Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 2 4 2002. Április 2., Kedd TENGŐD HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8668 Tengőd, Petőfi u. 32. Tel.: 84/525-217, tel/fax: 84/525-216. Az ügyfelek hétfő­től csütörtökig 8-16 óráig, pén­teken 8-13 óra között kereshe­tik föl a hivatalt. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 582 14 évesnél fiatalabb: 97 15-18 éves: 27 19-60 éves: 318 61 évesnél idősebb: 140 A legidősebb lakos Sifter József, 1909. április 25-én született. HIÁNYZIK 2,9 MILLIÓ Az önkormányzat kiadásai 58,9 millió forintra rúgnak, s a kötele­ző feladatok zavartalan ellátásá­hoz 2,9 millió a forráshiány. így az idén is pályázik a község ve­zetése az önhibájukon kívül hát­rányos helyzetbe került települé­sek támogatására. Az összes ki­adás 45 százalékát az iskola és az óvoda viszi el. Gondot okoz a konyhánál a HACCP-rendszer követelményeinek megfelelő át­alakítás, ez várhatóan egymillió forintba kerül, de a költségvetés­ben nincs rá fedezet. A hivatal fenntartása 8,8 millió, a szociális támogatásokra fordítható összeg 13 millió forint. A testület nyolc­millió forintot hagyott jóvá felújí­tásra. Ezenkívül tervezi a közvilá­gítás korszerűsítését, a Táncsics utca burkolását, és el kell készít­tetni a községrendezési tervet. CIVIL SZERVEZETEK A Vöröskereszt alapszervezete több évtizede tevékenykedik a községben; jelenleg ötven tagja van. A nyugdijasklub 1992-ben alakult 28 taggal, de ma már csak tizenöten vannak. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A kányái mezőgazdasági rt a ser­téstelepén három, egyéb terüle­teken pedig tizenkét tengődi la­kost foglalkoztat. A társaság ta­valy 1,5 millió forint adót fizetett be. A helyhatóság az óvodában öt, az iskolában hét, a polgár- mesteri hivatalban három dolgo­zónak ad munkát. Naponta har­mincnál többen ingáznak a falu­ból más munkahelyekre. OLCSÓ CIKKEK Több mint ötszázféle cikket kínál a vásárlóknak a tabi áfész önki- szolgáló üzlete. A lakosság első­sorban az olcsó árut s az akciós termékeket keresi. A mini coop- boltban fizetésnap, illetve nyug­díjfizetés után ugrik meg a for­galom. A gépkocsi-tulajdonosok közül sokan a városokban, disz­kontüzletekben vásárolnak. Egy kis magánbolt is van Tengődön és egy italbolt is. Ez utóbbiban a legkelendőbb a sör meg a bor. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA; KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA A KÖZSÉG BÜSZKESÉGE: AZ ISKOLA. Negyvenkét éve készíttették az épület első szárnyát a felső tago­zatos tanulóknak, az udvar felőli, beépített tetőzetű részt pedig az 1990-es évek elején önerőből és pályáza­ton nyert pénzből építtette az önkormányzat. Az épületegyüttesben nyolc évfolyamon 58 diák tanul. A több mint 860 éves faluban már az 1600-as években volt iskolája a református és a katolikus egyházközségnek. ■ Viszály hátráltatja a munkát Évek óta viszály van a képviselő-testületben az egyes tagok és a polgármester között. Kétszer volt időközi polgármester- és képviselő-válasz­tás; a mostani már az ötödik polgármester. A három választási ciklusban három kinevezett, illetve négy megbízott jegyzője volt a község­nek, a jelenlegi is megbízással dolgozik. A vezetők széthúzása, a civakodás visszavetette a falu fejlődését. Ez rontja a polgármesteri hivatal dolgozóinak hangulatát is. Több esetben a képvi­selő-testület határozatképtelensége miatt nem tudtak idejében döntést hozni - hallottuk Csicsman Imre polgármestertől. S az idei költség- vetésben sincs még meghatározott felújításra el­különítve a pénz.- A békétlenség természetesen nem vet jó fényt a községre, s emellett egyéb gondok is fog­lalkoztatják a képviselő-testületet - mondta Csicsman Imre. - Kevés az állam által a működés­re adott támogatás, így csaknem hárommillió fo­rintos forráshiánnyal küszködünk. Gondot okoz a munkahelyek hiánya. Harmincnál több aktív korú ellátatlan él a településen. Öregszik és fogy a falu lakossága. Az utóbbi tíz évben csaknem százzal csökkent a népesség száma. Kevés a gyermek, így egyre nagyobb gond a napközi ott­honos óvoda és az iskola fenntartása, bár ez to­vábbra is elsőrendű feladatunk. Szűkös anyagi le­hetőségeink folytán az önkormányzat nem tudja támogatni a fiatalok letelepedését, lakásépítését. Az utóbbi öt hónapban különösen gyakran volt viszály a képviselő-testületben, s ez megosztotta a lakosságot is. Ezt a polgármesteri hivatal tetőszer­kezetének felújítása és a 17 veszélyes hársfa kivá­gása okozta. A közigazgatási hivatal szerint a kép­viselő-testület mulasztásos törvénysértést köve­tett el, illetve a polgármester túllépte hatáskörét.- A temetőben a református és a katolikus egy­ház kérésére, de testületi határozat nélkül ugyan­csak veszélyes fákat vágattam ki - mondta a pol­gármester. - Itt is az volt a cél, mint a Petőfi utcai fakivágásnál: elhárítani az esetleg bekövetkező kárt. Ezt senki sem kifogásolta... Minárik László 1995 őszétől 1997 nyaráig állt a falu élén. Azt mondta: a testü­letben már a rendszerváltozás előtti évben elkezdődött a ve­szekedés, az önkormányzati választások óta pedig szinte folyamatos. A képviselő-testü­let két táborra szakadt, és Ten­gődön a polgármesterek sem voltak jók. Minárik László is időközi választás során lett polgármester. Úgy vélte, tehet valamit a településért, de na­gyot csalódott.- A tisztségről végül azért mondtam, a, mert nem akar­tam asszisztálni kétes ügyek­ben - mondta. - Nem tudtam együtt dolgozni a testület egyes tagjaival; többen is ke­rékkötői voltak az előrelépés­nek. A megosztottság főleg a laktanya ügyében domboro­dott ki. Vitáztak a tulajdonjog­ról, az eladásról és az őrzésről. Úgy látom, to­vábbra is kedvezőtlenek a kilátások; már azok a képviselők sem tudnak együtt dolgozni, akik az én időmben még egy táborban voltak. Ennek a veszekedésnek az itt élők látják a kárát. Az utób­bi hónapok is megmutatták: fontos ügyekben is húzzák-halogatják a döntést. Néhány képviselő csak a maga érdekét nézi.- Az áldatlan helyzet ellenére, szerencsére, a testület figyel arra, hogy a gyermekintézmények zavartalanul működjenek - mondta Szabó Istvánné, az iskola igazgatója. - Anyagi lehetőségeihez mérten mindent elkövet, hogy megőrizze a község jelenét és jövőjét is nagymértékben meghatározó iskolát. Az intézményben arra törekszünk, hogy családias legyen a légkör, segítsük a felzárkóztatásban a hátrányos helyzetű tanulókat. Régi vágyunk a tornaszoba és egy többcélú terem, ahol helyet kapna az iskolai könyvtár és a számítástechnikai oktatás is. Ezek a célok remélhetőleg olyanok, melyeket minden képviselő támogatni fog. ■ Segítség a rászorulóknak Több mint négy és fél évtizede te­vékenykedik itt a Vöröskereszt- alapszervezet félszáz taggal. Far­kas Istvánné 1956. november 11- től látja el folyamatosan a titkári te­endőket. Az önzetlen és lelkiisme­retes munkájáért korábban a Vö­röskeresztes Munkáért bronz-, pár éve pedig arany fokozatú kitünte­tését kapta. Elsőrendű feladatuk az évi kétszeri véradás megszerve­zése. Januárban 23;an adtak vért, s nyáron is megszervezik. Febru­árban köszöntötték a rendszeres véradóikat. Heten kaptak elisme­rést, Szabó Miklós a negyvensze­res véradásért.