Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-09 / 107. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 9 4 2002. Május 9., Csütörtök HÁROM NAP HIVATAL A polgármesteri hivatal címe: 8705 Somogyszentpál, Kossuth tér 1. Tel.: 85/339-303 Ügyfélfogadás hétfőn, szerdán, pénteken 8-12 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 848 14 évesnél fiatalabb: 179 15-60 éves: 463 60 évesnél idősebb: 206 SEGÉLYRE HÚSZMILLIÓ Somogyszentpál 105 millió forintból gazdálkodik egy évben. Ebből a település működtetése 66 millió forintot visz el. A legnagyobb tétel az önkormányzatnak a szociális juttatások kifizetése, erre évente húszmillió forintot költenek. Fejlesztésre 19 millió forintot terveztek. HELYBEN IS VAN MUNKA Több mint 160 embernek van munkája Somogyszentpálon. A település legnagyobb munkaadója a Teku Bt. A társaság varrodai és fémipari munkát végez, és száznál több embernek biztosít megélhetést. Ezenkívül az önkormányzat intézményeiben és a Szentpál Rt-nél találnak munkát. Akik helyben nem tudnak elhelyezkedni, Kéthelyre vagy Marcaliba járnak. KÉT FALUBÓL EGY LETT Tótszentpál és Varjaskér 1929- ben egyesült Somogyszentpál néven. Külön életük első írásos bizonyítéka a XIV. századból való: Szent Pál egyházát és Kért említi a pápai tizedjegyzék. Varjaskér a török időkben teljesen elpusztult, lakosai az egykori településtől nyugatra, északnyugatra építettek új falut. A XVIII. században Tótszentpál az Ester- házy-hitbizományé, Varjaskér pedig a Hunyady grófok birtoka lett. Akkoriban telepítettek a környékre délszlávokat, hogy segédkezzenek a Nagyberek le- csapolásában. A két világháború között a községben pezsgő élet volt; két iskolája, három egyesülete mellett hitelszövetkezet és Hangya is működött. AII. világháború jelentős pusztítást okozott. Sok régi parasztház eltűnt, néhány azonban megmaradt a népi építészet remekeiből. A vályogfalú, nádtetős, pitvaros épületek nagy része ma németek és olaszok tulajdona. A falu 305 házából 80-nak külföldi a tulajdonosa. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR SOMOGYSZENTPÁL BÜSZKESÉGE A TŰZOLTÓSZERTAR. A falu legelső civil szervezete volt az önkéntes tűzoltók egyesülete. A hatvanas években ugyan megszűnt, de kilenc éve újjáalakult, és 2000-ben már új tűzoltószertárt is építettek az önkéntesek. Azóta a falu egyik büszkesége a szertár, amiben egy korszerű tűzoltófecskendő áll készenlétben. A járművet a település egyik osztrák lakójától kapták ajándékba az önkéntesek. ■ A kicsik is őrzik a hagyományokat Harmincöt gyerek jár az óvodába. A kicsik a művészetek eszközeivel tanulják a legfontosabbakat. Őrzik a település hagyományait, és ismerkednek a falu kivételesen gazdag természeti szépségeivel. A művészetközpontú pedagógiai program szerint dolgoznak a szent- páli óvodában, s ezt sokféle érdekességgel kiegészítették. Az intézmény vezetői szem előtt tartották a helyi adottságokat: a természet közelségét és a falu hagyományait. Ezek között nem csak a jeles napokról emlékeznek meg.- Sok gyermek küzd szociális és kulturális hátránnyal ebben az óvodában - mondta Borsosné Farkas Krisztina, az intézmény vezetője. - Ezért úgy alakítjuk ki a tantervűnket, hogy ebből minél többet le tudjanak küzdeni itt-tartózko- dásuk három éve alatt. A szellemi fejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a A mozgalmas délelőtt után jólesik az ebéd sportra és a környezeti nevelésre is. Legfontosabbnak mégis azt tartjuk, hogy a faluban csak lehet, a szabadban vagyunk, és sokat kirándu- még élő hagyományokat megőrizzük. A település lünk a környéken. A falutól - a lehetőségekhez ké- történetének sajátosságai mellett a hímzések tor- pest - minden támogatást megkapunk, és igyek- makincse, a tojásfestés és az ünnepi szokások fon- szünk kihasználni minden pályázati lehetőséget is tos részét képezik a mindennapoknak. Amikor a gyermekek érdekében. ____________________■ Ön kéntesek az eszmei értékekért A megye egyik legaktívabb önkéntes tűzoltó-egyesülete a so- mogyszentpáli. Bognár István, az egyesület parancsnoka elmondta: az idei tavasz különösen sok munkával járt. A kivételes szárazság és a meleg gyorsan lángra gyújtja az avart. A somogy- szentpáli tűzoltók felelőssége pedig nagyobb, mint az átlagos. A falut körülvevő természet ugyanis védett terület. A lángok megfékezésével így nem csak anyagi, komoly eszmei értéket is mentenek. Az utóbbi években szomorú tapasztalat, hogy agancsgyűjtők és faszedők miatt lobban fel a legtöbb tűz, de még ennél is felháborítóbb, amikor olyan esetet tapasztalnak, hogy csupán a felelőtlen szórakozás okoz pusztítást. Az önkéntesek komoly gondot fordítanak arra, hogy mindig megfelelő legyen a felkészültségük. Az egyesületet azonban nem csak a tűzvédelem tartja össze. Baráti társaság is az övék, amelynek olyan támogatói is vannak, akik a munkában ugyan nem vesznek részt, de a céljaikat támogatják. így jutott tűzoltóautó Ausztriából és a tűzoltószertár felszerelését is nagyrészt jótékony adományok segítették Somogyszentpálon. __________■ Sz entpál híres szülöttei Kovács Ferenc állatorvos, akadémikus. 1921. november 28-án született. Két ciklusban volt az Állatorvos-tudományi Egyetem rektora. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, ugyanabban az évben Állami Díjjal tüntették ki. Több rangos szakmai elismerés birtokosa és tankönyv szerzője. Polgár László operaénekes. 1947. január 1-jén született. 1972/73-ban az Operaház ösztöndíjasa, majd magánénekese, 1991től a zürichi opera tagja. Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes művész. Több nemzetközi énekverseny győztese. Szabady Jenő gépészmérnök. 1891-ben született Szentpálon. Találmányának köszönhetően 1921- ben kezdték meg a préselt szigetelőanyagok gyártását. Jelentős szerepe volt a hazai szigetelőszabványok kialakításában. 1971-ben munkásságának elismeréseként Bláthy-díjjal tüntették ki. ______■ Lo vastúrán talált a falura Tóni Moder szereti a lovakat, így talált rá Somogyszentpál- ra is. Egy lovastúrán vett részt, melynek útja a falun át vezetett. Nemsokára házat vásárolt, három éve pedig már nemcsak a nyarat, hanem az egész évet itt tölti. A nap korán kezdődik, Tóni Modem reggel ötkor kel. Először a lovaival, majd a ház körüli teendőkkel van elfoglalva. Hetente egyszer bevásárol Marcaliban, hétvégenként a környéket, nyaranta a Balatont járja.- Harminc évvel ezelőtt jártam először Magyarországon - mondta Tóni Moder. - Tetszett ez az ország. Vadászni jöttem, s akkoriban inkább csak a Tiszántúlon jártam. Aztán amikor először nyaraltam a Balaton mellett, beleszerettem ebbe a vidékbe. Tíz évvel ezelőtt már biztosan tudtam: ha nyugdíjba megyek, itt telepszem le. Házat vásároltam, és felújítottam. Nagy munka volt ez, a ház akkori gazdái biztosan rá sem ismernének. Igaz, a falu is sokat fejlődött azóta. KéA lovak hozták Somogyszentpálra nyelmesebb és szebb lett. Ma már 50-60 külföldi család van Somogyszentpálon. A községnek is jobb lenne és az itt élő külföldieknek is, ha tartanák egymással a kapcsolatot. Az utóbbi években azonban mintha közönyösebb lenne mindenki, mint annak előtte. A legtöbb ember csak a maga ügyeivel foglalkozik, ez pedig nem jó. A magyarok vendégszeretete ugyanis mindig híres volt. Kár lenne, ha ennek a híre elmúlna. ■ Emlék maradt a szövőszék Barcsanics Vilmosné családjában mindenkinek ügyes volt a keze. Az asszonyok a szőtteseikre, a férfiak kovácsolt remekeikre voltak büszkék. Gizi néni jó ideje nem foglalkozik már a kézimunkával, de ma is szívesen beszél a szent- páH minták fortélyairól.- Édesanyám is nagyon ügyesen szőtt és hímzett, de nem tőle tanultam meg a mintákat, hanem a nagynénémtől - mondta Barcsanics Vilmosné. - A cséplőgép elvágta a lábát, és utána már nem tudott dolgozni; csak ezzel foglalkozott. Iskolába jártam, talán 12 éves lehettem, amikor először leültem a szövőszékhez. Megszerettem. A fogásokat megtanultam, a kézügyességet meg örököltem. Lánykoromban nagyon sokat szőttem. Aztán jöttek a gyerekek, a sok házimunka, és egyre kevesebb időm maradt rá. A legszebb darabokat a gyermekeim kapták meg, és én is őrzök még jó néhányat. Azt azért fájlalom, hogy a lányaim nem örökölték ezt a tudást, igaz, manapság már más a világ.- A férje jó nevű kovács volt. Sok munkája akadt?- Nemcsak a faluból, hanem az egész környékről keresték. A híre hozta a munkát, meg a hagyomány is. Áz apja és annak az apja is ezt a mesterséget űzte. A mező- gazdasági kovácsmunkától kezdve a díszkovácsolásig mindenhez értettek.- Régóta egyedül él. Nem gondolt rá, hogy elköltözik Somogy- szentpálról?- Gondoltam rá; igaz, nem a falu, hanem a magány miatt. Nem jó az embernek üyen idősen egymagában. Sok a munka a ház körül, és a közbiztonság sem a legjobb. A gyerekeim azonban rábeszéltek, hogy maradjak. Szeretik ők is ezt a házat, meg a falut is. Amikor csak tehetik, itt vannak. Amikor itt a család, nem is vágyom a világon sehova máshova. ■ __________SOMOGYSZENTPÁLI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! MILYENNEK KÉPZELIK EL A FALU JÖVŐJÉT?____________ Ha sikerül a fejlesztés, több lesz a lehetőség Dr. Berényi Sándor polgármester: - A település vonzerejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lakóingatlanok egyharmada külföldieké. Azért jönnek, mert nyugalom van, gyönyörű a környék, és közel van a Balaton. Mi is ezekre az előnyökre építettük fel azt az idegenforgalmi programot, amit a gyógyvíz jól kiegészít. Az is a turisztikai vonzerőt növeli, hogy a környék erdői, halastavai igen gazdagok. Ha a kisvasútfejlesztés sikerrel jár és megépül a balatonfenyvesi összekötő út hiányzó 2,5 kilométeres szakasza, már az sokat lendít a turizmus fejlettségén. Ami viszont árt a jövőnek, az az, hogy most már a falu 30 százaléka roma származású. Merő Róbert kereskedő: - A szüleim szülőfaluja Somogyszentpál. Nyolc évvel ezelőtt vettük bérbe a boltot, és igyekszem minden olyan árucikket tartani, amire az itt élőknek szükségük lehet. Sokat segít, hogy édesanyám mindenkit ismer a faluban. Amikor belekezdtünk ebbe a vállalkozásba, már akkor is láttam fantáziát a faluban, most pedig úgy gondolom: érdemes itt letelepedni is. Szép a falu, közel a Balaton és Marcali, akár mindennap oda utazhatunk. Szerencsére egyre több fiatal gondolkodik így. Érdeklődnek a falu iránt, s nemcsak a külföldiek, hanem a korombeliek is. Nagyon sokat lendíthetne a falu jövőjén, ha megvalósulnának a fürdőtervek. Péter Ernőné ügyintéző: - Az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött a falu. Az infrastruktúra minden létesítménye megvan. A munkahely kérdése is megoldódott, hiszen aki akar, az akár helyben is el tud helyezkedni. A fejlődést, szerintem, leginkább az jelzi, hogy több olyan fiatal házaspár is visszaköltözött a községbe, akik korábban éppen a munka- vállalás miatt mentek el városba lakni. A legtöbb falu elől az utóbbi tíz évben elfogytak a lehetőségek. Úgy gondolom, Somogyszentpálon éppen az elmúlt években rajzolódott ki egyre jobban a jövő. A közelmúltban sokat fejlődött a turizmus, és az a törekvés, hogy ez továbbra is így legyen. Hoss Józsefné nyugdíjas: - Én nem látok nagy jövőt, mert szerintem hiányoznak a faluból a fiatalok. Más vidéken jóval többet lehet keresni, és ezért a legtöbben elmennek innen. De szerintem azért sem maradnak, mert helyben nincs szinte semmi szórakozási vagy kulturális lehetőség. Itt a legtöbben vagy idősek vagy külföldiek. A mi utcánkban is régóta több már a német, mint a somogy- szentpáli lakos. Én már öreg vagyok, nekem lehetne mindegy, de talán ha megcsinálják a fürdőt, az segíthetne a fejlődésben. A legtöbben most is pihenni jönnek, és szerintem ez lehet a fejlődés. Ha erre alapoznak, talán lesz miért letelepedni a fiataloknak is. Károlyné Csobod Hajnalka jegyző: - Kilenc éve dolgozom ezen a településen és kétségtelen, hogy ezalatt az idő alatt szinte szemmel látható a fejlődés. Minden megvan már itt, ami a komfortos életnek a feltétele. Ami talán kétségessé teheti a jövőt, az az, hogy egyre jobban öregszik ez a település. Ennek ellenére úgy látom, hogy van lehetőség a fejlődésre. Az idegenforgalom fejlesztése kiemelt feladat kell legyen. A balatoni kerékpárúihoz szeretnénk csatlakozni, s egyre komolyabb az érdeklődés a termálprogram iránt. Azt hiszem, hogy ha ezek a fejlesztések sikerrel járnak, akkor a fiatalok számára is több lehetőség volna és maradnának. ■ t i
