Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-17 / 114. szám
6. OLDAL 1 8 4 2002. Május 17., Péntek A L M A N A C H SOMOGYCSICSÓ ÜGYFÉLFOGADÁS CSURGÓN A polgármesteri hivatal címe: 8726 Somogycsicsó, Kossuth utca 1. Tel.: 82/720-164 A falu a csurgói körjegyzőséghez tartozik, Így a csicsóiakat ott fogadják hétfőn és csütörtökön 8-12, szerdán 8-16 óráig. Apolgármes- temek nincs kijelölt fogadónapja. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 233 Ötévesnél fiatalabb: 16 6-14 éves: 31 15-18 éves: 19 19-55 éves: 108 55 évesnél idősebb: 59 HATMILLIÓ SEGÉLYEZÉSRE Az önkormányzat az idén 37 millió 400 ezer forintból gazdálkodhat. A körjegyzőségnek 2,6 millió forintot fizet, a bejáró tanulók után mintegy 1,5 millió forint a kiadása. Fejlesztésre 14 millió 500 ezer forintot szánnak, s ebből egymilliót a szociális földprogram pályázatához biztosít. Tavalyról áthúzódó beruházásként most fejezik be a könyvtár és a ravatalozó felújítását, valamint járdaépítést is terveznek és a főutca úpnak a felújítását. Szociális juttatásokra hatmillió forintot különített el a képviselőtestület. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A település egyetlen nagyobb munkaadója a csurgói Zrínyi Mezőgazdasági Rt, ez 12 embert foglalkoztat a csicsópusztai tehenészeti telepén. Az önkormányzat négy embernek ad munkát, a halgazdaság pedig kettőnek. Néhányon vállalkozóknál helyezkedtek el vagy Csurgóra járnak dolgozni. BÁTOR CSICSÓIAK A jobbágyok 1551-ben levelet írtak Nádasdy Tamás földesúmak, hogy enyhítsen a bortizeden és a roboton, mert a kis falu nem bírja a sok napszámot. 1567-ben meghívólevelet kaptak a csicsóiak a török vezetőktől, de nem mentek el. A törökök bosszúból elpusztították a falut, pedig a csicsóiak hősiesen védték a szülőföldjüket. Közülük többen meghaltak, sokan fogságba kerültek vagy elmenekültek. A török uralom alatt a település nem éledt újjá, csak később, a hódítók kiűzése után. A falu az 1905-ös aratósztrájkban való részvételével vált országosan ismertté. A FALU KÉT TEMPLOMA Két templom is van a kis településen. Az 1867-69 között készített katolikus templom építésekor állítólag felhasználták a XIV. században emelt templom tégláit is. A templom belsejét a 80-as és a 90- es években egyedülálló módon felújították. Az evangélikus templomot 1922/23-ban emelték. Az építtető Beák József és családja a templom kriptájában nyugszik. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY SOMOGYCSICSÓ BÜSZKESÉGE: A FELÚJÍTOTT KÖNYVTÁR. Nemrégiben végeztek a mesterem berek a munkával, a könyvtár épületének a külső és belső felújításával. Ennek során kicserélték a régi ajtókat, ablakokat, illetve a termek kopott burkolatát, s új vizesblokkot alakítottak ki, festettek, illetve új tetőt húztak az épületre. Néhány napon belül megérkezik a berendezés is: az asztalok a székekkel és a könyvespolcok. A 3800 kötetes könyvtárnak negyvennél is több beiratkozott olvasója van. ■ Fiatalokat vár a A kis faluba vezető út mentén néhány éve még hatalmas nyárfák álltak, s lombkoronájukkal messziről köszöntötték a faluba érkezőt. A lakosok azt mondták: mindig is összetartó, vendégszerető közösség volt a csicsói. Azóta kivágták az elöregedett fákat, a régi családok helyébe sok új költözött.- Időnként viccesen azt mondják nekem: honnan tudhatnád, hiszen te bevándorló vagy. Mire *azt válaszolom: már 11 éve, hogy itt lakunk, csicsói vagyok - mesélte Bntomé Horváth Andrea igazolásképpen, hogy nem egyszerű elnyerni a falu tősgyökeres családjainak bizalmát. A fiatalasszony halászmester férjét a csicsói halastavakhoz helyezték, és vele jött a család. A megbízatás eredetileg egy évre szólt, de azután itt maradtak.- Amikor ide költöztünk, mindenki kedvesen fogadott bennünket; én akkor 19 éves voltam, a fiunk meg nyolc hónapos - emlékezett Butorné.- Tulajdonképpen Csicsóban lettem felnőtt, mert korábban a szüleimmel együtt laktunk, de itt már magamra voltam utalva. Szerencsére néhány fiatal anyukával hamar összebarátkoztam, és felváltva vigyáztunk egymás gyerekeire, sőt most is számíthatunk a másikra. A fiam korosztálya pedig még nálunk is összetartóbb, együtt pingpongoznak, fociznak, szánkóznak. Jól érzem magamat Csicsóban. Csend van és nyugalom, szeretem a házat, amiben lakunk, és szeretem az itt élőket. A fiatalasszony szerint leginkább nem a helybelieken, hanem a beköltözőn áll vagy bukik, hogy mennyire tud beilleszkedni. - Nem árt, ha néha megállunk az utcán, és elbeszélgetünk az emberekkel - avatott be a titokba -, mert nem elég csak odaköszönni. A csicsóiak szívesen beszélgetnek, és örülnek, ha megkérdezhetik: hová mész, hogy vagy? Igaz, hogy a kispad szinte valamennyi ház elől eltűnt, és vele együtt eltűntek a ráérős öregek, de ma is mindenki tud a másikról. Hogy ez jó, avagy rossz, azt ahány lakos, szépülő község annyiféleképpen ítéli meg.- Elégedett vagyok a falusi néppel, és tisztelek mindenkit, ahogy engem is becsülnek; ezt bizonyítja az a sok szavazat, amellyel megválasztottak. Eszem ágában sincs innen elköltözni, főleg mióta családom van - hangoztatta Török Sándor képviselő. - Lassan, de fejlődik a település is. A rendszerváltás óta kiépült a vezetékes vízhálózat, elkészült a millenniumi park, szép a felújított könyvtár, és elindulhatott a teleházprog- ram. A csicsóiak többsége törekvő, csak egyre több az idős ember. Az önkormányzat szeretné megvásárolni a bolt mögötti területet, hogy jutányos áron adhassunk telket az építkezőknek, mert bízunk benne, hogy előbb- utóbb lesznek ilyenek is.. Faggyas József polgármester úgy véli: egyre takarosabb a falu, és ez nemcsak az önkormányzat érdeme. Az elmúlt évekig nem épültek új házak és a tulajdonosok nem végeztek jelentősebb felújítást, most azonban számos épület megszépült.- Úgy gondolom, hogy egy kicsivel több pénzt érdemelnének a kis falvak, mert jelenleg mélyponton vannak. Hiába keresem, hogy mi hozna változást egy zsáktelepülésen... Persze, lesni kell az alkalmat is. Hiszen az a feladatom hogy a legkisebb lehetőséget is kihasználjam, mert ennek a falunak sokat számít minden forint - mondta a polgármester. - Sok fiatalra volna szükség; olyanokra, akik szeretnének valamit elérni. ■ Nyulat tenyészt a tehenész Tizenöt családnak segít a szociális földprogram 2,1 millió forintos támogatása, amit a Szociális és Családügyi Minisztérium meghívásos pályázatán - a térségből egyedüliként - nyert a település. Azokat segíti, akik szeretnének mezőgazda- sági termelésbe kezdeni. Az önkormányzat úgy döntött: ebből megteremti a nyúltenyésztés elindításának feltételeit, mert a fű az árokparton is megnő. A családok két ketrecet, hat tenyésznyulat s 300 kiló takarmányt kaptak, s igénybe vehetik a szaktanácsadást is. Lakatos Sándor, a tehenészet állatgondozója nem töprengett, hanem belevágott.- Kevés a fizetésem, napközben pedig sok a szabadidőm - mondta. - A tehén- és disznótartás nem éri meg, ezért próbálkozom a nyúllak Igaz, hogy most nagyon kevés a nyúl felvásárlási'ára is, de idővel talán jobb lesz. Az első turnust fölneveljük a támogatásból, utána viszont magunknak kell gondoskodni a fejlesztésről. Ahhoz, hogy ne csak a befektetett pénz térüljön meg, hanem hasznunk is legyen rajta, mindenképpen gyarapítanunk kell az állományt - avatott be terveibe. Elképzeléseit családja is támogatja; serdülő lányai sosem hagyják zöld nélkül a nyulakat. ■ Gyereknap évente többször is Néhány hét óta már három számítógép van a telekunyhóban. A gyerekek vasárnap és hétfő kivételével mindennap három-négy órát töltenek itt, a volt iskolában. Nemrég újították föl a termet, és számítógépsarkot rendeztek be. A szolgáltatás két éve indult a Somogycsi- csóért, Somogyért Egyesület keretében. Faggyas Józsefríé, a telekuny- hó vezetője azt mondta: szinte mindig ül valaki a gépek előtt. A gyerekeknek előre be kell jelentkezniük, hogy ne legyen vita és valamennyiükre sor kerüljön. Amelyikük nem ér oda időre, lecsúszik a játékról, s így fegyelemre is nevel a telekunyhó, ami a fiataloknak a könyvtár mellett az egyetlen szabadidős elfoglaltságot kínálja. S hagyomány lett az a néhány éve indult kezdeményezés, hogy május és augusztus egy- egy napján a gyerekeké a főszerep. Az idei majálison ugrókötél-, pingpong- és hulahoppverseny, ügyességi játékok várták a legkisebbeket, s divat- bemutatóra és arcfestésre hívták őket. A nap végén élményekkel gazdagodva és számos apró ajándékkal a zsebükben tértek haza. ■ Gazdagond nyolc kis gidával Kecskék s birkák várják a gondoskodást a gazda udvarán Minden reggel fél hatkor kel Pál Dezső, s első útja az istállóba vezet. Megeteti a kecskéket, bárányokat, kiengedi a baromfit, s a lóról sem feledkezik el. Közben burukkolásba kezd 20 pár galamb. Délelőtt a gazda legeltet, szénát gyűjt; este hat-hét óráig nincs megállása. Most épp négy anyakecskéje van nyolc gidával, meg nyolc birkája öt pici báránnyal. Ha az anyaállatnak nincs elég teje, a 70 éves férfi nem rest, és cumisüvegből táplálja a kicsiket. Előfordult, hogy éjszaka is kellett etetnie, nehogy éhen pusztuljanak a gidák. A háromtagú Pál család 1995- ben költözött Csicsóba Nagykanizsáról. A faluban letelepedő rokonság hívta ide, s mivel szerettek volna állatokat tartani, nem sokat gondolkodtak. Pál Dezső felesége néhány éve meghalt, így a háztartás vezetése is a gazdára maradt.- Nem akarom már gyarapítani az állományt; a házimunka éppen elég időmet elveszi, és benne járok a korban. Talán ha el tudnám adni a kecsketejet. De senki nem keresi; nem szeretik, pedig igen finom. Ha tehéntejet iszom, mintha vizes tejet innék. Naponta tíz liter kecsketejet fejek, és sok kárba vész - mondta a gazda, miközben szeretettel megsimogatta a lábához bújó kis gidát.- Nem nehéz megválni tőle?- Persze, hogy nem, hiszen ezeket éppen azért tartom. ______■ SO MOGYCSICSÓI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK; ELÉGEDETTEK-E A FALU FEJLŐDÉSÉVEL ÉS MIT HIÁNYOLNAK?________ Tá vol esik a főúttól, hiányzik a munkahely Faggyas Ferenc erdészeti dolgozó: - Sokat fejlődött az utóbbi pár évben ez a település. Szép az új könyvtár és a millenniumi park, felújították a ravatalozót, s járdát építettek. Vannak elhanyagolt házak, de a legtöbb lakos rend- . ben tartja a portáját. A kisebbeknek nagyon jó, hogy van teleház, de a nagyobbak számára nincs szórakozási lehetőség, bár lehet, hogy nem is igénylik. Gondot okoz a munkahelyek hiánya, de úgy látom: aki akar, az talál magának munkát. Itt születtem, és szeretem ezt a csendes kis falut. Azt hiszem, már nem is tudnám máshol elképzelni az életem, pedig laktam városban és az Alföldön is, de nem tudtam megszokni. Takács László nyugdíjas: - Szeretem Csicsót; itt születtem, mindig itt éltem. Jobb lenne, ha főút mellett lenne, de azért nem olyan rossz a közlekedés. Fejlődik a falu, sajnos, a fiataloknak itt nincs jövőjük, mert a környéken sincs munkahely. A település legalább olyan rendezett és tiszta, mint a környéken bármelyik, de sok még az igazítani- való. Elkészült a millenniumi park, s jó dolog a falubusz, mert így azok is könnyen eljutnak orvoshoz és ügyüket intézni, akiknek nincs kocsija. Az utóbbi években megváltozott a lakosság összetétele. Hiába sok a fiatal, nem illeszkedtek be úgy, mint a régiek. Akkor az emberek segítették egymást, most elzárkózik a nép. Oreskó István vállalkozó: - Szeretem ezt a falut. Nyugalom van és csend, nem jár annyi autó, mint a városban. A rendszerváltás utáni években sokáig nem változott itt semmi, egyebek között lecsúsztunk a faluházépítésről is. Mostanában már alakult a falu, megszépült a könyvtár, de sürgősen tenni kellene valamit a Beák-házzal, mert kidőlt a kerítése; újítsa föl vagy adja el az önkormányzat. Egyébként nincs üres ház. Dolgos, szorgalmas emberek laknak itt, s egyre több gyerek születik. Viszont ha rám lenne bízva, jobban figyelnék azokra, akik már évek óta nem dolgoznak, hanem szociális járadékból és jövedelempótló támogatásból élnek. Varga János nyugdíjas: - Csicsó- ra büszke vagyok: szép a környezete, s dolgos nép lakja, amely segít a másikon. A csicsóiak mindig egységesek voltak; soha nem fordult elő, hogy elmentünk valaki mellett, és nem emeltük föl, ha elesett. Furcsa, hogy most mindenki siet, az emberek nem ülnek ki a padra és nem beszélgetnek, mint régen. Az új családok nem nagyon illeszkednek be, és sajnos, elmennek a fiatalok. Le a kalappal a polgármester előtt, mert fejlődik a falu és egyre rendezettebb. A baj az, hogy távol vagyunk a főúttól és nincs munkahely; így addig jó, amíg megvan a szövetkezet tehéntelepe. Francz Árpádné képviselő: - Mikor ide kerültem Sopronból, sokan megkérdezték tőlem, nem szokatlan-e falun laknom. Hamar beilleszkedtem, és úgy érzem, elfogadtak az emberek. Fejlődik a falu, most is több pályázatunk - új járda építésére, útjavításra - van elbírálás áatt. Felújítottuk a könyvtárt és a volt iskolát, elkészült a millenniumi park, a játszótér, s rendszeresen szervezünk rendezvényeket a gyerekeknek. Szeretnénk megmozgatni kisé a felnőtteket is, de ehhez leginkább az emberek szemléletén kellene változtatni, mert hiába szervezünk színházlátogatást, ha Csak kevesen érdeklődnek. Talán ha több lesz a fiatal, ez is változik. ■
