Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-05 / Vasárnap Reggel, 18. szám
2002. MÁJUS 5. 4 RIPORT Ki térdel a beteg mellé? Tavaly az elsők között emelte fel szavát az egészségügyben uralkodó tarthatatlan állapotok miatt. Ő operálta meg harmadszor Simon Tibort. Dr. Csókay András idegsebész adjunktus, öt gyerek apja, aki kis Polskival jár dolgozni az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe. ■ - Olyan sebészeti módszerrel próbálta megmenteni Simon Tibor életét, amiről azt mondta, erős hazai ellenállásba ütközik.- A műtétet együtt csináltuk a János Kórház sebészeivel. Valóban egy új módszerrel operáltam, de az agyduzzadás olyan mértékű volt, hogy már nem lehetett uralni. Csak egy kétségbeesett próbálkozás volt.Talán ha előbb hívnak.- Ezt a technikát egyedül ön tudja Magyarországon ?- Szó sincs róla! Már sok kollégának elmondtam, máshol is meg tudják csinálni. Vidéki kollégák már alkalmazzák. A módszert én fejlesztettem ki 1998-ban, azóta próbálkozom vele. Külföldön egyre nagyobb sikerrel, idehaza viszont egyes idegsebészeti vezetők ellenállnak.- Mi az ellenállás oka?- Valamilyen előttem ismeretlen okból a főváros szakmai vezetése nem akarja ezt a módszert, nem nagyon foglalkozik a súlyos koponyasérültek menedzselésével. Az elmúlt fél évszázadban idehaza igen erős orvosi hierarchia alakult ki, amit egyesek ma is féltékenyen őriznek. Ezért is becsülöm nagyon nagyra a János kórházi vezetőket, hogy meg mertek hívni: próbáljuk meg a módszeremmel megmenteni Simon Tibor életét. Azért mondom ezt, mert a közelmúltban kétszer is előfordult, hogy féltek elhívni két beteghez. Az egyik esi ben öt nap ké séssel mégis szóltak, de mindkét beteg meghalt.- Vannak pozitív példái is? Hogyne. Ez az egyik legnagyobb betegségcsoport, amivel az idegsebészét foglalkozik. Több ember hal meg agysérülésben, mint az ösz- szes idegsebészeti betegségben együttvéve. Ezeknél a súlyos sérülteknél az én módszeremmel elvégzett 33 műtét tapasztalata, hogy a halálozási arány 40 százalékra, vagyis felére csökkent.- A megmentettek hány százaléka úszta meg maradandó agy- károsodás nélkül?- A 40 százalék hasznos túlélés. Mindössze 20 százalékuk maradt kómában, nagyjából 'ugyanannyi, mint a korábbi eljárásnál.- Mi az ön módszerének lényege?- Már ősrégi, száz éve kidolgozott koponyaűri nyomáscsökkentő eljárás, hogy elvesz- szük mindkét oldalon a koponyacsontot. De nem eredményes, mégpedig azért nem, mert ahogy türemkedik ki az agy, a felszíni ereit, a vénákat és az artériákat elszorítja a csontszél, illetve az agyburok széle. Ezáltal megszűnik a keringés, és a beavatkozás eredménytelen. Az én módszerem abban áll, hogy alagutat építek, vagyis két kicsi pillért teszek az erek két oldalára, a csont, illetve az agyburok széle és az agy közé, s ez az alagút akadályozza meg, hogy a csont széle leszorítsa az ereket. A módszer az elmúlt egy évben megjelent a két legnagyobb európai idegsebészeti szaklapban, közzétette egy komoly amerikai idegsebészeti szaklap. A hazai idegsebészet lapjánál viszont tartalmilag és formailag is alkalmatlannak minősítették... Magyarországon ma az új dolgokban sokszor a vidék képviseli a haladást, a főváros meg a lemaradást. Nem azt várom, hogy a budapesti ideg- sebészeti vezetés pártolja a módszeremet, csak azt, hogy ne keltsenek hangulatot ellene, ne adjanak ki olyan állásfoglalást, miszerint nem ajánlják, nem javasolják az alkalmazását. Mert a budapesti idegsebészeti társadalom ma úgy gondolkodik, ahogy a főnökség.- Nem annak tudható ez be, hogy ön - mondhatni - élére állt egyfajta egészségügyi mozgalomnak, önt afféle szókimondó fenegyereknek tartják, aki nem tesz lakatot a szájára senki kedvéért?-.Mindez nem fontos. Egyetlen dolog fontos: az, hogy mi, orvosok kire esküdtünk fel. Ki mellé kell nekünk letérdelnünk? Szerintem a betegek mellé.- Keményen fogalmaz.- Márpedig erről szól a történet! Nagyon szeretem a budapesti idegsebészeti vezetőket. De sokkal jobban szeretem az agysérült, szerencsétlen betegeket. Ilyen egyszerű! Hegedűs Eszter Dr. Csókay András Született Budapest, 1956. február 16. Család: nős, felesége jelenleg főállású anya, gyermekei: Gergely (21), Bence (19), Luca (9), Barnus (8), Bernadett (3). Pályafutás: építőmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen (1980), három évig alagutakat (!) épített, 1983-ban felvételt nyert a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. 1989-ben diplomázott, 1994-ben szakvizsgázott idegsebészetből, 2001-ben baleseti sebészetből. Munkahelye: Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Idegsebészeti Osztály. Ez igazi magyar Vészhelyzet! Napjainkban kevés sikerélményt „könyvelhetnek” el az orvosok. Az egészségügyet jellemző kaotikus viszonyok egyszerre sújtják a gyógyítandót és a gyógyítót. A kórházakban gyakran balkáni állapotok uralkodnak. ■ Csak egy-egy nagy visszhangot kapó ügy, mint Simon Tibor halála jelzi, mekkora a baj. De ebben a nagy vihart kavart ügyben is kó. sza hírek, pletykák keringenek. Elterjedt például, hogy a Szent János Kórházban belső vizsgálatot rendeltek el. Dr. Tóth János, az intézmény igazgatóhelyettese azonban ezt az értesülést „csípőből” cáfolta. Mint lapunknak elmondta, senki ellen nem indítottak fegyelmi eljárást, és ilyesféle „akció” a jövőben sem várható a kórház vezetése részéről. „Itt mindenki helyt állt és erőn felül küzdött Simon Tibor életéért. Tiszta a lelkiismeretünk!” - szögezte le Tóth doktor. Információink szerint egyelőre a Magyar Orvosi Kamara sem kíván érdemben foglalkozni az üggyel. A kamara egyik, névtelenségét kérő tisztviselője elárulta: sokan sértőnek és méltatlannak érzik, hogy - kihasználva a helyzetet - most mindenki az orvos- társadalom morális állapotáról papol. „Méltatlan vádakkal illetnek bennünket, lépten-nyomon azt haliam például, hogy a hazai orvostársadalom feudális alapokon áll. A minket ostorozók azonban képtelenek belátni, hogy a dolgokat nem mi irányítjuk. A politika nagyban felelős ezért a helyzetért. A választások idején még oly serényen ígérgető (párt) vezetők a hétköznapokban általában ránk sem hederítenek. Jellemző, hogy ez idő tájt a dologi költségekre nulla százalék jut a központi költségvetésből! Sajnos a kórházakat fenntartó önkormányzatok és az irányításban részt vevő laikus testületek szintén elégtelenül működnek. Csak nagyon kevés a tiszteletre méltó kivétel” - összegez a MOK anonimitást kérő illetékese. Dr. Veér András pszichiáter nem érzi úgy, hogy a SimonTibor halála kapcsán kirobbant szakmai és etikai viták rosszat tettek volna a hazai egészségügynek. Mint Hadas Krisztina, a tv2 szerkesztő-riportere, az Igazi Vészhelyzet című dokumentumsorozat egyik alkotója nem tartja etikusnak, hogy a Simon-ügy apropóján egyre többet beszél- nek az orvosi szakma feudális viszonyairól. Bár azt maga is elismeri, hogy a vádak nem teljesen alaptalanok, biztos benne, hogy a gyakorló orvosok többsége tisztességgel és alázattal végzi a munkáját. „Elszomorító, s hogy egy focistának kell meg- j halnia ahhoz, hogy felfigyeljünk j az egészségügy visszás helyzetére. Ez a tény, azt hiszem, sokat elmond jelenkori viszonya- ■ inkról” - értékel a tv2 riportere. mondja, nem baj, ha a szakmán belül mindenki elmondhatja véleményét, s az sem okozhat kárt, ha egymástól eltérő gondolatok kapnak hangot, publicitást. Furcsállja viszont, hogy többen azzal vádolják a magyar orvostársadalmat, hogy feudális alapokon nyugszik. Bevallja: nem tud mit kezdeni ezekkel a sommás kijelentésekkel. „Pontosabb és helyénvalóbb lenne hierarchiáról beszélni. Főként azért, mert ez az időnként merevnek látszó struktúra a betegek érdekeit szolgálja - teszi hozzá. A pszichiáter biztos benne, hogy a hierachia ma is jól működik a kórházakon belül. Afelől is biztos, hogy a jelenlegi viszonyok között nem alakulhatnak ki hit- bizományok az egészségügyi intézményekben. A családtagoknak ugyanis vétójoga van az orvos- választást illetően. Szabó Zoltán Attila Vállalkozni a sztárnak is muszáj Magyarországon kétféle ember él: az első csoportba a kényszervállalkozók tartoznak, a másodikba pedig azok, akik majd azok lesznek. Jelenleg a legtöbb munkahely saját kiadásainak minimalizálása érdekében papíron csupán a minimálbért fizeti ki az alkalmazottaknak, a fennmaradó összegről pedig számlát kér. A vállalkozói lét felé tereli az embereket a jövedelmeket sújtó irreálisan nagy adóteher is. S nem csupán a gazdasági szférában, hanem a művészetek, a sport, illetve a média területén is. Szinte minden ismert személyiség mögött egy vállalkozás áll, ami kinek teher, kinek pedig kihívás. Kropkó Péter, az egyszemélyes sportegyesület is gyűjti a számlákat ■ Szulák Andrea tíz esztendeje alapította saját betéti társaságát. Pedig, mint mondta, az érettségi óta a fejben szorzás és osztás sem az erőssége, így egy-egy áfás számla kitöltése is mindig problémát okoz számára.- Kezdetben eléggé utáltam ezt a helyzetet, de ma már nem is tudom, miképp boldogulnék számlatömb nélkül. S hogy akkor miért vágtam mégis bele? Nos, választhattam: vagy a keresetemnek csaknem a felét elviszi az adó, vagy belépek ebbe a rendszerbe, amely ugyan macerásabb, de jövedelmezőbb. Szerencsére van egy csodálatos könyvelőm, aki igyekszik minél több gondot levenni a vállamról. Arra kínosan ügyelek, hogy mindent pontosan bevallják és mindent befizessek, mert ugyan voltak súlyproblémáim, de a börtönkosztra valahogy nem vagyok kíváncsi... Kropkó Péter triatlonista saját sportegyesületet alapított, az előírás szerint beléptetett tíz embert - persze főleg rokonokat, barátokat -, s így lényegesen kedvezőbb szabályozás szerint végezheti a dolgát, mint az egyszerű, „mezei” vállalkozók.- Valójában az egyesület rólam, Kropkó Péterről szól, ami szerintem korántsem jó, hiszen az időm felét az ügyintézés viszi el. Ez óriási hátrány, hiszen nem azzal foglalkozom, amivel kellene, nem edzem, nem erősítek, hanem különböző bürokratikus feltételeknek próbálok megfelelni. Ez pedig nem jó. Ha valaki vállalkozni akar, az tegye, de egyébként a suszter maradjon a kaptafánál, azaz mindenki csinálja azt, amihez ért. Kropkó szerint neki sem öröm könyvelőhöz járni, számlákat gyűjtögetni, de még nyomasztóbb, hogy csak magára van utalva.- Hiába nyerek meg versenyeket a világ különböző tájain és játsszák el a tiszteletemre a magyar Himnuszt, ha utána hazajövök és ha valamit elszúrok, ugyanúgy lekapnak a tíz körmömről. A versenyző kifejezetten jó ötletnek tartja azt az elképzelést, amely egyszerűsített vállalkozói adó néven került be a köztudatba.- Tizenöt százalékot szerintem ma az ember a könyvelőjének is kifizet - vélekedett Kropkó. - Ez persze még nem oldana meg minden problémát, de határozott előrelépésnek lehetne tekintem. Hasonlóan vélekedik Stohl András színész is. Mivel ő egyben az RTL Klub egyik műsorvezetője is, nem meglepő, hogy mögötte szintén egy betéti társaság áll.- Nem értek a pénzügyekhez, s ez gyakorta meglátszik azokon a papírokon, amiket a könyvelőmnek adok. Azon például mindig el szoktam borzadni, hogy papíron keresek egy szépnek tűnő ösz- szeget, majd kiderül, hogy annak egy tekintélyes részét tovább kell adnom az államnak. Ma sokan ügyeskednek, kiskapukat keresnek - no persze én kivétel vagyok! -, de ez csak azért van, mert túl nagy a teher. Havas Henrik újságíró nem ért egyet azokkal, akik nyűgnek érzik a vállalkozói létformát. Ő jelenleg egy kft. ügyvezető igazgatója és félállású egyetemi oktató.- Amikor 1978-ban beírták a munkakönyvembe a Magyar Rádiót, azt hittem, onnét fogok nyugdíjba menni. Csaknem húsz évvel később pedig én kértem, hogy bontsuk fel ezt a jogviszonyt. A ’90-es évek elején ugyanis már körvonalazódott, hogy jönnek a kereskedelmi rádiók, majd a kereskedelmi televíziók is színre léptek, vagyis nyilvánvalónak tűnt, hogy a piacon óriási lesz a verseny. Az újságírás pedig egy mobil szakma. Havas szerint csupán egyetlen területen elfogadhatatlan a vállalkozási kényszer, s ez a közszolgálat.- Felháborítónak tartom, hogy a közszolgálati médiumok munkatársait számlaadásra kötelezik. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint bár az EU-ban nem nézik jó szemmel a vállalkozásnak álcázott munkaszerződéseket, a jelenség valószínűleg mégsem hatalmi szóra fog megszűnni.- Előbb-utóbb a gazdasági szféra kényszeríti majd ki, hogy ez a módszer ne működjön. Ha ugyanis az adókulcsokat valamint a járulékokat csökkentik, a kiszámlázható munkadíj és a bérköltség közötti különbség oly kicsire csökken, hogy azért már nem éri meg ügyeskedni. 4 4
