Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-11 / 109. szám
6. OLDAL ALMA NAC H 2 4 2 2002. Május 11., Szombat HIVATAL KÉT NAPON A polgármesteri hivatal címe: 7477 Zselickisfalud, Fő u. 65. Tel.: 82/712-005 Hivatalos ügyfélfogadás kedden és csütörtökön 10-12 óráig. Ugyanakkor van a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat fogadóideje is, a falugazdászé pedig csütörtökön 10-11-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 314 Háromévesnél fiatalabb: 11 4-14 éves: 47 15-18 éves: 12 19-60 éves: 181 60 évesnél idősebb: 63 SEGÉLYRE 5,5 MILLIÓ Az önkormányzat költségvetése az idén 81,5 millió forint. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 655 ezer forintból gazdálkodhat. A személyi jellegű kiadás 2,6 millió, s a munkaadót terhelő járulékok is meghaladják az egymillió forintot. A közös fenntartású iskolának 2,3 millió forintot fizetnek, az óvodának 364 ezret, a körjegyzőségre 5,5 millió forintot. A családsegítő szolgálatnak 338 ezer forintot utalnak át, a non profit szervezeteknek 650 ezret. A dologi jellegű kiadásokra négymilliót költenek, és 5,5 millió forintot visznek el a szociálpolitikai juttatások. A testület fő célja a szennyvízhálózat, valamint a kerékpárút és a járda kiépítése. Ezekre pályázik is. A szennyvízberuházás 28 millió forintba kerül, a községrendezési terv 700 ezerbe, a közvilágítás korszerűsítése 400 ezer forintba; a kerékpárút és a járda építésére 30 millió forint a tartalék. Az utóbbi pályázatot kétszer már elutasították forráshiány miatt, de az idén szeretnék megépíteni a szennai kerékpárút folytatását. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb foglalkoztató a Szenna Pack Kft, itt 12 kisfaluéi dolgozik. A Sefag Zselici Erdészeténél hét talál megélhetést, az önkormányzatnak három alkalmazottja van, a Zselici Mezőgazdasági Rt ugyancsak hármat foglalkoztat. A többi munkaképes lakos a városba jár. FOGY A HIDEG SÖR Egy bolt s egy kocsma van a faluban. A lakosság a Kati vegyeskereskedésben többnyire az alapvető élelmiszereket vásárolja meg, s mivel lassan már tehén sincs, veszik, a tejet és a tejtermékeket is. Sokan itt vásárolják meg a dohányárut, néha az élelmiszer helyett is. A kocsmában legnagyobb kereslet a hideg sörre van. Napközben igen kevesen látogatják az italboltot, a forgalom csak késő délután vagy este ugrik meg. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNC RÓBERT HŐSI EMLÉKMŰ A TEMPLOM ELŐTT. Zselickisfaludnak sokáig nem volt a két világháború és a holocaust helybeli áldozatainak nevét megörökítő emlékműve. A képviselők 1998-ban úgy döntöttek: az emlékmű méltó helye a református templommal szembeni zöldterület lesz. A nemzeti ünnepek megemlé- kezéseit és a falunapi ünnepségek egy részét azóta ezen a téren tartják. ______________ ■ Eg yet akar lelkész és képviselő Az erdőben kanyargó műút egyszer csak véget ér, s a dombvidék utolsó emelkedője után az egyik legcsendesebb zselici település bukkan elő. Úgy tetszik, mintha Zselickisfalud házai üresen állnának, a földeken azonban mindenki föllelhető. Sok család egyetlen megélhetési forrása a háztáji, itt még csak vágyálom a falusi turizmus. Szorgalmas emberek a zseliciek, mégsem jutnak egyről a kettőié. Pedig a református egyház is nagy gondot fordít egyik vidéki központjának a felvirágoztatására. Gueth Péter Csaba református lelkész nem tagadja, hogy különösen kedveli ezt a gyönyörű környezetben fekvő falut.- A mintegy negyven tagú gyülekezetből nyol- can-tízen mindig jelen vannak az istentiszteleteken. Jó volna, ha ilyen élő közössége lenne egy városi gyülekezetnek is. Igaz, hogy kevés a fiatal, de a többségük rendszeresen jár az istentiszteletre. Úgy tapasztalom, högy él bennük a lokálpatrióta érzés. Ha megfelelő életfeltételeket tudnának itt maguknak teremteni, akkor biztosan nem hagynák el felnőttként sem ezt a települést. A lelkész szerint a református egyházzal való jó kapcsolat kiváló alapja lehet Zselickisfalud szebb jövőjének. Úgy érzi: ha felelősséggel intézik a falu vezetői a rájuk bízott feladatokat, akkor a község fejlődni fog.- Ehhez azonban még nagyobb összefogásra van szükség, és nem elég csak egy-két ember len, dülete. Nem kedvezett a falunak, hogy a kivételezettek juthattak csak pénzhez pályázatok címién, s erre, sajnos, az utóbbi négy évben számos szomorú példa volt. Becsületes elbírálással kell lehetőséget teremteni arra, hogy aki dolgozni akar, annak megadassák a boldogulás esélye. A becsületes munkának ismét vissza kell adni a régi rang- ' ját, s ezért az önkormányzat nagyon sokat tesz. Zóka Tibor polgármester a sok elutasított pályázat ellenére sem vesztette el a hitét. Úgy érzi, hogy a szorgos munka és a kitartás előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.- Talán nem vagyok elfogult, ha azt mondom, hogy a környék egyik legszebb települése Zselickisfalud. A benne rejlő esélyeket azonban csak akkor lehet kiaknázni, ha megteremtjük az infrastrukturális háttér alapjait. Elengedhetetlenül szükség van a gázra és a szennyvízberuházásra, s ezenkívül felújításra szorulnak a járdáink is. Hiányzik egy megfelelő színvonalú faluház és a szennai kerékpárút folytatása is; ez a kettő pedig a falusi turizmus alapköve lehet. A település első emberének és a képviselő testületnek is szilárd meggyőződése, hogy a hátizsákos turizmus kibontakoztatására a jelenlegi állapotukban nem alkalmasak a faluban álló épületek sem. S ráadásul az altató turizmus ma már igencsak kevés.- A Szenna Pack Kft segít bennünket, de a turizmusfejlesztésben elsősorban Szennával együtt gondolkodnak. Tudomásul kell venni, hogy a falusi turizmushoz rendezvényeket is kellene biztosítani, s ezekre sem az itt élőknek, sem az ön- kormányzatnak nincs anyagi háttere vagy lehetősége. Ebből csak akkor lehet valami, ha állami források is rendelkezésünkre állhatnak majd a fejlesztéshez. Zó ka Tibor polgármester úgy véli: az egyháznak és az önkormányzatnak is közös érdeke, hogy a lélekszámúban egyre fogyatkozó településen ne csak a háztáji nyújtson megélhetési forrást, hanem az érintetlen környezet szépségét is ki tudják aknázni a helybéliek. Nehéz napok a háztájiban A 76 éves Steiner Imre gyerekkora óta a földből él. Még most is több mint húsz hektáron gazdálkodik, de a földeket ma már bérmunkával művelteti. Búzát, árpát, zabot, kukoricát és lucernát termeszt, s a fölösleget a termelő- szövetkezet közvetítésével értékesíti. Nagy részét azonban föleteti az állatokkal, hiszen most is tucatnyi disznót tart, tíz szarvas- marhát, két lovat és egy csikót.- Nehéz napok járnak rám. Most is épp ellik egy tehén, de a kisborjú valószínűleg nem marad meg. Rosszul feküdt a méhben, s lehet, hogy ez az anyaállat életébe kerül. Nem sok jóval biztat az állatorvos. Még ennél is nagyobb baj, hogy az állattartásból megélni egyre nehezebb. Az ingadozó árak állandó bizonytalanságban tartják a gazdát. Steinerék maguk végzik el amit lehet, mivel a bérmunkások fizetése elviszi a haszon nagy részét. A gabonát és az állatokat viszont olyan áron adják el, amennyit adnak értük. Nincs alku, hiszen annak is örülni kell, ha akad komoly vevő. A környék legidősebb gazdálkodója ezért nem is csodálkozik, hogy a fia nem akarja folytatni a gazdálkodást.- Nem mer itthon maradni, mert nem biztos hogy a két unokámat ebből a bizonytalan bevételből el tudja tartani. Ezért inkább a biztosat választotta, és a téeszben dolgozik. Az egészben az a legszomorúbb, hogy a rengeteg munka eredményét az unokáim sem látják. Ezért nem is lepődöm meg azon, hogy nem érdeklődnek az agrárszakmák iránt. ■ Hitoktatás erdei iskolában Játékkal telik az idő a hittanórák között Táborozó gyerekek csapata tölti meg a református egyház erdei iskolájának szállását kora tavasztól késő őszig. Három osztály is kényelmesen elfér egyidőben a táborban, s ilyenkor alig akad üres ágy.- Egyszerre akár száz kisgyereket is fogadhat a hetvenes évek óta működő tábor - mondta Fekecs Istvánné tanárnő. - Szeptember a tanévnyitó táboroké; olyankor az elsősök, az ötödikesek és a gimnázium első évfolyamának a tanulói ismerkednek egymással. A kaposvári református iskolákból minden egyes osztály évente legalább egy hetet tölt Zselickisfaludon, ebben a •csodálatos természetes környezetben fekvő faluban. Ilyenkor szinte kiköltözik ide az iskolák egy-egy évfolyama, mindez azonban természetesen nem mehet a tanulás rovására. Ilyenkor is megtartják a tanórákat, s emellett a természetközeli élményekre is sokkal több idő jut. Kocsi Zsuzsa és Lddonyi Réka szintén a református iskola pedagógusaként vesz részt a tábori életben. Azt mondták, nekik felfrissülést hoz az erdei iskola felszabadultabb légköre.- Délelőttönként azért kevesebb óránk van, s a délutánt a játék meg a természetjárás tölti ki. Esténként aztán a szülők is kilátogatnak a táborba, így családias a légkör. A környezet és az épületek karbantartását a református egyházközség, illetve a kaposvári iskola műszaki személyzete végzi. Az iskola jellegénél fogva természetesen mindig a középpontban van a hitélet. Most éppen egyházi ünnep van, s Jézus mennybemenetelét istentisztelettel ünnepeljük. A lelkes pedagógusok elárulták: a „szürkébb” napokon bibliai beszélgetésekkel és hittanórán ápolják a nebulók Isten- nel való kapcsolatát. ________■ Ism ert zselickisfaludiaktól kérdeztük! milyenek a mindennapok ezen a domboktól ölelt zselici településen? A földből tisztességesen megélni nem lehet Tóth Jenöné nyugdíjas: - Az életnek itt is vannak szépségei és árnyoldalai. Én eredeti- nprr-fr- leg nagybajomi va- ■* gyök, de már 1958- tól ebben a kis faluban élek. Sajnos, a férjem halála óta egyedül munkálkodom a ház körül. Alapjában véve jó emberek élnek itt, de nemigen járnak össze; mindenkinek megvan a dolga, amit el kell végezni az állatok körül, a kertben és a földeken. Jóbarátok vagyunk, de nem találkozunk rendszeresen a többi magányos nyugdíjassal, így nincs itt még egy nyugdíjasklub sem. Amíg fiatalabbak voltunk, sokkal jobb közösségi élet volt a településen, a természet szépsége azonban azóta sem változott. Seregélyiné Kulcsár Katalin boltvezető: - Itt születtem, s azóta itt élek. Azok közé tartozom, akik jól érzik magukat Kisfaludon. Annak ellenére, hogy a boltban megforduló törzs- vásárlók nagy része nem boldog; azt állítják, hiába várnak jobb időket, ha mindig rosszabb jön. Azért nehéz az élet, mert itt nincs munkalehetőség. Legtöbben a városba járnak dolgozni, de talán még náluk is többen élnek szociális segélyekből. Sokan nem nagyon találnak kiutat a jelenlegi helyzetükből, így egyre inkább hitehagyottá lesznek. Sokan a háztájiban dolgozva teremük meg az alapvető megélhetés feltételeit. Ozsváth György nyugdíjas: - Minden évben legalább három hónapra ide jövünk Nagyváradról a lányunkhoz. Csak azt tudom mondani, hogy nagyon szép, fejlődő és tiszta településnek látom Zselic- kisfaludot. Rendezett portákat látunk mindenütt, hozzáértő, dolgos gazdák lakják ezt a vidéket. Aki alaposan körülnéz, a saját szemével látja, hogy az itt élő emberek szeretik a munkát és megbecsülik a földet. S egészen kivételes szépséget rejtenek a zselici dombok, ahol valami mindig fölfedezésre vár. Emellett csendes a környék, s csak örülni lehet annak, hogy az év egy jelentős részét itt tölthetjük a feleségemmel. Vass Szilvia kismama: - Lényegesen nyugodtabb az élet ebben a faluban, mint akármelyik városban. Van összehasonlítási alapom, hiszen Kaposvárról költöztem ide. A természet fölbe- csülhetetlen érték, hiszen a gyerekeim játszhatnak a tiszta levegőn, s ha az úton bicikliznek, még akkor sem kell aggódnom, hogy valami baj történik velük. Sokat kirándulunk az erdőkbe, mezőkre, s ez rengeteg élményt ad. Zselickisfalud hátránya a munkalehetőség hiánya, ezért a férjem is bejár Kaposvárra dolgozni. A többség ugyanakkor nehezen tud elhelyezkedni a városban, hiszen a bérletet nem mindenhol fizetik ki. Marcz Tamás vállalkozó: - Napközben mindenki a szántóföldeken és a kertekben dolgozik, hiszen sok embernek a föld ad megélhetést. Becsületesek és nyíltak az itt élők. A csekély fizetés és a segélyek összege, persze, nagymértékben befolyásolja az életszínvonalat. A város közel van, de az ötezer forintos bérlet mellett alig marad a bérből valami. Talán a falusi turizmusban lehet a község jövője, hiszen minden hétvégén rengeteg turista jön ide, és valamennyi örömmel fedezi fel a Zselic szépségeit. Igaz, ennek a haszna elsősorban a szomszéd településeken csapódik le, hiszen ott alszanak a turisták. ■ i i ( A I
