Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-04 / 103. szám

2002. Május 4., Szombat A L M A N A C H 1 8 1 7. OLDAL Jövedelmező a sertéshizlalás Sokan élnek a magas aranykorona-értékű, jó minőségű aszalói föld­ből. Az agrárvállalkozá­sok között vannak csa­ládi gazdaságok és na­gyobb területen gazdál­kodó cégek is. Ifi. Pintér György fiatal korával is kilóg a sorból: még csak huszonhárom éves, de már hat embernek ad kenyérkere­seti lehetőséget. Az agrár szakem­ber segítséggel négy évvel ezelőtt indította a vállalkozást, s ez szép reményekkel kecsegtetett. Szülei csaknem 600 hektáron - főleg bé­relt földön - gazdálkodnak, így nem volt kérdéses, hogy fiuk is agrárpályán tanul tovább. Az ese­mények szerencsés egybeesése folytán éppen az iskola elvégzésé­vel egy időben sikerült megvásá­rolniuk a szövetkezet egykori telepét, s ott rögtön a gyakorlatban is hasznosíthatta a tanulta­kat. A birkatelepet ser­tésteleppé alakítva azóta 2800-3000 sertést hizlal­nak a hét istállót is ma­gában foglaló területen. Ifj. Pintér György el­mondta: a 22-25 kilós malacokat mintegy öt hónap alatt 115-120 kilósra felhizlalják. Az ér­tékesítés már nem az ő feladata, de a piaci áraktól függ a bérhizla­lás eredményessége. Az ifjú szakember az árak ki­számíthatatlansága ellenére azt vallja: van jövője az agrárvállalko­zásnak. Mint mondta: a kitartó és szakszerű munka előbb-utóbb meghozza a sikert. S ezt jól tudják az aszalói gazdák is.__________■ Megszépült az orvosi rendelő Nem tűrt további halasztást az egykor családi házból átalakított orvosi rendelőnek a felújítása. A hetvenéves épület leromlott álla­pota ugyan nem veszélyeztette a betegek ellátását, de a várótermi részre és a szociális blokkra mintegy másfél millió forintot kell költeni. Ehhez a munkához a megyei területfejlesztési tanács­tól 1,1 millió forintot nyert az ön- kormányzat, s ezt négyszázezer forinttal egészítette ki. így megol­dották a burkolást, a padozat fel­újítását, a járdaépítést és az aj­tók, ablakok festését is. Most már a keddi és pénteki felnőtt-, illetve a szerdai gyerekrendelésen meg­szépült környezetben fogadják a betegeket. __________________■ Vi rágmintás kézimunkák Sokan Gerő Kázmér festőmű­vész feleségeként ismerték Gerőné Tóth Ilonát. S a mű­vész haláláig nem tudtak ar­ról, hogy az íriszek nagy kedvelőjeként számon tar­tott asszony ereiben is mű­vészvér csörgedezik.- Nyolcéves korom óta kis meg­szakításokkal egyfolytában hímzek. S mára szenvedélyem­mé vált a különféle minta- és formavilágok felfedezése. Ne­kem nem mondta senki, hogyan kell elkészíteni egy karádi térí­tőt, mert hittem abban, hogy mindenféle művészeti tevé­kenység belülről fakad. Ehhez nem kell szakkönyv, és nem hi­ányzik a népművészeti kitünte­tés sem. A festőművész feleségeként Gerőné Tóth Ilona inkább csak a háttérben dolgozott, de nem mu­lasztotta el férje festményeiről a jobbító szándékú kritikát. Mikor a festő egy modernebb művészi ág csapdájába kívánt lépni, min­dig figyelmeztette: ez a kifejezési forma nem áll jól neki.- Ez persze kölcsönös volt, hi­szen a férjem is gyakran vélemé­nyezte a munkáimat. Sajnos, amióta nyugdíjas ’ lettem, jóval kevesebbet bírok dolgozni, mint régebben. S egy kézsérülés is „Ezekben van a legtöbb örömöm” akadályoz a munkában, a tervei­met azonban a tavaszi nagytaka­rítás után szeretném megvalósí­tani. Remélem, sikerül újabb ki­állításokat rendezni a matyó, a karádi és a kisírásos kézimunká­imból. Szabadidejében a legszíveseb­ben kertrendezgetéssel bíbelő­dik, s már nem adja el a kézi­munkáit sem, mert úgy véli: nem fizetik meg igazán. S egyre drá­gább a parasztvászon meg a fo­nal is. Örömére szolgál azonban, hogy egyre több a kis unokája; neltik szánja a legszebb, virágok­kal díszített térítőkét. ■ ISKOLÁBÓL POLGÁRMESTERI HIVATAL. A hivatalnak otthont adó kis híján százéves épület egykor a református egyház tulajdona volt, s az iskolának adott helyet; ennek a tantermeit alakították át később irodáknak. Mostanra azonban megrepedeztek az öreg épület közfalai, s romlott a szilárdságuk is. Mivel visszaigényelték, így az épület 2006-tól ismét az egyházé lesz. Ehhez a helyreállításhoz vis maior pályáza- ton egymillió forintot nyertek, de szeretnék, ha a Belügyminisztérium megduplázná az összeget. _______■ Ki rályválasztó lett a népművelő Sok fiatal még óvónőként ismerte meg Szita Gyulánét, bár néhány éve már a művelődési ház vezetőjeként dolgozik. Mindig is szívesen vett részt a falu eseményeinek szervezésében; mióta ez a fő feladata, sok ötletét megvalósította.- Eleinte inkább olyan kulturális eseményeket igyekeztem szervezni, amikre igény mutatkozott- mondta Szita Gyuláné. - A bálok és a zenés ren­dezvények mellett azonban egyre többet dolgoz­tam a jeles napok megünneplésén. Ez nem az ál­lami ünnepeket jelenti; farsangkor, május elsején vagy karácsonykor is igyekszünk színes műsor­ral kedveskedni az érdeklődő lakosoknak. A népművelő idővel egy sajátos kulturális ren­dezvényt is megszervezett, amely nem várt nagy sikert aratott. Azóta a pünkösdi király választásá­hoz már több település is kedvet kapott.- Azt szoktam mondani: néha megindul ná­lam a hangya, és abból különös dolgok sülhet­nek ki. Ilyen volt a kedvenc Jó- kai-regényemből vett minta alapján tető alá hozott pünkös- dikirály-választás is. Erre a ti­zennyolcadik évüket betöltött legények jelentkezhetnek, s az akadályokat legjobban legyőző viseli egy évig a pünkösdi király titulust. A korona most is vándo­rol a győztesek között - tette hozzá Szita Gyuláné -; véglege­sen csak azé lesz, aki három­szor egymás után elnyeri a pünkösdi király címet. Az örökké ötletelő és szervezkedő népművelő­nek azért akadnak nyugodt órái is, ezeket többnyire a könyvtárban tölti. Minden este nyitva áll ugyanis a kétezer kötetes bibliotéka a település lakosai előtt. Szita Gyuláné néha napközben is fogad látogatókat, és ha az óvodások csoportja jön, akkor még az eré- deti foglalkozását is gyakorolhatja. ____________■ So kszor többet jelent a kedves szó A megye egyik legfiatalabb falu­gondnoka, a 28 éves Abonyi Tóth Csaba. Ezt a fontos tisztet az apó­sától örökölte.- Furcsa körülmények között kerültem ebbe; asztalos a szak­mám, s a munkahelyemen eltö­rött az ujjam, amikor ez az állás éppen megürült. Négyen pályáz­tunk rá, s a lakosság nekem sza­vazott bizalmat. Ez különösen azért megtisztelő, mert 1999-ben kerültem a faluba, amikor ide nő­sültem. Azóta is érzem: bíznak bennem az aszalóiak, s igyek­szem is megfelelni a követelmé­nyeknek. Abonyi Tóth Csaba büszke ar­ra, hogy munkába állása óta nem sok panasz volt a munkájára. Szí­vesen segít az időseknek, s néha még a pletykákat is hajlandó meghallgatni.- A munka nemcsak az, hogy elviszem az óvodásokat, majd az ebédet, megveszem a gyógyszert vagy a tápot. Itt a feladatokat csak szíwel-lélekkel lehet igazán jól megoldani, mert az egyedülálló időseknek sokszor többet jelent egy kedves szó, mint maga a gyógyszer. Egyhangúnak tetszik a falugondnoki tevékenység, ugyanakkor izgalmas is, hiszen nincsen két egyforma nap. Büsz­ke vagyok arra is, hogy a munká­ba állásom óta hatról harminchat­ra nőtt az ebédigénylők száma. Az aszalói mindenes munkaideje nem fejező­dik be pénte­ken; a hét vé­gén is sokszor kell fuvaroznia a futballcsapatot, a diákokat vagy éppen a nyugdíjasokat. Elárulta: kevés szabadidejében sem unat­kozik, hiszen kétéves kisfia min- dig játékra készen várja. ______■ Ism ert somogyaszalóiaktól kérdeztük: milyen előnyökkel jár a megyeszékhely közelsége? Több a munkalehetőség, nagyobb a kényelem Porga Györgyné jegyző: - Elvi- Barcsanics Anita kocsmáros: - Fajcsi János polgármester: - A lég nagyon jó a megyeszékhely kö­zelsége, mert szá­mos munkalehető­séggel kecsegtet. Ezzel szemben a szomorú valóság az, hogy a munkál­tatók elsősorban arra kíváncsiak, mennyire messze él a jelentkező. Tizenöt kilométer ugyan nem sok, de ha valaki mini­málbérért dolgozik, akkor a nyolc­ezer forintos bérlet igencsak meg­terhelő. Ennek ellenére aki dolgoz­ni akar, az el tud helyezkedni, ha nem is a végzettségének megfelelő beosztásban. Ugyanakkor a disz­kontbeli bevásárlás és a kulturális lehetőségek miatt nagyon is jó, hogy elérhető közelségben van hozzánk a megyeszékhely. Kaposvár közelsége csak előnyére válik a település­nek. Én éppen a városból költöz­tem ide szeptem­berben, s azóta csak kellemes ta­pasztalataim van­nak. Igaz, Topo- nárról jöttem, s a falusias környezet ott is ugyan­olyan, mint Aszalóban. Úgy ve­szem észre, sokan járnak be innen a megyeszékhelyre, mert ott van a munkahelyük, de akadnak olyanok is, akik ide járnak dolgozni vagy ép­pen rendszeresen látogatják a roko­nokat és ismerősöket. S éppen ez a főútvonal köti össze Kaposvárt a Balatonnal, és így még hatványo­zottan jelentkezik a megyeszékhely közelségének a jelentősége. Kaposvártól való távolság szem­pontjából én nem érzem hátrányos­nak a helyzetet, jártam sok olyan településen, ami még messzebb van a megyeszék­helytől. Egyértel­mű, hogy sokkal több volna itt is a munkanélküli, ha nem lennének városi munkahe­lyek. S ki kell emelni azt is, hogy Aszaló távolabbi jövője szempont­jából milyen hasznos ez a kapcso­lat. Számos beruházás eddig is csak Kaposvár segítségével való­sulhatott meg, s valószínűleg így lesz a jövőben is. A fiatalok kapos­vári szakközépiskolákban tanul­hatnak, s előbb-utóbb megismerik a város nyújtotta lehetőségeket. Kurucz Imréné: - Attól függ, mi­lyen szempontból nézzük; utazás­kor nem* nagy a távolság, de bár­milyen irányba megy a busz, Aszalóban már alig lehet fölférni rá. A bolt szem­pontjából persze nem előnyös, hogy ilyen közel van a nagyváros, hiszen a nagy családi bevásárlást mindenki ott végzi. Ugyanakkor ebben a kis faluban nagyon jó a kö­zösségi élet, ezt jól mutatja a sok rendezvény és az emberek részvé­tele is. Érdeklődő emberek élnek itt, s mindig igyekeznek kihasznál­ni a lehetőségeket. Ráadásul sok a szakmunkás és az érettségizett, s a lakosság arányához képest sokan vannak az érettségizettek. Nyers István lakatos: - Tökéle­tes távolságra vagyunk a város­hoz. Nem véletle­nül költöztünk onnan éppen ide jó tíz éve. Nagyon jó a levegő, szép a környezet, s ha va­laki városi bevá­sárlásra vágyik, azt is könnyen megteheti. Ez a falu nagyon ren­dezett település, bár a nagy átmenő forgalom zaja néha bosz- szantó. A nyári csúcstól eltekintve azonban ez sem túl zavaró. Itt majdnem mindenkinek van szőlő­je, kertje, s ott mindig van munka, így hét végén sem unatkozunk. Jellemző, hogy körülbelül ugyan­annyian döntenek az ide kiköltö­zés mellett, mint ahányan a nagy- várost választják lakhelyül. ■ SOMOGYASZALÓ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7452 Somogyaszaló, Kossuth Lajos út 107. Hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól 16 óráig, pénteken pedig 8-tól 14 óráig fogadják az ügyfeleket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 801 Kétévesnél fiatalabb: 21 3-5 éves: 31 6-17 éves: 120 18-55 éves: 429 56-60 éves: 49 60 évesnél idősebb: 151 FEJLESZTÉSRE 140 MILLIÓ Az önkormányzat ez évre 211,7 millió forint kiadással számol, ebből működésre 71 millió forin­tot, fejlesztésre 140 millió forin­tot fordít. A körjegyzőségre 17,7 millió, az óvoda fenntartására 11,7 millió forintot szán, kulturá­lis célokra 2,6 millió, a falu- gondnoki szolgálatra 2,4 millió forintot, a háziorvosi szolgálat 1,4 millió forintba kerül, és 14 millió forintot visznek el a szociá­lis kiadások. A forráshiány 7,9 millió forint, s pályázattal igyek­szik pótolni. Többletforrást kíván az orvosi rendelő felújításának folytatása, a közvilágítás korsze­rűsítése és egy fontos földút fel­újítása. Tervezi az antalmajori gázberuházás befejezését és a Kossuth utcai járdaépítést. Mind­két beruházás egyaránt nyolc­millió forintot igényel, s ennek nagy részét pályázati pénzből kí­vánja fedezni az önkormányzat. Ezenkívül a szennyvízberuházás­hoz is 1,5 millió forintot kell átad­nia a gesztor önkormányzatnak. Szükség volna a Somogyaszalót Magyaregressel összekötő út megépítésére is, ez a mai ára­kon 117 millió forintot igényelne. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat alkalmazza a legtöbb embert: húsznak ad ál­landó kenyérkeresetet, de 2-4 közhasznú munkást is foglalkoz­tat. Két-három agrárvállalkozás is van a faluban, ahol néhány la­kosnak van állása, és többet idénymunkásként alkalmaznak. KÉT KOCSMA, EGY BOLT Az alapvető élelmiszereket több­nyire az aszalói vegyesboltban veszik meg a lakosok, így naponta leginkább a tej, a felvá­gott, meg a kenyér fogy. Nagy- bevásárlásra viszont a megye- székhelyre mennek a családok. A két kocsmában elsősorban az olcsóbb sört fogyasztják, fröcs- csöt ritkán isznak a törzsvendé­gek, tömény italt pedig csak a reggeli órákban. Drágább italokat inkább csak a nagyobb rendez­vényeken adnak el, vagy a meg­álló autós vendégek rendelnek. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNG RÓBERT 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom