba csapni. Jó játék, kész kabaré... (síp-) Hofi temetésén, amikor a virágok elborították a sírt, felhangzott A kiöregedett vadászkutya dala. (A hűséget én nem csak mutattam, emlékezz rá, érted én mennyit ugattam.) így búcsú­zott el a legnagyobb magyar clown, s most egy könyvben tőle köszönnek el a barátai, pályatársai. A VR három részletet közöl a kötetből. ■ Szeretett enni, inni, mind­ebből néha többet is, mint kel­lett volna. A vadászatot pedig egyenesen imádta. Társasági életet ritkán élt. Volt úgy, hogy a születésnapomra eljönnek a barátaim. Jöttek is, negyed­órás különbséggel. Lettünk vagy negyvenen, Géza érke­zett utoljára. Viszont a buli vé­gén előadott egy olyan műsort az étteremben, hogy az egész személyzet ottmaradt. Potyog­tak a könnyeink a röhögéstől. Hogy milyen ember volt való­jában, arra mondok egy másik példát. Tavaly meghalt a fiam, és Géza felhívott, hogy rész­vétét nyilvánítsa. Kérdezte, miben segíthet. Néhány hét múlva visszahívtam, hogy el­vinném két árván maradt fiú­unokámat egy kicsit kikapcso­lódni a színházba. Mondta, hogy jó, jöjjünk egy órával előbb. Odamentünk, és a két srácnak végigmókázva bemu­tatta a színpadot. Végül közöl­te, hogy most már mehettek. Ilyeneket is csinált. Az az igaz­ság, hogy rendkívül intenzí­ven élt. Benne lakott a harmin­castól a hatvanas évekig tartó időszak zenei és kabarévilága. Úgy mesélte a régi idők szí­nészsztorijait, mintha átélte volna őket. Otthon viszont, amikor magára csukta az aj­tót, rengeteg zenét hallgatott. Fantasztikus füle lévén min­den vágya az volt, hogy egy­szer egy big bánd élén énekel­jen. Amikor a We are the World paródiáját megcsinál­tuk a rádió egyik stúdiójában, boldog volt, hogy ez az álma is teljesült. Az életéhez tartozott, hogy Visegrád környékén volt egy nyaralója, ahová vendége­ket soha nem hívott. Én sem jártam ott. Ezen a helyen pi­hent, főzött, és vigyázott ma­gára. Kellett is, hiszen hetente kétszer hetven-kilencven per­cet húzott le egyedül a színpa­don. A műsor hossza attól füg­gött, jó-e a közönség. Ha ál­mosabbak voltak a nézők, ha nem reagáltak elég jól, hetven perc után mehettek haza. Ha nem így történt, másfél órán át röhögtetett. Ezt az intenzív je­lenlétet ki is kellett pihenni. (Horváth Ádám) ■ Hofi legutoljára 2002. ápri­lis 7-én, három nappal a halála előtt lépett fel. Ez volt önálló estjének az 1026. előadása. Azon az estén 48 pótjegyet ad­tunk ki, az aznapi bevétel 804 ezer 558 forint volt. Személye­sen láttam, mert véletlenül bent voltam a színházban, hogy a közönség az előadás végén őrjöngve tapsolt. A kö­vetkező műsorra öt nap múl­va, április 12-én került volna sor, de Géza április 10-én, kedd este örökre elaludt. Tehát az 1026. és az 1027. előadás kö­zött, aktivitása teljében, álmá­ban érte a halál. Sajnos ez las­san tradícióvá válik a Madách Színházban, hiszen Pécsi Sán­dor is játszott még a halála előtti estén, s aztán álmában érte a halál, mint ahogy Tolnay Klári is játszott néhány nappal a halála előtt, és szintén így aludt el örökre. S most már eb­be a sorba lépett Hofi Géza is. (Kerényi Imre) ■ Azon az előadáson is, ame­lyet legutóbb láttam, időn­ként a fejem fogtam, olyano­kat mondott a Fidesz-kor- mányról. És igaza volt. Ő így látta, és nem tévedett. Ha va­lamire azt mondta: ez szemét dolog, senki sem reagált, hogy kérem, itt tévedés tör­tént. Halálosan pontos volt és kíméletlen, ha disznóságot tapasztalt. És hogy mennyire nem kedvelte őt az előző kor­mány, azt bizonyítja, hogy senkit nem küldtek a temeté­sére. Legalább egy hatalmi portást, egy sofőrt vagy test­őrt odaterelhettek volna, hogy tegyen le három szál vi­rágot a nevükben a sírjára. Látod, én ebből tudom, hogy amit esténként elmondott, abban igaza volt. Azok, aki­ket közülük bántott, nem ér­tették meg, hogy egy nagyon nagy ember veszi őket a szá­jára. És nemcsak a Kossuth- és egyéb díjak, az aranyleme­zek igazolják a nagyságát. Géza úgy politizált és humo­rizált, hogy abba a megbírál­tak sem köthettek bele. Az igazsággal nehéz vitatkozni. Lehetett szeretni vagy nem szeretni, de ettől még amit mondott, célba talált. (Koós János) (Részlet a Hofi című könyvből)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom