Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-16 / 113. szám

2002. Május 16., Csütörtök EGYHAZA K É L E T E 13. OLDAL Lélekmentő szent tárgyak Tóth Lajosra Madonna-dombormű Darvas Gézáné csontberakásos imakönyve Schweigerné Bene Magdolna keresztény kiskönyvtársorozatának néhány kötete Balatonberény Rendhagyó kiállítást rendezett Tóth Lajosné a herényi művelődési házban, s ezen ott volt a falu apraja-nagyja. Féltve őrzött családi kincseiket, szent tárgyai­kat mutatták be az egyházközség tagjai. Nagy örömük, hogy a megyés püspök is részese volt a boldogságuknak. Tóth Lajosné Madonna-domborművét Holló Barnabás készítette, ezt a keszthelyi múze­um szakembere derítette ki 30 éve. Az alko­tó a XIX. század végén s a múlt század ele­jén munkálkodott, műve megtalálható a Tu­dományos Akadémia székházában is. A dombormű a II. világháború után Tüskevá­ron került a család birtokába; egy menekült családé volt, s ők szükségből pénzzé tették értékeiket. A bognár édesapa megvette: munkával s élelemmel fizetett érte. Családja művészeti hajlamokkal van megáldva; maga szépen faragott, a felesége gyönyörűen éne­kelt. Tóth Lajosné rajztanárként kamatoztat­ta a szülői örökséget, s gyermekei is a peda­góguspályát választották. Ők őrzik majd to­vább a család szent szobrát.- Téli estéken körülültük; a lámpafénynél sejtelmes volt hangulat, ahogy a felnőttek meséltek a háborúról, a hadifogságról, a szenvedésekről. A májusi litániákra azért já­rok szívesen, mert átélem a gyermekkori má­jusi estéket, amikor édesanyámmal mentünk a templomba - mondta. Egy imakönyvet is mutatott, aminek az első lapjai kilyukadtak ott, ahol az imákat kereső kezek lapozták. Böröcz Endréné egy rózsafüzért hozott, ami tizenötször három szemből áll. Apja édesanyjáé volt, aki karácsonykor házioltárt készített, jerikói rózsát tett eléje, és ott mor­zsolta az imákat. Őriz egy Szent József-szob- rot is, ez a Vezúv vulkáni tufájából készült 1869-ben vagy 1896-ban; Olaszországból kapta ajándékba a barátnője, s tőle még egy, az utolsó vacsorát ábrázoló, több mint száz­éves szobrot is. Közel laktak egymáshoz, és gyermekeik révén összebarátkoztak. Két éve elhunyt barátnője azért hagyta rá, mert tud­ta, hogy jó őrzője lesz a szeretett tárgyaknak. Schweigerné Bene Magdolna nagybátyja féltett kincseit őrzi: a Szent István Társulat 1924-ben kiadott Keresztény Kiskönyvtár sorozatának darabjait, amelyek a tízparan­csolatot magyarázzák. A fiatalember pap­nak készült, de 20 évesen, a család feltétele­zése szerint egy orvosi műhiba következté­ben elhunyt.- Nem ismerhettem a nagybátyámat - mondta -, de elképzelem, milyen ember volt. Ha papnak készült, csak jó ember lehe­tett. Rendes gyerek volt, mindig imádkozott, oltárokat készített. Édesapám emléke miatt is őrzöm, akit nagyon szerettem. Budai Jánosáé egy lourdes-i porcelán Má- ria-szobrot örökölt Tőkési Lászlónétól, akit a herényiek Vilma néninek hívtak. Berény szülötte volt, s a II. világháború idején Ausztráliába került ápolónőként. A nyolcva­nas években tért haza nyugdíjasként, de mindig visszavágyott a távoli kontinensre, talán ebbe is betegedett bele, vélik a falube­liek. Öt éve távozott el. A húgával lakott együtt, tőle kérdezte, hogy kinek adja szent tárgyait, a testvére azt válaszolta: csak an­nak, aki templomba jár és méltóképpen őrzi. Van egy keresztje is, amit máriabirzicei bú­csújáróhelyen vásárolt 1991-be'n. Kiválasz­tott egy kis Szent Antal-szobrot is, de nem volt elég a pénze. Az árus látva a tanácsta­lanságát az egyik árán mindkettőt odaadta.- Érdekes szemé­lyiség volt Vilma néni- mondták a litániára érkező asszonyok -, nem volt templomba járó, másként gyako­rolta a hitét. Amikor azonban a plébános panaszolta, hogy a gyerekeknek nincs hittankönyvük, meg­vette nekik; így lázadt az akkori rendszer el­len. Sokat adakozott a falu sportjának és a templomnak is, ő vet­te az egyik papi öltö­zéket is. Darvas Gézáné imakönyve Ameriká­ból való. Nagybátyja, a Szekeres család egyik fiúgyermeke az 1800-as években ván­dorolt ki, s onnan küldte haza. A szép, csontberakású borító­jú könyv 910 különle­ges imát és éneket tar­talmaz magyar nyel­ven. Winterbergben nyomták a könyvet, Steinbrener János ad­ta ki, Molnár János kunszentmiklósi kán­tor és főtanító szer­kesztette.- Túl vagyok a nyolcvanon, s ez a fél­tett kincsem; gyer­mekkorom óta isme­rem. A templomba nem vittük, mert nagy volt, egy kisebből imádkoztunk, de azt a nagymámnak odaad­tuk a koporsóba mondta. Halász Zoltánná Mária- és páduai Szent Antal-szobrát anyai és apai nagyszüleitől örökölte. A bet­lehemest édesapja őrizgette évekig. 1958- ban Magdus nénit Esztergomban súlyos baleset érte, elütötte egy orosz gépkocsi. Édesanyja fogadalmat tett, amit a lánya sok évtized múltán, 1993-ban teljesíthetett, mert akkoriban nem lehetett Szent Berna- dett-szobrot kapni. S bizony, ő is jó pár­szor megjárta a hivatalokat. Végül a mű­emléki felügyelőség igent mondott a terv­re, s ő fölállíthatta a templom kertjében a lourdes-i barlangot. Mindössze tízezer fo­rintja volt a megvalósításhoz, de szeren­csére sokan segítették igyekezetét, hogy ki­fizethesse a kőművest és a segédmunkást.- Csodálatosan boldog vagyok - mondta.- Sok gúnyolódás is ért, de nem bánom. Horváth Lászlóné édesanyjáé volt a bőr­kötéses imakönyv, amit 1862-ben adtak ki Budán. A család 1905-től őrzi,.ahogy őrizte mély vallásos hitét. Mutatja azt a katolikus honvédimakönyvet is, amit férje unoka­bátyja, a Balatonszentgyörgyről való Csiz­madia Zoltán katonaként a zsebében hor­dott. 1944 őszén adta ki a tábori püspökség.- Sümegre jártunk búcsúra - mondta. - Volt, hogy az öregek gyalog indultak neki, megkerülve a Balatont. Pénteken indultak, és vasárnap tértek haza. A falu határában a plébánossal együtt fogadtuk őket; volt, hogy elébük mentünk a Zala-hídig. Sümeg búcsú­járó hely volt, sokat fohászkodtunk ott a Szűz Anyához, ő adott erőt, hogy mindig minden nehézséget kibírtam, mert sok gon­dunk volt a családban. Csodálkoztak az em­berek, hogy lehet ennyit bírni. A Szűz Anya segítségével. Kránicz Győzőné oktató és imádságos könyvét 1909-ben Kalocsán adta ki Jurcsó Antal könyvnyomdája. Édesanyjáé volt, de kislány kora óta forgatta maga is.- Most az enyém - mondta -, különleges érték számomra. Egyedül vagyok, és estén­ként előveszem. Pótolja a társaságot, és segít az emlékezésben. Mindennapjaim fontos ré­szévé Vált. GÁLDONYI MAGDOLNA Két világban egy lélekkel Kálmáncsa Nagyváradról jött Kálmán- csára Korda Mihály László re­formátus lelkész. Előtte há­rom évig Anglia magyarjai között hirdette Isten igéjét. Ez óriási lehetőség s egyben fele­lősség volt a fiatal erdélyi lel­késznek.- Az angolszász környezet megis­merése is vonzott. Két világ s egy lélek találkozott - mondta Korda Mihály László. - Londoni és man­chesteri szolgálataim során ugyanaz a bezárt, fájó magyar lé­lek fogadott, mint ami­lyet ideát hagytam. Ve­lük együtt érezni csak a szintén tűréshez, helytálláshoz, teher- hordozáshoz szokott lélek tud. Egyik seb be­gyógyul, a másik vér­zik. Hol térdre esünk, hol pedig talpra ál­lunk. S ezt testben-lé- lekben naponta átél­jük. Isten kezében nemcsak az operáló­kés, de a gyógyító olaj, a kötszer is ott van. Az ige is azt mondja: Mert Ő megsebez, de be is kötöz. Az angliai ma­gyar református egy­ház több mint ötven éve, 1948-ban alakult; azóta szól az ige, zeng a zsoltár a magyar gyü­lekezetekben. London­ban és Manchesterben hétről hétre vittem az evangélium üzenetét, a hittanórákon pedig a gyerekek ápolták anyanyelvűket feleségem közreműködésével. Kinntartózkodásom idején tanul­tam meg, mily fontos az alázat és a tisztelet. Az viszont a mai napig bánt, hogy román állampolgár­ként tarthattam a magyar nyelvű istentiszteletet. Református magyar vagyok, s amíg élek, az is maradok - már gyermekként ez volt Korda Mi­hály László hitvallása. Hiszen az isteni gondviselés gazdag ároni örökséggel indította útnak a Kor­da ikreket. Mély hitű édesanyjuk­kal mindig jártak a templomba.- Bár ötévesen magamra hara­gítottam jó anyámat, amikor kije­lentettem, hogy nem leszek pap ­folytatta. - Szerintem azonban már ott eldőlt, hogy egy életen át az leszek, ami ellen akkor tilta­koztam. Testvérem diákként ál­landóan ösztönzött a tanulásra. A kolozsvári teológiára a nyolc­van jelentkezőből csak három hallgató nyert felvételt, köztük mi... ■ Segédlelkészként Arad- Borossebesre szólított a missziós feladat; naponta három-négyszer temettem. De már ott megtanul­tam, hogy felelőséggel kell végez­ni a szolgálatot azon a helyen, amit Isten számomra kijelölt. London után a Korda házaspár ugyan visszatért szülővárosába, Nagyváradra, de min­denképpen hazánkban akart letelepedni. Átjövetelük oka kettős volt: a magyar állam- polgárság megszerzé­se, illetve a gyermekál­dás reménye. Dr. Már­kus Mihály püspök hathatós segítségével kerültek Somogyba.- Már az első napok­ban úgy éreztük, hogy hazajöttünk. Segítő­kész gondnokok, pres­biterek fogadták. Nem­csak a település és a vi­dék természeti adottsá­ga emlékeztet a koráb­bi szolgálati helyünk­re, Hegyközszent- imrére, hanem az eklé­zsia múltja is. Különös kiváltság, hogy arról a „szószékről” prédikál­hatok, ahonnan egykor Szegedi Kis István, a híres reformátor szólt híveihez. A lakosság őrzi még ősei hitét, hagyománya­it és közösségmegtartó erejét. Az emberek Erdélyben is évszáza­dokon át református magyarként tudták megtartani a hitüket. S a különösen nehéz időkben a híve­ket leginkább a közös szenvedés és küzdelem kovácsolta össze. Pállal vallom: szenvedjük el egy­mást szeretetben. „Végvári vitéz­ként” vállaltam, hogy pásztoro- lom s egybegyűjtöm a nyájat. Az egykor teljesen református Kálmáncsa mára megváltozott, lakosainak többsége katolikus. Krisztus azonban ma és holnap is változatlan s örök. S a lelkész azt vallja: „kövekből” is lehet hí­veket támasztani, gamos adrienn Korda Mihály László 1962-ben született Nagyváradon. 1988- ban végzett Kolozs­váron. 1990-ig Arad- Borossebes segédlel­késze. majd Hegy- közszentimréé. Há­rom évet töltött Ang­liában. majd vissza­tért Nagyváradra. Ja­nuártól Kálmáncsán szolgál, továbbá Ho- mokszentgyörgyön. Ladán, Gyöngyös­pusztán. Nős, a fele­sége hitoktató. Keresztény Élet - Erdélyben Pünkösdtől már az erdélyi olva­sók is rendszeresen megvásárol­hatják a Keresztény Életet, a val­lásos családok hetilapját. Ma­gyarország egyik legismertebb egyházi lapja eddig budapesti és miskolci szerkesztőséggel műkö­dött, munkatársai mostantól a nagyváradi iroda révén is elérhe­tőek A lap szerkesztősége fő cél­jának a hívek lelki életének segí­tését tűzte ki, és rendszeresen tu­dósít az egyházi élet eseményei­ről. A lap egyfajta hídként szeret­ne szolgálni a határokkal szétvá­lasztott magyarok között. A csa­lád núnden tagja talál a lapban olvasnivalót. Elsősorban katoli­kus templomokban lehet hozzá- jutni, s hírlapárusoknál is. ■ Jó szóra megnyílnak a szívek A kis települések lelkipásztori el­látása volt a témája a papi gyűlés­nek, melyen a csurgói és nagyka­nizsai esperesi kerület 30 lelki- pásztora vett részt Az összejöve­telt ezúttal a nagykanizsai Jézus Szíve plébánián tartották.- Egyházmegyénk súlyos történel­mi terheket hordoz. Amin a beteg­ség sem egyik napról a másikra ala­kul ki, gondjaink is a múltban gyö­kereznek - hangsúlyozta az előadó, Szűcs Imre újudvari plébános. Szá­mos, napjainkig ható gondot oko­zott a 150 évig tartó török uralom, elsősorban azt, hogy kevés a lelki- pásztor. A kolostorok is elpusztul­tak, s a szerzetesek munkáját nem lehetett pótolni. Később egyfajta fel­futást láttunk a papok számát ille­tően, de hogy példával éljek: a Bala­ton hullámzásához hasonlóan ala­kul a lelkipásztori hivatások száma.- Most melyik szakaszt éljük?- Úgy gondolom, hogy stagnál. Amikor II. János Pál pápának egy­szer azt mondták, hogy sajnos, ke­vés a pap, így válaszolt: annyi van, amennyi éppen elég. Ki kell építeni, hogy a hívek is tevé­keny résztvevői legye­nek az egyház életének. A gyerek első hitoktató­ja a szülője; ő tanítja imádkozni, keresztet vetni és az erkölcsi ala­pokra. Az a jó, ha a gye­rek úgy jön az első hit­tanórára, hogy mindezt otthonról hozza; de az esetek 90 százalékában nem hozza, mert a szülőnek a napi rohanásban nincs ideje tanítani. Sokan úgy gondolják, ez a pap dolga. Ám amikor egy lel­kipásztorra 6-8 falu jut - sőt, a dará­nyi atyára 26! -, ez fizikai képtelen­ség. A hívek lelki szükségleteinek kielégítésében a diakónusoknak, hitoktatóknak is sok a feladata.- Mennyiben más kis település lelkipásztorának lenni?- A kis falvakban a pap idővel megismeri a híveket, köszönnek neld az utcán, és szinte családtag­ként tekintenek rá. A nagyvárosban sokkal inkább megfigyelhető az el­idegenedés. Szolgáltam káplánként városban, ezért jól tudom: van egy mag, amely a plébános köré épül, s csak általuk van rálátása a hívekre.- Időnként nemcsak a buzgóság viszi templomba az embereket.- Természetesen észreveszik a misén, hogy új kosztümöt vett a szomszédasz- szony a búcsú­ra, de azért van ez, mert figyel­nek egymásra. Jómagam is észreveszem, sőt megdicsé­rem, mert ez jólesik az em­bernek. Egy jó szóra pedig megnyílhatnak a szívek.- S valóban megnyílnak?- A rendszerváltást követő di­vathullám után, amikor a szabad­ság első varázsa elmúlt, azok ma­radtak a templomban, akik való­ban fontosnak érzik, hogy kapcso­latot tartsanak az egyházzal s ezál­tal Istennel. Szerintem egyre töb­ben lesznek; az embernek szüksé­ge van arra, hogy a rohanó világ­ban egy picit megálljon, megpihen­jen, és ne a pénzzé' memalelké- vel foglalkozzon. varga andrea Iszonyatos volt a pusztulás Az 1550-es években nagy terület került török hó­doltság alá. Szűcs Imre állítja: ezt máig sem he­vertük ki. Zalának csak kis részét, de egész So- mogyot elfoglalta a török, s a plébániák 90 száza­léka megsemmisült. 18 ferences kolostor volt az egyházmegyében, s azok Is mind elpusztultak. Hírek ELSŐÁLDOZÁS, BÉRMÁLÁS. Pünkösd vasárnap 22 gyermek járul először szentáldozáshoz a csurgói Jézus Szíve-templomban, s egy hét múlva a Szentlélek-templomban. Nagykanizsán 160-an bérmálkoznak, a szertartást Balás Béla megyés püspök végzi pünkösd hétfőn, jva) MÁSODIK A HITTANVERSENYEN. Második helye­zést ért el a lakócsai Kolarics Gréta, a baranyai egyház­megye hittanversenyének pécsi döntőjében. A felada­tok között bibliai személyek megfejtése is szerepelt, többnyire azonban Ószövetségi történeteket kellett elemezniük a diákoknak. A lakócsai iskola 6. osztá­lyos tanulója az emléklap mellé megkapta a „Történe­tek a szeretetről” című könyvet is, s nyáron ingyen részt vehet a magyarhertelendi táborban, (ga) HÉT FIATAL KONFIRMÁLT. Hét helybeli és rinyaújlaki fiatal kon­firmált a hét végén a csokonyai református templomban, (ga) DÉLI HARANGSZÓ BARCSRÓL. A katolikus templom nagyharangja szól e héten minden délben a Kossuth rádióban. Az 1814-ben épült templom régi ‘harangjait az I. világháborúban beolvasztották. A mostani hétmázsás nagyharangot a hívek adományaiból öntették, (ga)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom