Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-06 / 104. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 4 2002. Május 6., Hétfő GYUGY CSÜTÖRTÖKÖN HIVATAL A polgármesteri hivatal címe: 8629 Gyugy, Fő utca 19. Tel.: 85/330363 A polgármester csütörtökönként délelőtt 10-től 12-ig tart fogadóórát. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 285 Háromévesnél fiatalabb: 9 4-6 éves: 10 7-18 éves: 43 19-60 éves: 164 60 évesnél idősebb: 59 FEJLESZTÉSRE 1,7 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 25 millió forinttal gazdálkodhat, ennek nagy része a község működtetésére megy el. A lengyeltóti körjegyzőségnek 5,7 millió forintot fizet a közigazgatásra, az iskoláztatásra és az óvodások ellátására. Fejlesztésekre valamivel több mint 1,7 millió forint jut, ez a pályázati alap, amit szeretne megsokszorozni. Az önkormányzati tervekben a millenniumi park, a templom és a temető parkosítása szerepel, valamint a ravatalozó felújítása. A harangtornyot is felújítják; a létesítményt igyekeznek eredeti szépségében helyreállítani. A Pogány völgyi kistérség révén pályázik az önkormányzat a Dózsa György utca vízrendezésére, korszerűsítésére. A munka első ütemét szeretnék mielőbb elvégezni, s a következőnek a megvalósítására is pályáznak. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A legtöbb embert - tizenhármat - az önkormányzat foglalkoztatja. Közülük öt csökkent munkaképességű, így a bérükhöz támogatást nyertek. A somogyvári térséggel közös közmunkaprogramban ugyancsak öt dolgozót foglalkoztat áprilistól december 15-ig. A közcélú foglalkoztatáshoz 800 ezer forintot kapott az önkormányzat, így most három embernek adhat munkát. ADÓ AZ INGATLAN UTÁN A helyi közterhekből a legtöbbet az ingatlantulajdonosok fizetik: a külföldiek így járulnak hozzá a község bevételeihez. Az építmények után négyzetméterenként 600 forint az adó; a 3000 forintos kommunális adó pedig csaknem fedezi a szemétszállítás díját, amit az önkormányzat átvállalt a lakosoktól. Az idén összesen mintegy 1,2 millió forint adóbevétellel számolnak. KIS BOLT BO VÁLASZTÉKKAL Egyetlen bolt van a községben, itt az alapvető élelmiszereket - kenyeret, tejet, tejtermékeket, hentesárut - vásárolják meg az emberek. A választék bőséges. Most különösen fogynak a száraztészták. Az italok közül a gyugyiak elsősorban a fehérborokat kedvelik. Mióta megépült a lengyeltóti összekötő út, a nagyobb bevásárlásokat is köny- nyen megoldhatja a lakosság. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ GYUGY BÜSZKESÉGE: AZ ÁRPÁD-KORI TEMPLOM. A régészeti feltárások igazolták, hogy a gyu- gyi katolikus templom alapjai Árpád-koriak. Bár a belső feltárás még tart, nekiláttak az épület helyreállításának. Új tetőt kap, s cseréppel fedik be. A feltárást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta, de a község lakói is segítettek. A műemléki felügyelőség az idén várhatóan húszmillió forintot költ a templom megújítására. A gyugyiak szeretnék, ha újra felszentelnék a jövő májusi búcsúra. ■ Izsép utódai legendás erővel Válaszút előtt áll Gyugy is, mint sok kis település: búsuljon az elnéptelenedés miatt vagy te- remtsen-e virágzó üdülőfalut? A lakosság a cselekvés mellett döntött, és legendáikból teremtenek turistacsalogató látnivalókat. Okos a falu, mondta Jelenka György polgármester. Olyan képviselőket választ, akik a község érdekeit szolgálják, mindegy, hogy melyik pártnak szurkolnak. Tíz éve tudják, hogy itt nincs munkahely, talán nem is lesz. Szépítik tehát a falut, igyekeznek kellemessé tenni azoknak, akik itt élnek, és azoknak is, akik ide látogatnak. Lássák, hogy ez a falu igényes! Nem véletlenül áll a falu határában az elismerő tábla: Tiszta, virágos Somogyért. Ezt elsőként kapták meg a gyugyiak. Aki néhány évvel ezelőtt járt Gyugyon s most visszatér, nem ismer rá. Lakosai hiheteüen lendülettel alakítják át a környezetét. Akkoriban a régi bánya uralta a község határát,' ma csodálatos park s játszótér van a helyén. Pénzük akkor sem volt több az embereknek, mégis megnyerték a régészeket, a műemlékvédelmi hivatalt és számos főhatóságot, hogy itt dolguk van. S mernek terveket szőni. Ha nem készül el az idén, meglesz jövőre, mert nem lankad a kitartásuk. A polgármester nem mondott le a keresztelőkápolna építéséről és a maga tervezte, a domb fölött magasodó turulmadárról sem. Ostromolja az állami pénzalapokat, a regionális szervezeteket a terveivel. Izsép lehetett ilyen, mint a mai gyugyiak, akik egykori hősüknek a jelképeit rajzolták a címerükre. Kitartó, bá- tor a szépért és jóért harcba induló. ______■ Tí z lovas a tatárok ellen I. Izsép 1238-ban kapta gyugyi birtokát. 1241-ben idős kora ellenére Gyugyról tíz lovas katonával vett részt a tatárok elleni harcban; a muhi csatában egy nyílvesszőtől halálosan megsebesült. Fia egészen az Adriai-tengerig követte a menekülő királyt, s csak a tatárok kivonulása után tért haza. Jobbak lesznek általa az emberek Évek óta a polgármesteri hivatalban tartják a szentmiséket. Néha felteszik a kérdést: elkészül a templom, de kinek? Gyuriga Károly esperes a hívek lelki atyja, s bizakodva várja a templom helyreállítását: talán visszatalálnak az emberek isten házába. A búcsúról azt mondta, hogy valaha a nagy egyházi évfordulókon volt, azután minden falu megtartotta a magáét temploma védőszentjének a ‘névnapján. Akik ott összejöttek, azok jobbak lettek. - Papi életem kezdetén tartózkodva néztem a nagy búcsújáró szent helyekre - mondta. Aztán megjárta a maga útját. A horvátországi Medugorjéba ment, ahol 1981-ben néhány diáknak megjelent a Szent Anya. Mikor ott járt, részese volt a jelenésnek. Igaz, csak a három fiatalt látta, de a viselkedésük egyik pillanatról a másikra úgy megváltozott, hogy azt - mint mondta - nem lehetett színlelni. A többnyelvű misék, a közös imádság meghatározó élményt adott neki. Mint mondta: aki egyszer oda elmegy, máshogyan jön vissza. A gyugyi búcsú korábban a bűnbocsánat elnyerését szolgálta, ma a rokoni, baráti kapcsolatok ápolását is jelenti az embereknek. Az esperes úgy emlékszik, hogy 15 éve maga szinte egyedül volt, mostanában viszont nála is legalább 25 rokon találkozik. Reméli, a búcsú felélesztése visszacsalogatja az embereket a templomhoz. Az elindulás gyakran nehéz, de a gyugyiak most te- szik meg az első lépéseket. ■ Menjünk Gyugyra búcsúra! A „Megyünk Gyugyra búcsúra” mondást az ország távoli településein is ismerik. A község ismertségét és azokat az évszázadokat jelzi, amikor a falu búcsújáró hely volt, élt a legendája. A gyugyi ásatások bizonyítják, hogy a falu már az avar korban lakott település volt, a Kossuth utcában a régészek avar temetőt is feltártak. Honfoglaló őseink a ma Pusztácska nevű dombtetőn telepedtek le, és ott a keresztény hit felvételével - Szent István rendelete szerint - templomot emeltek. A mai templom szentélye alatt megtalálták az ezeréves épület maradványait. A törökdú- lás idején a község teljesen elpusztult, a templom leégett (a vakolat alatt megtalálták a füstös falrészeket is). A hódoltság megszűntével, a török kiűzése után délszláv telepesek jöttek ide, rendbe tették a templomot, bővítették, de a falut a völgyben építették föl. A templom a dombon áll. A Gyugynak harangot hozott a víz legenda a török időkbe vezethető vissza. Az emberek fölte- hetőleg elásták a harangjukat, s azt később kimosta a víz. A vízmosás helyét ma is szentgödörnek nevezik a falubeliek. A falu így vált híres búcsújáró hellyé, ahová 40-50 kilométernyi távolságból is elzarándokoltak az emberek. Ezt a legendát szeretnék újra életre kelteni a gyugyi búcsúval. Szeretnék azt is elérni, hogy az Árpád- kori műemlék templomot és a völgyben meghúzódó virágos falut minél többen megismerjék. ■ Szabadtéri mise, utcabál Május 12-én tartják a gyugyi búcsút. Délután 2 órakor indul a körmenet a millenniumi parkból az Árpád-kori templomhoz. A szabadtéri szentmisét a homokkomáromi Nyolc Boldogság szerzetes közösség papjai Szeidler Péter vezetésével és környékbeli plébánosok részvételével celebrálják. A szentmise után a buzsáki, lengyeltóti, szölősgyöröki és táskái népdalkor ad műsort, majd utcabál lesz a parkban. Megélnek a gazdaságból Új gépeket is beszerzett Apáti Gyula a munkájához A szolgáltatónak meggyőződése, hogy az ag- rárnagyüzem integrátori közreműködésével és tisztes munkával meg lehet élni a mezőgazdaságból. Apáti Gyula mezőgazdasági szolgáltatóként jól felszerelt gépekkel gondozza a szántóföldeket. A permetezéstől a talajművelésig, a vetéstől a betakarításig mindent vállal az ültetvényeseknek, gazdáknak. A szőlősgyöröki té- eszben dolgozott gépész mindenesként. Jól emlékszik arra az 1996-os januári napra, amikor a tsz-vezetés bejelentette, hogy vegyék vállalkozásba a gépeket, úgy próbáljanak szerencsét.- Először mindenkit mellbe vágott, de láttuk, hogy nem a kárunkat akarják. Mindenki maga dönthetett - mondta. Hatodmagával mezőgazdasági szolgáltató lett. S ezt a lépését ma sem bánta meg. Az eredeti gépeket már lecserélte, s épp így a társai is. Állandóan újítani kell, mert egyébként nem bírnák a versenyt. Á munka nagyon nehéz, ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, mégis azt mondja: ha a termény értékesítése több eredményt hozna, nem volna gond. Harminc hektáron gazdálkodik a családjával, tehát pontosan ismeri azok helyzetét, akiknek ajánlja a szolgáltatásait. Hozzáteszi azt is, hogy az ordacsehi agrártársasággal kötöttek termeltetési szerződést.- Tisztelem Tavaszi József elnök vezérigazgatót, mert nem tartanánk itt nélküle - mondta. A 30 hektárján 14 hektár őszi búzát, 16 hektáron kukoricát termeszt. A termeltetési költség 1,2 millió forint, ezt az agrár rt megelőlegezi, és terményben fizetheti vissza. Állítja, hogy kevés helyen szervezik így az integrátori munkát. Mindenesetre négytagú családja megél a mezőgazdaságból ezzel a nagyüzemi háttérrel és persze sok-sok munkával. Arra is büszke, hogy lesz utánpótlás, mert fia Balatonbogláron gé- pészetet tanul. ______________■ Gyu gyi olvasóinkat kérdeztük: mit szeretnének mihamarabb megvalósítani falujukban? • • Örülnének a művelődési háznak, a sok fiatalnak Ferenciné Sárközi Csilla kereskedő: - Szeretem ezt a falut, itt születtem. Örülök, hogy évről évre virágosabb, a szépítésében magam is részt veszek, miután a közmunkaprogramban dolgozom. Munkalehetőség, sajnos, nincs, talán a nyáron a Balaton-parton lesz. Mégis örülnék, ha több fiatal élne itt és megszűnne az elvándorlás. Pedig közelebb kerültünk az óvodához, iskolához, hiszen megépült a lengyeltóti összekötő út, megszűnt Gyugy zsáktelepülés-jellege. Szeptembertől már a kislányom is Tóüba jár iskolába. Jó lenne, ha mielőbb üdülőfalu lenne Gyugy. Sok itt a látnivaló, és érdemes ide kirándulni a tópartról a turistáknak. Kiss Péterné önkormányzati Kovács Bálint rokkantnyugdíjas: képviselő: - Sok tervünk van; sze- - Elégedett vagyok, mert sokat fejlődött a falu, nagyon szép a millenniumi park, a játszótér. A kultúrház viszont igen leromlott; egyre többe kerül a felújítása, lehet, hogy inkább újat kellene építe- kosok sem tudják vállalni ezt a tér- ni. Szükség van egy közösségi ház- het. Megoldást az hozna, ha a saját ra, ahol gyakrabban együtt lehet- erőhöz is kaphatnánk állami támo- nénk. Volt itt egy régi kocsma a köz- gatást. Ezenkívül a földgázt is jó vol- pontban, lebontották, annak a he- na behozni a faluba. Két utcánk még lyén elférne az új kultúrház. Társa- földes. A kerékpárúira is nagy szűk- dalmi munkában is sokan segítenék ség van, mert nincs járda a faluban, az építését. S kellene egy bolt is, bár Két pályázatunkat, sajnos, elutasí- nem panaszkodhatunk, ebben is Ie- tották. Igaz, sok a külföldi ingatlan- hét kapni mindenfélét. Én 17 éve la- tulajdonos, de sok család megél be- kom itt, megszerettem ezt a falut, lőle. Szeretek itt lakni, és szerintem nem mennék el innen. Jó a vezetés, nem vagyunk elzárva semmitől. fejleszt is, ahogy a pénze engedi. icuicm, na megépülne a szennyvízcsatorna. Ehhez jelentős állami támogatásra is szükség van, mert az önkormányzatnak nincs fejleszfoci nnmo Ác i 1 Csizmadia László nyugdíjas polgármester: - A mezőgazdaságban dolgoztam, a tsz- ben voltam brigádvezető, majd elnök. 1960-tól részt vettem a helyi közügyekben, 1994-ig polgármester voltam; belefáradtam, s átadtam a stafétabotot. Ebben az utóbbi 12 évben annyit fejlődött a falu, mint a korábbi negyven évben; csak egyet nem tudtunk megoldani, a munkahelyteremtést. Amikor a BB rt-nél megkezdődött a leépítés, sokan munka nélkül maradtak, és a környéken sincs munkalehetőség. így a fiatalok a városokban próbálnak szerencsét. Megváltozna a helyzet, ha egy cég ide telepedne; megszűnne a népesség csökkenése is. Fejes Anita kereskedő: - Egy éve itt vagyok alkalmazott a boltban; Gugy a munkahelyem. Még egy évig biztosan maradok. Kereskedelmi szakközépiskolát végeztem, ez az első munkahelyem. Az emberek megismertek, nem volt nehéz összebarátkozni velük, mert a nagymamám itt lakik, gyermekkorom óta itt töltöttem a nyarakat és Szőlősgyörökben lakom. Gyugy elsősorban Lengyeltótihoz húz, de a fiatalok közül többen Győrökbe járnak szórakozni, ott is találkozom velük. S látom azt is, milyen rohamosan fejlődik a falu, s milyen virágosak az utcái. Én a bolt választékával igyekszem hoz- zájárulni a jó közérzethez. ______■