- A legnagyobb gond az után­pótlás - kesergett a titkár. - A fia­talokat egyre nehezebb bevonni a munkába, mert akinek van munkahelye, az vidékre jár, s a család mellett sem vállalják a közéleti munkát. Pedig szeret­ném már kinevelni az utódomat. A közelmúltban sikerült bevonni a munkába Borbély Andreát. Az alapszervezet májusban megszervezi a nők rákszűrő vizs­gálatát, s ősszel a szív- és érrend­szeri megbetegedésekről orvos tart előadást, igyekeznek a rá­szoruló családokat is támogatni például használt ruhával. ■ Évtizedek a falu közéletében Harminc évig dolgozott Kovács Géza a közigazgatásban. Azt mondta: kudarcként élte meg a körzetesítést, mert ez a falvak le­épülését okozta. Legnagyobb si­kerének azt tartja, hogy akkor kapott szilárd burkolatot a Petőfi utca. - Sokáig részt vettem a falu közéletében - emlékezett. - Tíz évig voltam tanácselnök, majd a kányái közös tanácsnál vb-titkár. Végül a tabi tanácstól mentem nyugdíjba. A 22 év alatt, míg Ten­gőd a fennhatóságom alá tartozott - sikerült kiemelni a kátyúból. Szilárd burkolatú utak épültek, buszváró, tűzoltószertár, vízelve­zető árkok; ezeket többévi takaré­koskodással tudtuk megvalósíta­ni. A falu községfejlesztési adója 1970-ben csak 160 ezer forint volt. A rendszerváltás után a falvakban jelentős változás kezdődött, de Tengődre ez nem jellemző. Bosszantja, hogy sok az elha­nyagolt ház. - Ma már teljesen visszavonultan élek, de aggódom a község jövőjéért - mondta. - Nagyon fáj, hogy nem fejlődik a lakhelyem úgy, ahogy a lehetősé­gek engednék. Szeretném megér­ni, hogy megszűnik a képviselők civakodása és a lakosságot sem osztja meg a viszálykodás. ■ Ikrek negyven év után Két kislányt szült ta­valy március 8-án Ta- kácsné Horváth Zsu­zsanna. Utoljára majd­nem negyven éve szü­lettek ikrek a faluban. Nemrég múlt egyéves Ta­kács Cintia és Takács Le­tícia. Örült a család, ami­kor megszülettek az iker­gyermekek. A boldogság ellenére is gondot okoz az apróságok nevelése.- Ha a szüléink, a test­vérem, illetve a budapesti keresztszülők nem segíte­nének, sokkal több gon­dunk lenne - mondta az Takácsné Horváth Zsuzsanna Cintiával és Letíciával anyósáékkal együtt lakó Takácsné Horváth Zsuzsanna. - nincs miből adjanak. A család ha- Nehezíti a helyzetet, hogy a férjem vi bevétele mintegy hatvanezer munkanélküli, és gyakran beteg, forint, ebből kell megélni. Gyermekkora óta asztmás... - Vállalnának újabb kicsit?- Mivel telik egy napja? - Egyelőre semmiképpen.- Szinte csak a kicsikre jut idő. Anyagilag nem bírnánk. A bőrün­A velük való törődés leköti az kön érezzük: kis gyerek kis gond... egész napomat. Az anyósom Megtudtuk azt is: a Takács mos, főz és takarít. Sokat kö- családban a nagybátyjuknál vol- szönhetünk neki. Hatan lakunk tak'már ikrek: két fiú. Cintiát és egy fedél alatt; ez egyrészt na- Letíciát arcról is megkülönbözte- gyon jó, másrészt azonban sze- tik a szülők: Cinti arca kissé retnénk önállóan élni. Házat is hosszúkás, Lettié gömbölyűbb, vettünk már, csak fel kellene újí- Az apróságok közül Letícia az tani. Sajnos, nincs rá pénzünk, elevenebb: előbb tanult meg Az önkormányzattól is kértünk mászni és ülni is. Cintia viszont már támogatást, de azt mondták: sokkal „beszédesebb”. _______■ ______ ________Ismert tengödieket kérdeztünk; remélhető-e, hogy lesz összefogás, együttműködés a faluban?_____________ A. község érdekében dolgozzanak a képviselők Für László közhasznú munkás: - Egyhamar nem lesz itt összefogás, az utóbbi években állandó a nézetel­térés a képviselő- testületben és a fa­lu lakosai között. A lakosság tájéko­zatlan, nem tudja, mennyit dolgoz­nak a képviselők. Többen mendemondákra alapoz­zák a véleményüket, és nem alakít­va ki helyes véleményt, hitelt ad­nak a polgármesterről költött szóbe­szédnek is. A testület, szerintem, nem tud közösen dolgozni. Így a különféle ellentétek oda vezettek, hogy két táborra szakadt a lakos­ság. A képviselők több esetben ha­tározatképtelenség miatt nem dön­töttek. Szeretném, ha mindenki a falu érdekeit tartaná szem előtt. Denke Valéria óvónő: - Nehéz az embereket összefogni. A rendszer- váltás óta a képvi­selő-testületi ta­gok vélt vagy va­lós személyes el­lentétei, veszeke­dései keltették ve­szett hírét község­nek, és ez rossz fényt vet a lakos­ságra is. Amikor 1990-ben újra önál­ló lett a település, abban bíztunk: te­hetünk érte és fejlődésnek indul. Ezt vártuk a képviselőktől is; re­ménykedtünk, hogy az itt élők ösz- szefogva együttesen dolgoznak majd a községért. Az utóbbi tíz év azonban nem ezt bizonyította. A képviselőknek az egyéni megítélé­seket félre kellene tenniük, és végre figyelembe véve a lakosság akaratát, véleményét, Tengődért dolgozniuk. Kübli Géza nyugdíjas: - Egyálta­lán nem látom az összefogás jeleit. A lakosság elítéli ezt a viszályt, ami egyes képviselők és a polgármester között kialakult. S nem is rendező­dik ez a helyzet, amíg a lakosság nem törődik töb­bet sorsának alakulásával. A lako­sok egy része közömbös, nem kí­ván részt venni a közéleti munká­ban. Már kritikus a helyzet; itt 1990 óta gondok vannak. Elmaradt a pá­lyázati lehetőségek kihasználása, alkalmanként nemtörődöm még a hivatal is. A polgármesteri hivatal tetőfelújítására sem pályáztak, sa­ját-pénzből oldották meg. Nem hi­szem, hogy a feszültség csillapodik és egyhamar lesz megbékélés. Apátiné Grill Hajnalka boltveze­tő: - Régóta veszekszenek a képvi­selők; ez nem ti­tok, még a boltban is ezt beszélik. Legütóbb az kel­tett indulatokat, hogy a polgármes­ter testületi hatá­rozat nélkül fákat vágatott ki közte­rületről, illetve úgy cserélték ki a hi­vatal tetőszerkezetét, hogy nem volt rá határozat. A békétlenséget mutatja, hogy több polgármester is volt, időközi választást is kellett tar­tani. Jegyzők is elmentek innen emiatt. Mindez nem tett jót a falu hírnevének. Ahogy a beszélgeté­sekből hallom, a lakosság egy része már teljesen közömbös a falu ügyei iránt. Azt szeretném, ha végre ösz- szefognának, és fejlődne a község. Hermán László közhasznú mun­kás: - Hogy lesz-e itt békesség? Aligha. A lakosság legalább nyolc-tíz éve teljesen meg­osztott. Időközi választás is volt; polgármesterek és jegyzők váltják egymást. Mindez jelentősen hat a Ítéletére, szinte alig fejlődött. Az összefogás hiányát mindannyian érezzük. A képviselők egymással foglalkoznak, a falu sorsa tSán nem is érdekli őket, pedig a lakosság ér­dekeiért kellene dolgozniuk. Vagy nem azért választottuk meg őket? Többen is csak a saját ügyeiket né­zik. Mi lenne a megoldás? A békes­ség, az együttműködés. Mert ha itt így megy tovább, nem lesz nagy jö- vője ennek a településnek. ______■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom