Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-26 / Vasárnap Reggel, 4. szám

2002. MÁJUS 26. Mézszűk esztendő % Mézhelyzet: vészhelyzet. Nagyon röviden így lehetne leírni a hazai méhészetek jelenlegi állapotát. Hiába vannak ugyanis hazánknak kiváló adottságai a méztermelésre, a kora tavaszi fagyok szinte tragikus állapotba taszították az ágazatot. A hungarikumnak számító akácméz mennyisége például idén csak a töredéke lesz a tavalyinak, holott a 2001-es 8000 tonna is már csak gyengén közepes termés­nek számított. Az idei gyenge produktum azért is bosszantó, mivel a világpiacon nagy kereslet lenne a magyar mézre. Ha lenne. n Magyarországon jelenleg 16 ezer méhészet működik 800 ezer méhcsaládot „foglalkoztatva”. Ez az Európai Unió mézpiacán 10 százalé­kos részesedést jelentene, ha a ma­gyar méhészek nem lennének ver­senyhátrányban a többi, többségé­ben kelet-európai méztermelővel szemben. A román, illetve bulgár méhészeteket ugyanis nem sújtja az a 10,38 százalékos védővám, amely jelenleg a magyar termelőkre még érvényes (a másik nagy konkurenst, a kínai mézet nemrég kitiltották az EU piacairól, mivel antibiotikumot találtak benne). így aztán hiába jobb minőségű a magyar termék, az árversenyben hátránnyal indul. Nemrég ugyan egyes források sze­rint már megegyezés született a vám eltörléséről, ám ezt hivatalosan még nem hirdették ki. Az igazi nagy probléma persze nem is az árral, hanem magával a mézzel van. Kereslet ugyanis len­ne, csak épp méz nincs. A világvi­szonylatban is különlegesnek szá­mító egybefüggő hazai akácerdők virágai az elmúlt 25 év legnagyobb fagykárát szenvedték el, így idén ebből a fajtából mindössze néhány ezer tonna termés várható. Ráadá­sul az akác után a legtöbb mézet adó napraforgóval is bajok vannak: az utóbbi években erről a növény­ről egyre kevesebb nektárt gyűjte­nek be a méhek. Az okokat a szak­emberek egyelőre még csak kere­sik, de ha a tendencia folytatódik, az tragikus csapást mérne az ága­zatra - állítja Illés Kálmán, a Méhé­szeti Terméktanács (MTT) ügyve­zetője. A vegyes virágméz legjavát ugyanis éppen a napraforgó adja, ráadásul az olasz piacon kifejezet­ten kedvelik és keresik ezt a fajtát.- A jelenlegi keserves helyzet fö­lött érzett bosszúságunkat csak fo­kozza, hogy több kamionnal is ex­portálhatnánk mézet, ha volna, ugyanis az Európai Unió a saját mézszükségleteinek a felét sem ké­pes megtermelni - jelentette ki az MTT ügyvezetője. - A hazai szük­ségleteket természetesen ki tudjuk elégíteni, de az amúgy sem jelen­tős: fejenként átlagosan 40-50 deka­gramm évente. A méhészek számára így a jelen­legi szűk esztendő tétje nem a gya­rapodás, hanem a megmaradás. A virágzásmentes időszakban, amely néhol már el is kezdődött, cukorsziruppal kell etetni a méhe- ket, ami méhcsaládonként leg­alább 10 kilogramm cukrot, vagyis 2000 forint költséget jelent. A mé­hészettel foglalkozók 70 százaléka jövedelemkiegészítésként, szinte csak hobbiból ténykedik, s kérdés, hogy a többség vállalja-e ezt az anyagi ráfordítást.- Bízunk a méhészekben - mondta Illés Kálmán. - A méhtar- tás sokkal erősebb érzelmi kötő­dést jelent, mint egy csirkefarm vagy egy sertéstelep fenntartása. Ezért abban reménykedünk, hogy kevés méhészet fog csak megszűn­ni. Ez azért is közös érdekünk, mert ahol a méhek eltűnnek, ott például a gyümölcsfák beporzásá­val, s így a gyümölcsterméssel is gondok lehetnek. Privatizációs mentőöv Kelet-Európának ■ Meglepő módon .nem nagyon ér­zékeltette hatását a kelet-közép-eu- rópai térségben a tavalyi világgazda­sági válság - állapították meg elem­zésükben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakértői. A térség 4,2 százalékos növekedési rátája mindössze 1,2 százalékpont­tal maradt el az előző évitől, s ez a visszaesés is a gyengélkedő lengyel gazdaság számlájára írható. A régión belül a külföldi működőtőke 60 szá­zalékát tavaly négy ország szippan­totta fel: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és hazánk. Ennek okát a londoni elemzők a nagyszabású pri­vatizációs ügyletekben látják (lásd a térség legjelentősebb magánosítási ügyleteit ábrázoló táblázatunkat). A privatizációs „éltanuló” az elmúlt évben Szlovákia volt, ahol kétmil­liárd dollár folyt be. Elemzők szerint Magyarországon idén 4 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani. Lejtőn az Ikarusbus ■ Az Ikarusbus Rt. közgyűlése a tavalyi mérleget nettó 3,4 milliárd forint vesztességgel zárta, ami dup­lája a 2000. évinek. A 23 milliárd fo­rintos múlt évi árbevétel 3 milliárd- dal kevesebb, mint a megelőző év­ben volt. Az Ikarusbus Rt. tavaly 638 járművet értékesített, ez 153 da­rabbal kevesebb a tavalyelőtti eladásoknál. A visszaesés különö­sen jelentős a hazai piacon, ahol mindössze 199 járművet adtak el. Az idei év kilátásai sem jobbak: a piacok további romlása miatt ismét veszteséggel számolnak. Magyaror­szágon a hazai autóbuszpiac több mint 60 százalékát négy külföldi gyártó, a Volvo, a MÁN, a Mercedes és a Solaris szolgálja ki, visszaszo­rítva ezzel a hazai gyártókat. Ezzel szemben például a hasonló ipar­szerkezettel és gyártási hagyomá­nyokkal rendelkező Cseh Köztársa­ságban, ahol 878 új autóbuszt állí­tottak forgalomba az elmúlt évben, a hazai gyártók 80 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek. HÍREK Beiskolázás utalványokkal ■ Az étkezési- és ajándékutalványok forgalmazása után új, beiskolázási utalványok értékesítését kez­di meg Magyarország piacvezető, utalványokat forgalmazó cége, a Ticket Restaurant Kft. Idén ja­nuártól azok a munkavállalók, akiknek általános vagy középiskolás gyermekük van, évente egy­szer, júliusban vagy augusztusban gyermeken­ként tízezer forint adómentes beiskolázási támo­gatásban részesülhetnek munkaadójuktól. A Ticket Service beiskolázási utalványok nemcsak tankönyv és taneszköz, hanem ruházat vásárlását is lehetővé teszik. Adómentes lesz a minimálbér ■ A minimálbér már idén október 1-jétől adómen­tessé válik, a személyi jövedelemadó-kulcsok pe­dig jövőre csökkennek - jelentette ki László Csaba kijelölt pénzügyminiszter. Jövőre az 1,2 millió fo­rintos éves jövedelemhatárig 20 százalékról 19 százalékra csökken az szja-kulcs, később pedig 18 százalékra mérséklődik. Az e feletti, 2,4 millió fo­rintig terjedő sávban az adókulcs 30 százalékról 25 százalékra mérséklődik. A legfelső, 40 százalé­kos kulcs jövőre megmarad, ám később 38 száza­lékra csökken. iárai: tartható az infláció ■ A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint 2003 de­cemberében elérhető a 3,5 százalék körüli év vé­gi infláció, a plusz-mínusz 1 százalékpontos sávot is be­leértve. Járai Zsigmond kö­zölte: a keddi 50 bázispon­tos kamatemelés egyik célja az volt, hogy erősödjék a forint, ez a mostam fejlemé­nyek alapján bekövetkezett. Járai aláhúzta: az MNB min­dent megtesz azért, hogy idén év végén a pénzromlás ne legyen több, mint 5-5,5 százalék. Túlkínálat van a lakáspiacon j ■ Az ingatlanforgalmazók szerint a lakáshitelek iránti megnövekedett érdeklődés csak minimáli­san tükröződött a fővárosi ingatlanok adásvételi számaiban az első negyedévben - ismertette Akar László a GKI Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. közös fel­mérését. Az ingatlanforgalmazók és -fejlesztők szerint a lakáspiacon a túlkínálat a meghatározó, és ennek jelentősebb mérséklődésével a követke­ző egy évben sem számolnak. Nőttek a bevallott jövedelmek ■ Az összevont éves átlagjövedelem tavaly 16,3 szá­zalékkal, 980 ezer forintra nőtt az önbevallóknál - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnök- helyettese. Az átlagos adóterhelés 2001-ben 0,5 százalékponttal, 21,8 százalékra csökkent. Tavaly az önbevallók átlagosan 282 ezer forint adót fizet­tek be, ami 16 százalékkal több az egy évvel ko­rábbinál. Az átlagos bérből származó jövedelem 1,02 millió forint volt, így az átlagjövedelmek nem érték el a fetső adósávot. INGATLAN Ajtó-, ablakhelyzet: hódít a műanyag Az építkezők többsége felszisszen, ha a nyílászárók szóba kerülnek. Nem csoda: egy ház építése során ez a tétel az egyik legnagyobb, az összberuházási költ­ség 8-10 százaléka. A szakemberek azonban óvnak attól, hogy a válogatási szempontok között első he­lyen az ár szerepeljen. Egy jó minőségű nyílászáró ugyanis évtizedekig szolgál, míg a gyengébb gyártmá­nyok esetében ez korántsem garantálható. Szerencsére a nejem beszorult, így spórolunk az ajtón H Fa vagy műanyag? Ha manapság valaki ajtót vagy ablakot szeretne vásárolni, ez az első kérdés, amivel szembesülnie kell. A fa mellett inkább érzelmi szempontok szólnak: sok ember számára a termé­szetes anyagok jelentik az értékállóságot, a megbíz­hatóságot. Holott ma már a műanyag nyílászárók is ugyanazt „tudják”, mint a fából készült termékek, rá­adásul olcsóbbak, köny- nyebben tisztíthatók, gon­dozást, karbantartást, fes­tést, mázolást nem igé­nyelnek, nem vetemednek, arról nem is beszélve, hogy műanyagból sokkal változatosabb formákat le­het előállítani, mint fából. A jó minőségű műanyag nyílászárók acélmerevítést is tartalmaznak, ami jelen­tősen növeli a szerkezetek stabilitását - állítja Kalinics Miklós, a Fehér Ablak Kft. műszaki igazgatója, aki nemrég Belgiumban látott már 32 éves műanyag abla­kot is.- Persze mindez csak szakszerű tervezés, gyártás és kivitelezés mellett igaz - tette hozzá a szakember. - Sajnos a magyar vásárlók többsége még mindig igen árérzékeny, vagyis néhány ezer forintos megtakarí­tás reményében hajlandó kompromisszumokat kötni a minőség rovására. Jelen­leg körülbelül 250 hazai cég foglalkozik műanyag nyílás­zárók gyártásával, ami igen nagy szám. Sok az eszkimó és kevés a fóka, és sokan az olcsóságukkal próbálnak előnyt szerezni. Saját becs­lésem szerint a piacon kap­ható termékek 25-30 száza­léka sajnos az átlagnál gyen­gébb minőségű. A fenti állítást támasztják alá Sípos Péternek, a Ma­gyar Ablak- és Ajtófejlesztők Tagozata elnökségi tagjának adatai is: a 250 bejegyzett gyártó közül ugyanis körül­belül ötven rendelkezik az elvileg kötelező Építő­ipari Műszaki Enegedéllyel (ÉME). Ráadásul a bizony­talan minőség nem is jelent nagy árelőnyt, mert az ÉMI által nem minősített cégek árainál 5-10 százalékkal ol­csóbbak, illetve a garanciá­lis feltételek bizonytalanok. A Magyar Ablak- és Ajtó­fejlesztők Tagozata jelenleg is azon dolgozik, illetve lob­bizik, hogy a nyílászárók cseréjének állami támogatá­sa egyrészt nagyobb mérté­kű, másrészt pedig egysze­rűbben igényelhető legyen - mondta továbbá Sípos Péter. - Családi házak esetében a beruházási költség 30 szá­zaléka állami támogatás, a társasházaknál és panella­kásoknál pedig 1/3-1/3 arányban viseli a költsége­ket az állam, a helyi önkor­mányzat, illetve a tulajdo­nosok. Az utóbbi esetben szeretnénk elérni, hogy a kétlépcsős támogatás igény­lése leegyszerűsödjék. Komoly előrelépésnek tartja, hogy a pályázatok be­adásához nem szükséges a társasházak esetében vala­mennyi lakó hozzájárulása, elegendő 90 százalékos tá­mogatás is. S hogy milyen mostanság az ajtók és ablakok divatja? Nos, nálunk hódítanak az íves, kerekített, alakos for­mák különböző színekben, faerezetű mintákkal. Konk­rét árakat nagyon nehéz mondani, mert ezeket a fel­használt anyagok minősége, és az egyéni igények szab­ják meg, de a jó minőségű ablakok ára 15 és 40 ezer fo­rint közé esik, míg egy átla­gos bejárati ajtó ára 110 ezer és 250 ezer forint között mozog. D. T. GAZDASÁG H ■I Jan Becher Karlovarska Csehország 37,1 ■ Tatra AS Csehország 32,0 ^^■^BBomunikace Csehország 178,8 {^^^■SQÜZdovody a Kanalizace Csehország 162,6 447.6 ■■■■Eflfrska Banka Horvátország 117,7 ■ Dubrovacka Banka Horvátország 27,5 ■ llientsi Wholemarket Bulgária 21,0 g | Intertravel Service Bulgária 7,3 3 | Fabrika Cementa Lukavac Bosznia-Hercegovina 9,8 % Tallina Vési Észtország 83,31 ■^■■■1 Macedónia 323,5 Trafficom Kft. (BKV Kft.) Magyarország 9,1 | MÁV Hajdú H Magyarország 3,5 ■ Malév Pannónia Kft. Magyarország 22,0 b hm hmmmmmhm &:■ A leggyakrab>an keresett nyílászárók* Méret Működési mód Ár o (cm) (Ft+áfa) j 120x150 bukó-nyíló ablak 27 643 J 150x150 bukó-nyíló ablak 30 670 j 5 90x210 nyíló erkélyajtó 27 165 j|§ [100x210 i üveges bejárati ajtó |. 73 270jl| [ * A feltűi^ggtt árak átlagárak, tálékoztató'lellegüek Tm* 1 és nem tartalmazzák az esetleges többletigények, flj Ültetve a beszerelés költségetuH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom