Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 7 6 2002. Május 31., Péntek HIVATAL KÉT NAPON A polgármesteri hivatal címe: 8721 Iharos, Kiss utca 2. Tel.: 82/720-001 A település az iharosberényi körjegyzőséghez tartozik, amely Iharosban kedden 12.30-15.30 ig tart ügyfélfogadást. A polgár- mester fogadónapja kedd és csütörtök, 7.30-9.30-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 544 Ötévesnél fiatalabb: 34 6-18 éves: 88 19-55 éves: 298 56-60 éves: 27 60 évesnél idősebb: 97 A FORRÁSHIÁNY 11 MILLIÓ Az önkormányzat idén 45 millió forintból gazdálkodik, és 11 mil­lió 650 ezer forint forráshiány­nyal számol, ezért mint önhibá­ján kívül hátrányos helyzetű tele­pülés támogatásra pályázik. Szociális kiadásokra 11,5 millió forintot különített el, a körjegyző­ség, az iskola és az óvoda fenn­tartására pedig 9,1 milliót. Fej­lesztésre az idén 2,5 millió forint jut. Szeretnék a polgármesteri hivatal és a posta bejárati részét felújítani, s folytatják a ravatalozó átalakítását. Megsüllyedt az óvo­da egy része, így az is sürgős ja­vításra szorul, de pályázati támo­gatás nélkül nem tudják elvégez­ni. Korszerűsítették a közvilágí­tást, s hamarosan lesz vezeté­kes gáz is, egy helyi vállalkozó segítségével pedig felújítják a Kiss utca két buszmegállóját. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A település legnagyobb foglal­koztatója a Sefag Rt iharosi er­dészete: ez 57 embernek ad munkát, köztük 14 iharosi lakos­nak. Az önkormányzat 16 em­bert foglalkoztat, a Cserjés Farm Sertéstenyésztő Kft-nek 12 al­kalmazottja van. JELLASICS IHAROSBAN Az 1848/49-es szabadságharc idején híres-hírhedt vendége volt a falunak: Jellasics horvát bán pihent meg itt a katonáival. A legenda úgy szól, hogy a bán gombamérgezést kapott, de túl­élte. Akkoriban állítólag azt is papírra vetették - ám ennek az írásnak az utóbbi évtizedekben nyoma veszett - , hogy az iharo- siak egy csoportja az éjszaka leple alatt karókkal fölfegyver­kezve rátámadt a horvát kato­nákra. A falu múltját kutató Hor­váth Győző szerint a szabadság- harc idejéből nagyon kevés írás • maradt fenn, mert a falu króni­kásai - a plébánosok - nem részletezték az eseményeket. Az oldal megjelenését Penczinger László támogatta AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY óta egyre gyarapszik a fából készült elemek száma. A harmincegy kicsi hihetetlenül kedveli; rendkívül nép­szerű körükben a mászóka, a magasles, a függőhíd, a kis ház meg a csúszda. Az óvoda az egykori kastélypark szomszédságában épült, így az óvoda udvara páratlanul szép környezetet kínál az önfeledt játékhoz. ■ Újra közösséggé kovácsolódnak Volna mit változtatni az iharosiak kapcsolata­in. A faluban nyoma sincs a korábbi összefo­gásnak, egyik ember nem siet a másik segítsé­gére - mondták. Mások úgy vélik, hogy sem­mivel sem rosszabb vagy jobb a helyzet Iha­rosban, mint a szomszédos községekben. S többen remélik, hogy a szerveződő civil szer­vezetek tevékenysége egymáshoz közelebb hozza az embereket. Négy éve múlt, hogy néhányan megkeresték Bor­széki Lajosné nyugdíjas pedagógust, és arra kérték, vállalja el a nyugdíjasklub megszervezését és veze­tését. A klub hamarosan megalakult, de sokáig csak néhány ember járt az összejövetelekre. Bor­széki Lajosné azt mondta: annál jobban örülnek most a gyarapodó létszámnak. A Hangulat klub nem hiányzik egyetlen falusi rendezvényről sem, s összejámak még a málnaszezonban is. Dalolnak, táncolnak, és ügyet sem vernek a rosszalló meg­jegyzésekre.- Jól érezzük magunkat együtt, mert sok közöt­tünk az egyedülálló, és sokkal jobb nótázgatni, mint a gyilkosságokat meg a szappanoperát nézni a tévében. Van, aldnek tetszik ez, mások bohócko­dásnak tartják, ha föllépünk... Furcsa lett a világ. Régen nem rohantak az emberek, volt idejük be­szélgetni - mondta Borszéki Lajosné. A mai fiatalok már nem emlékeznek a padra ki- ülős időkre, de bennük is erős a vágy, hogy kilépje­nek a mindennapok egyhangúságából és jobban fi­gyeljenek a másikra, a környezetükre. A megyében az elsők között szerveződött az ifjúsági önkor­mányzat Iharosban, ennek itt, helyben „Ifjú Titá­nok” lett a neve. Hagyományosan ez szervezi a Szent László-napi rendezvényt, és már második al­kalommal egy természetjáró nomád tábort.- Nem egyszerű ez, mert amennyire visszahúzó- dóak a felnőttek, annyira azok a fiatalok is. Na­gyobb érdeklődés közepette, úgy vélem, akár több színvonalasabb rendezvényt is szervezhetnénk - magyarázta Józsa János ifjúsági polgármester. Azt is elmondta: a „nagyok” nem mindig támogatják a fiatalok törekvéseit, ezért szerinte elsősorban az emberek szemléletmódján kellene változtatni.- Jó lenne, ha hosszú távra tudnánk tervezni, és nemcsak a négyéves ciklusra, mert tudvalevő, hogy azok a tér­ségek sikeresek, ahol így gondol­kodnak - tette hozzá Kisházi Fe­renc polgármester, a Déli Pan­nonhát Térségfejlesztési Egyesü­let elnöke, majd folytatta a ne­hézségek felsorolásával. Az értel­miségiek és a fiatalok elvándo­rolnak, rossz a közbiztonság, s nagy a munkanélküliek száma, mert képzetlen a munkaerő.- Számos értékünk van, egye­bek között az, hogy jól ismerik egymást az emberek, és itt még háborítatlan a természeti környe­zet. Úgy gondolom, a falusi ven­déglátás lehetne a kitörési pon­tunk, ha rendet tennénk a fejek­ben. Mindenesetre derűlátó va­gyok, mert a fiatalok és a civil szervezetek által formálódik már a közösségi élet. Szeretném, ha az idősebbek nem mondanák, hogy nekem már mindegy, a fia-' tatoknak pedig engednünk kell, hogy alakítsák a saját sorsukat. Egy fiatal lelkesedésével, ugyanakkor hat évtized tapaszta­latával szemléli a települést Perjési Sándor erdész. Lelkes ter­mészetvédő és lokálpatrióta, a Somogyi Erdőkért kitüntetés tu­lajdonosa, valamint az egyéves polgárőr- és tűzoltó-egyesület alapítója és elnöke. Úgy véli: semmilyen szempontból nem rosszabb a helyzet Iharosban, mint bárhol másutt.- Amíg a falu szépítése az önkormányzat felada­ta, addig a miénk a vagyonbiztonság megőrzése. Húsz hivatalosan jegyzett tagunk van, de akkora az érdeklődés, hogy hamarosan negyvenen leszünk. Meghirdettük a „szem” mozgalmat is, hogy az em­berek minden gyanús dologra figyeljenek. Az iha­rosiak elégedettek az egyesülettel - számolt be a polgárőr a sikerekről és az örömökről is. _______■ Ké t tájegység határán Iharos neve a juharfákra utal; ezt régen ihamak is nevezték. A falu fekvése egyedülálló Belső-So- mogyban. A zalai dombság és a somogyi homokhát találkozásá­nál terül el, s a Kiss utca, vagyis az Iharosberényből Csurgó felé veze­tő út a határvonala. Ez adja a tele­pülés sajátos szerkezetét, egyik része sík területen fekszik, a má­sik pedig dombra épült. Ennek folytatása a szőlőhegy, ahol szinte minden iharosinak van birtoka. Csaknem húszéves hagyománya van a borversenynek - ezt márci­usban rendelik meg, s ilyenkor emlékeznek meg az 1848/49-es szabadságharcról, illetve a nem­zetközi nőnapról. A rendezvényt a hajnalig tartó borbál zárja. ■ Plébános a parókia tetején A falubeliek azt mondták: legin­kább a templomra férne rá a felújí­tás, s örülnek, hogy legalább a plé­bánián elkezdték a munkát. A templomot 1823-1825 között épít­tette az Inkey család; vele átellen- ben van a plébánia, a múlt héten cserepezték újra a tetejét.- A fcduban azt beszélik, még a plébános is a tetőn dolgozott.- Igaz, s azt mondták a szakem­berek, hogy szeretettel fogadnak ácsnak - felelte Laczkó Angi Gyula plébános. - Régóta rossz állapotú a plébánia, csak annyira nagy mun­ka és olyan sokba kerül, hogy az elődeim nem mertek belevágni.- Most van rá fedezeti- A teljes felújításra nincs, csak a tetőre raktunk új cserepet, és le­bontottunk két szobát, mert a rossz alap miatt megrepedt a fala. A munkákat egy németországi pá­lyázati támogatás tette lehetővé, mert a hitközség többnyire idős, beteg emberekből áll, és nem tud­nák összead­ni a munka költségeit. A fiatal plé­bános öröm­mel mondta: sokat segítet­tek a hívek: mindennap 15-en dolgoz­tak, szomba­ton meg 90en.- Engem nem is engedtek a mun­kához; azt mondták, éppen eleget dolgoztam a héten. Olyan sokan összegyűltek, hogy sok embert már haza kellett küldeni.- A templomból, a misékről sem fogynak el a hívek!- Egyetlen falut leszámítva nem; ott azonban nagyon sok idős ember él, s ha egy meghal, a temp­lomi helye üres marad. A plébáni­ához tartozó másik három faluban meg azt mondják: soha nem jártak annyian misére, mint most. ■ Szolgáltatás szűkös pénzzel Gyakran megkérik Pocsék Attilát szövegszerkesztésre is Információs és szolgáltatóiroda nyílt. A lakosok zöme akkor még el sem tudta kép­zelni, miben se­gíthet, de az el­telt hat hónap óta egyre gyakrab­ban élnek a lehe- tőségekkel. Pocsék Attila iro­davezető szerint sokszor csak a kí­váncsiságtól hajt­va is bekukkan­tanak hozzájuk.- Egyelőre ke­vés a berendezésünk, de arra már alkalmas, hogy az idősebbeket megismertessük a számítógép­pel. Eredetileg az ifjúsági önkor­mányzatnak alakították ki, az nyerte az egyik számítógépet is, a másikat az OTP csurgói fiókjától kaptuk. Van két nyomtatónk, fa­xunk is, de ez még nem működik. A gyerekek inkább játszanak a számítógépen, de gyakran nyom­tatunk, esetleg megkérnek, szer­kesszek szöveget vagy tanítsam meg a számítógép használatához szükséges alapismereteket - mondta, és sorolta, mi minden kellene még. A szűkös költségve­tés azonban gátat szab a szárnya­ló elképzeléseknek. Hiányolják az internetet, nincs fénymásoló, s még újabb számítógépek is kel­lenének. A szándékkal viszont nincs baj. Bizonyítják az asztalon sora­kozó számítógépes újságok, ami­ből tallóznak a fiatalok, a falakra pedig Iharos történelmét idéző képeket tettek. Az iroda egyben szerkesztőség is: itt készítik az Iharlevél című lapot; ez a legfris­sebb helyi eseményekről tájékoz­tat. Sőt, az újságban bárki kifejt­heti a véleményét, erre azonban még nem akadt jelentkező. ■ Iharosi olvasóinkat kérdeztük; milyennek ítélik a település fejlődését, hogyan látják a jövőjét? Remélik az összefogást, a fiatalok megtartását Bodó Rezső nyugdíjas molnár: - A fiatalok jobbára a Kiss utcában építkeztek, ezért az szépült, újab­ban pedig a szőlő­hegynél építettek új házakat, de a Rákóczi utca visz- szafejlődött. Sok cigány él ott; őket kellene bevonni a munkába és rávenni, hogy művel­jék a kertjüket, mert régebben sok szép kert és gyümölcsös volt abban az utcában. Ez a legnagyobb gond, amellett, hogy a negyvenes évektől egyre fogy a lakosok lélekszáma. E folyamatot csak munkahelyterem­téssel lehetne visszafordítani; ha az volna, talán a fiatalok sem menné­nek el. Szép színfoltja a falunak a felújított kereszt; örülök, hogy megőrzik és védik a régi értékeket. Kurucz Mária hivatalsegéd: - Fej­lődik a falu, csak munkalehetőség nincs. Az önkor­mányzatnak van egy majdnem üres épülete, igaz, leromlottan, de ott lehetne munkahe­lyet teremteni. A járdák mentén most parkosít az .önkormányzat. A porták többsége rendezett, de sok az idős ember, aki már nem tud bajlódni a kerttel, ud­varral. Büszkeségünk a nyugdíjas­klub és a község szép óvodája, olyan, hogy még Iharosberényből is ide hozzák a gyerekeket. Öröm, hogy voltak az önkormányzatnak sikeres pályázatai és az ifjúsági ön- kormányzat is törekszik. Hiányzik a faluból egy kávézó-fagyizó, és több busz mehetne a felső utcába. Simon Józsefné nyugdíjas: - El­öregedett a falu, több fiatal kellene. Vannak eladásra váró házak, és saj­nos, több olyan is, amelyiknek az ud­varát nem gondoz­za az új tulajdono­sa. Gondozhatnák jobban a futballpá- lyát is. Jó, hogy járdát építettek és nemrég fölállítot­tak egy felújított keresztet a kastély­parkban; most a plébániát teszik rendbe. Jó volna, ha a műemlék templom is sprra kerülne, mert jár­nak még misére is az emberek. A mi utcánkban sok cigány lakik, ezért ezt az utcát lenézik, pedig úgy gondolom, mindenkivel jó viszony­ban lehetünk, csak úgy kell visel­kedni. A legnagyobb baj az, hogy nincs munkahely a faluban. Borszéki Lajos nyugdíjas: - Tős­gyökeres iharosi vagyok már nyolc­van éve. Harminc­negyven éve még 900-an éltek itt, mára majdnem fe­leannyian. Csak a mi utcánkban nyolc ház eladó. Idős a lakosság, és egyre több a ci­gány, a munkanélküli, és ez az ön- kormányzatnak nagyon sok pénzé­be kerül. Láthatóan fejlődött a tele­pülés, rendben van a kastélypark és a temető, járda épült, de hiányzik a szennyvízcsatorna meg a vezetékes gáz. Iharosnak akkor lesz jövője, ha lesz helyben munka és itt ma­radnak a fiatalok. A legnagyobb baj mégis az, hogy az emberekből ki­halt a közösségi érzés; már nem számíthat egyik iharosi a másikra. Horváth Győző alpolgármester: - Fejlődött a település, csak nem lát­ványosan, inkább a társadalmi és partnerkapcsola­tokban, és fejlőd­nek a civil szerve­ződések is. Hiá­nyolom az infra­strukturális fejlesz­tést. Felújították a közvilágítást és kiépítik a vezetékes gázt; kiépülhetne a kábeltelevízió is. A gondozott zöldterületeken kel­lene javítani, hiszen van egy több­hektáros kastélyparkunk is, ahol ki­alakítottuk a millecentenáriumi parkot. A művelődési házat sikerült újraindítani, de ráférne a felújítás a kiskastélyra és a tűzoltószertárra is. Iharos jövője attól függ, sikerül-e itt tartani a fiatalokat és mennyire erő- södik a közösségi összefogás. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom