Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-21 / 116. szám
6. OLDAL A L MANAC H 0 2 6 2002. Május 21., Kedd fllfll AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA BELEG HIVATAL: HÁROM NAP A polgármesteri hivatal címe: 7543 Beleg, Kossuth u. 97. Tel/fax: 82/385-454 e-mail: beleg@somogy.hu Ügyfélfogadás kedden, csütörtökön és pénteken 9-11 óráig. A körjegyző kedden 13-16-ig fogad. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 705 Ötévesnél fiatalabb: 60 6-14 éves: 126 15-18 éves: 40 19-60 éves: 369 60 évesnél idősebb: 110 TÖBB MILLIÓT SEGÉLYEKRE Az önkormányzat az idén 80 millió forintból gazdálkodik. A részben önálló gazdálkodású közös óvoda, iskola és a főzőkonyha fenntartása 22 millió forintba kerül. A rendszeres szociális ellátásra 19 millió forint kell, az eseti segélyekre 2,3 millió forintot tervezett a képviselő-testület. A polgármesteri hivatalra 6,5 millió forint jut, a körjegyzőségre, a térségi fejlesztési és családsegítő társulásokra, illetve a felső tagozatosok után ötmillió forintot utal át. A közterületekre, utak karbantartáséra kétmilliót szánnak, s ugyanennyi a közvilágításra és hulladékkezelésre. A Széchenyi és a Petőfi utca járdaépítésére ötmillió forintot költenek, az intézmények felújítására és a közvilágítás korszerűsítésére pedig egymillió forintot. JÓ HÍRŰEK A TÁNCOSOK Hét éve alakult meg a fiatalok tánccsoport, s a környék minden jelentős rendezvényén nagy sikert arat. A mazsorett- és tánccsoport irányítója Fábián Ferenc- né, a modem zenére épülő koreográfiát a lánya, Fábián Viktória tanítja a tizenhárom 14-19 éves fiatalnak. Néptáncot is tanulnak, mert a tanulók néhány évig részt vettek a Mikrokozmosz művészeti iskola képzésében, a néptáncos kisiskolások közül két tehetséges gyerek már a Somogy táncegyüttes tagja. Tudásukat továbbadva folytatják az iskolások néptáncoktatását. KÉT BOLT ÉS KISKOCSMÁK A falu két vegyesboltja egymás közelében árusít, s hasonló a kínálat is. Friss pékárut, tejterméket mindig lehet kapni, háztartási cikkeket is. Húsból az olcsóbb felvágott és a fagyasztott baromfi a kelendő. Sokan azonban háztól hordják a friss tejet, és szinte minden háznál évente többször is vágnak disznót. A napi bevásárlást reggel intézik, s délután is van egy kis forgalom a boltokban, mikor az óvodából viszik haza a kicsiket. A két kiskocsma mellett elég nagy forgalmat bonyolít le az itallerakat is. A nap minden szakában van szomjas vevő mindhárom helyen. ■ CSALÁDIAS HANGULAT A KÖZÖSSÉGI HÁZBAN. A falu büszkesége a közösségi ház, amit tavaly alakítottak ki egy szolgálati lakásból. A szobákat átépítették, a cserépkályhákat gázfűtésre cserélték, új Jnosdókat építettek. A felújítást az önkormányzat támogatásával közösségi összefogás segítette. Itt rendezik a gyakran főzéssel, kerti partival egybekötött találkozókat és próbáikat a nyugdíjasklub meg az asszonykórus tagjai. A népdalok gyűjtését is vállaló lelkes csoportnak 14 tagja van és Horváth Éva óvónő a vezetője. _______■ Ga zdagon is szegénységben Beleg a Rinya menti települések közül az egyik leggazdagabb. A falu mindenkori vezetőinek az önkormányzatokat sújtó kormányzati szabályozórendszer közepette is sikerült úgy gazdálkodniuk, hogy évek óta jelentős megtakarítása van a kisközségnek. Beleg legnagyobb gondja mégis a szegénység. A 80 millió forintnyi éves költségvetéshez tízmillió forintot tett a tavalyi megtakarítás, pedig erejükhöz mérten fejlesztik az iskolát, az óvodát és a kultúrházat is. Egy éve pedig a régóta vágyott gázvezetéket is kiépítették.- Sokat takarékoskodunk, hogy egy-egy nagyobb feladatot meg tudjunk oldani, mert ez a tartalék is nagyon kevés ahhoz, hogy a pályázatokhoz legyen elég önrésze az önkormányzatnak. Évek óta hiába próbálunk támogatáshoz jutni, hogy a falu útjait szilárd burkolattal fedjük - sorolja a község legégetőbb gondjait Horváth József polgármester. - Újra pályáztunk az egyik legforgalmasabb út, a Széchenyi utca aszfaltozására, ez több mint tízmillió forintba kerülne. Az idén a területfejlesztési tanács támogatásával a Petőfi utca nyugati oldalán már kiépíthetjük a járdát. 5,2 millió forintba kerül, és ebből 1,2 millió forint terheli a falut. Sorra kerül a közvilágítás korszerűsítése is, ezt az 1,6 millió forintos beruházást az energiamegtakarításból négy év alatt törlesztjük le. Állandó gond a munkanélküliség. A faluból mintegy 70-en csak a segélyekből és a szociális járadékokból élnek egyik napról a másikra. Gyarapodik a cigányok száma, a gyermek korúak között már 70-80 százalék az arányuk.- Mintegy 300 ezer forint a halmozott adóhátralék, sokan nagyon nehezen fizetik ki a rendszeres szemétszállítást is fedező évi négyezer forint kommunális adót - mondta Dévai Lajosné, aki az önkormányzat pénzügyeseként legjobban ismeri a falu kasszáját. - Sokan nem is próbálnak jobbítani a helyzetükön; megesett, hogy szinte ráom- lott a családra az elhanyagolt ház. Egyre többen vannak azonban az igyekvők, s nem céltalanul kérik a segítséget, hanem például ahhoz, hogy állatot tartsanak. Már néhány szocpolos ház is fölépült.- Az a szomorú, ha a gyerekeken látszik a mindennapi szegénység - mondta Konkolyáé Kopecsni Matild, a falu melegkonyhájának élelmezésvezetője. - Kilencven adag ételt főzünk általában, az étkezők közül 34 óvodás és 26 az iskolás. Sok köztük a hátrányos helyzetű, akad, aki mást nem is eszik otthon. Most már szinte szabály, hogy hétfőnként olyan ételt főzzünk, ami könnyen osztható, mert olyankor több repeta fogy. Van olyan kisgyermek, aki alig meri megenni az ételt, hogy tudjon vinni az otthoniaknak, a kistestvérnek is. Lekváros kenyérből sosincs elég; kedvenc ételük a gyümölcsleves meg a tésztaféle, az iskolások a tökfőzeléken kívül mindent megesznek. A hússal és a felvágottal viszont hadilábon állnak a kicsik, s ezért inkább ritkábban, de inkább a drágább húsárut vesszük, hogy biztosan megegyék.- Hiányzik a falunak egy nagyobb közösségi ebédlő, de ez legalább 4-5 millió forintba kerülne, s egyelőre nem telik rá. Elérhetetlen álomnak tetszik a szennyvízvezeték is, pedig már csak ez hiányzik az összkomforthoz - tette hozzá a polgármester. - Szép és nyugalmas a falu, közel a Rinya főága, a külföldiek is megvettek több házat, de munkahelyteremtő idegenforgalomra vagy nagyfoglalkoztató letelepedésére nem számíthatunk. Nemrég megszűnt a kutasi téesz gépműhelye is, így csak a maguk erejében bízhat a lakosság. Nekünk az is nagy feladatunk, hogy megőrizzük ezt a nyugalmat és ki- sebb lépésekkel előbbre jusson a falu. _________■ A falu ereje nyugdíjasokban Néhány évtizede, mikor a mai nyugdíjasok még fiatalok voltak, nem múlt el úgy hétvége, hogy ne lett volna valami zenés mulatság Belegben. Utóbb már csak a népes lakodalmak számítottak eseménynek. Évente négyet-ötöt is tartanak, néha pedig a szülők is rendeznek jótékonysági iskolavagy óvodabált a gyerekek segítésére. Fiatalok most is vannak jó néhányan, de a közösség összetartása, a bálok ugyancsak megfogyatkoztak. Bár a falu vezetése egy szabadtéri programokra alkalmas parkot is kialakított az óvoda mellett, felújították a művelődési házat és diszkotechnikát is kaptak az egyik német betelepülő lakostól a fiatalok, úgy tetszett, a régi mulatós beszélgetéseket, összejárásokat nincs, ami újra visszahozná Belegbe. Tavaly óta azonban minden megváltozott. Megalakult ugyanis a falu nyugdíjasklubja, s azóta szinte minden hétre jut egy-két rendezvény. Horváth Józsefné vezetésével ma már 65 tagja van a lelkes társaságnak, s köztük tíz férfiú is kiveszi részét a közösségi munkából. Hagyományt teremtettek a névnapok közös megünneplésének. Együtt járnak színházba és kirándulni, s még az önálló színpadi fellépéstől és a színi előadástól sem riadnak vissza. Sokan állítják: ha nem szervezkednének a nyugdíjasok, talán nem is lenne közösségi élet a faluban. Kisdeák Jánosné szerint eleinte az özvegyasszonyok alkották a csoport magját. Mára azonban nem kell már csalogatni a klubtagokat. Viszály és gond mindeddig elkerülte őket, a jókedvből és ötletekből azonban kifogyhatatlanok. ■ Sínek, a több A vasútállomásra naponta 25-30 vonat fut be. Százharminc éve, a dombóvár-zákányi vasútvonal megépítésével kapcsolódott be ez az apró falu a sínek adta gazdasági és kereskedelmi vérkeringésbe, s fontos lett a belegi állomás. Kozmapuszta híres almáskertjeihez és a környék nagyobb erdészeti, mezőgazdasági üzemi területeihez ez volt a legközelebbi rakodóhely. Jól jelzi az utóbbi évek kedvezőtlen változását és az áru- szállítás csökkenését, hogy most csak három-négy vagont raknak meg havonta terményekkel. A személyszállítás jelentősége is csökkent, de még ma is naponta minden harmadik belegi lakos vonattal utazik. A több mint száz ingázó dolgozó közül legtöbben a vasúton csak 40 kilométerre fekvő Kaposvárra járnak, és Csurgó, Gyékényes felé is elég jó a közlekedés. A mindössze 15 kilométerre levő Nagyatádra már sokkal körülményesebben jutnak el, s évek óta hiába próbálnak javítani a távolsági buszjáratok menetidején. Részben ez is az oka, hogy oda alig járnak dolgozni belegiek. A tanulók is a napi vonatozók esély vonalai Sok belegi ingázik naponta a munkahelyére közé tartoznak. Ötödiktől a kutasi iskolába jár a legtöbb belegi kisdiák, néhányat már alsósként is Nagyatádra hordanak a szülők. A középiskolásokkal együtt száznál több belegi tanuló száll naponta vonatra, s nemritkán az iskolák elvégzése után is ingázó marad; csak így érhető el a munkahely és a biztosabb megélhetés. ■ Silicanae, az ókori Beleg A község mai területe más ősidők óta lakott, s ezt számos lelet tanúsítja. Simon József történelemtanár által írt Beleg történetében is olvasható, hogy Csákszeg pusztán bronzkori lándzsát találtak, s az ókorban laktak itt kelták és rómaiak is. Az utóbbiak az I. században a Rinya-patak partján építettek katonai tábort. Később e körül alakult ki a település. A községet átszelte az egyik fontos út, ezt még a középkorban is használták. A falu pusztaréti területén találtak bronz „obsitlevelet” is, amit leszereléskor kapott a kiszolgált katona. Ez is bizonyítja: a környéken telepedtek le. Ugyanitt találták 1855-ben Vespasianus császár bronzba vésett hadiparancsát, ezt ma a Nemzeti Múzeum őrzi. A római hadiút a mai Bárány felől haladt Savaria felé, át a Silicanae névvel jelölt településcsoportom amely Beleg mai területe és a kutasi halastó közötti részen terült el. A középkori Beleg a templomos lovagoké, majd a pálos szerzeteseké volt. Átvészelte a török hódoltságot, később a Festetics család birtoka lett. ■ Ismert belegi lakosokat kérdeztünk; mi a község legnagyobb gondja, milyennek látják településüket? Hiányzik a kitartás a hátrány leküzdéséhez Tóth Jenőné postás: - Tősgyökeres belegiként fél éve lettem postás. Negyvenöt családi pótlék- és gyes-utalványt hordok ki havonta, nyugdíjból még többet. Tíz éve nyugodtabb volt itt az élet. Most elégedetlenek az emberek, mert mindenhol kevés a pénz. Igaz, hogy máshol se lenne több, de itt sok a munkanélküli is. Talán ha több munkahely lenne, és elhelyezkednének a fiatalok, változna a helyzet. A fiatalok visszajönnek ugyan a faluba, de naphosszat tétlenkednek. Nálunk a család gazdálkodik is, hízómarhákat tartunk. Meg nem gazdagszunk belőle, de jobbít a sorsunkon. Kerner Aliz iskolaigazgató: - Sok hátrányt kell leküzdeni az itteni gyerekeknek, s a lakosság egy része nem is akar ebből- kilábalni. Ez a jövő legnagyobb gondja, és ezt nem is képes a falu egyedül megoldani. Nincs értelmiségi utánpótlás. A tanul- tabbak elmennek a községből, egyetemista fiatalja pedig jó ideje nincs is a falunak. Az iskolában mindent megteszünk azért, hogy jó alapokat kapjanak a gyerekek, a feltételeket is megteremtettük a felzárkóztató képzéshez, megszervezzük a művészeti oktatást, a néptánctanítást, gyakran utazunk színházba, kirándulni. Esélyt ad ez is a fejlődéshez. Vámosi Róbertné hivatalsegéd: - Nem néptelenedik el a falu, mert sok a fiatal, aki nem. megy el innen. Ennek azonban az a fő oka, hogy sokan a periférián élnek és nem is tudnának a városban otthont teremteni. Megveszik a megüresedett házakat, mert újat néhány kis szocpolos faházon kívül régóta nem épített senki. Ez pedig riasztó. Én tősgyökeres belegi vagyok, régebben gondoltam is rá, hogy elköltözöm, de férjem, aki nagyatádi, ragaszkodott ehhez a csendes kis faluhoz. Vasutasként itt a munkahelye is. De azt már nem remélem, hogy gyerekeim is meglelik itt a számításukat. Czeglédi Csaba forgalmi szolgálattevő: - Keveset változik 4 falu. Még a vasútállomáson se látszik a modernizálás, amit 2006-ra ígértek. Nem is baj, mert akkor egy dolgozó is elég lesz itt a mostani három helyett. Nagyon kevés a szórakozási lehetőség; amikor én voltam gyerek, még mozi is volt. Kevés a munkalehetőség is, magam is tíz éve munkanélküliként lettem vasutas. De nem bántam meg: ez biztos megélhetést ad most is. Elkelne egy állandó rendőr is, mert jelenleg a kutasi körzeti megbízotthoz tartozik a község, az meg nem tud mindig itt lenni. Segélyosztáskor elég sok a gond. Bors Istvánná nyugdíjas: - Régen nagyon élelmes volt ez a kis közösség, összetartottak az emberek, a fiatalok sokat jártak bálozni is. Most nem így van. Azóta vannak megint programok, hogy a nyugdíjasok ösz- szejárnak. A falu lassan fejlődik, rendezett, a télen már gázzal fűt- hettünk. Az én életemben szinte minden boldogság megvan. A három lányommal a téeszesítéskor maradtam özvegyen, mert a férjem belehalt abba, hogy mindenünket elvették. Meg sem tudom hálálni, ahogy a mostani férjem mindenben társam lett. De a gyerekek és a hat unoka már nem laknak Belegben, ők hiányoznak. ______■ < 4 *
