Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-18 / 115. szám
2002. Május 18., Szombat HÉTVÉGE 9. OLDAL „Erős várunk a nyelv" (Kosztolányi) Is és ugyan Az is szócska - megengedő szerepben - a magyar nyelvhasználat hagyományai szerint az állítmány után áll, vagyis ott, ahová az -e kérdőszócskának is kerülnie kell vagy kellene. Ilyenkor beszélünk az ún. ha nem látja is-szórendről. Ezzel ellentétben nagyon gyakran találkozunk a ha nem is látja- megoldással. Melyik a helyes? A nyelvészek legújabb vizsgálatai szerint mindkét forma elterjedését tapasztalhatjuk már régebbi korokban is. Az ugyan szócska esetében hasonló a helyzet: mindkét megoldás megtalálható már a régiségben is. A kérdés tehát a következő: melyik a helyesen szerkesztett mondat az alábbi párok közül? „Látja-e a hibákat?" - helyes. „Nem-e látja a hibákat?" - helytelen. „Látja ugyan, de nem javítja." - helyes. „Meg-e látja a hibákat?" - helytelen. „Nemcsak nézi, látja is a hibákat." - helyes. „Nem is látja a hibákat." - helyes. „A tanuló látja ugyan a hibákat, de..." - helyes. „A tanuló ugyan látja a hibákat, de..." - helyes. A mai nyelvi értékelés szerint az állítmány után kitett is választékosabb, irodalmibb, mint valamely más - kiemelt - szóhoz elő- reugró is: „Ha megebédeltünk is, én még mindig éhes vagyok." - választékosabb. „Ha meg is ebédeltünk, én még mindig éhes vagyok." - köznyelvi. Az is köznyelvi használata (amikor nem az állítmány után áll) egyébként akkor fordul elő a leggyakrabban, ha a mellékmondatot a ha, akármilyen, bármennyire szók vezetik be: „Bármennyire is igyekezett, mégis lemaradt a versenyben." A választékosabb változat azonban itt is a következő: „Bármennyire igyekezett is, mégis lemaradt a versenyben." Az ugyan esetében hasonló a helyzet: „Az egyeztetések ugyan megkezdődtek, de eredményre még nem vezettek."- újabb, köznyelvi változat. „Az egyeztetések megkezdődtek ugyan, de eredményre még nem vezettek." - választékosabb, archaikusabb. Summa summárum (összegezve): aki választékosabban akarja magát kifejezni, mind az is, mind pedig az ugyan szócskát tegye az állítmány után! Tudnunk kell azonban, hogy sem az előrekerült is, sem pedig az ugyan nem nyelvhelyességi hiba. Ha nem is hiszik el, akkor is így van! - másképpen: Ha nem hiszik is el, akkor is így van! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Hévízi kúra a panaszra A reumatikus ízületi ártalomban szenvedők, mozgásszervi panaszokkal küszködök egy részének évente vissza kell térni Hévízre. Az idevágyók jó ha tudják, hogy a gyógytó melletti impozáns, felújított Hunguest Hotel Panoráma „A” épületében május végéig tetszés szerint kiválasztható, hét éjszakás üdülések lehetségesek. Páros jelentkezésnél svédasztalos reggelivel, ebéddel vagy vacsorával, kúrával együtt 42 700 forint a személyenkénti tarifa. A kúra ingyenes igénybevételével elegendő a tb- kártya és a háziorvosi javaslat. A kisebbik „B” épületükben - ahol zuhanyfülkések a szobák, míg a mellékhelyiségek a folyosókon találhatók - 9100 forinttal kevesebb a fizetség. Helyek leköthetők a 06(83) 341-074 vagy 075 számokon. ■ Stájerország kapcsolatokat épít Az osztrák palyara evente több százezren látogatnak el A stájer tajak is kikapcsolodasi lehetőségeket nyújtanak Stájerország Ausztria egyik legnagyobb, de bizonyosan a legfejlettebb tartománya, földrajzilag közelebb esik Somogyhoz, mint Budapest. Azt azonban mégsem mondhatnánk, hogy ismerjük a „sógorok” földjét. Az Alpok- Adria munkaközösségben nagy szerepet vállaló tartomány egyre nagyobb hangsúlyt fektet a szomszédokkal való kapcsolatépítésre. A Stájer Tartományi Kormány ügyel kül- kapcsolataira: különös figyelmet fordítanak a környező régiókkal szomszédos országokkal való együttműködésre. A partnerséget minden területen igyekeznek kialakítani: leginkább turizmus, kultúra és sport kapcsán, de politikai, gazdasági alapon is. Ennek érdekében a tartományi kormány tagjai múlt hétvégén beszélgetésre hívták az Alpok-Adria munkaközösség területén élő, helyi médiáknál dolgozó újságírókat. Bemutatták Stájerországot, és a Párbeszéd Európával/Európáért nevű kezdeményezést. Ennek lényege, hogy mind szélesebb körben ismerjék meg a tartományt a szomszédos országok lakói. A találkozón megtudhattuk, hogy a tartomány a második világháború után a gazdasági és kulturális élet peremére szorult. A nyolcvanas évek közepére a helyzet csak súlyosbodott, így alapvető szemléletváltásra volt szükség. A megoldást az ipari szerkezetváltás jelentette. A stájerek jó utat választottak: elérték, hogy az autógyártás és az ahhoz kapcsolódó iparágak megvessék lábukat a keletausztriai tartományban. Ezáltal Stájerország Ausztria legdinamikusabban fejlődő területe lett. Stájerország pezsgő kulturális élete kiváló alapot ad a kapcsolatépítésre, és -tartásra a régióban. A székhelyt jelentő Graz városában tavasztól késő őszig egymást érik a nemzetközi kulturális fesztiválok, találkozók, rendezvények. 2003-ban Graz lesz Európa kulturális fővárosa - erre a stájerek nagyon büszkék, már most is mindenütt látni az ezt hirdető szóróanyagokat, plakátokat a városban, és komoly beruházásokat hajtanak végre a mind színvonalasabb lebonyolítás érdekében. Hazánkhoz egy másik kapcsolat is fűzi Stájerországot: a turizmus. Magyarország a stájer téli turizmus- toplistán a második helyen áll. Azaz a főszezont elkerülő osztrákok nagy része a magyar fürdőket részesíti előnyben ősztől tavaszig. Ugyanez fordítva is hasonlóan alakul. Míg egy évtizede bajor, német síelők népesítették be a havas stájer lankákat, addig ma nagyrészt magyarok, kelet-európaiak választják az itteni sípályákat. A sport az a terület, amitől ugyancsak sokat várnak az osztrákok. Legnagyobb adujuk ezen a területen a Forma-1. A Graztól mindössze nyolcvan kilométerre fekvő Al-Ring 1997 óta ismét minden évben otthont ad a száguldó cirkusznak. A verseny hétvégéjén több mint százezer érdeklődő látogat el a pályára. A Párbeszéd Európával kezdeményezés igazi sikeréhez elengedhetetlenek az Alpok-Adria együttműködés keretében lefektetett alapok. Ezért is számítanak az eddig a közösségben szerepet vállaló Somogy megyére is.- A partnerség jól rhűködő, szoros kapcsolatokat takar - mondta Rudi Roth, tiszteletbeli stájerországi magyar konzul. - Ennek alapja a települési szintű együttműködés. A politikai, országos szintű kapcsolatok tapasztalata általában az, hogy évente egy alkalommal mindenki kifejezi jó szándékát, de ennyiben maradnak a dolgok. A települések azonban képesek a közvetlenebb kapcsolatokra, hiszen emberek kerülnek közel egymáshoz. Harminckét magyar településnek van stájer testvérvárosa. A turizmus mellett a sport és a kultúra is összekapcsolja a két ország falvait. Az osztrákok a személyes kapcsolat, a történelmi együttműködés miatt is szorgalmazzák hazánk mielőbbi felvételét az Európai Unióba. Ezért ők nem keleti, hanem