Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-23 / 118. szám
2002. Május 23., Csütörtök 0 5 7 7. OLDAL ALMANACH A szeretet Gadányban lakik Gadányban van az ország egyetlen olyan szeretetotthona, ahol azokat az időseket is befogadják, akiknek semmijük sincs. Pontosabban: csak őket fogadják be. Az ellátásra igen nagy az igény, az otthont ezért egy év után bővíteni kezdték. Európa fejlett országaiban elsősorban egyházak és karitatív szervezetek tartják fenn az olyan szeretetotthonokat, ahol kizárólag az állam támogatásából gondoskodnak az elesett, idős emberekről. Azokról, akik nem tudnak magukon segíteni, akiknek nincs családjuk vagy akikről nem gondoskodnak a hozzátartozóik. Hazánkban egy állami szociális otthonban három-négy évet kell várni egy helyre. Újak nem épülnek már, idős pedig egyre több van, így hely csak akkor akad, ha valaki meghal. Magánotthon egyre több van országszerte, ezekbe azonban legkevesebb félmillió forint a bekerülés, de van olyan luxusotthon is, ahol ötmillió forintot kell befizetni az életfogytig tartó, magas szintű ellátásért. Olyan azonban csak egy működik az országban, Gadányban, ahol szeretetből gondoskodnak a többnyire magatehetetlen emberekről. Rajnainé Tiisér Judit, az alapítvány elnöke elmondta: az Elesett Öregekért alapítvány tavaly óta fogadja azokat az időseket, akiknek nincs családjuk vagy rossz családi körülmények között élnek. Az otthonban már 21-en laknak biztonságos szeretetben, és jelenleg több mint 30-an várnak a bekerülésre. Az alapítvány most azért dolgozik, hogy növelhessék a helyek számát. A 800 négyzetméteres új rész is lassan tető alá kerül. A neheze azonban csak azután következik, a belső munkákhoz és a berendezéshez ugyanis nagyon sok pénz kell. A gadányi sértők bíznak abban, hogy nekik is lesznek segítőik. _______■ Sz állás egész évben Gadányban a nyugalmon kívül egy panzió is várja a vendégeket. A falu központjában levő épületből gyönyörű látvány tárul eléjük, és teljes a nyugalom. S évről évre egyre többen tudnak róla. Eleinte csak a vadászok keresték az olcsó és kellemes szállást, az utóbbi időben azonban szinte egész évben van vendég. Ez a tanév volt az első, hogy erdei iskolásokat is fogadtak. Az ötlet, úgy tetszik, beváltja a hozzá fűzött reményeket, s már nemcsak a nyári hónapokban várják már az iskolásokat. Mivel a vendégek száma folyamatosan nő, bővíteni kellene a szálláshelyeket. Ehhez pályázati támogatásra is szükség van, de eddig még nem sikerült forrást találni, így csak a bevételeket forgatták vissza a fejlesztésre. A panziót kiegészítették egy olyan épülettel is, ahol konferenciák alkalmával előadásokat vagy tanórákat lehet tartani, és megoldották a fűtést is. Ez A nyugalom vonzza a vendégeket azért fontos, mert így már nemcsak jó időben, hanem telente is fogadhat vendégeket. A vadászokon és erdei iskolásokon kívül nyaranta középiskolásokat és egyetemistákat is szívesen látnának. ■ A GADÁNYIAK BÜSZKÉK A BAROKK TEMPLOMRA. A község temploma egy kis dombon áll. Az épület többször is leégett az idők folyamán, a lakosság azonban mindig fölépített ugyanazon a helyen. A templom gyönyörű faliképéi átvészelték a háborúkat, de mára ugyancsak föl kellene újítani. Szeretné is minél hamarabb helyreállíttatni az egyházközség. A külső vakoláson kívül szükség van a tetőzet cseréjére is. A templom védőszentje Keresztelő Szent János, a búcsút a Szent Iván napja utáni vasárnap tartják. ______■ Mi nden évben tovább szépül Ha szerényen is, de az utóbbi négy évben egy kicsivel mindig gazdagodott Gadány. Az idén a művelődési ház felújítását tervezik. A művelődési ház felújítása az idei évre tervezett nagy feladata a gadányi önkormányzatnak. A területfejlesztési tanácstól 1,5 millió forinthoz jutott a település, 750 ezer forintot pedig saját forrásból tesz hozzá. A pénzből kívülről teljesen felújítják az épületet, és korszerűsítik a tetőszerkezetet. Ősz János polgármester elmondta: régóta figyelnek arra, hogy szép faluközpont alakuljon ki a település közepén. A panziónál végzett munkák is ezt a törekvést szolgálták, és ezért tervezik a művelődési ház felújítását is. Ezenkívül fontos az is, hogy a célnak minél jobban megfeleljen az épület.- Gadányban a zártságból adódnak az előnyök; nagy a nyugalom és a csend. Mi ezt tudjuk hozzátenni a térség kínálatához, de csak úgy, ha a község rendezett és olyan intézmények várják a vendéget, amelyekkel elégedettek lehetünk. Az infrastruktúrából egyébként már csak a szennyvízcsatorna hiányzik. Erről sem mondtak le a faluban, csak még keresik hozzá a megoldást. A település nagyságából adódóan ugyanis egy ekkora fejlesztést nem kezdhetnek meg egyedül. A nagyobb beruházásokhoz ösz- szefogásra van szükség. így a két szomszédos településsel, Kelevízzel és Meszteg- nyővel is össze kell hangolniuk az építkezés lehetőségeit. Mivel az elképzelések hasonlóak, elvi akadálya nem lehet a beruházásnak. ■ Hű marad a szülőfalujához Harmadára fogyott a falu Legkorábbi írásos említése az 1193-as évből való: III. Béla adományozta pusztaként a székesfehérvári János-lovagoknak. Nevét többféleképpen írták: Gadán, Gadámba, Gadánbu. A XVI. század közepén kelt török adólajstromban négy házzal szerepel. Bő száz évvel később I. Lipót jóvoltából Széchenyi György kalocsai érsek tulajdona lett a vidék. A Rákó- czi-szabadságharc után Széchenyi Zsigmond, évtizeddel később Niczky György a birtokosa. A falu lélekszáma ekkor meghaladta a 900-at. Katolikus népiskoláját 1743-ban alapították. A XIX. század elején ismét a Széchenyiek voltak a földesurak. A határában található Léta, a középkori település, amit egy múlt századi térkép Létamajorként jelöl. Az 1880-as évek végén Gadány nagyobbik része leégett. Az I. világháborúban 150 bevonuló közül kilenc nem tért haza. Akkoriban a 900 lakos 200 portán osztozott. Önkéntes tűzoltó-egyesület, tej szövetkezet és leventeegyesület működött. A sok családi gazdaságnak jelentős volt az állatállománya. A II. világháború azonban megtizedelte a települést. A kisparaszti gazdaságok földje 1959-ben a helyi, majd az egyesült szövetkezetbe került. Akkor kezdődött az ingázás, és ezután fogyott el a lakosság majdnem kétharmada. ■ Tálos István Gadányban született, s 72 évet töltött e településen. Szereti a faluját, igaz, idős éveit nem úgy tervezte, ahogyan végül az élet alakította; egyedül maradt a családi házban.- Mindig is olyan szép falu volt Gadány, hogy a csodájára jártak - mondta Tálos István. - Igazán festői a környezet, és páratlan a nyugalom. Nem is tudom elképzelni az életemet máshol, igaz, sokat változott a falu is az utóbbi években. Először is nagyon sokan elmentek innen, s aztán nagyon sok ma már az idős egyedül élő, aki nem tudja úgy rendben tartani a portáját, mint régen. Ennek ellenére most is szép a település, és az elmúlt években azzal, hogy külföldiek házakat vettek itt, szépült is.- Megváltozott a falu képe. Változtak az itt lakók is?- Most is összetart a lakosság, csakhogy már kevesebben vagyunk. Azért amikor jó idő van, szinte minden este összejövünk, s itt, az utcából megbeszéljük, mi történt aznap. Ilyenkor előkerülnek a megoldásra váró problémák, amit közösen igyekszünk megoldani, ha lehet. Szállíthatunk egymásra, én legalábbis így érzem. Az azonban biztosan befolyásolja a falu életét, hogy kevés az értelmiségi; nincs pedagógusunk, nincs papunk, nincs orvosunk. A település megtartó ereje ugyanis kicsi. Nincs munka helyben, és a külföldiek annyira fölverték az ingatlanárakat is, hogy csak drágán lehet házhoz jutni. Az én gyerekeim is elmentek, ezt sajnálom a legjobban. 1976-ban építettük ezt a nagy házat; nem számítottam arra, hogy öregségemre egyedül maradok benne.- Nem gondolt rá, hogy elmegy a gyerekeihez?- Dehogynem gondoltam, de nem tudnék. Ameddig az egészségem engedi, én Gadányban maradok. Amennyi nekem hátravan, azt már szeretném a szülőfaluban eltölteni. ■ _________________________________Gadányi olvasóinkat kérdeztük, hogyan látják a település jövőjét?______________________________ A környezet és a nyugalom a falu vonzereje Lászlóné Szántó Erika: - Itt születtem és soha nem akartam elmenni Gadány- ból. A férjem nem idevaló, mégis szeret itt lakni, többször beszélgettünk már róla, hogy nem mennénk el innen semmiért. Ez azt is jelenti, hogy látunk jövőt Gadányban. Egyre több fiatal pár gondolja úgy, hogy könnyebb itt megélni és itt marad. Amit sajnálok az az, hogy kevés a gyerek. Az én gyermekkoromban tudtunk egymással játszani bármit, most nehezebb a kicsiknek. Azt hiszem, ez is csak akkor változna, ha több lenne a fiatal. Az pedig csak akkor lenne, ha lenne munka, ami helyben tartaná ezt a korosztályt. Nemes László körjegyző: - A zsáktelepülés jellege, ami korábban a hátránya volt, mára előnye lett Gadánynak. Csendes, nyugodt életet biztosít. Erre a lehetőségre épült a Pannónia panzió és ez lehet a jövője is a településnek. A térség idegenforgalmi kínálatához ezzel a nyugalommal és a természetes környezettel kapcsolódhat Gadány. Az önkormányzat az elmúlt három évben is ezeket a törekvéseket támogatta. A jövő érdekében fontos lenne, hogy a lakosság állandó létszáma ne csökkenjen, amihez arra lenne szükség, hogy ne külföldiek, hanem helyben lakó fiatalok vásároljanak házat a településen. Horváth Istvánná: - Néhány kisvállalkozás kellene, ami munkát adna az ittenieknek. Ez jelenthetné a falu jövőjét. Most aki akar, annak el kell menni máshova munkát vállalni, meit helyben nincs lehetőség. Aki pedig elmegy, az már legtöbbször marad is, ott ahova a munkája köti. A közlekedésen is mindenképpen javítani kellene a jövőben, ahhoz, hogy azok, akik itt maradtak, csak amiatt ne menjenek el, mert nehézkes esténként eljutni a faluba. Egyre többen költöznek ide messziről, ami azt jelzi, hogy fantáziát lámák a településben. Akkor mi itt élők sem lehetünk kishitűek. Én bízom a jövőben és soha nem mennék el innen. Marton László: - Jövője csak akkor lehet Gadánynak, ha meg tudja tartani a fiatalokat és szinten tudja tartani a meglévő infrastruktúrát. A közlekedés jelenleg megfelelő, de lehetne javítani rajta, hogy még kényelmesebb legyen az élet. Szerencsére megállt az a tendencia, hogy a fiatalokat elszippantja a város faluról, hiszen lakáshoz jutni is olcsóbb a falvakban és az élet is könnyebb, ha valakiben van egy kis szorgalom. Ha sikerülne munkahelyet hozni helybe, sokat lendítene az itt élők helyzetén. Ahhoz, hogy jövő lehessen, az önkormányzatnak is nagyobb anyagi támogatásra lenne szüksége. Szíjártó Gyula: - Szerintem van jövője Gadánynak. Ez egy szép falu, innen soha nem fogynak el az emberek. Hát nézzék csak meg,- inkább jönnek. Van már itt német, holland, belga, mindenféle náció. Kellemes, csendes ez a környék, huszonöt kilométer a Balaton, jók tehát az adottságok. Megvan már a gázunk is és már csak a csatorna hiányzik ahhoz, hogy összkomfortos legyen a falu. Az elmúlt években sokat fejlődött a falu, és az öregedés is mintha megállt volna. Több a fiatal. Valami megélhetés kellene, mert a mezőgazdaság már nem megfelelő és akkor minden rendbe lenne itt. ■ ÜGYINTÉZÉS: NÉGY NAP A körjegyzőség címe: Gadány, Föu. 81. Tel.: 85/329-122 e-mail cím: keleviz@somogy.hu Ügyfélfogadás csütörtök kötelével mindennap reggel 8-tói 15 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA te állandó lakosok száma: 378 Ötévesnél fiatalabb: 9 fiú, 12 leány 6-14 éves: 23 fiú, 24 leány 15-18 éves: 11 férfi, 9 nő 19-55 éves: 97 férfi, 85 nő 56-60 éves: 9 férfi, 10 nő 60 évesnél idősebb: 29 férfi, 60 nő FELÚJÍTJÁK A KULTÚRHÁZAT Az önkormányzat évente negyven- millió forintból gazdálkodik. Legtöbbet a település működtetésre és segélyezésre költ. Szociális célra több mint 11 millió forintot fizet ki egy évben, dologi kiadásokra hétmillió forintot, s a közös fenntartású intézményekre is ötmillió forintot. Egy fejlesztésre futja most az önkormányzatnak: a művelődési házat újíttatja fel, ehhez a területfejlesztéstől a szükséges forrás felét nyerte el. A munkára valamivel több mint hárommillió forintot költ. A költségvetés sem fedez majd minden kötelező kiadást. Gadány az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe kerül* települések pályázatán 1,8 millió forintot szeretne nyerni. HELYBEN KEVÉS A MUNKA A körjegyzőségen és az Elesett Öregekért alapítványon kívül más nem ad munkát helyben. A legtöbb lakos Marcaliba jár dolgozni vagy a maga gazdaságában keres boldogulást. EGY BOLT, EGY KOCSMA Egy bolt van a faluban, s a lakosok elégedettek a kínálatával. Már ahhoz is hozzászoktak, hogy itt drágábban vásárolhatnak, mint a nagyobb településeken. Kocsmából is csak egy van, és mindkét üzletet vállalkozásban működtetik. HELYI ÉRDEKESSÉGEK A múlt században a gadányi farsanghoz hozzátartozott a kakasütés is. Ez azért érdekes, mert legközelebb 50 kilométerre él még ez a szokás, és azért is, mert a legtöbb helyen ezt nyáron, aratás előtt vagy után csinálták, nem pedig télbúcsúztatáskor. A faluban van a megye egyik legrégebbi kőszobra; a 800 éves alkotás Vendelt, az állatok védő- szentjét formázza, s évszázadok óta egy földút mellett őrködik. Fekete István erről a faluról írta a Hajnal Badányban című regényét. A könyvben nagyon sok gadányi érdekesség megelevenedik. A történet nagy része egyébként a kelevízi Fándli-ma- lomnál játszódik. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A
