Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-30 / 124. szám
ISI 2002. Május 30., Csütörtök 7. OLDAL Jelfa a falu temetőjében Somogy legnagyobb hársfája a szőkedencsi temetőben áll. Nemcsak azért szeretik a helybeliek, mert ez a legnagyobb, hanem azért is, mert igazi jelfa ez a matuzsálem. A megye egyik legöregebb fája, a csaknem 700 éves óriás hársfa Szőkedencs határában ékeskedik. Hogy ki és mikor ültette, nem tudhatjuk, de a szájhagyomány szerint valaha a dencsiek elődei tiszteletből ültették el a facsemetét. A védett természeti értékről ugyanis azt tartják, hogy a település egykori helyét jelöli. A mostani falu csak a XVII. században kezdett kiépülni a mai helyén. Hogy a falu eredeti helye a hárs körül volt, ezt azért gondolják, mert azon a környéken sok régi használati eszköz került elő a földből és néhány régi sír. Az óriásfa kerülete egyébként tíz méter, és az odvábán kényelmesen elfér két ember is. A fát évekkel ezelőtt védetté nyilvánították. Ezt azonban ma már semmi nem jelzi, mert a táblát ellopták. Ennek ellenére a dencsiek törődnek vele. Takarítják a környékét és ápolják a lombját. Azt pedig, hogy meddig él ez a büszkeségük, csak találgatják, hiszen még a szakemberek sem tudják biztosan, hogy egy ilyen fának mennyi a maximális életkora. ■ Viharos dencsi évszázadok Szőkedencset először egy 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi Dénes néven. 1444-ben Badavari- dencsnek írták, mivel a falu akkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550-es adólajstrom Varga- dencsként szerepel Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György birtokaként. Később Fazekas-Dencs néven emlegetik, ennek már Ná- dasdy Tamás volt az ura. 1726- ban a Vésseyek tulajdonába került. A mai helyén csak a múlt század elején kezdett kiépülni a falu, korábban a mostani temető környékén éltek a dencsiek ősei. 1914-ben már több mint száz ház volt a településen. AII. világháború végén nagy károkat szenvedett a falu. A harcok helybeli áldozatainak nevét a templom falán levő emléktábla, az első világháború hőseinek névsorát pedig a hősi kert emlékműve örökíti meg. Az államosítás során 2167 kataszteri hold földet és 865 hold erdőt vettek el a Véssey családtól. A falu az 1951-es törvény által létrejött önálló tanács előtt Csákányhoz tarto- zott, ma pedig Sávolyhoz. _____■ Ze nekedvelő németek Wolf Dieter Fűnk két éve talált rá Szőkedencsre, egy évvel ezelőtt pedig úgy döntött, hogy végleg marad. Ezért felszámolt mindent Németországban.- Legjobban a szép környezet és ez a nyugalom tetszett meg- mondta Wolf Dieter Fűnk. - Eszményi hely ez, hogy az ember nyugodtan töltse a nyugdíjas éveit. Itt megtaláltam a páromat is a faluban, s azóta még boldogabb vagyok, hogy ide hozott a sorsom.- Miért van az, hogy az itt élők panaszkodnak, a külföldről jövők meg dicsérik a falut?- Talán mert könnyebb az Wolf életük, mint az itt élőknek. Persze amióta több időt eltöltöttem itt, magam is látom, hogy nem minden fenékig tejföl. Nehezebb itt az élet, mint amilyenre számítottam. Egyre drágul a megélhetés, és sok embernek nincs munkája. Ami a legjobban meglepett, az a közbiztonság; itt is, a szomszéd faluban is sokszor félnek az emberek. Ellopják az értékeiket, és erőszakosan viselkednek velük. Ez nem jó.- Mivel telnek a napjai? Megismerte már a környéket?