szomszédos bővítést emlegetnek. STRASSZER VALI Stájerország számokban Stájerország 16 ezer négyzetkilométeres területével a második legnagyobb osztrák tartomány. Lakosai számát tekintve - 1,18 millió ember él itt - azonban csak a negyedik a sorban a Duna menti tartományok mögött. A tartomány székhelye a 237 ezer lakosú Graz, az ország második legnagyobb városa. Összesen 31 város, 99 nagyközség és 544 kisközség található a tartományban. Vizsgahangverseny világslágerekkel Marcali Rendhagyó vizsgahangversenyre készül a Marcali Zeneiskola. Az ének tanszak egy táncos sh'ow- műsorral kápráztatja majd a közönséget. Horváth Diána, a marcali ének tanszak vezetője elmondta: már az elmúlt tanévet is egy nem hagyományos vizsgával zárták a marcali növendékek. Az akkor még zártkörű hangverseny olyan jól sikerült, hogy elhatározták, az idén nyilvános vizsgát rendeznek. Az előadáson a 24 zeneiskoláson kívül profi táncosok és a Tüskevár Roxinház művészei is bemutatkoznak majd. Horváth Patrícia, a műsor rendezője szerint igazi látványos showt láthat, aki megnézi a vizsgát. A klasszikus énekszámokon kívül musical-vüágslágerekből állítottak össze igazi nagyszínpadi produkciót. A több mint 50 ember március óta készül. Az előadás nem csak az énekesek miatt lesz majd igazi zenei élmény. A vizsgahangversenyen vendégként közreműködik Kristoph Pcwel, a Marcato, Hajas Béla, Török Ferenc és Marka László. A vizsgát május 30-án a kulturális központban rendezik és bárki ingyen megnézheti. FÁBOS ERIKA Génjeink Az Akkord Kiadó Talentum Tudományos Könyvtár kötetei segítségével az olvasók népszerű, közérthető formában megismerhetik a legújabb természettudományos eredményeket. A sokak által kedvelt széria újdonsága a Génjeink című kötet. A kötet bekerült a világ tíz legjobb ismeretterjesztő könyve közé, a Top Tenbe. Matt Ridley rendkívül érdekes munkájából egyebek mellett tájékoztatást kapunk: az élet eredetéről, a genetika tudós óriásairól, a gyógyíthatatlan agyi betegségekről, az allergiáról, az emberi intelligenciáról. Egyebek között szó esik a pszichoimmunoló- gia és az elmebetegségek genetikai hátterének legújabb megismeréséről is. A továbbiakban olvashatunk az elhízásról, a daganatkezelés és a rákterápia legújabb elképzeléseiről, sőt még a szex genetikai vonatkozásairól is. A szerző leleplezi és nevetségessé teszi a tudományt démonizálni akaró vagy bálványimádat tárgyává silá- nyító áltudományt. Világosan érzékelteti a közeli jövő szédítő távlatait. A szellemes stílus, a gördülékeny, anekdotizáló témakezelés és az imponáló tudás elegye az ismeretterjesztő művet valóságos bestsellerré avatja. bányai jános A Rába vize A Somogyi Hírlap április 23-ai számának 8. oldalán megjelent „A Balatonnak nem elég az eső” című írásához kívánok kiegészítést tenni. Az írás szerint a vízpótlás a Rába felől nem oldható meg a Rába alacsony vízhozama miatt. Ez az állítás csupán a nyári hónapokban helytálló! A téli és a tavaszi hónapokban a Rába vízhozama bőségesen biztosítani tudná a Balaton vízpótlását, az ezekben a hónapokban adott, átlagosan 23 köbmé- ter/sec. vízhozamával. (Körmendi vízmérce) A Balatbn vízgazdálkodásában évtizedek óta gyakorolt rendszer, hogy a téli és tavaszi hónapok alatt emelik a vízszintet úgy, hogy május végére éri el a tó a maximális szintet. A nyári hónapokban a párolgás és a tápláló helyi vízbefolyások alacsony vízhozama miatt a tó szintje fokozatosan csökken, de még augusztus végén is a minimális szinten volt. Ezzel a módszerrel eddig több évtizeden át sikerült kivédeni a globális felmelegedés miatt egyre csökkenő csapadékmennyiség hatását. Mostanra azonban a vízutánpótlás valóban kritikussá vált. Már csak néhány hét van május végéig, és a vízszint a minimális szint alatt stagnál. Hacsak ezekben a hetekben nem lesz valamilyen rendkívüli csapadékbőség, akkor bizony augusztusban már sok száz métert kell majd gyalogolnunk a száraz homokon, míg a vízhez érünk. Kedvező éghajlati változásra nem számíthatunk! Tenni kell tehát: vizet kell hozni a Balatonba! A hivatkozott újságcikk is megállapítja, hogy a Drávából történő vízpótlás lenne az ideális, de ehhez rendkívül nagy, 10-15 milliárdos beruházás kellene, és Horvátország hozzájárulása is bizonytalan. Ezenkívül nagyon sok villamos energiára lenne szükség a víz felszivattyúzására, bár ebből egy rész megtérülne a Balaton felőli leszálló oldalon. segítene a Balatonnak Azonban így is mintegy 200-250 millió forint villamosenergia-költség jelentkezne minden évben, a többi üzemeltetési költségről nem is beszélve. Véleményem szerint újból át kell gondolni a Rába-megoldást. Valóban tény az, hogy a nyári hónapokban a Rábából nem lehet vizet átvezetni, de hát az elmúlt évtizedekben is minimális vagy nulla volt nyáron a vízutánpótlás, mégis a május végére feltöltött Balaton ki tudta elégíteni a nyári idény vízszükségletét. A mostanra bekövetkezett vízhiányban a téli és tavaszi vízfeltöltés vízszükségletét a Rába biztosítani tudja! A Rába-megoldás előnyei a Drávával szemben a következők:- A beruházási költség csak 1,5-2 milliárd, ez mintegy tizedrésze a drávainak.- Államközi alkudozásra sincs szükség Horvátországban.- A villamosenergia-költség nulla, mert a vizet egy körülbelül 5 kilométeres bányászati tárón keresztül, Vasvár és Pácsony (Oszkó) között természetes, ide érkezne a Győrvár gravitációs eséssel át lehet hozni a Rábá- - Zalaszentiván - Zala ból - itt adott 20 méteres szintkülönbség folyó útvonalon, és a révén - a Balaton vízgyűjtő területére. Kis-Balatonban bőven- Az áthozott vízzel Pácsonynál há- lenne ideje átalakulni romszor annyi villamos energiát lehet Balaton-vízzé. nyerni, mint ami Ikervárnál az átvezetés A fentiek miatt miatt kiesik, mert a magassági szintkü- megismétlem vélemé- lönbség itt háromszor nagyobb az Iker- nyemet: újból át kelvárinál! Tehát az átjövő víz jelentős lene gondolni a Rába- többlethasznot hozna! megoldást, mert sze- A Rába vízgyűjtő területe szomszé- rintem most ez az egyedüli reális lehetődos és azonos jellegű a Zala folyóéval. ség a probléma megoldására. A Dráva- Mindkettő az Alpok keleti lejtőjéről kap- megoldás a horribilis költségek, és sok ja a vizet. A Rába vízminősége jobb a Za- bizonytalanság miatt a mai körülmé- láénál, osztálya Ill-as, míg a Zaláé csak nyék között irreálisnak tűnik. Az idő IV-V-ös, a jellege pedig azonos a Zaláé- sürget, lépni kell! A balatoni idegenfor- val. A Dráva messzi tájakról jön, nem le- galomba befektetett sok tízmilliárd főhet tudni, hogy vize milyen hatással len- rínt, és az évi sok milliárd idegenforgal- ne a Balatonra. mi bevétel veszélyeztetettsége miatt sem- A Kis-Balaton vízlépcsőrendszere az engedhető meg a víz-csőd kialakulása, a hely, ahol a Zalán érkező víz letisztul még tízéves ismétlődésekkel sem! és átalakul Balaton-vízzé. A Rába-víz is _______________dr. oallai istván, Kaposvár * t * I