- Kőműves oktatóként dolgoztam Németországban, így magam el tudok készíteni mindent. Amikor Dieter Fűnk mindig talál munkát a ház körül ezt a házat megvettem, igen rossz állapotban volt. Rögtön nekiálltam, s felújítottam, de még mindig elég sok munka van vele. A kedvesemmel sokat járunk a környéken; mindent megnéztem, amit érdemes. Nagyon szép a táj. Meg aztán egyre több a német itt, Szőkeden- csen, így akkor sem unatkozom, amikor épp nincs mit tenni. Összejárunk, és megbeszéljük egymással a gondjainkat is. Közös tervünk, hogy szervezünk a faluban egy nemzetközi zenei tábort. Az az itt élőknek is bizonyára lehetőségeket és szórakozást jelentene. _______■ A KÉT TEMPLOM SZŐKEDENCS BÜSZKESÉGE. Az evangélikusok 1861-ben, a római katolikusok 1914-ben építették föl az imahelyüket. A hívő közösségnek máig nagy ünnepe a búcsú: ezt Kisasszony tiszteletére tartják október második hétvégéjén. Mindkét felekezet nagy figyelmet fordít templomának a karbantartására. Sokáig ott tartották a falu történetével kapcsolatos iratokat, múltját azonban mégiscsak a környező települések és az egyházi levéltárak irataiból ismerjük. A második világháborúban ugyanis az orosz katonák a csákányi templomban a falu összes írásos dokumentumát elégették.________ ■ Sz őkedencs lakosainak a száma évek óta csökken - annak ellenére is, hogy a falu egyre komfortosabb. Helyben ugyanis hiányzik a munka s így a megtartóerő. Elsősorban ezen szeretnének változtatni. Legfontosabb céljuknak azt tekintik, hogy helyben tartsák a családalapítás előtt álló fiatalokat - állította Harmath István, Szőkedencs polgármestere. így lehet csak ellensúlyozni ugyanis a település elöregedését. Ezért az önkormányzat minden évben nagy összeget fordít a lakásépítés és -felújítás támogatására. A jövőre nézve is vannak ilyen terveink. A községnek vannak építési telkei, s ezeket jelképes térítés ellenében kapják meg azok, akik itt akarnak letelepedni, és bérlakásokat is építenének a településen. A polgár- mester szerint azonban ha nem sikerül munkát adni az itt élőknek, akkor ennek ellenére sincs sok reményük.- Egy aszfalt- és betonkeverő üzem tervezi, hogy Szőkedencsen telepedik meg - mondta Harmath István. - Már zajlik és jó úton halad ennek az előkészítése. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor még az idén megkezdheti működését. Az üzem helyét gondosan kiválasztották a tulajdonosok, azért, hogy a gyártás során keletkező zajok ne zavarják a falusiakat. Az üzem már az indulásakor mintegy húsz embert foglalkoztatna, elsősorban helybelieket. Ha nem tudunk valahogyan munkát biztosítani a lakosságnak, elöregszik a falu, úgy, mint a többi hasonló nagyságú és helyzetű település. Hiába vásárolnak itt házat a külföldiek; hazai letelepedő nincs. A külföldiek nagy része pedig csak ideiglenes lakosa a településnek, és rendszerint a nyugdíjas éveire választja Szőkedencset. A nehézségek ellenére sem tekintenek azonban borúlátóan a jövőbe a szőkedencsi vezetők. A község adottságai jók. Közel a Balaton, Zalakaros és a Kis-Balaton védett körzete, és egy gyorsforgalmi út mellett terül el a falu. Az egyetlen hiányzó közmű építése után éppen ezért azt tervezik, hogy megpróbálnak befektetőt találni a turizmus fejlesztéséhez. ___________________■ HA RMATH ISTVÁN Fejlődést is termelnek a kutak Szerencsét hozott a láp Szőkedencsnek. A geológusok szerint ugyanis annak köszönhető, hogy a település alatt jelentős olajkészletek halmozódtak fel. A faluban először a hatvanas években kezdtek olaj után kutatni. Az akkori módszerekkel azonban csak valószínűsíteni lehetett, hogy a zalai olajmezők folytatásában itt is találhatnának „fekete aranyat”. Ehelyett meleg vízre bukkantak. Úgy tervezték, hogy azt csak kertészeti célokra hasznosítják, a gyógyászati lehetőségeit nem használták ki. A következő nagyobb fúrások 1995-ben kezdődtek. Ez annak volt köszönhető, hogy új. technológiai módszereket • fejlesztettek ki az olaj kutatására. Találtak is olajat, s megkezdődött a próbatermelés, a kutatás azonban a mai napig tart. Hazánk legnagyobb olajtársasága nyolc kúttal szondázza a környékbeli mezőket, és nemrégiben újra munkához láttak. Ha ez a munka a várt eredményt hozza, Szőkedencs jövőjét is biztosíthatja az olaj. A község lakosainak életét azonban már most is könnyebbé teszi. A kutatók utat építettek és az általuk fizetett iparűzési adóból valósulhattak meg az utóbbi évek dencsi fejlesztései. • _______________■ Sző kedencsi olvasóinkat kérdeztük: mi a véleményük a község fejlődéséről és milyennek látják a falu jövőjét? Hiányzik a munkahely, a lakosság összefogása Mesics István: - Mi itt születtünk, Karakai László: - Szőkedencsi vagyok, ismerem a községet, s tudom, mikor mi készült a falunkban. Ennek alapján elégedett lehetek, hiszen az utóbbi tíz évben nagy fejlődést élt meg a település; járda meg park épült, bevezették a gázt, és felújították a középületeket is. Aki régi falubeli, az látja: mi minden'segíti a fejlődést. Sok külföldi jön ide és gyerek is sok van, ezért úgy gondolom, van jövője Szőkedencsnek. Egyet hiányolok csak: a munkahelyeket. Antikor az Industrie Elektrák még működtette itt az üzemét, az mindenkinek jó volt. Ha akadna egy olyan vállalkozás, amelyik annyi embernek adna munkát, nem is lenne semmi baj a faluban. Koczor Vendel: - Szerintem jó úton jár a település. Sok új dolog készült az utóbbi években, amire büszkék lehetünk. Van persze néhány apróság, amin változtatni kellene! A legelső az, hogy meg kellene szűnnie az itt lakók széthúzásának. Nagyobb békességben és összetartóbban, a másikra figyelve kellene cselekedniük az itt élőknek. Már ez is sok mindent megoldana. Fontos volna a közlekedés javítása is. Olyan céghez innen nem lehet elmenni dolgozni, amelyik nem indít munkásjáratot. Megfelelő közlekedés esetén akár busz- szal is járhatnánk munkába, s kevesebben hagynák itt a falut azok közül, akiknek kicsi gyerekei vannak. Horváthné Lőrincz Anna: - Nagyon szeretném, ha lenne jövője a településnek, de elkeserít, hogy erre nagyon kevés esélyt látok. Ahhoz ugyanis, hogy itt letelepedjenek a fiatalok, munkahelyek kellenének és jobb ellátás. S több bolt, több szórakozási lehetőség és nagyobb közbiztonság is. Nemrégiben tragikus verekedés volt a faluban, és nem először; így aki jönne, az is visszariad és nem költözik ide. Aztán hiányolom az összetartást is a faluból. A képviselő-testület tagjainak is az lenne a feladatuk, hogy a község érdekében együtt dolgozzanak, függetlenül attól, mi a véleményük egymásról. A jövő tehát nem csak pénzkérdés. Bíró László: - Rengeteg olyan adottsága van Szőkedencsnek, amit az itt élők talán nem is becsülnek meg úgy, ahogy kellene. Az olajkutak és a falu elhelyezkedése mind olyan szerencse, amit a többi településen élők talán még irigyelnek is. Ha a jövőről beszélünk, nekem mindig a régi falusi emlékeim jutnak eszembe. Az segítene Szőkedencsnek is, mint a többi településnek: ha lenne itt olyan értelmiség, amilyenek valaha a régi tanítók voltak. Ok segítenének közösséget kovácsolni és megszüntetni a széthúzást. A másik: a munka helyben. Az olyan megtartóerő, amit pótolni semmi mással nem lehet, és hiánya meglátszik a településen. s nagyon szeretjük ezt a falut. Nyugalom van, ismerünk mindenkit, itt a föld; nincs miért elmennünk. Néha kirándulunk: elmegyünk a gyerekekhez, bevásárolunk, aztán elég is. Ennél jobb hely a világon nincs, legalábbis nekünk. A fiatalok már másképp látják. Az egyik gyermekem Nagykanizsán, a másik Marcaliban. Nem így terveztük, de nekik így volt jobb. Azért, hogy a mostani fiatal generáció is így kötődhessen a falujához, mindenkinek tenni kellene valamit. Munka kellene és közbiztonság. Régen itt mindenkinek megvolt a dolga és nem azon járt az esze, hogy hogyan ártson a másik embernek. ■ SZŐKEDENCS HIVATAL SÁVOLYON A polgármesteri hivatal címe: 8736 Szőkedencs, Fő utca 28. Tel.: 85/313-772 Az ügyfélfogadás rendje: a dencsiek mindennap reggel 8-tól 16 óráig intézhetik ügyeiket a sávolyi körjegyzőségen. Helyben keddenként tartanak fogadóórát. FEJLESZTÉSRE 16 MILLIÓ A költségvetés teljes összege 37 millió forint. Ebből fejlesztésre 16 millió forint jut. A körjegyzőség fenntartására évente hárommillió forintot utaltat át az önkormányzat. Az oktatási intézmények, az iskola és az óvoda egy évben ötmillió forintjába kerül a településnek. Szociális és egészségügyi célokra 2,5 millió forint kiadást tervezett az idén a képviselő-testület. Az önkormányzati dolgozók bérére 1,6 millió forintot fizetnek ki. Dologi kiadásra hatmillió forintot szántak, a falu egyéb kifizetéseire hárommillió forintot költenek. KEVÉS Á MUNKA HELYBEN Egy kis, elektromos vezetékeket gyártó üzemen, az önkormányzaton és néhány egyéni vállalkozáson kívül más munkahely nincs helyben. A legtöbben Marcaliba járnak be dolgozni és a korábbinál kevesebben Nagykanizsára. Nyáron a zalakarosi és a balatoni vendéglátók is foglalkoztatnak néhány szőkedencsi lakost. MINDENT LEHET KAPNI Két bolt is van a községben, ahol vásárolhat a lakosság; egy élelmiszerboltból és egy diszkontból szerezhetik be a legszükségesebb élelmiszereket s egyebeket. Az üzletekben mindent megvásárolhatnak, igaz, valamivel drágábban, mint a nagyobb településeken. Éppen ezért aki teheti, a nagyobb bevásárlásait Nagykanizsán vagy pedig Marcaliban a bevásárlóközpontokban intézi. Egy kocsma van a faluban. A helybeliek nem is bánnák, de a környező településeken már megszűnt az italbolt, így sok olyan ember jár át a szomszéd falvakból, akiket Szőkedencsen nem látnak szívesen. DENCSI EMLÉKEK A település egykori tulajdonosainak az emlékét a Véssey család öreg kúriája őrzi. A védett épület ma egy környékbeli cég birtokában van. A kúriát az ezerhétszázas évek végén építették, és a környék egyik legszebb emléke. A falu emlékszik a rosszra is: 1893-ban leégett szinte az egész település. A tűzvészt egy nyári vihar okozta, és a középületeken kívül szinte AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A L M A N A C H - 2 15 Elöregedés ellen lakásépítés